Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-09 / 211. szám

Gyorsítani kell a munkát az elmaradt gépállomásokon Vaskút, Tissakécske, Lajosmizse, Kalocsa dolgozói keményebben harcoljanak az őszi munkák sikeréért A nagyobb termésered­ményekért folyó harc komoly feladatokat hárít gépállotná salnk dolgozóira az őszi műn. kákban. Gépállomásunk dől. gozói most azért indultak harcba, hogy november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35, évfordulójára tervüket befejezzék. Több gép. állomás nyári Idénytervét, nem teljesítette. Most ezek harcba lendültek, hogy őszi tervüket túlteljesítsék, A megyei tanács gépáUomási csoportja a napokban értékelte a gépállomások munkáját. Az értékelés sorrendje a következő: 1. páhi, 2. jakabszállási, 3. szakmán, 4. hartai, 5. kunszentmlklósi, 6. mada. rasi, 7. solti, 8. kecskeméti, 8. kiskőrösi, 10. kisszállás! gépállomás. Egyrészt, mert jelentést nem küldtek be, másrészt, mert a munka igen gyengén van meg. szervezve, a rangsor végére ke­rült a vaskúti, tiszakécskei, la. josmizsei, kalocsai, tompái, ke. rekegyházi és kiskunmajsai gépállomás. A szabadszállási gépállomá­son 4 brigád és 19 traktoros van páros verseny ben. A ver. senynek újabb lendületet adna, [la az őszi versenyvállalások már megtörténtek volna. A verseny fékje az Is, hogy a versenyben lévő gépállomással nem történik meg az értékelés. Jobb munkát tudnának végezni, ha a szerződéskötésben már biz. tositották volna a szükséges területet, A jakabszállási gépállomáson már megtörténtek a verseny, kihívások. Födi Bálint vállalta, hogy október 31-ig november 7 tiszteletére tervét 100 százalék, ban teljesíti. Tompa nyári tervét csak 59.8 százalékban teljesítette. Augusztusban nem végeztek növényápolási munkát. Igen el. maradt a szerződéskötésben, pe­dig a határidő már lejárt. Most Is a 26. helyen kullognak. Négy brigád áll versenyben, de a pá. rosversenyben lévő gépállomás, sál nem végzik az értékelést A gépállomás igazgatójának a versenylendület fokozásával és a munka jobb szervezésével kcD Igyekeznie, hogy az őszi mun kávai kapcsolatban kiköszörül jék azt a csorbát, amit nyáron szenvedtek. Kiskunmajsán jobban menne a munka, ha a munkaverseny eredményeit párosversenytár sukkal közölnék. Csátalján el maradtak az őszi munkák vál lalásában. Madarason sem vég. zik a páros versenyben lévő gép. állomással az értékelést, predig 3 brigád és 17 traktoros van versenyben. Fontos, hogy a rossz mun kát végző gépállomások a leg rövidebb időn belül javítsák ki a hibákat, hogy szeptember első felében tervüket már tel. jesítsék, illetve túlteljesítsék. Keresztsoros vetés — nagyobb terméshozam Ha megyénkben az árpát keresztsorosan vetjük, akkor mintegy 100 ezer mázsa terméstöbbletet érhetünk el, amivel 20 ezer sertés hizlalható fel A múlt év októberében nálunk járt szovjet küldöttek felhív, ták termelőszövetkezetein* dől. gozóinak figyelmét a keresztso­ros vetés fontosságara. Rámu­tattak arra, hogy a keresztse, ros vetés által jelentékenyen emelkedik a gabonafélék ter. méshozama. Erre való tekintet, tel javasolták, hogy a mi ter­melőszövetkezeteinknél is ve. zessék be ezt az új agrotechni. kai eljárást. Az azóta eltelt egy esztendő kézzelfoghatóan igazolta a szovjet küldöttek javaslatának helyességét. Termelőszövetkezeteink egy­­része tavaly ősszel és az idén tavasszal gabonafélé. két keresztsorosan is ve­tett és a keresztsorosan vetett területen általában nagyobb volt a termésered. mény, mint a csak hosz­szant vetett területen. • Meggyőző eredménnyel folyta­tott kísérletet a keresztsoros vetéssel a kiskunfélegyházi Vö­rös Csillag termelőszövetkezet­ben' Szántó Tibor járási főagro. nómu.s Négyszer ötholdas terű. létén Ausérletezett tavaszi ár. pávai. A.,z eredmények a követ­kezők voltak: Öt hold .jarovizált és kereszt, sorosan vetett árpa 45 mázsát, öt hold jarovizált, de hosszant vetett árpa 3<\i mázsát, öt hold keresztsorosan vetett, de jarovi­­zálailan árpa 40 mázsát. öt hold jarovizálat.lan és hosszant vetett árpa 32 spázsát termett. A keresztsoros1 vetés előnye tehát mind a jarovizált, mind a jarovizálatlan árpánál világo­san megmutatkozik. De különö­sen szembetűnő, hogy amíg a jarovizált és keresztsorosan ve tett árpa holdanként, 9 mázsa termést adott, addig a jarovl zálatlan cs hosszant v etett áron holdankénti terméshozama 640 kg volt, vagyis 260 I gi ■' . # vesebb. Ugyanígy megmutató. . .. > keresztsorosan és a csak Î.10S? szánt vetett gabona termékbe za'ma közötti különbség irhás termelőszövetkezeteknél is. A fülöpszállásl Dózsánál a keresztsorosan vetett őszi. fcrpa 170 km-inal, a kaio. csal Iszkránál egy mázsa, val adott több termést hol­danként, mint a nem ke­resztsorosan vetett. Ennél a két terme!ős?.ővétke­séinél azonban jarovi- ást nem '■•átfőztek * Kiváló eredménnyel alkalmaz, ták az ösziárpa keresztsoros vetését a hajósi József Attila termelőszövetkezetben, ahol 55 hold területről átlagosan 13 má­zsa termést takarítottak be. A hosszant vetett területen pedig 10 mázsa sem termett holda» ként. A keresztsoros vetés hasonló eredménnyel alkalmazható az árpán kívül egyéb gabonafélék nél is, A kiskunfélegyházi • Dózsa termelőszövetkezetben a ne resztsorosan vetett búza 13 mázsa holdankénti ter­mést adott, A göböljárás; Petőfi tsz-ben több mint egy mázsával volt nagyobb a keresztsorosan vetett rozs» holdankénti termése, mint a csak hosszant vetetté. A multévi eredményeket lát­va, termelőszövetkezeteink ebben a gazdasági évben gabonájuk nngyrészét keresztsorosan vetik A göböljárási Petőfi tsz már 100 hold rozsot és 50 hold ősziárpát vetett el ne. resztsorosan, A kalocsai Iszkra tsz összes gabona­­területének 60 százalékát, a géderlaki Úttörő 90 szá. zulékát, a hajósi Vörös Csillag 95 százalékát vet# keresztsorosan Hogy nemzetgazdasági szem pontból mit jelent a keresztso ros vetés, ezt akkor érdjük meg világosan, ha tudjuk, hogyha megyénk területén az összes őszi- és tavasziárpát keresztso rosan vetik, ezáltal mintegy 100 ezer mázsával több termést érünk el. Közel 20 ezer darab sertés h* zik meg ezen az árpamennyi ségen .Soktízezer mázsa termés többletet étünk ei keresztsoros vetéssel búzából és rozsból is. Nem szabad azonban elf el aj teni, hogy a keresztsoros ve­tés csalt nagyüzemi gazdaság, ban alkalmazható eredménye sen. Keskeny kispgrcel'án, ame­lyen alig lehet megfordulni a vetőgéppel, keresztsorosan vetni nehezen lehet. Ezért minden dolgozó paraszt a saját javára cselekszik, aki belép a termolő szövetkezetbe, ahol az új ter­melési eljárásokkal nagyobb termést lehet elérni és ahol a terméshozam emelkedésének megfelelően növekedik a tagok jövedelme is. LiszlíelvásárSó vaskűti k illák házaspárt ítélt ei a bajai járásbíróság A KULÄKOK minden a'jas mesterkedése egy célt akar elérni: ártani a dolgozó népnek, rombolni a feltörő . eredménye­ket. Nom riadnak vissza semmi aljasságtól sem, csak hogy a háborús gyujtogatők készséges kiszolgálói lehessenek, Schyffer Baázs vaskúti ku. lák és felesége is minden agyafúrtságukkal azon voltak, mint rabolhatnának el minél több kenyeret a dolgozók elől A kulákházaspár, hogy a be. adáskor elsírhassa, búzájuk alig termett, — termésüket be­csempészték Schÿfferné 76 éves anyjának, Kiing Rozáliának 600 né gyszögöl kishaszonbérleti föld Jén termett búzájába. így is csépteltették el. Otthon aztán osztozkodtak és a kulák, mint aki jól .végezte dolgát, gondo. san elrejtette az elcsépelt ga­bonát. UGYANAK.KOR azonban el­határozták, - — miután min­denki tudja, 'hogy búzájuk nem termett — lürz tét vásárolnak. Sűrűn látogatták a községi népboltot. 15—50 kilogrammos tételekben került a liszt a ku­lák háziba. Volt azonban a ku­liknak még az elmúlt évről is lisztje. Naponta a kenyeret Is vásárolta. így jú'ius és augusz­tus hónapokban a felvásárolt lisztből mindössze 3 kg került csak felhasználásra. A kulák szemérmetlen kártc vesét azonban leleplezték. A ba­jai járásbíróság most tárgyalta ügyüket és Schiffer Balázst 1 évi és 8 hónapi börtönre, 1000 fo­rint pénzbüntetésre, looo forint értékű vagyonelkob. zásra és a közügyektől való 5 évi eltiltásra, Schiffer Balázsáét pétiig 9 hónapi börtönre, 500 forint pénz. büntetésre, 590 forint ér. tékü vagyonelkobzásra és a közügyektől ugyancsak 5 év* eltiltásra ítélte. Egyben elrendelte a búza és a felvásárolt liszt elkobzását. Az őszi vetés sajátságai Az alábbiakban részleteket közlünk /• Jakuskin akadé­mikusnak a Kolhoznoje Proizvodsztvo-ban mCfjjc lent fenti cím« cikkéből. Az őszi vetés akkor lesz si­keres, ha előtte jónéhány ag­rotechnikai eljárást foganato­sítunk. Ilyen a szántóföld elő­készítése, a vetőmag e őké szító8«, elvetendő magnieny­­nyiséir megállapít ása, a vetés módszerének, és u mag aláta karási mélységének meghatá­rozása és a legjobb őszi ga­bonafélék kiválogatása, A szántóföld előkészítésénél fontos követelmény,! hogy a learatott előveteméuvt gyor­san takarítsuk be. Rögtön ezután szántunk, a vetés előtt pedig kultivátorozuiik. Ha száraz az időjárás, a vetés napján hengerezziik a talajt. A hengerezés ki'dönüsen búr gonyaföldön fontos, mert a burgonya alól túlságosan porhanyó talaj kerül ki. Az ősziek előveteménvéül szol­gáló burgonyát különben tel jesen elegendő az őszi vetés előtt 10 nappal betakarítani így nagyobb lesz a. burgonya­termés is. Ha hajdina vágj borsó az elővetemény. a vetés előtti művelést két irányú tárcsázásra korlátozzuk. Ott, ahol a kalászosok után vetjük az őszieket, elengedhetetlen a betakarítással egyidejűleg végzett tarlóhántás- Azután következik a szántás, ame­lyet a vetés előtt legalább 20- 30 nappal kell elvégezni. Az őszi gabonafélék előké­szítése a vetéshez a mag me­legítéséből, osztályozásából s csávázásábói ált A vetőmag napfény-melegítése különösen ott fontos, ahol frissen csé­pelt magot vetünk- A-melegí­tés nemcsak a esírázóképes­­séget, hanem a c3Írázá8l erélyt is fokozza- Az őszibúza magját feltétlenül csávázzuk granozánnal, üszög ellen pe­dig formáimnál. Ebben az esetben a vetőmagot különle­ges csávázógépen bocsátjuk keresztül, vagy pedig forma­­linoldatos edénybe mártjuk (300 ré£z vízhez egy rész 40 százalékos formalin). Az őszi­­búza és részben a rozs mag­jának minőségét erősen ja­vítja a kiegyenlítés céljából végzett osztályozás. A ki­egyenlített magból egyenlete­sebb vetés kel ki- A növények egyszerre érnek be. Jelentősen növe.i az. ősziek terméshozamát a keresztsoros N vagy sűrűsoros vetés. E módszerek alkalmazásával a növényeket egyenletesen helyezik el a földön, aminek eredményeképpen jobban hasznosíthatják a napsugara­kat. Közönsége3 vetcsnál a vetőgép csomókban szórja el a magot. Egy négyzetméterre néha 100 növény is jut, a köz­tük lévő egy ceutiméteres tá­volság sem elegendő minden növény rendes fejlődéséhez- A keresztsoros vetésnél a vetési normát 10—15 százalékkal nö­veljük. tehát például búzánál 20—30 kilogrammal- Egyszerű sorvetésnél a ]e£megfe:előbb.' ha a sorokat észak-déli irány­tű an helyezzük el, mert ezek reggei és este több napfényt kapnak, a nappali forróság­ban pedig kevé9bbé égetik őket a napsugarak. Erre a következtetésre jutott Parho­menko elvtárs, a Szocialista Munka Hőse is. aki a Rósz­­tov-területi Vörös Világítóto­rony kolhozban tioigozik. Az ősziek bő terméséért folytatót harcban igen fon­tos, hogy a vetést a legjobb időpontban végezzük. A tavaszi vetéssel ellentétben az őszi vetést szi­gorúan a naptár szerint vé­gezhetjük-Az őszi vetést a meghatá­rozott időn belül be kell fe­jezni. Legmegfelelőbb szep­tember első fele, meleg vidé­ken szeptember második fele is. (A Szovjetunióról van szó. — A szerk ) A szovjet nö­­vénynemesítők nagyszámú értékes őszi gabonafajtát ter­mesztettek- Eddig több mint 140 búzafajtát rajoníroztak. A kolhozok az idén új, még kedvezőbb feltételek mellett látnak az őszi vetéshez, m'n* tavaly. A gépállomások se­gítségével tovább emelik a termelés színvonalát, beveze tik az élenjáró agrotechnikai eljárásokat. Ez a záloga an­nak. hofe'v 1953-ban ősziekből az ideinél is nagyobb termést takaríthassanak be. Osztrogunúcz Balázs és Kelemen Pátnc szabotálták az őszi munkákra vonatkozó minisztertanácsi határozatot Megkezdődött a kukorica-; burgonya és a többi kapás, növények begyűjtése, A ter­melők az ősziek szedése előtt kötelesek bejelenteni a helyi tanácsnál, hogy mikor kezdik az ősziek betakarítását. Ez azért szükséges, mert a burgo­nyánál a szedés után azonnal, a kukoricánál és a napraforgó, nál a szedéstől számítóit öt na. pon beiül teljesíteni kell a be­adási kötelezettséget. A becsü. letes dolgozó parasztok a ren­deletnek eleget tesznek. A ku. Iákok azonban ezen a téren is szabotálnak. Félre akarják ve­zetni a tanácsot, Az a szán­dékuk. hogy bejelentés nélkül betakarítják a termést és egy­idejűleg ebből minél többet elrejtsenek. Ez volt a célja Osztrogonácz Balázs tompái kuláknak is. aki engedély nélkül kezdte törni ■ a kukoricáját. A dolgozó nép éberség.e azon­ban leleplezte és a kiskunhalasi járásbíróság a napokban ítélke­zett felette. Egyévi és 4 hónapi börtön­re, 2000 forint pénzbünte­tésre, 2000 forint értékű vagyonelkobzásra és 5 évre a közügyektől való eltiltás­ra ítélték. Kelemen Pálné szintén ha­sonló módszerhez folyamodott, mint az előbb említett kuiák. Hötszáz négyszögöl napraforgó, vetését a tanács engedélye nél­kül törte le és a beszolgáltatást sem teljesítette. Nyolcszáz négyszögöl bur­­gonyaföldjéró'l ugyancsak a tanács engedélye nélkül szedte fel a burgonyát és 270 kilogramm beszolgálta­tásának a törvényes határ­időn bellii nenr tett eleget, A járásbíróság a szabotáló lui­­lákot 10 hónapi börtönre, 800 forint pénzbüntetésre és 1000 forint vagyonelkobzásra ítélte. * Üzembehelyezték Lengyelország legnagyobb vízieromüvét A lengyel hatéves terv elő­irányozta: ,.A Zielona Goora“.i vajdaságban fel kell építeni a Dychoowi Villamos Vízierö, telepet. az ország legnagyobb erőmüvét A lengyel dolgozók a Szovjetunió messzemenő ba­ráti támogatásával végrehaj. tották a terv nagyszerű cél ki tű zését. Szeptember 3-ra befejez ték a munkálatokat és szeptem. bér 4-én ünnepélyes keretek között megkezdte a termelését az új erőmű, (MTI),

Next

/
Thumbnails
Contents