Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-26 / 252. szám
Az épülő szocializmus országaiból Épül az új, szocialista Bulgária LA SZÓN G CSAPATA Irta: N. Sevcov — Bulgária a múltban az imperialisták gyarmata volt, ha hivatalosan nem is, do a gyakorlatban. Azok ott Nyugaton, bennszülötteknek tekintettek bennünket, akiktől potom áron vásárolhatnak jó aromájú. dohányt, rózsaolajat, bort, zöldséget, gyümölcsöt, bort, helyébe meg mindenféle semmirevaló limlomot szállíthatnak. Ezek a szavak a szófiai Kolarov villa- »nosgépgyár egyik műhelyében hangzanak. — Bizony, azeló'tt, szeptember fi-e előtt mindent külföldről kellett behoznunk, még a gombostűket is, persze szédületes árakon — erősítette élénk hangon Ilia Dzsagarov, a fiatal mérnök. A hatalmas műhelyben állunk, körülöttünk bonyolult gépek és készülékek. A gépek ritmikus zenéje kísérte a sok-sok ember zajló, alkotó munkáját. Pár lépésnyire tőlünk az egyik brigád éppen egy hatalmas transzformátor elkészítését fejezte be. Ez Bulgária legnagyobb transzformátora, amelyet Dünit- rovgrádban, az ifjú városban fognak felállítani a Cservenkov- erőműben. Valamivel arrébb különböző kapacitású villanymotorokat csomagoltak ládákba. 1 — üzemünk az idén a Kínai Népköztársaság megrendeléseinek is eleget tesz — mondja Dzsagarov, — Transzformátoro. kát. villanymotorokat és más készülékeket gyártunk számukba. Érted, hogy mit jelent ez? «— kérdi boldog mosollyal. — Nemrégiben még a gombostűket Its külföldről hoztuk be, most jmeg motorokat és transzformátorokat exportálunk! )■ Ilyesmi bizony nem volt és Vem is lehetett a régi monarcho- fasiszfá Bulgáriában, Az üzemet,. amelyet meglátogattunk, (1949-ben építette a felszabadult pép. Szovjet szakemberek nyújtottak segédkezet az építkezésihez, A Népköztársaság fennállásnak nyoks éve alatt annyi üzemet épített^ amennyit a régi I Bulgária 75 esztendő alatt sem tudott építeni. I Amint a műhelyben Járunk- kelünk, véletlenül szemembe tfi- |nik az egyik szerszámgép gyári jelzése: ^Állami Vörös Csillag Gépgyár, Debelec“, — Debeiecben lakik az édesanyám — mondta Dzsagarov. — Ismerem ezt a gyárat. jAz is 1944 szeptember 9-e óta épült. Hány meg hány ilyen hatalmas üzemet létesített ez alatt az idő alatt a bolgár nép, szeretett kommunista pártja vezetésével! Távolról sem teljes felsorolásunk élére Dimitrov- grád kerül, ez az új ipari város, amelyet a bolgár fiatalok építettek fel négy év alatt, fis folytatódik a lista: a Cserven- kov-erőmű, a vegyikombinát, az eternit- és cementgyár, azután a plovdivi és szófiai gépkocsijavító üzemek, a Vorositov vüla- mosgépgyár, az Ernst Thael- niann textilgyár, a Kolarov vízmű, amely közel tízezer hektár földet öntöz a plovdivi és pozar- dzslki völgyekben, a Köztársaság-erőmű, az ország legnagyobb erőműve Dimitrovo ipari városban és még sok-sok közép- és kisüzem és más létesítmény. Ez a bolgár ipar jelene. Az élet azonban nem áll meg, viharos zúgással árad tovább. Épül a Lenin-gyár, a bolgár kohászat elsőszülötte, a cellulózé- és a szódagyár. A történelemben először tudják megoldani Bulgária vízben szegény, de nagyszámú hegyi folyója problémáját, A keskeny szurdokokat magas gátakkal zárják el. Óriási víztartalékokat összegyűjtő víztárolókat építenek. Nagy kapacitású vízierőmüveket létesítenek, amelyek olcsó energiát szolgáltatnak. Elképze'hctetlen lett volna azelőtt Bulgáriában olyan építkezés, mint például a Sztálin Vízmű. A 30 négyzetkilométer területű és több mint 70 méter mély mesterséges tó 57 ezer 400 hektár földet öntöz. A vizével táplált három erőmű 60 ezer kilowattóra energiát ad. És mennyi-mennyi ilyen vízmű és vízierőmű épül ma Bulgária kis hegyi folyóin: a Dimitrov, a Sztudena, a Pirinszkaja Biszt- rica, a Kalin! Még az olyan egyszerű vízmű is, mint a Kálin, amelynek építését a közeljövőben befejezik^ több mint 3 millió köbméter vizet gyűjt ösz- sze és évi 8000 kilovattóra