Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-26 / 252. szám

Pak Heu En külügyminiszter elvtárs közzétette a koreai fegyverszüneti egyezmény- / tervezet teljes szövegét Pák Hea En elvtárs, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere közzétette azt a táviratot, amelyet október 17-én az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének főtitkárához inté­zett, valamint Kim ír Szén elvtársiak és Peng Teirhua' tábornoknak Mark Clarkhoz intézett levelét és a koreai fegyverszüneti egyezmény­tervezet teljes szövegét. A koreai fegyverszüneti egyezménytervezet teljes szö­vege 1952 augusztus 29-éu ké­szült eb A fegyverszüneti egyezménytervezet beveze­tésből s 5 cikkelyből áll A be­vezetés a következőket tartal­mazza: „Alulírottak — a ko" Teái néphadsereg főparancs­noka és a kínai népi önkén­tesek parancsnoka egyrészről, valamint az Egyesült Nem­zetek haderejének főparancs­noka másrészről — annak ér­dekében, hogy végetvessenek a mindkét félnek súlyos szen­vedéseket és vérontást okozó koreai háborúnak és abból a célból, hogy fegyverszünetet kössenek, amely biztosítja az ellenségeskedések és az összes fegyveres akciók teljes meg­szüntetését mindaddig, amíg létre nem jön a koreai kérdés békés rendezése. — egyénileg és kollektiven elfogadják és betartják az alábbi cikkelyek- Iből -és szakaszokból álló fegy­verszüneti egyezmény felté­teliéit. Az ebben az egyez­ményben foglalt feltételek ki­zárólag katonai jellegűek és csakis a Koreában egymás el­len hadat viselő felekre vo­natkozna k,” Az I. cikkely a katonai de­markációs vonal és demilii- tarizált övezet megállapítását tartalmazza, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek a demilitarizált övezet kérdé­seire vonatkoznak. A II. cikkely foglalkozik a gyakorlati rendelkezésekkel a tűzszünet és a fegyverszünet megvalósítására., A második cikkely megállapítja a kato- uai fegyverszüneti bizottság összetételét. Eszerint a kato­nai fegyverszüneti bizottság 10 magasrangú tisztből áll, közülük ötöt a koreai nép­hadsereg főparancsnoka és a kínai népi önkéntesek pa­rancsnoka együttesen, ötöt pedig az Egyesült Nemzetek haderejének főparancsnoka nevez ki, A II. cikkely rész­letezi a katonai fegyverszü­neti bizottság működését és hatáskörét is. A cikkely fog­lalkozik a semleges nemzetek képviselőiből áUó felügyelő bizottsággal is. „A semleges területek képviselőiből álló felügyelőbizottság — hangzik a megállapítás —, négy ma­gasrangú tisztből tevődik ösz- sze, ezek közül kettőt a koreai néphadsereg főparancsnoka s a kínai népi önkéntesek pa­rancsnoka által együttesen megnevezett semleges nemze­tek — nevezetesen Lengyel- ország és Csehszlovákia — kettőt pedig az Egyesült Nemzetek haderejének főpa­rancsnoka által megnevezett semleges nemzetek — neveze­tesen Svédország és Svájc — képviselői közül kell kine' vezni.” A cikkely megálla­pítja a felügyelőbizottság működését és hatáskörét is., A III. cikkelv a hadifog lyokka], kapcsolatos rendelke­zéseket tartalmazza, A 111. cikkelv megállapít­ja. hogy a fegyverszüneti egyezmény hatályba ’epése­kor a két fél őrizetében lévő minden hadifoglyot a lehető legrövidebb időn belül haza kell telepíteni, az aláírás előtt kicserélt és ellenőrzött lis­táknak megfelelően. A IV. cikkely címe: í,Ja­vaslat mindkét fél érdekelt kormányainak.' amely a kö vetkezőket tartalmazza: „A koreai kérdés békés rendezé1 sének biztosítása érdekében mindkét fél katonai parancs­nokai ezennel javasolják a két fél érdekelt országai kor rnanyának, hogy a fegyver­szüneti egyezmény aláírását és hatálybalépését követő bá­rom hónapon belül a két fél az általa kinevezet képvise­lők részvételével -rendezzen magasabb síkú politikai ér­tekezletet, hogy tárgyalások útján rendezzék az összes kül­földi haderők Koreából tör­ténő visszavonásának kérdé­sét, a koreai kérdés békés megoldásának ügyét, stb.” A.z V. cikkely a fegyverszüneti