Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-11 / 213. szám

A MEGYE! FILMHÉT ELE Kitűnő termést ígér a csumiz a kerekegyházi „November 7“ termeíőcsoport földjén Szeptember 18-tól 24-i<j ren­dezzük mejr megyénkben má­sodízben a meirvei filmhetet. Melyik dolgozó no szeretne műveltebb, tanultabb lenni, rnesíiímerni a szovjet embe­rek boldoS életét, magae kul' túráját? A megyei filmhét filmjei delcgíítik dolgozóink egyre növekvő kultúrigénveit. A megyei filmhéten színes és változatos műsorok szerepel, uek a normál- és keskeny- Cilmszinházakban. Beniuta­­iásra kerül hét ú.i film és számos olyan film, amely ha­talma« sikert ért el eddig is dolgozóink körében-Izgalmas képekben bonta­kozik ki a hős kínai nép nagy harca, három bátor katona törtcuetének tükrében, az Acélkatonák című magyarul beszélő, kínai filmben- A fil­met a bajai Központi Film­színház játsza szeptember 19- 25-ig. Egv fiatal orvosnő munká­ltának és boldogságának lehe­lünk tanúi a Falusi orvos cí­mű színes, magyarul beszélő szovjet filmalkotásban. A film megyénkben elsőízben a keesekméti Városi Filmszín. házban kerül bemutatásra díszelőadás keretében. A Vá­rosi Filmszínház műsorán szeptember 18—24ia: szerepe a fiira. A bajai Béke Film­színházban szintén ünnepi díszelőadás keretében kerül bemutatásra a karlovy-varyi nemzetközi filmfesztiválon legjobb életrajzfilm-díjat nyert Semmelweis című új magyar film. amely arról szól, hogyan küzdi le a fórra; dalmár tudós a gyermekágyi lázat. A bajai Béke Filmszín­ház ugyancsak szeptember hó IS—24-ig tűzi műsorra a fil­met. Ezenkívül a vidéki film­színházak műsorra tűzik a megyei filmhét alatt az el­múlt hónapok kiemelkedő filmalkotásait, többek között Alnár a Nyugati övezet-et, Baj ászén tist ván a Civil a pá lyán c. filmet. Mélykút a Naatf koncertet. Tiszakécske a Kis partizánok-at, Solt a Nappalok és éjszakék a- fil­met. A megyei filmhét sereg­szemléje lesz azoknak a film­alkotásoknak, amelyek a bé­­keharora. a haza és a munka szeretettre és az imperialis­ták elleni gyűlöletre taníta­nak bennünket, Ssabadaághegyi emlék Nap süti a Duna ezüst csíkját, partján ezer színű hab törik, . barna hegyek féltőn átkarolják a tájat, le egész a városig. A Szabadsághegy aranytüzben lángol, Budapest él völgyei ölén, mint színes szőttes lenge napsugárból hull reá a tünde déli fény. Békés munkánk tükre van a tájban. Békénk, melyért annyi szív remeg1 Fejünk jelelt kékes ragyogásban vonulnak a békés fellcgck. Szálló felhő vidd a harcosoknak, j hőseinknek a szivünk szavát. Monaa, hogy tudjuk: harcuk millióknak óvja, védi drága otthonát! Mondd a napnak, süssön ott örökre, ontsa Rájuk áldott melegét, mert e drága, véráztatott földre száz csatorna önti szennyvizét! Bombák szántják fel a hegyet, rónát, várost, falvai tesznek semmivé, gyilkosok kezéből hulló gránát gyermektestet szaggal százjelé! Kannibálok, emberhúst zabáinak. Halált szóró méreggyáraik. Bacillusok, mik életet rágnak, nekik meghitt fegyver társaik! Undor fog el minden igaz embert, mikor egy-egy békéről fecseg. Halljátok a szörnyűséges szörnyei? Azt ordítja, hogy embert szeret, s míg parancsot ád a pusztításra, anyák, aggok testét tépi szét, szemforgatva, kulcsolja