villamosenergiát ad. A Csehszlovák Népköztársaság nemzeti ünnepe Október 38-án ünnepli a baráti Csehszlovák Népköztársaság a köztársaság létrejöttének, az elnyomó Habsburg-uralom lerázásának 34-ik évfordulóját. Csehszlovákia a külső elnyomóktól yaló szabadulás után igazi szabadságát és függetlenségét a Szovjetunió felszabadító háborújának köszönheti. A Szovjetunió azóta is a baráti segítség számtalan formájában siet Csehszlo- jválda segítségére. ! Képünk Josef Bednart, a írunkaérdemrendtíel kitüntetett bányászt ábrázoljá, aki az osztravai szénmedence „Zarubek“ aknájának instruktora. Bednar az akna bányászainak elmagyarázna a Szovjetunióból érkezett Dombassz kombájn előnyeit és mfl- fcÖdéSÖL Fagyos januári napon történt. La Szong; a 22 éves kínai önkéntes harcos a folyó partján ment. A jégen koreai gyermekek szánkóztak. A harcos hirtelen ijedt Máltást hallott. Az egyik kisfiú szánkója alatt beszakadt a jég. A kisfiú kétségbeesetten kapaszkodott a jéa peremébe, de csakhamar elmerült. La Szong gyorsan ledobta magáról vattázott kabátját s a vízbe ugrott. Vagy 10 percig eltartott a vakmerő embernek a jéghideg vízzel folytatott megfeszített harcaVég- re sikerült La Szongnak kihúzni a kisfiút a jégre. De ereje elhagyta a harcost; ő rn"0a nem tudott kijutni a vízből és elmerült, Ogmi falu lakosai húzták ki a víz al ül La Szong holttestét. A koreai parasztok sokáig álltak fedetlen fővel a hős kínai fiú teste mellett. Beszéltek a koreai és kínai nép közötti erős barátságról, az önkéntes csapatok harcosáéról, akik önfeláldozóan segítenek a koreai népnek; hogy megvédje hazája szabadságát és függetlenségét az amerikai terü<.etrablaktól. A megmenekült kisfiú; Coj Hen9 szülei engedélyt kértek a kínai önkéntes csapat parancsnokától, amelyben La Szong szolgált, hogy ők temethessék. el a kínai fiatalembert. Coj Reng édesanyja kijelentette a parancsnoknak: „La Szong úgy halt meg, hogy az én fiamat megmentette és én sgiát kezemmel akarom őt eltemetni, mintha az én fiam lett volna.” A kínai önkéntes sírjánál Coj Reng esküt tett: „La Szong testvérem! —mondta a kisfiú. — Megfogadom; hogy életemet annak a harcnak szentelem, amelyet te is vívták’ A kínai önkéntes nemes cselekedetének híre rohamosan elterjedt egész Koreában. A hegyet, amelynek tövében eltemették, a nép elnevezte La, Szong-hegynek. A folyót, amelyben elmerült — La Szong folyónak, Ogmi falut a környékbeli lakosok La Szong falujának nevezik. ... Serdülő fiú jött egyszer a, katonai kiegészítő parancsnokságra és kérte, hogy vegyék fel a néphadsereg soraiba. Coj Reng voU. A parancsnok Coj Renget azonban még túlságosan fiatalnak tartotta althozi hogy a frontra menjen, Coj Heng ekkor elhatározta, hogy falujában ifjúsági csapatot szervez, amelynek <1& lesz a feladata, hogy segítsen az idősebbeknek a mezőgazda- sági munkák elvégzésében. Coj Reng javaslatát nagy lelkesedéssel fogadták a, falusi ifjúsági szervezet gyűlésén. Az ifjúsági szövetség valamennyi tagja belépett a csapatba, amelyet a hős kínai fiúról, La SZongfói neveztek el. Coj Henget vdlasz~ lottók parancsnoknak. A La Szyn'J ifjúsági csapat minden reggel a hős sírjánál gyülekezik. A fiatalok innen mernek ki a mezőre. Nyáron « csapat segített a felnőtteknek a vetés ápolásában. A csapot a szovjet H- murísták példája nyomán nagy segítséget nyújt a frontszolgálatos parasztok családjainak- Nemrégen az öreg parasztok is ellőttek a csapat gyűlésére és megköszönték a fiúknak azt a segítséget, melyet a csapat a mezőgazdasági munkákban, és a /rontott Lívők családjainak nyújtott. Coj Reng levelezik La Szong szüleivel. A bátor önkéntes szülei egyik levelükben ezt írták'- „Kedves Coj Reng! Engedd meg, hogy re' ád most mint a mi fiunkra Oondoljunfo. Büszkék va- gyünk, hogy a mi d. ága La Szongunk nevét viselő csapat kiérdemelte fatud parasztjainak komoly dícséretét. Folytassátok a jövőben isi amit elkezdtetek. Ti Koreában, mi Pedia Kínában seaítjük a hős koreai néphadsereget és a kínai önkéntes csapatokat leggonoszabb ellenségünk, az amerikai területrablók ellen vívott harcban." Nagyszerű építkezések Kelet -N émet országban. Uj hatalmas kikötővárost épít a Lengyel Népköztársaság A Lengyel Népköztársaság Gdynia és Gdansk keletitengeri kikötővárosokat, valamint a köztük fekvő Sepet tengerparti fürdőhelyet „Három város“ elnevezésű nagyvárossá építi ki. Az említett városok fokozatosan épülnek össze és mintegy 450,000 lakost számláló, összefüggő közlekedési hálózattal rendelkező uagyvárosf képeznek majd. Gdansk, — amely Európa egyik legszebb városa voit — ma még magán viseli a barbár fasiszta pusztítás nyomait. De a lengyel nép itt is — akár az ország többi területén — hatalmas eredményeket ért el az újjáépítés terén. A régi jellegzetes házak és nevezetességek pontos másának egész sora épült fel. Már messziről világít a nemrégiben újjáépített, 83 méter magas, aranyozott kupolájú városháztorony, amely a XIV, század építészetének remekműve volt. Gdynia néhány évtizeddel ezelőtt még jelentékte'cn halász, falucska volt. A második világháború kitörésekor már 84.000 lakost számlált és ez a szám azóta 120.000-re emelkedett. 1947. óta a „Három város“ területén 50.000 új lakást adtak át rendeltetésének és 30.000 romlakást építettek újjá. Lengyelország tengerparti áruforgalmának döntő részét a Gdynia-gdanski kikötővárosban bonyolítják le, ahol csaknem valamennyi állam hajói megfordulnak, A Szovjetunió segítségével már újjáépültek a raktárak, a közlekedés* hálózat, stb. A je- len'egi áruforgalom már jóval meghaladja a Uáborúelőttl szintet. Itt építik fel Lengyelország első hajógyárait. Hatalmas vízierőművek a Vitává mentén ték a duzzasztógát és a tíz. erőmű építéséhez, A hatalmas építkezések mellett egész városka keletkezett 56 lakóházzal és a környékről négy drótkötélpálya több, mint 30 kUométer hosszúságban naponta vagonszámra szállítja a cementet, homokot és kavi- csot. A slapy-i duzzasztógát és villamoserőmű hatalmas mér«" tei ez év nyarán kezdtek kibontakozni és az építkezés 1954 május 1 után fejeződ'-k be. Á duzzasztógát 59.5 méter magas lesz, 51 méterrel fel emelik a Vltava folyó szintjét és 43 km hosszú tó alakul 1U, amely helyenként egy kilométer szé*es lesz. Ez a tó él fogja önteni azokat a helyeket is; ahol eddig ■ két falu terűit el. Az egyik falu lakosai részére à prágai megyei nemzeti bizottság állami költségen épít újat és éz a szocialista falu első mintája lesz Csehszlovákiában. .Az új szocialista falu közös istállói és közös hizlaldái már félépültek. míg a vízvezeték, á szövetkezeti termelők korszerű házai és a korszérü falu egyéb tartozékai most épülnek. A slapy-i vízerőmű egy.i‘ u-ktLluííS- a. Í£SUílKX.o bbiiküak A vízgazdasági ezakemaiberek már a régi Ausztria-Ma- gyarország idejében nagy érdeklődést tanúsítottak a Vltava folyó iránt, mivel tudták; hogy e folyó magas partjai Prágától Csehország déli részéig hatalmas lehetőséget nyitnak meg a vízierők kihasználására, villainoeáram termelésére és a közlekedés megjavítására- Végül akkoriban terveket is dolgoztak ki ezirányban és javasolták azok fokozatos megvalósítását, mégis a Vltava folyó képe csak az elmúlt ínisz év folyamán kezdett átalakulni; eleinte csak mérsékelt formában két duzzasztó gát építésével. A valóban nagyvonalú építkezés a. Vltava mentén csak a legutóbbi három év folyamán kezdődött meg a slapy-i duzzasztógát építési munkálatainak megkedésó- vel, az Őrlik közelében építendő másik duzzasztógát előkészítő munkálatainak megkezdésével és az úgynevezett “..Sumavai tó”, vagyis a lipe- ni dnzzasztógát nagyvonalú építésével. A Slapy melletti munkák megkezdése óta három és fél év telt el- Azóta a cseh és a szlovák szakmunkások a Vltava folyó vizét átvezették egy sziklába épített 330 méter hosszú alagútoil és a foJyá medrét Mahaildá íeV