egyezménytervezet módosítá sainak formájával foglalko­zik. Több megbecsülést az ideológiai munkának! Az SZKF XIX, kongresszusa, e történelmileg nagyjelentőségű időszakban óriási erővel gazda­gította a békéért küzdő embe­rek hatalmas táborát. Útmuta­tásai előrelenditik a kommunista és munkáspártok küzdelmét A Szovjetunió kommunistái­nak példamutatása mindenkor nagy segítségünkre volt,- ezért ! tanulmányoztuk eddig is olyan szorgalommal az SZKP munká­ját; sikereit és tettük ezeket a tapasztalatokat munkánk alap pilléreivé. A szovjet tapasztala­tok felhasználásával magyaráz­hatjuk pártunk és népi demo­kráciánk erősítése terén elért eredményeinket. Ezért kell most még alaposabban tanulmányoz­nunk az SZKP XIX. kongresz- ezusának anyagát és tanításait felhasználni a munkákban. Most a pártoktatási év kez­detekor különösen fontos az elmélet szerepével, az ideoló­giai munkával foglalkozó kérdések tanulmányozása. A kongresszus ezzel kapcsola­tos határozataiból nekünk is ér teni kell. Ismeretes, hogy az SZKP a pártoktatás és általában az ideológiai munka terén milyen eredményeket ért el. Ennek ellenére Malenkov elvtárs mé­lyen önkritikusan veti fel: „...véget kell vetnünk az ideológiai munka lebecsülé­sének, erélyesen harcol­nunk kell az ideológiai hi­bákkal és ferdítésekkel szemben tanúsított liberaliz­mus és lazaság ellen.“ A mi pártunkban még foko­zottabb mértékben érvényesí­teni kell ezt az útmuta­tást. Pártszervezeteinkben sok párttag és funkcionárius úgy vélekedik, „majd tanulok; ha lesz rá időm“. Ez a helÿtelen állásfoglalás abból adódik, hogy pártmunkásaink elválasztják az elméletet a gyakorlattól. Példa erre Tesch Rezső és Ko­vács Imre elvtársak kijelentése, hogy „csak az egyikre jut idő.“ Vagy csak gyakorlati munkát végeznek, vagy a gyakorlati munkától elvonatkoztatva tanul­nak, Ez helytelen, meg nem en gedhető- állásfoglalás. ■ “ Funkcionáriusainknak min den időben, most is a be­gyűjtés, szántás, vetés stb munkák idején Lenin, Sztálin, Rákosi elvtársak útmutatásaihoz kell fordul, niok, ezek a tanácsok adnak erőt, biztonságot a felada­tok végrehajtásában. /.Majd tanulok, ha lesz rá időm", ez a helytelen magatartás propagandistáink egy részénél is megmutatkozik, aminek kö­vetkezménye: hiányos, hanyag felkészülés a foglalkozásokra. A hiányos felkészültségből ere­dő téves, ferde nézetek hirde­tése egyes tanulási formákon, — amelyeket ha le nem leple­zünk, komoly károkat okozhat­nak munkánkban; — abból erednek tehát, hogy az elméleti munkát nem becsüljük eléggé, nem harcolunk annak lebecsü­lése ellen, Pedig a nemzetközi munkásmozgalom valamennyi vezetője komolyan figyelmeztet bennünket az elmélet szerepé­re. Malenkov elvtárs is a következőket állapítja meg: Pártunk azért erős, mert egész munkájában a marxista-leninista elméletet követi. Politikája a, tár­sadalmi fejlődés törvényei­nek tudományos ismeretére támaszkodik.“ A XIX. kongresszus anyagá­nak tanulmányozása során győ­ződünk meg mindjobban, hogy „Lenin és Sztálin min. den újabb történelmi fordu­latnál összekapcsolták a marxizmust a kor gya­korlati feladataival, Marx —Engels tanításainak alkotó alkalmazásával bebizonyí­tották, hogy a marxizmus nem holt dogma, hanem a cselekvés vezérfonala.“ Az SZKP XIX. kongresszusa után funkcionáriusainknak, egész párttagságunknak fokozottabb lendülettel kell tanulmányoz­nia a marxizmust-leninizmust. Sok példa arra mutat, hogy pártbizottságaink mindjobban megértik, mit jelent munkánk számára az elmélet elsajátítása. Ezért pártbizottságaink, párt- szervezeteink jelentős része azo- kai .vonta he ezfirvezetLpárk­oktatásba, akik számára ez a legszükségesebb, akik a harc első vonalában foglalnak he iyet; a funkcionáriusok, alap szervezeti vezetőségi tagok, párt. csoportbizalmiak, népnevelők. Ahol így cselekedtek, ott a párt­oktatást a kommunista nevelés eszközének tartják. Xöbb járási pártbizottság azonban nem tartotta