Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-07 / 210. szám

J* Art As pari A pJtAs Falusi népnevelőink soronkövetkező feladatai Folyik az őszi betakarítás ős növénytermelési munkák nagy csatája- Központi fel­adatunk ezeknek a munkák­nak elvégzése, mindenekelőtt az őszi begyűjtés maradékta­lan teljesítése a miniszterta­nács határozatának megfele lően. E nagy feladatoknak idő­ben való elvégzésétől hazánk erősödésének üteme és jövő­évi kenyerünk biztosítása függ. „E na.cn/ célokért naponta megnyerni* naponta mozgósí­tani, naponta cselekvésre bír­­ni a dolgozó tömegeket, ez a párti a vártbizottságok és szervezetek, minden egyes párttag döntő feladata” — szabta meg tennivalóinkat a Központi Vezetőség legutób­bi ülésének határozata. Sikereink kulcsa most is a kommunisták helytállása, példamutatása A község olyan eredménye kot fog elérni a begyűjtésben és a többi munkákban, ami­lyen példát mutatnak .egyen­ként a falu komumnistái és púrtonkívüli dolgozói, Népnevelőinknek fel.. kelj használni a KV 1952 június 27-i ülésének legfőbb útmuta­tását és segítségnyújtását: pártunk politikáját csak úgy tudják győzelemrevinni, ha kíméletlen politikai és eszmei harcot folytatnak az osztály­éi lonség ellen és politikai fel­­világosító munkáinkat alátá­masztja a tanácsok megalku­vást nem tűrő következetes­ségei a törvények végrehajtá­sában-A KV útmutatása, ellenére bizonyosfokú „békés hangu­lat” uralkodott el egyes párt szervezeteinknél- Falun dől gozó elvtársaink jelentős ré­sze nem akarja észrevenni, hogy a szocializmus építése éles osztálvharo viszonyai között folyik, hogy a békét védő és ötéves tervünket megvalósító építőmunkánk fő és leggonoszabb ellensége falun a kulákság-Ilyen béküléken.ység jelle­mezte a kalocsai járás műn* kaját. Az opportunizmus kö­vetkeztében a kuiákok egyrésze átvedlett „középparaszttá“, bújt ki a beadási kötelesség teljesítése alól, számos kulák íurakodolt bo a tsz ekbe, rém­hírterjesztéssel mérgezte a falu levegőjét és uszított a nép államának törvényei el­len. A KV határozata és a megyei pártbizottság segíté­se utat mutatott a járás kom­munistáinak harcában. A ku­­lákokat ért kemény csapások fordulatot hoztak a járás éle­tében. Dolgozó parasztságunk helyeselte a kuiákok elleni kemény és következetes poli­tikát- Ezt bizonyítja. hogy egy hét alatt 300 dolgozó pa­raszt lépett be a termelőszö­vetkezetbe a járás területén, 1 Minden községnek megvárt a maga spekuláns, kupeckedő vérszívója, ádáz ellensége. Az új háború ügynökei, akik ös­szefogva a klerikális reakció­val, a régi rend minden át­kát vissza szeretnék hozni faj­ra a parasztság nyakára. — Népnevelőink legfontosabb feladata — az őszi begyűjtés és az őszi munkák sikere ér­dekében — hogy szívós poli­tikai munkával leplezzék le a helyi kulákság igazi arcát a dolgozó parasztság előtt és az egész falu beesületes dolgo­zói uak összefogásával gátol­ják meg a kulákság sokirá­nyú kártevését. 1 A kulákság most is a szá­razságra hivatkozik és azt hí. 7-i'Szteli. hogy ,,a rossz termés miatt” nem lehet a beadási kötelezettséget teljesíteni. Népnevelőinknek kell segí­teni, hoo-y valamennyi dolgo­zó paraszt tisztán lásson eb­ben a kérdésben és valóban érdeke szerint cselekedjen. Tény, hogy az idén volt aszály és egye8 helyeken ezért némi terméskiesés van- Ez azonban nem általános. Különösen a déli és duna­­menti járásokban pedig min­denki előtt tudott dolog- — hogy jó termést takarítunk be. Mi tehát a teendő’ A kulákokra hallgatni és együtt sopánkodni vele. amely a törvényszegés útjára visz? Vagy pedig hozafia8 helyt­állással teljesíteni a beadást, ami államunkat erősíti és dolgozó . parasztságunk