Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-04 / 207. szám
A jugoszláv tanár fizetése két-háromszorta alacsonyabb, mint a legutolsó UDBA-iigynöké Hogyan fa&isálta a Tito-banda as oktutást A fasiszta gyilkosokból és kémekből álló Tito bauds jój tudja, hogy aljas tervek csak akkor valósíthatja meg’, lia sikerül fél re vezet nie a tömegeket. ha sikerül megmételyeznie az ifjúságot. Ezért a hitleri módszert követve. .uitidenckelőU a közoktatást fasizálja- A mai jugoszláv közoktatást a tanítás színvonalának süllyedése és a tanulóifjúság erkölcsi hányát lása jellemzi. Ez a helyzet egyáltalán nem meglepő -olyan országban, ahol úgyszólván az (•gesz költségvetést háborús készülődésre fordítják. A U- tóista kormány csak hadiépítkezésekre ad pénzt és ■nem engedélyezi, hogy a háború alatt elpusztult iskolaépületeket hehrrcállítsák- Jugoszlávia m i li t a r iz á 1 á s á u ak egyik jelensége a tanár- és tanítóhiány, amely főleg ou nan ered. hogy a tanerőket mind nagyobb számban hívják be katonai szolgálatra. Egyedül Boszniában és Hercegovinában nvolcszáz tanítót mozgósítottak s ennek következtében számos iskolát bezártak. A jugoszláv iskolákban a tanulók száma érezhetően csökkent, mert a dolgozó szülők nem tudják megfizetni a magas tandíjakat. Havi háromezerötszáz dinárt, kell fizetniük a bennlakásos ^kólákban gyermekeik ellátásáért. noha többnyire eaész havi fizetésük sem tesz ki enynyit. Ha pedig nem tudnak fizetni, a gyermekeket kiteszik az iskolákból, mint például Tropirban történt. A jugoszláv felsőoktatásban nevezették a hírhedt ,>numerus {JafíSMs”-rendszert. hogy .megakadályozzák a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból kikerülő szegény diákok felvételét. Hogy ezek számára’ lehetetlenné tegye a főiskolai tanulmányokat, a ti tóista-klikk „kultúr reformot" vezetett be. Az amerikai előírásra készült ,,reform” következtében a halállá szellemű* tanárokat a fasiszta esetni kék és usztasáh közül kikerüli elemek váltották fel. Sokat ezek közül a hitleristákkal való együttműködésért súlyos büntetésre ítélték a felszabadulás után, mint például Andreja Lubardát. Ez a háborús bűnös fenevad most a szarajevói műszaki iskolában tanít. Az úgynevezett ..kultúrr«forin” fasiszta jellege kitűnik abból a nyilatkozatból is. amelyet fíaduljob Csolakovic-s, a Tito-kormáuy úgy no vezet tudományos és múvéüzeti bizottságának elnöke, pár hónappal ezelőtt adott a ..Politika” c. napilapnak. Csolakovics hangsúlyozta, hogy ezentúl az egyetemek kapui bezárulnak a szakiskolát végzett munkás «-verm ekek előtt és hozzáfűzte: .-Ezeknek a tanulóknak lélektani szempontból sincs vn.ea a lehetöséyük, honi! eu y etemet vértezhessenek A tanítók és tanárok helyzete mind siralmasabb- Nyomorúságos fizetésük két háromszorta alacsonyabb mint a legutolsó UDBA-iigynöké. Titóék már 1948-ban bevonták az összes haladószellemű tankönyveket és a tantervet úgy állították össze, hogy elsősorban az ,,amerikai életmódnak'’ szerezzenek híveket az ifjúság körében. Az ifjúság öntudatát soviniszta. fasiszta ideológiával mételyezik meg. A legreakeiósabb papokat arra használják fel, hogy az ifjak fejét mindenféle sötét .elmélettel teletömjék, A titóisták megakadályozzák a fiatalságot abban, hogy a szovjet tudomány és irodalom remekműveit tanulmányozhat sa. Ezért az összes iskolákban betiltották az orosz nyelv tanítását. Ezzel szem ben minden iskolában kötelezően tanítják az angol nyelvet. Ezzel egyidejűleg fe! számolják a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását és nyílt nemzetiségellenes politikát folytatnak. A külső környezet befolyása nagymértekben hozzájárul a tanulóifjúság elzüllesztésé liez. A titóista kormányzat a ponyvairodaimat, a kalandor és