szem előtt, hogy a pártokta’ás elsősorban a párttagok nevelését célozza és ezért sokhelyütt pártonkívü- liek alkotják a szervezett párt­oktatásba bevontak zömét. Az ilyen pártbizottságok, mint péL dául a kiskőrösi, bajai, kiskun- halasi összetévesztik a szerve­zett oktatást a tömegpropaganda előadásokkal, amelynek feladata az, hogy a pártonkivüüeknél természetszerűleg megmutatkozó pártunk politikája Iránti ér­deklődést kielégítse, a pártpoli­tikát mind szélesebb tömegekhez juttassa el, * Ezt segítik a járási pártbi­zottságok Pártmunkás Könyvtá. rai is. Vannak azonban pártbizott­ságok, mint a kiskunhalasi, kiskunfélegyházi, amelyek nem ismerik fel a Pártmun­kás Könyvtárak jelentősé­gét, s a rendelkezésre bocsájtott könyvek, felszerelések hónapok óta a sarokban hevernek, nem használják fel azokat. Pe. dig segítségükkel megjavíthat­nák a pártbizottság munkáját, különösen a propagandamunkát. Meg kell tehát szünetelünk ezeket a hibákat, meg kell szün. tétünk az ideológiai munka lebe­csülését. Az SZKP XIX. kon­gresszusának útmutatásai alap­ján használjuk fel valamennyi módját a marxi-lenini elmélet terjesztésének, mert ez „erőt ad pártunknak ahhoz; hogy új utakat törjön a történelemben, világosan lás­sa előrehaladásunk célját, gyorsaljban és szilárdabban vívja ki és rögzítse a győ­zelmet.“ Karajkó János, Megyei Pártoktatás Háza OűSzgtője., > " NEMZETKÖZI SZEMLE Visinszkij elvtárs beszéde Visinszkij szovjet külügy- miniezternek az ENSZ köz­gyűlésén mondott beszéde vi­lágszerte nagy hatást keltett. Kraminov és Litosko, a Prav­da newyorki tudósítói, megál­lapították*. hogy az ENSZ’ közgyűlés figyelmének kö­zéppontjában a szovjet kül­döttség vezetőiének beszéde áll. Még a legreakciósabb amerikai lapok sem hallgat­hatnak erről a beszédről. — Kénytelenek voltak közölni s cikkekben foglalkozni vele. Az amerikai sajtó leszögezi, hogy a beszéd éle az Egyesült Államok vezető köreinek ag­resszív politikája ellen irá­nyul. Bár a polgári lapok — a Pravda tudósítása szerint — csak úgy ontják a rágal­mazó cikkeket és provokációs kirohanásokat intéznek a ibé- ke és a demokrácia tábora ellen, amelynek élén a Szov­jetunió halad, nem hallgat­hatják el olvasóik előtt a szovjet 'küldöttség vezetője beszédének egves fontos té­teleit. Az amerikai lapok, pl. arra kényszerültek, hogy sürgősen kommentálják a be­szédnek azt a részét, amely­ben a szovjet küldöttség ve­zetője meghatározta a koreai kérdés békés rendezésének feltételeit. Az amerikai sajtó nehéz helyzetbe kerül a kom­mentálással kapcsolatosan, hiszen az Egyesült Államok vezető körei eddig eltitkolták azt a tényt, hogy Kim Ír Szen és Peng Teh-huai kon­krét javaslatokat tett Clark tábornoknak a hadifogoly­kérdés megoldására, a az amerikai parancsnokság eze­ket a javaslatokat még vá­laszra sem méltatta; hanem egyszerűen megszakította a tárgyalásokat. Amerika hiva­talos irányítói és az amerikai sajtó orgánumai mindaddig egy szót sem ejtettek a ko-> rea’-kíuai parancsnokság ja­vaslatairól, amíg a szovjet küldöttség vezetője nyilvá­nosságra nem hozta azokat* Visinszkij beszédéből tudta meg az amerikai közvélemény azt is, hogy a koreai-kínai parancsnokság — a koreai fegyverszünet megteremtése érdekében — az amerikai pa­rancsnokság három javaslata közül kettőt hajlandónak nyi* latkozott _ elfogadni* „Nincs mit csodálkozni azon — írja a Pravda —, hogy amikor a szovjet küldöttség vezetője nyilvánosságra hozta ezt a tényt, a legtájékozottabb amerikai tudósítók is megle­pődtek a közgyűlésen.” Aa amerikai sajtó most különfé­le otromba kifogásokkal szó* retne kikerülni a kellemetlen helyzetből- Az amerikai kül­döttség pedig sietett beter­jeszteni az ENSZ-inek a pau* miudzsoui tárgyalásokról szo­ló beszámolóját, amely több valótlanságot tartalmaz, —< Kétségtelen, hogy Visinszkij beszéde után az Egyesült dl* lamok közvéleményének fi« gyeimét teljes mértékben ma“ Uúra vonta a koreai