imára könnyes, véres, átkozott kezét! Ma már reszket ez a patkány banda, tudják> mindenért jelelni kell, nincs számukra a földnek egy sarka, bosszúnk elől nem bújhatnak el! Már közéig a számonkérés napja, s a vétetek fertőzött sártekét úgy rázza meg a népek haragja, hogy lehull róla minden gaz, szemét! Le a maszkkal! Kifelé a fényre! Meztelenül rut szörnyetegek! Kik csak gyászt, bajt hoztak annyi népre, Hadd lássuk e ronda férgeket! Nincs nyugalom, míg a földön vagytok. Nékiínk minden élet drága kincs! Értük egyenként fizetni fogtok. O, — feledve semmi-semmi nincs! KAPÁS LAJOS íllllllllllll!!!llllllllllllllllll!lllllllllll||i:illllll|||||||||||||||||||||||[|l Mozik műsora Szeptember ll.i műsor: Kecskemét. Városi Mozi 6 és 8 órakor: RIGOLETTO Olasz film Kecskemét, Árpád Mozi Fél 7 és fél 9 órakor: ELŐRE TENGERÉSZEK Lengyel film Haja, Béke llozgé Fél G és fél 3 órakor: LAMMERMOORI LUCIA Olasz film Baja, Központi 6 és 8 órakor: KÉSIK A VONAT Német film 27 Apróhirdetések SEGÉDMUNKÁSOKAT, vasbetonsze reléket és betonozómunkásokat azon­nal telvesz, épületelemgyártásra átké­pez: Épületelemgyár. Budapest, XI., Budafokl-út 78. — Jelentkezni a hely színen. Vidékieknek szállás biztosít­ja- _____________ 209 BÚTOROZOTT szoba kiadó. - Kezs­­kémét, Platthy-u. 4. sz. 620 EGY magasszárú női cipó" elveszett. — .Megtalálónak jutalmat adok. Kecs­kemét, Czollner-tér lö. sz. 624 ELADÓ fotelagy, dohányzóasztal. — Kecskemét, Széchenyi-tér 19. sz. VJ- rady, • ■ - 62ö A kerekegyházi November 7 termeiőesoport egy holdat vetett be idén az újannan meghonosítót t növénytelesé. gok egyikével, a szibériai kö­lessel. vagy ismertebb néven: csumizzal. Bár az ú.i növény minden talajon jól megterem, a tszcs dolgozói mégis gondo­san ügyeltek a talaj megvá­lasztására és olyan talajba vetették, amely a, tavasziár­pa, vagy tavaszibúza igényei­nek megfelel- Mivel még nem ismerték a csumiz fejlődését, kísérletként kétféle vetési módot alkalmaztak. A terület kisebb részén búzasortávol­ságra, nagyobb részben pedig 25=30 cm sortávolságra ve­tették a csumizt- A ritkább sorban vetett területet gyak­rabban tudták művelni és al­kalmazták a kettős kaoarend­­szerü karnis mű ve'ést. Az idő­ben végzett agrotechnikai munkáknak meg is lett az 'eredménye: a csumiz gyönyö. A Kecskemét városi és járási TSB szeptember 14-én, vasárnap délelőtt 9 órakor rendezi meg a városi és já­rási szpártakiád versenyt. A nagy­szabású, atlétikai-, kerékpár-, röpíabda és ternaversenvek a varos különböző részein kerülnek lebonyolításra. Az Építők sporttelepén (széktói pálya) a torna és az atlétika, a röpíabda ver­seny a Kinizsi-pályán, a Korékpárbaj­­nokság pedig az Izsáki-úti betonon lesz megtartva. Az atlétikában a következő szá­mok szerepelnek: 100, 1000 méteres síkfutás (férfiaknak), 100, 500 m-es síkfutás (nőknek). Gr^nátdobás, tá­­volugrás, súlylökés, gyaloglás (8000 vűen kifejlődött, szára meg , haladta már [az egy métert.! Bugája 25—30 cm hosszú és 3—4 cm vastagságúra meg­nőtt. Egy-egy bugában átlag 3—4000 szem magtermés talál­ható, úgyhogy holdanként 4 5 —5 mázsás termésre Számíta­nak, ami az idei száraz időjá­rás mellett kitűnő eredmény. Az új növénynek az a nagy előnve, hogy jól bírja a szá* razságot és mágia beérés után sem pereg ki. A magtermésen kívül a csumiz szárát mint zöldtakarmányt hasznosít­ják. _ A kerekegyház! November 7 termeiőesoport tagjai igen büszkék nikerjesen kikísér’e tez.ett csumiz vetés ük re és a if­idéi .ió termelési tapasztala­tok alapján már most elha­tározták. hogy a következő években mind nagyobb terü­leten termelik ezt a növény­fajtát. méter, illetve a nők számára 5000 méi tér.) Tornában az MHK. 1. szabadgya­korlatok. A kerékparversenypálya hossza férfiaknál 20, nőknél 10 kilo­méter. A béke szpártakiád-versenyen min-:? den olyan sportköri tag résztvehetj aki 16. életévét betöltötte, vagy ebben az évben tölti be. A járási és városi találkozón első-, másodosztályú, vagy kiváló sportoló nem indulhat. Egy versenyző legfeljebb két atlétikai számban és két versenyágban vehet részt. A járási és várost TSB a ne-. lyezetteket érem és oklevéljutahnazás­­ban részesíti. Ünnepi könyvhét A szakirodalomról Szakkönyvkiadásról Magyarországon tulajdonképpen csak a felszabadulás óta lehet beszélni. A Horthy-rendszer­­ben senkit sem érdekelt, hogy képezt-e magát a munkás, vagy sem, a fontos csak az volt, hogy annyit termeljen, amennyit a tőkés profitja biztosítása érdekében megkívánt. A gyáraktól Igyekeztek távoiiartani a tanult, kép­zett munkásekat. mert jól tudták, hogy az olvasás előbb, vagy utóbb kom­munistát nevelt a kizsákmányolt proletárokból. Mezőgazdasági vonalon még rósz­­•izabb volt a helyzet. Itt valósággal elzárták a tömegeket a könyvtől, s abban Is csak nagyon vonakodva egye­zett bele a papokkal ctmboráló hata­lom, hogy egyáltalán irni-olvasni meg­tanulhassanak a parasztok. A felszabadulás ezen a téren Is [orradalmi változást hozott. Magyar­­ország egyre inkább a könyv orszá­gává válik. Ezt bizonyítják könyv­kiadásunk egyre növekvő számadatai. I95t-ben például 34 millió könyv jelent meg hazánkban - a brossurákat nem számítva — s 1933-hoz viszonyítva a kiadott müvek száma négyszeres. Az idén további fejlődésnek vagyunk tanúi,- s csak szakkönyvekből 1000 mű­ié len ik meg. Az idei ünnepi könyvhéten tehát foggal ünnepli az egész dolgozó né­pünk a könyvet. Szakkönyvkiadásunk fejlődését, s a dolgozók érdeklődését mutatja az # számtalan levél, amelyet az olvasók a kiadókhoz írnak. így például Fontos Kálmán, a Kistex helyettes műszaké vezetője arról írt, hogy üzemük bem házási és fejlesztést tervét Mikifonoe A pamutszövőgyárak tervezése című könyve alapján készítette el, Kántor Antal pedig a Ganz Villanyból az Elektroncső fizikai alkalmazásai" cí­mű könyvet tudta nagyszerűen hasz­nosítani munkájában. Természetesen nemcsak az ipari szakkönyvek iránt fokozódott az ér­deklődés, hanem a mezőgazdaságiak iránt is. Dolgozó parasztságunk köré­ben különösen népszerűek a Mező­gazdasági Könyvkiadó V. kis füzetei, amelyben tömören, jól érthető formá­ban találják meg azt, hogy mit kell lenniök, ha a mezőgazdasági munkák­nál is el akarják felejteni az avultat és az élenjáró módszereket kívánják alkalmazni. Ez vonatkozik a növény­ápolási és állattenyésztési munkákra egyaránt. L. Kiss László, a békési Vörös Csil­lag tsz dolgozója írja Dobrohotov: Részletes állattenyésztés című könyvé­ről, hogy a könyvben olvasott borjú­­nevelési tanácsokat már fel is hasz­nálta munkájában. Mittelholcz Gyula, a palánki Állattenyésztési Technikum hallgatója azt írja, hogy az előadások sorári felszólal, mert a szakkönyvekből állandóan bővíti ismereteit. Nagyon sokáig lehetne még sorolni ezeket a leveleket. Az olvasók ezek­ben azt bizonyítják, hogy megértet­ték a szakkönyvkiadás óriási jelentő­ségét, megértettek azt. hogy a szak­könyv a leghatalmasabb és leg­könnyebben elérhető tapasztalat átadó, amely eljuttatja minden dogozóhoz az élenjáró szovjet tapasztalatokat, a leg­főbb munkamódszereket. A könyv ünnepi hete ezért a szak­­könyvek ünnepi hete is. 99 Obrád Radojevics küldetése“ „Kumáne... Hányszor ismételgette ezt a nevet — faluja nevét — Obrád Radojevics az elmúlt hónapokban. Hányszor gondolt rá vágyakozva, va­lami ki sem mondható fájó szomorú­sággal. mint a kisgyerek az anyjára, akit kegyetlenül elszakítottak tőle. Elhomályosult a szeme maga előtt is titkolt keserű könnyektől, amikor egy­­egy percre felvillant előtt a kis bá­náti falu képe. Otthona, szülőföldje, — úgy érezte — egyetlen lehetséges menedéke most ez a föld... Kumáne... Kemény harcos, bátor ember volt Obrád. Valaha azt tartották róla. — olyan, mint a viharoktól edzett, minden viszontagsággal dacoló fenyő. S most valahogy mégis megtorpant. Az utóbbi időben bizonytalanná vált, zavarttá, mint a minden oldalról be­­kerítet vad, amikor már végső kim«» lültségében, remegő orrcímpával íi­­gyel, megroggyanó térddel utolsó át­­törési kísérletre készül. Egy kicsit sek volt, amit mostanában kiállt Egykor * megpróbáltatásokat erős lélekkel, lángoló szívvel viselte el. Ezeket — a mostaniakat — vérző szív­vel. Gyakran úgy érzi: cseppenként hull a vére, egyre fogy, egyre ke­vesebb. Hiányzanak mellőle a bátor harcosok, azok, akiktől maga Is erőt nyerhetne, friss harcikedvet, hogy új­ra — mégegyszer — belevesse magát a küzdelembe, a győzelemért, amely­ről hosszú ideig úgy tudta, a nép kezében van már.” Ezzel a komor képpel indul Obrád Radojevics története. Tito Jugoszláviá­jában, miként is érezhetne mást a becsületes ember, mint amit Obrád Radojevics érzett. Mégis hogyan talál ezer veszély kö­zött társakra, akikkel együtt szembe­fordulhat a hatalmat bitorló Tito-bgn­­dával, miként ismeri fel a forradalmi harc útját, arról számolt be a Békebl­­zottságok Kiskönyvtára sorozat leg­újabb száma: Vadász Ferencnek ..Obrád Radojevics küldetése'’ című írájpa. Sporteredménye k KOSÁRLABDA A Kecskeméti Kinizsi a E^dapesti Dástya kosárlabdázóit látta vendégül. A két csapat találkozója nagyszerű küzdelmet hozott. Az első félidőben mindkét együttes gyors indításokkal játszott, de egyik csapat sem tudott lényeges előny szerezni. A második félidő elején a Kinizsi 8 pontos előnyt szerzett. Ekkor azonban a csapat tak­tikai hibát követett el, mert a gyors indítások helyett áttért a lassú ado­gatásra. A végeredmény 52:19 (93:31) arányú kecskeméti győzelmet hozott. Jók: Dénes, Rózsa, Sa hin Tóth. Balogh, illetve Kövér és Somogyi. Ugyancsak Kecskeméten került sor a Kinizsi és a Bástya női mérkőzés­re. A kecskeméti csapat szép játék kai fölényesen győzött a II. osztályú budapesti együttessel szemben. (67:14). Jók: Szappanos, Guóth, Dömötör, Szé­nás!, illetve Gyimes. Kadácsi, Kendi. A Kiskunfélegyházi Vasas kosárlab­daegyüttese vasárnap Csongrádra lá­togatott, hogy összemérje erejét u helyi válogatottal. A mérkőzés szín­vonalas Játék során félegyházi győ­zelemmel (54:24) végződött. KERÉKPÁRVERSENY Most rendezte a bajai városi és já­rási TSB a városi és járási kerékpár verseiét. A bajnokságot közhaszná­latú gépekkel bonyolították le. A já­rásiak közül ^Karászi (Érsekcsanád) szerzett bajnokságot. Második Kata gits (Gara), 3. Pártos (Érsekcsanád), 4. Kulisits (Szeremle), 5. Kovács (Sükösd). A városiak közül első lett ifi Galván (Baja), 2. Novak (Baja). SAKK A bajai városi TSB rendezésében zajlott le nagy érdeklődés mellett Szi­lágyi György, a Magyar Népköztál sa­ság sakkmesterének 33 táblás szi multán-mérkőzése. A 32 játszmából Szilágyi egyet elveszített, hat döntet­lenül végződött, huszonötöt pedig megnyert. Csak Mészáros (Bajai Loko­motív) győzött a mester ellen. Dön­tetlenül játszottak: Várbíró, dr. Sásdi, Bánhalmi, dr. Aszalós, Pucher és Csapó. A Bajai Vörös Meteor sakkcsapata az idény utolsó rncgyc[ bajnoki mér kőzését játszotta. Ez alkalommal a Lajosmizsei Lokomotív együttese volt az ellenfele. A bajai sakkozók 10:2 , arányban győztek. Ezzel a mérkőzés­iéi a bajai csapat megnyerte a me­gyei bajnokságot. Megelőzte a Kecs j kémét! Petőfi, a Kiskunhalasi Vö­rös Meteor, a Kecskeméti Vörös j Meteor, a Lajosmizsei Lokomotív és ' • Kecskeméti Dózsa csapatát. LABDARÚGÁS A területi bajnokság (északi) ered-) ményei: Kiskörös: K. Petőfi-IzsákH SK 9:0. Esős, csúszós pályán a tartan, lékos izsáki csapat kezdetben elég jól tartotta magát. Azonban a félidő végeíelé és a szünet után már nemi tudták feltartóztatni a kiskőrösi együttest. így a Petőfi tetszés sze* rint rúgta a gólokat. Kecskeméti Lakatosfpar— Kecskeméti* Kinizsi II. 3:0. Lakitcleki SK-Kecs-I kémét! Gyufagyár 1:0. Klskuníélegy-,' házi Vasas II.—Tisizakécskei Kinizsp 6:2. Kecskeméti Gépgyár Vasas—Vasa szerkezet 1:1, Kecskeméti Lokomotív 4 Kecskeméti Épületszerelők 3:1. Ai Félegyházi Lokomotív—Kecskeméti Bástya mérkőzése e|maradt, mert a| Bástya visszalépett a bajnokságtól. 1 Területi bajnokság1 (déli): Mélykút^ Szövetkezet—MadarasJ Traktor 2: i. Hercegszántó—Jánoshalmi Kinizsi 2:lí Dávcdi Vörös Lobogó—Garai Trakt ra 1:0. Vaskót: Traktor—Katymári Trakto, 3:3. Bácsalmási Bástya—Garai Bástvz^ 5:1. Bajai Dózsa—Bácsborsódl TraktoiJ 8:2. PRIMA szőlöprések. 200 és 300 litere­sek, 1 drb szölödaráló, boroshordők, 2—3—4—5 hektoliteresek, töltőképesek, jóállapotban eladók. — Ajánlatot: „Príma” jeligére a kecskeméti kiadó­­hivatalba kérek. 60a Bácskiskunmegyei NBPSJàAS «1 MDP Bácsklskunraegyd Bizottsága napilapja Felelős szerkesztő: KŐVÁRI PÉTER Szerkesztőség: Kecskemét, Széshenyl tér l. n. Telelőn: 26-19, H-22 és 20-9? Felelős kiadó: NEMETI JÓZSEF Kiadóhivatal: Kecskemét, Szízhtoyi tél 1. sz Telelőn: 22-08 Bácsklskunncgyel Nyomáé V. Kecskemét. — Telelem: 24-06 Felelős; Pangd lare leasgsw Városi és járási szpártakíádrcrscnr lesz Kecskeméten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents