Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-18 / 219. szám

Az USA beismeri: az atSaiiti államok sál vos, gazdasági neliézségekkel küzdenek Az amerikai külügymi­nisztérium filletet adott k' az at.anti szövetség ..fejlődé sérői ős .ielentósésréről”. Eb­­beu nyíltan beismeri, hogy Nyugat-Euróoa főként stra­tégiai értékei szempontjából érdekli az Egyesült Államo­kat. A füzet, szerzői hang­súlyozzák, hogy az „európai partnereknek minden erejük latbavetésével fokozniok ke.l fegyveres erejüket”, jóllehet ez „áldozathozatalt jelent az átlagos európai számára és súlyos, népszerűtlen határo­zatok hozatalát követeli meg •az európai kormánvoktó..” A füzet a továbbiakban hangoztatja, hogy a straté­giai érdekeken kívül ,.az Egyesült Államokat régi gaz­dasági érdekek is fűzik Nyu­­gat-Európához, amely az Egyesült Államok legfonto­sabb árufogyasztója. Ugyanis az Egyesült Álla­mok te;jes mértékben külföl­di behozatallal biztosítja ón­­króm, grafit- és nversgumi­­szükségletét, valamint nikkel, mangán* ólom, réz és cink­szükségletének nagy részét, A füzet rámutat, hogy „az atlanti szövetség katonai ki­adásai ezentúl is „tovább nö­vekszenek”. Hozzávetőleges számítások szerint 1953-ban a nyugateurópai országok ka­tonai kiadásai együttvéve 11-7 mii járd dollárra növeksze­nek-” Ha ehhez hozzáadjuk Nyugat-Németország kiadá­sait, akkor — mint a füzet szerzői állítják — 1953-ban a katonai költségvetések több, mint 14 milliárd dollárra rüg nak. Ezután a füzet szerzői be ismerik, hogy az Egyesült Államok atlanti partnerei *sú:yos gazdasági nehézsé gekkel küzdenek”. 1950 júniu­sától 1951 végéig Európában a nagykereskedelmi árak át­lag 30 százalékkal, egyes or­szágokban pedig — mint pl. Franciaországban — 45 szá­zalékkal emelkedtek. Ezt az áremelkedést — hangzik a füzetben —* nagy áruhiány kísérte. A füzet szerzői kiemelik azt is, hogy az ©szakát anti szövetség háborús készülődé­sein visszatükröződik a pénz­hiány. Csütörtökön délután 5 órakor kezdődik a Második Békekölcsön-kötvények első sorso ása Csütörtökön délután öt órai kezdettel ünnepélyes keretek Között kezdődik meg a Második Békekölcsön első nyereménysor­solása Budapesten, a Zenemű­vészeti Főiskola nagytermében. Ünnepi beszédet mond Bom­hányi József, az Országos Ta­karékpénztár vezérigazgatója. Az ünnepi beszéd után az el­nök ismerteti a nyeremények sorsolásának módját, majd megkezdődik a sorsolás. Jugoszláviában az elmúlt évben több, mint kétszázezer volt a munkanélküliek száma Az albán szakszervezetek lapja közli Jole Markovié© jugoszláv politikai emigráns cikkét a jugosz áv dolgozók­nak a fasiszta Tito-rendszer ellen folytatott harcáról. Jugoszláviában az elmúlt évben a munkanélküliek szá­ma kétszázezer fölé emelke­dett — írja cikkében Jole Markovié®. Ez a szám ebben az évben egyre gyorsuó ütemben növekszik- Szlové­niában például csupán már­ciusban és áprilisban 10.3S8 munkást bocsátottak el. A cikk ezután arról ír, hogy a jugoszláv munkások nem hajlandók dolgozni a titóísták katonai építkezései­nél. így például Osijekben nyolcezer munkanélküli a ti­­tóista rendőrség minden fe­nyegetése ellenére sem volt hajlandó munkát vállalni _a háborús cé.okat szolgáló épít­kezéseknél. Bolgár jegyzék a jugoszláv kormányhoz A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma 1952 szep­tember 15.én jegyzéket jutta­tott el a szófiai jugoszláv nagy­­követséghez. A Bolgár Népköz­­társaság külügyminisztériuma jegyzékében kiemeli, hogy már Tömeg-tü ntetés Köti er «I a m !>» n a háborús előkészületek ellen A „Soha nem fog megismét­lődni“ elnevezésű antimllitarista szervezet szeptember 14-én né­­pes tüntetést rendezett Rotter­damban. A szervezet tiltako­zott a fasiszta Wehrmacht fel­­támasztása ellen és felhívást intézett a holland néphez. Az új fasiszta Wehrmacht — hangoztatja többi között a fel­hívás, — amely félmillió kato. nát és tisztet egyesít volt hitle­rista tábornokok parancsnoksá­ga alatt, ma ismét fenyeget bennünket. A ,,Soha nem fog megismét­lődni“ szervezet azzal a felhí­vással fordul hozzátok, hollan­dok, akik átszenvedtétek a náci uralom keserű napjait, szervez, zétek a „Wehrmacht elleni har­ci napot“. Egyöntetűen szánja­tok síkra a német Wehrmacht feltámasztása ellen! A felhívást százan írták alá, közöttük egyetemi tanárok, íi'ók, festőművészek, szobrá­szok. (MTI) többizben tiltakozott a jugo­szláv kormánynál azok ellen a rendszeres provokációk és ha­társértések ellen, amelyeket a jugoszláv határszervek követ, nek el a bolgár—jugoszláv ha­­táron. A jugoszláv kormány azonban nem vette figyelembe ezeket a tiltakozásokat, ez ki­tűnik az utóbbi időben megsza­porodott incidensekből, amelye. két a határ mentén a jugoszláv hatóságok idézték elő. A jegyzék ezután felsorol tíz olyan provokációt, amelyet 1952 június 14, és agusztus 24-e kö. zött követtek el a jugoszláv határőrizeti szervek. Befejezésül a jegyzék ezeket mondja: A külügyminisztérium köve. teli, hogy a jugoszláv kormány tegye meg a szükséges intézke­déseket ezeknek az ellenséges cselekményeknek a megszünte­tése érdekében. (MTI) Hírek a Szovjetunióból A Szovjetunió tudományos akadémiáján kiváló szovjet tu­dósokból megalakult a Volga— Don expedíció, amely a V. I. Lenin-esatorna körzetében vé­gez majd kutatómunkát. Az expedíció tanulmányozza a vidék állatvilágát és felkutatja a hasznos ásványok lelőhelyeit. • A Szovjetunió tudományos akadémiájának archeológiái éxpedícióia a Káma-f otyó partján megkövesedett áilati csontvázakra bukkant. A tu­dósok megállapították, hogy a lelet, a tudományban eddiy ismeretlen, körű.belül kétszáz millió évvel ezelőtt élt hüllő­fajta csontváza. Az értékes csontvázat a moszkvai őslénytani múzeum­ba szállították. * A Szovjetunió bánvalpará­­bau ebben az évben több, mint háromszáz miliő ru­­beit fordítanak munkavéde­lemre- A bányákban tökéle­tes világítási rendszert alkal­maznak, ezenkívül egészség­ügyi segélyhelyek, zuhanyo­zók és kvarcfénvkezeiő he­lyiségek állnak a bányászok rendelkezésére, Valamennyi szovjet üzem vezetősége számára kötelező a munkatörvéuVek ée a műn* ka-biztoneági szabályok be­tartása. Ezt mintegy másfél­millió társadalmi ellenőr el­­.enőrzi. A szovjetországban állan* dóan fejlesztik a munkavé­delmet, A párt XIX. kon. gresszusátiak az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvei kimondják* h08V lendítsék fel a munkakörülmények to­vábbi megkönnyítéséért folyó tömegmozgalmat. A munka­­feltételek megjavítására for­dított kiadások 1951-ben meghaladták az 1,7 milJárd rubelt. A Szovjetunióban a munkavédelem kérdésével kü­lön tudományos kutatóintéze­tek* a szovjet szakszervezetek 14 laboratóriuma, az orvos­­tudományi akadémia intéze­tei, valamint a műszaki főis­kolák tanszékei is