kérdés békés rcndezósének vroblémd- ja. A New York World Tele­gramm and Sun szerinti AchCson legutóbbi beszéde anuyira sikertelen volt hogy feleslegesen lehetőséget nyúj­tott a szovjet küldöttségnek az amerikai külpolitika le­leplezésére. A. francia radikálisok az európai hadseregben A francia radikális párt kongresszusán Ualadier és Herriot állástfoglalt az euró­pai hadsereg jelenlegi formá­jával szemben Daladier hang­súlyozta, hogy a szerződés el­fogadhatatlan és ő maga a ratifikálás ellen szavaz majd- Uerriot többi között kifej­tette: „Nem javasolhatunk egy olyan szerződésszöveget amely nemzetünk érdekében nem megnyugtató,” Herriot és Daladier állásfoglalása Európaszerte nagy visszhan­got keltett. A New York Ti mes párizsi tudósítója azt ír­ja, hogy az úgynevezett, eu­rópai védelmi közösség létre, hozásának kérdése péntek es te kétségesebbé vált, mint valaha. Az AFP szerint olasz politikai körökre határozott befolyást gyakorolt Herriot álláspontja. A Combat me, állapítja: ,.A radikális párt végre félretette a parlamenti szóvirágokat és világosan kö zölte, hogy nem fogadja el Németország felfegyverzését még az európai hadsereg me­zében sem■” A Ce Matin ^ le Pays szerint a radikálispárt állásfoglalásának komoly kö­vetkezményei tesznek. Ame rikai körökben — mint az AFP jelenti — bizonyos nyugtalansággal kísérik Her­riot állásfoglalását és hang­súlyozzák, a Pentagon állás­pontja az, hogy mindenáron újraf elfegyverezzék NyugaK Németországot- — Jellemző, hogy egyre többen írnak Ang'ia esetleges csatlakozá­sáról az európai hadsereghez. A békeharcnak a népek kongresszusát megelőző idő­szakában fontos esemény lesz — az egyes országok nemzeti békekongresszusain kívül —a német kérdés békés megoldá­sát célzó nemzetközi értekez­let. Ezt eredetileg október hó 18-án (kellett volna megkezde­ni Stockholmban. A svéd kormány azonban amerikai nyomásra megtagadta a be­utazási engedélyt több érde­kelt állam lakosságának kül­dötteitől. Erre elhatározták, hogy a nemzetközi értekezle­tet november 8-tól 10-ig tarl- Adk xaeaJíerlin keleti és nyűr gaH övezeteiben. A német fő­városban lefolyt előzetes megbeszélés részvevői nyilat­kozatban hívták fel Európa népeit; jelöljenek ki minden országban küldöttséget a né­met kérdés békés megoldású* ra irányuló nemzetközi érte­kezletre. amely mutasson pél* dát arra, hogy földrészünk valamennyi országa meg­egyezéssel intézheti el a vitás kérdéseket, Amióta ismeretessé válv hogy a nyugatnémet szövet­ségi gyűlés szerdán és csü­törtökön teljes ülést tart,: új* ra nagy mértékben emelke­dett a bonni parlament elnök­ségéhez és képviselőihez in­tézett levelek, táviratok, ha-J tározatok száma. Csupán a: berlini övezetekből 70,001) le­vél érkezett a legutóbbi na­pokban a nyugatnémet par* lameuthez. A német nép egy* értelműén követeli, hogy tüz\ zék végre a szövetségi gyüléé napirendjére a népi hamar a> javaslatait a német egység) helyreállítása és a béke meg-* szilárdítása érdekében. Fokozódott Nyugat-Német" országban a közvélemény fel­háborodása a fasiszta terror- bandák ellen, amelyeket az amerikaiak pénzeltek és lát-j lak el fegyverekkel. A Nürn-j berger Nachrichten megálla* pítja: „Hivatalos helyen sok­kal többet tudnak a titkos' szervezetekről, mint ameny-1 nyit kénytelen-kelletlen beis* mernek.” A Nyugat-Német-1 ország újrafelfegyverzése el* len küzdő német munkásbi- zottság^ felszólította a német1 dolgozókat, hogy akadályoz­zák me a az 1933-as események megismétlődését. A felhívás kiemeli: '..Hozzatok határo* zatokat az üzemekben és ä szakszervezetekben tiltakozó sztrájkokra és tüntetésekre. Védjétek meg a demokratikus szervezeteket. Követeljétek a népnyúzó Adenauer-kor. mány lemondását.” A Náci- rendszer Üldözöttéinek Szö­vetsége a fasiszta banditák elleni közös harcra hívta fel a Német Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt ve- MőségéW: -

Next

/
Thumbnails
Contents