Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-18 / 219. szám

A szovjet munkamódszerek növekvő eredményekhez segítik a mátéházi állami gazdaság gyapotszedőit . Színpompás kép tárul a mátéházi állami gazdaság gyap Mábláiról. Szapora ke­zek (i)iüitik a fehér aranyai. Mikor Tréner Katalin gya­­psjladronómus és Noválc Éva gyapotmester közel két hete betoppantak a hírrel: kiko­­vadt a gyapot, mindenki a !> y apó tt áb iákra igyekezett. Saját szemeikkel akartak ró­la meggyőződni. Másnap pe­dig megindult a munka, a gyapoté zűrét. * Az 500 hold gyapotföldről eddig 63 mázsa gyapotot szü­reteltek le. — De nem akár hogyan ám, — mondja _ Ko­vács Rozália, aki méltán le­het büszke arra, hogy napi 29 kn-os szedést átlagával a gya­­potszeáök élén halad. — Szovjet módszerrel. Két kézzel és a háromrészes kö­ténybe való azonnali yáiogi ‘■ássál szedjük a fehér ára. nyai. A közelben gyűjti a gyapo­tot kötényébe Kovák Eta gyapot mester. Novak Évától feljebb Su­dár Mária szüretel. Mikor a 2 és fél hold egyéni terület első napjának szedési ered­ményeit összeadt°, majdnem sírvafakadt. Alig érte el a 15 kg-ot. — Szégyenben mara dók, — ismételgette. De Ko­vák Éva megvigasztalta. — Sohase félj. Majd én kioktat­lak. Pár nap múlva már sze­­clési eredménye 18 kg-ra, ezt követőien 21 kg'ra emelkedett. Ma már a 2Í és fél k^-os át­lagnál tart. . Akárcsak Kiss Erzsébet, aki a kezdeti 8 kg-Os szedési át­lagát a szovjet munkamód­szer átadással napi 26 kg os szedési átlagra emelte, — Azon igyekszem, hogy elhagyjam Kovács Rozáliát, — mondja nevetve. A gazdaság dolgozói növek­vő eredményeikkel így har­colnak a Oyapot mielőbbi be­takarításáért. A munka meg­gyorsítására a gazdaság négy átvevő helyet állított .fel « gyapotföldön. Az átvevő he­lyeken sátrak alatt áll a mér­leg és a gyapotot gyűjtő zsá­kok. Innen szállítják a gaz­daság központi épületeinek vad asaira. A légszárító he­lyek mindenütt le vannak pollózva és ponyvákkal vav nak burkolva. Már 28 mázsa gyapot áll kiszáradva, az elszállítást várva, Gyorsítsuk meg a gyapotszedés ütemét Megyénk termelőszövetke. ze:eibeu általában bőséges termést ígér a gyapot. Amíg tava.y csak egy helyen, a esászurtöltési Felszabadulás termelőszövetkezetben ha.ad­ta me«- a holdankénti gya- 1 H>t;ermés a hat és fél má­zsát, az idén nem egy ter­melőszövetkezetben 7 mázsa­­sőt ennél is magasabb holdan­ként! termés várható. A bács­­bokodi Vörös Csillag «‘íj hen­­das gyapotterülete szakértők megállapítása szerint lega«ábo 720 kg termést ad kocán­kén. s csupán gyapotból több mint 250.000 forint jövedelme lesz a termelőszövetkezetnek, llet mázsás at.agtermés vár­ható a íelsőszentiváni Vörös Csillag 50 holdas gyapotterii­­ietén is. És jóval mégha-adja a gyapottermés az öt és fél­mázsát a aurai Fiirszt Sán­dor tsz-ben. A bőséges gyapottermésre való tekintettel, termelőszö­vetkezeteinkben fokozott len­dülettel indult mea a gyapot szedése. Eddig mintegy 600 mázsa gyapotot szedtek már le- 12 mázsa az eddigi szedés eredménye a bácsbokodi Vö­rös Csillag és 25 mázsa körül van a garat Fürszt Sándor tsz-ben. A mostani szedéei módszer­rel, az egykézi szedéssel azon­ban igen gyenge a napi telje­sítmény. Egy kézzel a leggyakor­lottabb szedő sem tud töb­bet leszedni naponta 20—35 kg-nál. A gyapottermesztő brigádok tagjainak tehát hamaro3an át kell térni, a kétkézi szedésre. Kétkezi szedéssel, amint azt a multévi eredmények bizo­nyítják, naponta Í0~50. sőt egy mázsa gyapotot is le te­het szedni egy nap