fel­­emelkedését szolgálja? Nyil­vánvaló. hogy a dolgozó pa­raszt jár cl helyesen, aki az utóbbit, választja és öntudato­san vallja „az állam érdeke mindenek előtt — mert ez magam és csalá­dom, de egész szocializmust •építő hazám érdeke.” A begyűjtés teljesítése min­den becsületes dolgozónak ha­zafias kötelessége. Tudatosí­tanunk kell azt, hogy aki a burgonyából a szedés után nyomban, a kukoricából tö­rés után öt napra nem tesz eleget kötelességének, annak beadását a törvény szerint felemelik, kártérítést fizettet­nek vele és elszámoltatják-Népnevelőink jó felvilágo­sító munkájától függ a falu becsülete. Nem utolsó sorban a .szabadpiaci értékesítés lehe tősége* amely egyéni érdeke minden dolgozó parasztnak, Szervezzenek népnevelőink nemes versenyt, hogy állami . gazdaságaink, tszcs'ink, egyénileg dolgozó parasztságunk egymásai versenyre kelve a nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 05. évfordulója méltó megün­neplésére november 7-ro ma­radéktalanul teljesítsük az ősziek beadását és behozzuk lemaradásunkat, különösen harcolva a eertésheadás tel jesítéséért. Széles körben. kell tudató sítani a szerződéses hizlalás jelentőségét, rámutatva, hogy államunk- mint mindig, ezzel is komoly segítséget nyújt parasztságunknak. A kulák nem akar beadni. Ugyanakkor már jövő évi kenyerünk ellen támad: sz& bot álja az őszi vetést, hű szö­vetségesével* a klerikális re­akcióval arra buzdítja a pa­rasztságot, hogy „ráér a ve. téssef’i p,porba nem lehet vetni” és ne alkalmazza az új agrotechnikai módszereket. — Itt is keményen vissza kell verni az ellenség ostoba és aljas mesterkedéseit. A mi éghajlatunk szélsőséges, gya­kori a nyári szárazság. Váj­jon tudunk-e védekezni az esetleges jövő évi aszály el­len? Nyilvánvalóan tudunk, ha államunkra hallgatunk. Az aszály elleni harcnak eOyik alapvető, jól bevált viódszcre a vetés időben'való elvégzése és a helyes agrotechnika alkat ■mazása. Számos példa tanú­sítja ezt. Helyes agrotechni­kát alkalmazott például a göböljúrási tsz, ezért kima ga8ió terméseredményeket ért el. Az idén még előbb fo­gott hozzá az őszi vetési mun­kák elvégzéséhez. Rozsvetésük már zöldéi, szeptember 10-ig pedig az őszieket az egész ve­tésterületen keresztsorosan vetik el. Minden parasztasszony tud esővizet fogni. Ha esik az eső, nem tepsit, hanem mély dézsát tesz a csurgó alá- így bőven gyűjt esővizet — és ha hosszabb időn keresztül nem is esik, mégis lesz mivel bő­ven mosnia. Hasonló, a hely­zet az őszi mélyszántásnál. A 20—25 centiméter mélyen szántott talaj kellő vímeny­­nyiséget tud tárolni az alta­lajban. így nem éri különÖ sebb bai, ha késik a nyári eső, szépen zöldéi a növény­zet. Még fokozza a hatást, ha a szántást előhántolt ekével végezzük el.. Mindez két há­rom mázsa terméstöbbletet biztosít. Dplgozó parasztságunk meg érti, ha megvilágítjuk előtte a tennivalókat, nem ellensé­gére a kulákságra, hanem ál­lamunkra hallgat. Meg kell magyarázni azon* bau azt is> hogy az aszály ellen legjobb védelmet a nagyüzemi gazdálkodás biztosít, ahol a fejlett agrotechnika minden eszközét alkalmazni lehet. Nyilvánvaló, hogy az a dolgozó paraszt jár el he­lyesen, ki az új paraszti élet­­forma'útjára, a tszcsdbe lép. Népnevelőink most a me­gye legjobb népnevelőinek szeptember 21 i tanácskozásá­ra készülnek. Úgy tudnak méltóan felkészülni, ha fel­használják a hátralévő időt ? a KV útmutatása alapját? megjavítják a népnevelő munka minőségét. Indítsanak szívós és keménv harcot ? siránkozás és békülékenység felszámolására, amely akadá­lyozza, hogy nagy feladatain­kat eredményesen hajtsuk végre- Leplezzék le keményen a kulákság aljas mesterkedé­seit, neveljék