foglalkoz­nak. A szovjet; tudósok kidol­gozták az üzemszellőztetés e­­méletét, hatékony ezeüőztető­­ket és egyéb berendezéseket terveztek. Az amerikai imperialisták utasítására lázas tárgyalások folynak Bonnban a Népi Kama­ra kü.döttei szeptember 22 re kitűzött fogadásának megaka­dályozására. Adenauer kedden levélben szólította fel Bhleist, a szövetségi gyűlés elnökét, hogy vonja vissza a Népi Ka­mara küldötteinek szóló meg* hívást. Lapjelentések szerint Ade­­nauer kedden este magához ké. rette Ehlerst és az éjszakai órákig tartó, ingerült hangú a­­tű vita során újabb kísérletet tett alTa, hogy az amerikai kormánykörök ulti matti mszerü parancsa értelmében rávegye a bonni panament einökét elha­tározásának megaiási tására, Ehlers a megbeszélés utál ki­jelentette, hogy a szövetségi gyűlés elnökségére.c határozata érteimében fogadni fogja a Né­met Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának képviselőit. Ehiers hangsúlyozta, hogy a Népi Kamara küldötteit azért kívánja fogadni, mert ezt az egész nép követeli. [tors Star felszólítása és az aaierilaiali avalisa ellenére fogadja a Karéi faoiriitaKöztársaság Képi Kamarájának A „Neues Deutschland“ szer. dai vezércikkében megállapítja, hogy Adenauer s jobboldali szo­ciáldemokrata csatlósai egyet­len érvet sem tudnak felhozni a két német parlamenti képvise­lőnek bonni találkozója ellen s ezért ismét csak a Német De­mokratikus Köztársaság elleni rágalmakkal akarják félrevezet­ni a közvéleményt. (MTI) Munkaverseny induit Kínában az ázsiai és csendesúceáni békekong resssus tiszteletéi e A közelgő ázsiai és csendes­­óceáni békekqngresszus és a Kinai Népköztársaság tisztele­tére Kina gyáraiban és üzemei, ben hazafias munkaverseny in­dult, A gépipari és textilipari mun. ltásök, továbbá a Viülamoserő­­müvek, vasutak, bányák do’go­­zói és az építőipari munkások újabb felemejt kötelezettséget1 vállalnak. (MTI) (.O.JKO PETROVICH t f TITO ÜDÜLÉSÉ — Ma nem akarom, hogy telefonon zaklassanak! — Parancsára! Ma n?m kapcsolok be senkit — vála­szolt B'oradics őrnagy, a bel­grádi fehér palota telefonke Ze'őse, akinek egyedüli fel­­ad'na. hogy kapcsolja, vagy ne kapcsolja Tito »dö'gozí­­szobájJt". — Kitéve természetesen Ad­ieu urat. — Parancsára! Kivéve Al­ien tirât — válaszolta az őr­nagy és magában így gondok kozott: Titónak ma bizonyá­ra fontos teendői vannak Ta­lán világraszóló dolgokon tön a fejét. Tito bement és leült Alek­szandar, volt király íróaszta­la mellé s pondokba merült, üdülni kellene menni, — de hová■ Rovó mehetne egykét hónapra „kiruccanni?’’ De mit kell ezen annyit gondol­kozni* hiszen előtte van vil­láinak és kastélyainak képes­aibuma! Tito lapozni kezd az album­­ban, .. Alekszandar király kastélya Bedben. Pompás kastély és Bled, t« gyönyörű. Ez jó lesz... Tito éppen a te­lefonkagyló felé akart nyúl­ni> amikor eszébe jutott: váj­jon van e a közeiben repülő­tér?!... Ezenkívül Bledet er­dők övezik. Ah! Ezek az át­kozott erdők! Végülis, mi történt Alekszandar király­ival ? Külföldön meggyilkol­ták az usztasák. Szomorú, nagyon szomorú-•• Én nem akarom ilyen szomorúan be­fejezni az életemet, — mor­mogta és határozott; Beidbe nem megyek! Halálfélelem vett rajta erőt, hideg verejték ütött ki raj­ta. Levetette marsain zubbo­nyát és gyorsan lapozott az albumban. A kranii villa fényképe állott a második la­pon. A villa korábban von Krummer, náci tábornoké volt. Fenyőerdő övezi, fény­űző berendezésű■ Ez valóban jó üdü.őhely — gondolta Tito. Csodálatos ott a levegő és még vadászatot is lehetne rendezni. Biztonsá9os is, mert egy tankdandár és egy tüzér­­ezred állomásozik Kranjbttn. — Kranjba megyek — dör­­rnögtci de hirtelen eszébe ju­tott; jní (g történt ezzel a Krummer generálissal? Ezt ■majd Kardelj tudja• — A partizánok aolgói lőt­ték szitává—• válaszolt telefo­non Kardelj. Tito lecsapta a telefonkagylót és átkozta a partizánokat. — Az Ördög vigye el a vil­lát is meg a vadászatot i$. Nem akarom, hogy álmom­ban megjelenjen Krummer szelleme! Remegő kézzel lapozok to­vább■ A következő fénykép Mária 'exkirálynőt ábrázolta, amidőn a villa előtt, ül és an goi lordokkal pókerezik■ — Ez a villa Növi Vinodol mellett van. Síri, csend honol ott és amellett kitűnő borok is vannak arra. Ez a leSal­­kalmasabb hely üdülésre. Az antik bútorok is megmarad­tak. Miiyen csodálatos is len­ne a volt, királyné ágyában aludni... Egy aárdaezred ele­gendő lenne a védelem bizto­sítására. Egykét utcát kelle­ne kilakoltatni, elférne ott az ezred is. ■ • De várjunk csak... Mi is történt'Mária királyné­val? Emigrált. Hát én nem akarok emigrálni. Vinodol sem alkalmas a ni/aralásra. Az album következő lapján a bacsvicei villa fényképe ál­lott. Gyönyörű ez a villa. Bor itt is van elegendő no és ott a csodálatos tenger. De ki is lakott azelőtt, benne? Bír csa­lt in vajda. Tito erre olyat ká­romkodott, hogy kutyája> amely mindig mellette van, ijedten kullogott az egyik sarokba. Tito tekintete ekkor az ab­háziul lsztranka villa fényké­pére esett. Semmelli grófé, a fiumei olajfinomító tulaj­donosáé volt ez a villa. — Igen, ez is fasiszta volt — hümmöate —. de mi is tör­tént vele? Igaz, Olaszország­ba költözött. Nagyszerű! Ez az egyetlen, villáim volt tu­lajdonosai közül, akit ne-m kö­töttek fel, nem végeztek ki, vagy nem halt meg. »— Abbáziába megyek! — ujjongott örömében és már a telefon felé nyúlt, hogy ki­adja az utasításokat a készü­lődésre, amikor eszébe jutott, hogy va,ami itt nincsen egé­szen rendben. Ebben a villá­ban lakott 1917-ben Rajk Lász­lói — és Tito előtt meüjelent Rajk az akasztófán. Újból verejték csillogott, homlokán és csak akkor lapozott, tovább, amikor egy kicsit csillapodott idegessége. Brioni szigetét ábrázolta á következő kép. Minden gon­dolkodás nélkül elhatározta — Erioidba megy! Ez a leg­szebb és legbiztonságosabb hely. Hadihajók, hegyitüzér­­séa van a közelben, A lakos­ságot kitelepítettékt A ker­tészek és a pincérek, a kon­dások és a csordás, a portá­sok és a szakácsok, sőt még a szakácsnők és a szobalá­nyok is úz< ÜDB tagjai. — De az\ ördögbe! — ró-' müldözött. 1HisZen itt annak­idején Mussolini, migrait! Ez járt az összes közül a te g rósz­­szabiiul. A partizánok lábú­nál fogva akasztották fel■ Ba­káig töprengett ezen, végül C határozta: — Mégis Brioniba megyek! Közel yan Róla és ott a re­pülőtér, A belgrádi fasiszták főnö­ke azonban csalódik, ha azt hiszi* hogy ott biztonságban ven. Számúra nincsen bizton­ságos hely ma Jugoszláviá­ban. A nép büntetése eléri. bárhova is búiik. „Tito, Tito, úgy jársz, mini Benito!” — ezeket a Szavakat írják fel nap-nap után a bel Orádi. zágrábi, ljubljanai, szpliti és ce tiniéi házak falá­ra, A név ítéletet, hirdet Tiic felett«

Next

/
Thumbnails
Contents