alatt. A felsőszentivüni Vörös Csil lag tsz-ben inár szorgalma­san gyakorolják a kétkézi szedést, hogy mire az általá­nos kovadás megindul- a mos­taninak kétszeresére-három­­«/.orosára emelhessék a napi szedési eredményt. Minden f er me ' őszöve : kezeiben köves­sék a fe.sőszeutivánink példá­ját, Hagyjanak fel az eddigi szedéssel. Hiszen nemcsak nagy jövedelmet mentenek meg ezzel az esetleges kedve­zőtlen időjárás okozta vesz­teségtől a tsz részére? hanem nagyon sok nélkülözhetetlen nyersanyagot ruházati ipa­runk számára is- Fokozzuk a gyapot szedés ütemét, gyapot­szedő briOádolc! Termelőszövetkezetünk hatalmas fejlődésen ment keresztül T ermelőszövelkezetünk­­bon döntő változás tkrtént az utóbbi idő• ben. Igen sok kívül­álló dolgozó paraszt látja az eredményein­ket, aminek során a közös gazdálkodás út­jára lépnek. Terüle­tünk 480-ról, 1000 hold­ra emelkedett. Lóállo­mányunk túlhaladta az évi terv előirányzatot. Most már van 46 lo­vunk és 40 tehenünk, valamint 40 növendék jószágunk. A gazdasá­gunk, kocsi, eke, vető­­gép és egyéb jelszere­léssel gazdagodott. — Több mint kétszeresére emelkedett a gazdasági felszereléseknek a szá­ma. A szövetkezeiben van már kovácsmühelyünk, bognárunk, ácsunk és kőművesünk. Megoldó­dott a régi nehéz pro­blémánk, a kertészei ügye is. Most a belépő tagok között igen sok szakember van. Meg­van tehát minden lehe­tőség arra, hogy ter­veinket teljesítsük, sut túlteljesítsük. Biztonsággal tölt el bennünket az a tudat, hegy nem jutunk a multévi csődbe, amikor egy év alatt hat elnö­künk és öt könyvelőnk veit. Ma már elérkeztünk addig, hogy elfoglalta licitjét Novak Sándor, üld egyéves elnöki is­koláról most jött haza. Ifj. Virág Mihály * cs ifj. Burczki Ferenc öt-, hónapos állattenyésztő iskoláról szintén most jött haza. Most még lelkesebben, még na­gyobb lendülettel fo­gunk munkába. HAJDÚ FERENC, Uj Alkotmány termelőszövetkezet Jánoshalma fl Szakszervszelek Országos Tanácsa Eiiidkségének {elhívása a művészeti eoviittesek II. országos versenyére ,, Gyárak, üzemek, építkezé­sek, intézmények dolgozói! üzemi bizottságok! üzemi művészeti csoportok! Kultúrák, tívák ! A művészeti csoportok to­vábbfejlesztésének biztosításá­ra az Országos Népművelési Bi­zottság országos versenyt hir­detett Ez a verseny kulturális éle­tünk fejlődésének újabb, hatal­mas lehetőségeit tárja dolgozó népünk elé. Megszilárdítja ered­ményeinket és segíti kulturális forradalmunk erősödését. ÜZEMI BIZOTTSÁGOK! KULTURMÜNKASOK ! Felhívunk minden színjátszó-, tánc- és bábcsoportot, ének- és zenekart, minden kulturbrigá­­dot: csatlakozzék a versenyhez. Példamutató szereplésükkel lel­kesítsék az ötéves terv győzel­méért, a szocializmus felépíté­séért keményen küzdő magyar népet. Segítsék a dolgozókat az ötéves terv végrehajtásában, a határidőelőtti befejezésében, a munkafegyelem megszilárdítá­sában. Állítsák a sztahanovistá­kat, a legjobb dolgozókat példa­képül népünk elé. Használják fel művészeti eső. portjaink az iij kulturversenyt műsorpolitikájuk megjavítására! Segítse a verseny a magyar kultúra klasszikus és új alkotá­sainak, haladó, népi és munkás­mozgalmi hagyományainak el­terjedését, a Szovjetunió szocia­lista kultúrájának megismeré­sét. Segítse dolgozó népünk kul­turális színvonalának emelésé* és a hazaszeretet elmélyítését. Szolgálja a II. országos ver­seny a részvevő csoportok poli, tikai és művészi színvonaiának emelését, szervezeti megerősö­dését és új csoportok alakulá­sát. A szakszervezetek és üzemi bizottságok irányítsák és szer. vezzék a versenyt! Neveljék a csoportok tagjait fegyelmezett, öntudatos magatartásra, egy. más munkájának és eredmé­nyeinek megbecsülésére. Legyen a verseny kulturfor­­radalmunk győzelmének újabb, felejthetetlen állomása, erőnk; boldog életünk megnyilatkozá­sa! Budapest, 1952. szept. hő. Szakszervezetek Országos Ta­nácsa Elnöksége.“ (MTI) ttóka ittiliály és Lajdi Márton sztahanovisták lettek A bácsalmási egyesszámú pá. lyamesteri szakasz dolgozói be­csülettel teljesítették Rákosi eivtársnak tett Ígéretüket. A szakasz kiváló dolgozói Róka Mihály és Lajdi Márton pálya­­munkások becsületes, szorgal­mas munkájuk eredményekép. pen elérték a büszke sztahano­vista címet. Vállalásaikat 110 százalékra teljesítették. A pályamesteri szakasz dol­gozói továbbharcolnak azért, hogy az őszi csúcsforgalom si. keres lebonyolítását munkájuk­kal biztosítsák és itt a Tito Ju­goszláviájának határa mentén újabb nagyszerű termelési gÿo. zeimeikkel mérjenek csapást a határunkon provokáló Tito ban­ditákra. Garajszki Katalin levelező. Bácsalmás A filpszáisi voids usinas imeioszinezcm az idén az összes ősziekéi keieszisoiosan vélik Ebben az évben 3 mázsával termett több a keresztsorosaiv vetett területen A fülöpszállási Vörös Csillag termelőszövetkezetben ez év ta­vaszán elhatároztál:;, hogy a 32 hold zabot keresztsorosan vetik. Sokan a szövetkezetben is ide­genkedve fogadták az új szov­jet agrotechnikai eljárást. A kívülálló dolgozó parasztok ar­ról beszéltek, hogy a kereszt­­ben.hosszában való vetés csak pöbb munkát ad, — de jobb ter­més nem tesz. Amikor Túrkevére értünk, első utunk a Vörös Cs.llag iterance szövetkezet székhazá­ba vezetett, Szénen feldíszí­tett szol ák fogadtak bennüu­­ket. Elször a nagyteremben Lovas La.ios, a szövetkezet Kossuth-dí.ias elnöke rövid ismertető előadást tartott a Vörös Csillag fejlődéséről és íddígi eredményeiről- Lovas elvtárs elmondotta,; hogy a szövetkezetük nem­­sokkal Rákost elvtárs neve­zetes kecskeméti beszéde után, 1S4J tavaszán alakult 70 tag­gal. KOD hoidnvi területtel. tJószágáiiományuk, gazdasági ft.szőrmésük jóformán non volt Emellett hiányzott a vetőmag is. Ugyanakkor a tudakolt és a klerikális reak­ció minden ereiével akadá­lyozni igyekezett előrehala­dásukat. A kulákok azzal akarták, a belépő tagokat el­riasztani, hogy azt suttogták: », csajka-rendszer, meg nyo­morúság, szegénység lesz a csoportban”. Azt is mondo­gatták, hogv ,.a téeszcsébe az asszony is közös lesz”. A klé­rus, meg azzal támadott, hogy kihirdette a templomban, „aki belép a szövetkezetbe, önmagát kiközösíti az eKY- izbólf’- Mi már akkor is láttuk mondotta ?.z eluök Jegyzetek a megyei parasztküldöttség turkevei út járót A Vörös Csiilag székhúsában azért agitálnak ellenünk, viert ők még jobban tisztában van­nak azzal, hogy a nagyüzemi gazdálkodás jólétet biztosít. Nem is riadtunk vissza a rémhírektől. A várt és az állam segítségével leküzdöt­tüli az akadályokat és vissza­vertük az ellenség minden támadását. Az ábúmtól kap­tunk igaállatokat, gazdasági felszerelést, vetőmagot, ké­sőbb pedig tenyészállatokat. A Vörös Csillag már az el­ső esztendőben is, de kivált a második évben úgy gazdál­kodott, hogv a város do gozó parasztjainak el kellett is­merniük: a maguk gazdasá­gában, akkor sem tudnak ilyen munkát végezni, s ilyen eredményeket elérni, ha megfeszülnek. A szövetkeze­tünk gahonaátlaga közel két­szerese volt a kevi határ átla­gának. Emel ett a fejlődés szemmelláthatóan mutatko­zott: 1950-ben holdanként 1 mázsával magasabb átlagter­mést értünk el. mint, 1949-ben, Talajelőkészítést, vetést az élinult esztendőben a tsz vé­gezte el legelőször. Kukori­cánk, napraforgónk, s min­denféle kapásunk egész nyá­ron át tiszta volt. a sorok között elvétve sem lehetett gyomot látni. Istállóink, bir­­kahodályaink. fiaztatóink, hizlaldáink rendjére az el.eu­­ség sem mondhatott rosszat: jószágunkon _ meglátszik a gondos kezelés, a. lelkiismere­tes ápolás, A túi'kevei dolgozó parasz­tok már a második évben kezdték megbecsülni a Vörös Csillag munkáját, s terme.ő­­szövetkezetünk neve nemso­kára országszerte ismertté vált- Már az alakulás eszten­dejében 22 forint 64 fillér jövedelem jutott egy munka­egységre- Ugyanebben az esz­tendőben korszerű, villanyvi­lágítással. vízvezetékkel ellá­tott lehénistállót építettünk. Ilyen istálló azelőtt, még nem is volt <n kevi határban. Ért­hető tehát, ha hosszú ideig csodájára jártak az emberék A következő esztendőben már 28 forint volt az egy munkaegységre intő részese­dé-. Ez az eredmény ékeseb­ben beszélt minden agitáció helyett. Naponta zsúfo.t volt a Vörös Csillag irodája új belépőkkel. Kis- és középpa­­ikfcztok adták egymásnak a kilincset. Túrkeyén minden­ki a Vörös Csillagba akar belépni. Ennek során mos* szövetkezetünk taglétszáma 1203 fő- Területünk 7784 hoki Az elnök beszámolója osak még fokozta a küldötteink érdeklődését a gazdaság iránt. A tsz fejlődését a? irodában láthattuk grafikon, szerűen is. Az első szobába­­megtekinthettük a jószágal­lon) án y gyarapodásának raj' zát. Már itt is láthattunk gyönyörű dolgokat. Az ajtó mellett egy szénen bekerete­zett, oklevél függött a falon. A sorokból ezt lehetett ol­vasni: „Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Tenyész­­áhatvásár I- díját a túi’kevei Vörös Csillag tsz nyerte,” Sorba néztük a képeket és a fejlődést mutató grafikono­kat. Utána, a küldöttség tag­ja! beszálltak az autóbuszba és indultunk a gazdaságba­(Folytatása követkesik. 1 Mi lett a végeredmény? A, keresztsoros vetés már az else» hetekben gyönyörűen mutatott., Később, márciusban, áprilisban a szárazságot is jobban birtaj mert a földet arányosabban te­rítette. Mindvégig szebb volt a gabona. Nagyobb lett a szal­mája, a kalásza, de a szeme isi szebb lett. Már az aratás előtt kíváncsi­an nézegették a mutatkozó ter­mést a kívülálló dolgozó parasz­tok is. Kelemen Sándor héthol­das, Bárány Imre 15 holdas, Papp Sándor 12 holdas közép­­parasztok többször megnézték a szépen fejlett kalászokat. Rop­pant kíváncsiak voltak arra, hogy a termés vájjon milyen lesz? A 32 hold zab átlagosan 9 mázsa 50 kilő termést hozott holdanként- Ezzel szemben a kívülálló dolgozó parasztok, nünt például Kelemen Sándor. Bárány Imre, Losonczi Mihály, Daczi Sándor meg a többiek alig Értek el jobb eredményt, mint 6 mázsa. A Vörös Csillag termelőszö­vetkezetben nemcsak zabot ve­tettek keresztsorosan, hanem más kalászost is. Átlagban 3 mázsával termett több a ke­resztsorosan vetett területen. Ezért a szövetkezet dolgozói most úgy határoztak, hogy min. den kalászost keresztsorosan vetnek-Azok. akik kíváncsian nézte a. a szövetkezet fejlődését, most meggyőződhettek arról, hogy mennyivel előnyösebb a társas gazdálkodás. Kelemen Sándor 7 holdas, Bárány Imre 15 holdas, Losonczi Mihály, Vámos Károly Papp Sándor, Daczi Sándor 20 holdas középparaszt és még töb. ben mások beléptek a Vörös Csillagba,

Next

/
Thumbnails
Contents