dolgozóinkat hazafias helytállásra. Mutas­­sák meg, hogy most nem si­ránkozásra van szükség, ha­nem férfias helytállásra: a begyűjtés maradéktalan telje­sítésére és jövő évi kényé, ":ik biztosítására. Mindez ötéves tervünk megvalósítását, bé kénket szolgálja és a paraszt­ság felemelkedését segíti. MOLNÁR FRIGYES, M. B. munkatárs. Az Angol Szakszervezeti Kongresszus záróülésén meg­vitatták és egyhangúan elfo­gadták azt a határozati ja­vaslatot, amelv a kelet és nyugat közötti kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztését kö­veteli. A kongresszus úgy véli - mondja a lirí'-ozat —, hogy a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése Kínával, a Szov­jetunióval és más keleti or­szágokkal nagy mértékben szolgálná a nemzetközi hely­zet megjavítását. . A kongresszus tehát felhív­ja a kü.önböző kormányokat — politikai rendszerüktől füg­getlenül, hogy haladéktalanul vitassák meg együtt a keres kédelini kapcsolatok kiszélesí­tésének és a mesterséges kor­látozások megszüntetésének lehetőségeit. A kongresszus határozatot fogadott el arról, hogy a nők a férfiakkal egyenlő munká­ért egyenlő bért is kapjanak. NEMZETKÖZI SZEMLE A mar o k k A hágai nemzetközi bíró­ság, s mely júliusban meg­vizsgálta az Egyesült Álla­mok és Franciaország Marok­kóra vonatkozó vitáját, au­gusztus 27-én döntést hozotr A döntés eltiltja a francia kormányt olyan intézkedések tételétől, amelyek korlátozzuk a külföldi áruk Marokkóba való bevitelét. E szerint az USA teljesen szabadon szál­líthatja áruit Marokkóba, Az. atlanti szerződés értel­mében Franciaország vala­mennyi északafrikai birtokán mint „különleges stratégiai övezetet” ténylegesen bekap­csolták az amerikai agresszió« rendszerbe. Az egyi1- ameri­kai lap legutóbbi cikke meg is adja a választ arra, hogy mi­ért olyan fontos az USA szá­mára, a marokkói légi támasz­pontok megszaoorítása, A lap azt írja: ,.Nem nehéz megérteni, hogy Curtis Le May tábornok nchézbombá* zóinak pilótái miért vetettek Irigy pillantásokat Marokkó­ra, amikor a térkénét nézték. Stratégiailag Marokkó az At* laull-óceánra és a Földközi­­tengerre néz egyezerre, s tengerentúli szilárd szikla­ként meredezik, messze az eu­rópai kontinens politikai és katonai futóhomokiától, hat­órai repülésre a Szovjetunió ipari központjaitól, elég kö­zel ahhoz, hogy egy délelőtt során a bombavetők sok min­dent leromboljanak.” Az amerikai pilóták, do a A x „e mb e r A New York Herald Tribu­ne egyik legutóbbi száma Ei­senhower tábornok egyik mondatát idézi. A tábornok ezt mondja; „Amerikában ici keil ismerni mindazoknak az almoknak a megvalósulását, amelyekről az emberek a tör­ténelem folyamán álmodoz­nak. Ki;só furcsa megállapí­tás ez. A normálisan gondol­kozó ember általában olyan dolgokról álmodik, olyan dol­gokról sző terveket, amelyek nem tartoznak tejesen a me­se világába, A kommuniz­must építő_ szovjet nép álmai nyomán áj élet virul ki az aszályos pusztaságokon, ten­gerek keletkeztek olyan he­lyeken. ahol a Wniesátlng mindenféle beavatkozás elle­nére is oiképzelhetetlenül ala­csony volt, Nagy költőink csodálatos verseket, festőink szebbnél-szebb festményeket álmodtak valósággá, Vannak azonban jnásfajta álmodozók is. Az elmegyógy* intézetek orvosai el tudnák mondani, hogy akadnak olyan őrültek, akik csak vérről és pusztulásról tudnak álmodni, Csakhogy az elmegyógyinté­zetek lakói őrültek. Az embe­riség azonban nem mondható őrültnek. Amit ma az emberiség Amerika tetteiben lát, az őrült gonosztevők lázálmai­­nnk megvalósulása. Csak a rémlátásokban jelennek meg olyan bestiák, akik túltesznek Hitler hóhérlegényeín is és ói helyset polgári személyek is úgy