detektívregényeket, az óceánon túlról behozott bűnügyi szennyirodaimat é<s az amerikai gengszter filmeket — Hollywood minden szemeiét — nemcsak megtűri, liánéin széles körben terjeszti |6l A jugoszláv fiatalság Körében azonban mind nagyobb arányokat ölt az ellenállás a „Made in USA" fasizmus szennyes áradatával szemben. A mozgószínházak termeiben mind gyakrabban ki tiltják: „Szovjet filmeket akarunk! Ki az amerikai gengszter filmekkel!" ismeretes a zágrábi műegyetemi hallgatók nemrégiben történt megmozdulása, akik lia»kavics janicsárjainak kegyetlen terrorjával szembeszállva egy hónapig tartó sztrájkot szervezlek, tiltakozásul Kusevics fasiszta tanár ellen. A belgrádi jogi kar hallgatói egyhangúan bojkottálták a fasiszta tanárok előadásait- — Az első éves diákok kifütyülték a titóista Vájsz profeszszórt, aki kénytelen volt elhagyni az előadótermet. Ezután az esemény után az egyetem titóista. vezetősége működésbe helyezte a gyűlöletes „fegyelmi bíróságot”. hogy a vezetőség határozata értelmében mii tisztogatást” hajtson végre. A tanügy fasizálása elleni harc első soraiban a munkás- és parasztifjúság áll, ,,Adjatok iskolákat!" jelszóval széles arevonaí alakult ki a jugoszláv kultúra haladó- és forradalmi hagyományainak védelmére. Sem az elnyomó intézkedések, sem a féktelen demagógia nem térítheti el ezt a fiatalságot attól a harctól, amelyet, a hazafias erők, a kommunistákkal az élen, a békéért, a szabad Jugoszláviáért folytatnak. TANULNI, TANULNI, TANULNI A népei nyomó úri rendszer közoktatási politikája csupán (Hí/ kevés számú kiváltságos felsőréteg gyerekei számára tette lehetővé a tanulást. A felszabadulás gyökeres változást jelentett közoktatásunk éleiében. A szegényember gyermeke most már nem addig jár is kólába, míg a máié kisült, ahogy a közmondás mondotta. hanem- kitárultak az iskolák kapui. Pártunk és, kormányzatunk most olyan segítségei ad a szakemberei- neveléséhez, aw-genre a történelemben még nem volt néUla. T e » mclöszövct kezeteink tagjai részére különböző öthóna pos mezőgazdasági szakiskolákat szerveztek, ahol megtanulják a nagyüzemi gazdálkodás fejlett módszereit, az új ugró- és zootechnikai eljárásokat, azok alkalmazását. a meg g terméseredmények titkát-Ehhez azonban szükséges, hog>/ termelőszövetkezeteink tagjai éljenek pártunk és kormányzatunk nyújtotta segítségével és minél többen jenrhkezennek a mezőgazdasági szakiskolára. Az iskolán szerzett tudásnak alkalmazásával nemcsak a saját, egyéni boldogulásukat segítik elő. hanem a közösség érdekeit is szolgálják. Vannak termelőszövetkezetek, ahol megértették a tanulás jelentőségét, mint például, a fiUöpjakabi Alkotmány tsz, ahol eddig A brigádvezető végezte el az öthónapos iskolát. Ennek eredménye máris megmutatkozik az elért terméseredményekben. Az Alkotmány tsz a féiegyházi csoportok között az elsők közé küzdötte fel magát. Nem í'Jy áll a dolog az imrehegyi Béke Jsg-nél. Itt «s elnök a tavaszi beiskolázásnál meggátolta a tanfolyamra jeientkezoket abban, hogy az iskolára eljuthassanak. pártunk és kormányzó tunk a hallgatókul ösztöndíjban 'részesíti. Ezen fehlt biztosítja az iskola Utótartamára az áilauos munkaegység 50—7\0 százalékos jó vallását. A hallgatók tehá1 anyagi gondoktól menteser, tanulhatnak.] Mi- tehát a termelőszövetkezetek feladata az iskolára való kühles \ terén-Mindenekelőtt az, hogy a csoport elnöke ismertesse- a ta'Jsággal a beiskolázás jelentőségét ék uzt. hogy milyeu, iskolák, mikor indul na k, A vezetőséggel készítsen előzetes javaslatot, amelyet a csoport értekezleten one gutát- A tagság pedig* éberen őrködjön, hb<J y az iskolákra olyan (.len járó dolgozókat küldjenek, akik a dolgozó •nép érdekeit képviselik, ősz. ic'dyhifiégükkel kitűntek, é* méltók a tagság és a- dolgozó nép bizalmára. Továbbá olyanokat, akik az iskola elvégzése után d szövetkezet -tagsága biztosan számíthat. A termelőszövetkezetek előtt álló egyre növekvő feladatok megkövetelik, hogy a mező gázárnál! i szakiskolára minél több termelőszövet■ kezeli tagot küldjünk, hogy az előttünkj álló feladatokul löl képzettI szakemberekké: eredményesen m egoid hassuk. Illés Belőné, Kecskemét. Könyvespolc: MAGYAlí KLASSZIKUS új kiadásban A Szépircdalmí Könyvkiadó „Magyar Klasszikusok” sorozatában megjelent két kötetben Eötvös József: „Magyarország 1514-ben*' című történelmi regénye. A regényhez Szigeti József írt tanulmányt, amelyben elemzi és fejtegeti a múlt században élt és működött Eötvös regényírói munkásságát. Ez a hatalmas regény, mely 1347-ben jelent meg először a nagy kritikai realista legényíró legjelentősebb alkotása. A szabadságharc küszöbén Eötvös azért fordult az 15I4-es Dózsa-féíe parasztmozgalcm történetéhez, hogy ezzel is a kor problémáihoz szóljon hozzá, hogy felhívja a figyelmet nemcsak a XVI. századra, hanem kora parasztságának rendkívüli nyomorára és bcnijutassa érlelődő fórradalmiságát, és példázza a társadalmi és nemzeti felszabadulás és függetlenség egymástól való elválaszthatatlanságát. Az olvasóközönség szívesen és öröm mel veszi kézbe Eötvös regényét. A magyar történelem első és óriási tömegeket megmozgató nagy parasztforradalmának, az 1514-es Dózsa-féle parasztmozgalomriajk igazi történéseit ismeri meg ebből a regényből. MÓRICZ ZSIGMOND: Tisza Kálmán és kora A nagy író „Életem regénye” című önéletrajzából vettük az alábbi részletet. Móricz Zsig-nond itt leplezi le azt a korszakot. , amikor az ország dőzsölő és henyélő feudális vezetői nyomorban és elmaradottságban tartották a dolgozók millióit. A legelső szó, amit a politi. kából megtanultam, ez voU: — Abcug! A másik ped'g hasonló ehhez: — Abcug Tisza Kálmán! Tulajdonképp ennyi volt a politikai iskolám. Ott, ahoi ne. velkedtem, valósággal pásztori idillekben élt a politika. Senki ott a politikáról semmit nem tudott: mit jelent abban a korban ez az ,,abcugtiszakálmán“ ? Most itt, írás közben, eszembe jutott, hogy ugyan mi is történt az alatt, míg én a kis magyar falvak porában nyeltem a gyermekkor édes emlékeit s felhozattam a szerkesztőség pincéjéből az 1885. és 1886. évi Pesti Naplót. A lap még nagyalakú voit s ahogy kinyitom, már süvölt belőle a csontvázak hideg leheflete. Hetek óta szaka, (lattanul olvasom s borzongva, az országgyűlési tudósításokat. Miniszterelnök Tisza Kálmán. Már 10 éve. Január 1-én azt ír. ja a vezércikk : „Mit hozhat nekünk ez a kormány, valami jót? Csak egyet, a lemondását.” Kétheti olvasás után szédülve és fáradtan nézek fel: ebben a magas, nyilvános életben, amelyet egy fővárosi napilap jelent, semmi, de semmi sincs, ami az én világomra, az Istvánéi életre vonatkoznék. Ha a tenger mélyén élő faunát s flórát telemelnék a tenger felszínére — el kellene pusztulnia ebben ■a mélynyomásnélküli s gyilkos napfénnyel telített atmoszférában. S libabőrös borzongás. Muszáj kimondani: ez a Tisza Kálmán, aki 15 évig uralkodott korlátlan teljhatalommal ebben az országban, az oly súlyos csapás a magyar sorsra, hogy nem érheti a magyar népet semmiféle tektonikus rázkódtatás, amely ennél nagyobb szerencsétlenséget hozna. Kétségbeejtő az a teljhatalom, amely ennek a miniszterelnöknek a rendelkezésére áll... Ez azt jelenti, hogy ebben az országban jóformán semmisem mozdul meg, amit ő nem engedélyez. ö pedig mindent enged, csak egyet nem: politizálni nem szabad;.. Szabad fehér úsztál mellett eldiskurálni, szabad a honfibút kisírni, szabad megkönnyebbülni némi káromkodásban: de nem szabad szociális vagy nemzetiségi jelszót kiejteni, nem szabad kelletén túl kinháluL A falu uiaradjou csendben, dolgozzon hűségesen. Mi dolog volna az, hogy még a paraszt is politizáljon. A munkás dolgozzék s hallgasson, öx-üijön, hogy semmi baja. ö nem ellensége a népnek, inkább jóakarója s a nép ezzel érje be. Gyűlések, népkörök, szónokiatok, szervezések: mire jó az? A jó, becsületes magyar népet Biaha Lujza képviseli s a falu tanulja meg a nemzet csalogányától, hogy milyennek kell lennie. A nemzetiségek meg pláne: köszönjék meg, hogy olyan jó dolguk van, hogy az annyjuk kötőjében sem volt olyan. ...Minél többet olvasom ezeket az újságokat, annál jobban meg-megráz a hideg... A kultusztárca évi vitája mai szemmel nézve valósággal megrendítő. Technikai kérdéseket vitatnak meg és soha fel nem vetődik olyan szempont, aminek áldásos hatását a mai generációban kellene éreznünk. Ha olvasom a nemes szónoklatokat, ott ásít rám a falusi iskola, a mesterrel s pedig az asztalosmesterrel az élén. aki a csécsi iskolában ellátta harminc éven át a népét tudománnyal. Igen, ez egy Eldorádó volt, ez a Tisza Kálmán Magyarországa. Itt soha nem volt lázadás, nem volt egy hangos szó, itt az embereken behajtották az adót s elárverezték a földeket. Itt az örökségek lassacskán porladoztak, iiadrágszíjszeletekre hasogatták fel őket s a nagybirtokosoknak soha a világon olyan jó dolguk nem volt. Tessék a Nemzeti Múzeum körül azokat a szép palotákat megnézni, miiül akkor épült. Csodálatosak. Olyan dísztermekkel, hogy 800 vendégnek lehet bennük zsöllyéf állítani fel egyegy hangversenyre; mikor a ki rály 1885. január 7-én udvari bálon jelent meg a feleségével — pár naj) múlva gróf Andráss.v Manó január 9-én akkora bált rendezett, hogy az egész ország beszélt róla. Áhítattal olvasták a grófok hosszú névsorát s hogy az estély kilenc órakor „vette kezdetét s féltízkor már teljes volt a meghívottak létszáma. A palota elsőemeleti nagy kékter. me volt táncteremmé alakítva s Berkes zenéje mellett 30—10 pár táncolt az exotikus növényekkel gazdagon díszített szalonban. A vacsorára a társaság a gróf nagy képtárában gyűlt össze, mely a második emelet hátulsó részét foglalja el.“ Nekem erre eszembe jut, hogy nem mindenkinek ment ilyen jól ebben az országban. Nekünk mindenesetre ez a kor x olt Magyarország történelmében a legrosszabb korszaka, de (így értem, hogy nemcsak nekünk, egyénileg, a Móricz Bábut családnak, hanem abban a nagy rétegben, ahol milliók osztoztak hasonló sorsban, mindenki, nek. Ott, ahol a ciberelcyes ün. népi étel volt, ott, ahol ma is csak kétszer esznek naponta. Éppgn ott 4 gróf Andrássy Manó vidékéli, mert éppen a szomszéd faluban lakott ez a gróf, akiről a legnagyobb meg. lepetéssel olvasom, hogy 1885. ben ilyen fényes bálát adott, mert két-liárom évvel később már eleget hallottam róla, hogy milyen cüiikús volt és milyen durva örömei voltak, , De ezt mind csak ma lehet meglátni, hogy mi is volt az a Tisza Kálmán világ. Ma, amikor a magyár földmüvestömeg ugyanabban & jobbágy gazdálkodásban él, amiben ott felejtették s a íó'úrl paloták itt vannak üresen, semmire sem lehel őket használni, mert többe ke. ruine az átalakításuk bérházak. ká, mint újat építeni... Bekiáltani az 1885-ös parlamentbe! Urak gondolkozzatok! Nem tart örökké ez a mai világ, építsétek a jövőt, mentse tok meg a magyart! Adjatok iskolát ennek a népnek, tanítsátok meg gazdálkodni, az asz. szonyaikat i'íízni, mosni, higié. nára. Az istenért, adjatok szabadságot nekik a gondolkodás. ra. ...De Tisza Kálmán ragyogó fényben él s fenntart egy ragyogó fényben élő úri világot s ezt másképpen nem teheti, csak. ha arra szoktatja a millió koldusokat, hogy békésen Hallgassanak... S ezt hívják úgy, hogy Tisza Kálmá n é s kor a...