visel* bednek Marokkóban, mtnfc meghódított országbau. Gaz­dasági kérdésekben azonban! gyakran szembekerülnek a francia üzletemberek érdekei­vel. Az amerikai dollárok ügynökei például kihasznál ják azokat a lehetőségeket} amelyeket a behozatali száj badság nyújtott és rendkívül jövedelmező üzleteket köt­nek, A kíméletlen amerikai spekuláció meghozta az ered* ményét. Az úgynevezett ..nags; üzletek” aláásták a frank ár­folyamút. Ezért korlátozták: a francia hatóságok a beho* zatalt és tiltották meg az eC sőrendű fontosságú felszerel lési cikkek és áruk váinmen* tes behozatalát. Az USA ágy tekintette ezt az intézkedést* mint érdekei ellen irányuló közvetlen támadást, A vir szály ennek a helyzetnek » következménye volt, Erről döntött a hágai nemzetközi bíróság. Erről a döntésről mondja az egyik haladó frafi* cia lap, a Liberation: „Af egyetlen fék amelyet kizártak a bíróság döntéséből, mag» Marokkó. A marokkói nép _ azonban szabadon akar élni. maga í'kar.ia intézni ügyeit, ezért fokozza nanrólnápra harcát a nemzeti függetlenségért ezért küzd az ellen, hogy az amerikai imperialisták íelvo nulúsi területté tegyék or­szágát, is é g ál m a“ ezerszámra gyilkóliák meg az ártatlan embereket, pusztu­lást és halált visznek bombá­zóikon a békés, építő munká­ban fejlődő városok és falvak fölé- Ez az dmeiHkai valóság Koré„ földjén. Eisenhower tábornok azok­ról az álmokról beszél, ame­lyeket az emberek a történe­lem során szőttek. Valóban, ezek az álmok megvalósultak és megvalósulóban vannak. Az emberek évezredek óta arról álmodtak, hogy zsai-uo­­kok nélkül, szabad emberek, szabad közösségében éljenek. Egy hatalmas földdarabon, a Sárga-tenger partjától Nyu­­gat-Németország határáig már így is van ez. Itt valóra­­váit az álom. Az emberek ar­ról álmodoztak, hogy megfé­kezik a természetet és erőit saját szolgálatukba állítják, Ezen a földdarabon párán csol az ember a folyók futá­rának. hegyet bont, kertet épít a sivatag helyén. Eisenhower tábornok ha­zudott. Ma a világ becsülete­sen gondolkodó százmilliói nem álmaik valór&válását lát­ják Amerikában, hanem min­den gonoszság, f( haszonért mindenre kénes sötét indulat megtestesülését. S mivel sze­retnek álmodozni, ellenállnak az Eisenhower-féle eszeve­szett lázálmoknak. A népek az életről, a szabad jövendőről szőnek álmokat, amelyben r.em lesznek Eisenhowerek, som rablók, sem gyilkosok. A termelíScsoportok verseny»! Iá «a A közel háromezer páros­versenyben álló szövetkezet közli! több mint ezer tsz, tszcs csatlakozott a inagv kitünte­tés és jutalom elnyeréséért folytatott versenyhez. A verseny jelenlegi állását kiértékeltük és megvénként az alábbiakban közöljük a mun­kában élenjáró szövetkezete­ket. Bács-Kiskun megye; a megye első szövetkezete a kecskeméti Dózsa tsz- Egész éven át példás* gazdálkodást folytattak. A munkaszerveze­tük szilárd, a versenyszellem jó. A gabona aratását é? séplését határidő előtt elvé­gezték. Az őszi vetések alá több mint kétszáz holdat elő­készítettek. 192 holdat istálló­trágyával trágyáznak és már augusztus hónapban 200 köb. méter süótakarmányt készí­tettek.. Második helyen áll a kis4 knnfélegyházi Dozen tsz, Az értékelés alapján nem kizárólagosan a termésered­mények nagysága határozta meg. Az értékelésnél figye­lembe vettük a szövetkezet munkaszervezetének kialakí­tási mértékét, a munkafegye­lem szilárdságát, a vezetés színvonalát és hem utolsó sorban a tasság munkában való helytállását és verseny­szellemét. végül az állam iránti kötelezettség teljesíté­sét, ilietve az állami fegyelem megszilárdulását. Az fini Szakszerrezeii Koizgresszus zárúiiiése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents