Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-28 / 228. szám
A nép államának kölcsönzött minden forint eçy-eqy téçla a szocializmus építéséhez ! Megyénkben mindenütt meg kell gyorsítani as őssi munkák ütemét Szabó Józsefné elvtársnő példát mutat'Javában tart az őszi munka nagy csatája. Most clöl el, hogy milyen termést takarítunk be a jövő nyáron, hogyan tudnak mezőgazdasági növényeink megküzdeni az időjárás vi. .szontagságaival. Az idei év nagy iskolája volt annak, hogy mennyire fontos a jó és idejé ben végzett munka. Megyénkben most a termésnek sorsa azoknak a kezében van, akik a mezőkön az őszi ezántás-vetés munkáját végzik. A falu dolgozó népe előtt tehát igen nagy feladatok állnak. Hozzátehetjük azonban, hogy a falu soha olyan nagy segítséget nem kapott az őszi munkákhoz, mint ebben az évben. Több traktor dolgozik a mezőkön és jelentős segítséget jelent az is, hogy a minisztertanács foglalkozott az őszi munkákkal és határozatban állapította meg elvégzésük módját és időpont. 3 át, Megyénkben az eddigi ered. mények azonban azt bizonyítják, hogy azok, akiknek fel. adata volna segítséget és irányítást adni az őszi munkák viteléhez, nem éreznek kellő felelősséget. Tanácsaink a más feladatok mellett elfeledkeznek az őszi munkák szorgalmazásá ról. Ezt mutatják az őszi munkák eddigi eredményei is. Megyénk az ösziárpa, az őszi takarmánykeverék, a rozs. és búzavetésben el van maradva. A búzavetés az elmúlt öt nap alatt a tszcsk-nél nem, az egyénieknél pedig csak 1 százalékkal emelkedett. A rozsvetés a termelőcsoportoknál 15, az egyénieknél 9, az ösziárpa a termelöcsoportoknál 5.3, az egyénieknél 4 százalékos emelkedést mutat. Ezek a számok azt mutatják, hogy sokkal jobban meg kell gyorsítani az őszi szántás-vetés menetét. Az ősziárpát, az őszi takarmánykeveréket és a ro. zsot kell minél hamarabb elvetni. Ettől függ, hogyan erő. södnek meg ezek a növények a fagyok beállta előtt. Ettől függ nagymértékben a jövöévi termés, Tanácsaink sok helyen arról sírnak, hogy nincs elegendő vetőmag. Pedig, ha számbavennék a község gabona, készletét, sok helyen felesleg is lenne. Zsanaeresztön a községi tanács utánanézett a község vetőmagkészletének és rájöttek, hogy nemcsak elegendő gabona áll rendelkezésre a vetéshez hanem még felesleg is akad Községi tanácsaink tudatosít sák a felesleggel rendelkező gazdák között, a szabadpiaci kedvezményt, hogy eladják azoknak a dolgozó parasztoknak, akik vetömaglváanyal küzködnek. Tanácsaink minden eszközzel igyekezzenek meggyorsítani az őszi mezőgazdasági munkák menetét. Szervezzenek versenymozgalmat a munka meggyorsítása érdekében. Többet töröd jön a versennyel a megyei tanács mezőgazdasági osztálya is. A munka jó megszervezésévé és az őszi munkák -meggyorsításával tudják csak tanácsaink méltóan megünnepelni noveru bér 7-ét, ........~ A megyei tanács mezőgazda, sági osztályának legutóbbi értékelése szerint az őszi szántás-vetés munkáinak menetét alapulvéve a járás sorrendje a következő: 1. kiskunfélegyházi, 2. kecskeméti, 3 kiskőrösi járás, 4. Kecskemét város, 5. kiskunhalasi, 6. kunszentmik. lósi, 7. kalocsai, 8 dunavecsei, 9, bácsalmási járás, 10. Baja város, 11. bajai járás Szabó Józsefnél a bácsalmási .Egyesült termelőszövetkezet tag.ia, aki 32 évvel ezelőtt szeptember 25-én kötött házasságot. Szabóué 500 forint békekölcsönt .jegyzett Férje részére 200 forintról állíttatott ki kötvénvt. Férje most sem akar elmaradni feleségétől, ezért jegyzését fok emelte 500 forintra. Fiuk ifj. Szabó József, a községi tanács dolgozója, akit a német fasiszta horda bombái nyomorékká tettek. A községi tanácsnál 800 forint békekölcsönt jegyzett. Másik fiuk, aki a néphadsereg tisztje, 2000 forint békekölcsönt jegyzett. A harmadik bányamérnöknek tanul, 1500 forititot jegyzett. Az itthon lévő három általános iskolás tanuló sem akar lemaradni a példamutató testvérektől és szüleiktől. Ezért 100—100 fo riutról állíttattak ki maguk részére jegyzési igazolást. El' határozták, hogy az állami gazdaság területén gyapotszedésben vesznek részt és a? A begyűjtésről szóló rendelet kimondja, hogy a napraforgó, magbeadás teljesítésére a termelő — a holdanként 8 kilő vetőmag levonásával — egész napraíogómag termését köteles beadni. Minden termelő köteles a napraforgómag betakarítása után öt napon belül napraforgómag termését beadni, mert 5 nap eltelte után a késlekedők nek 5—10 százalékkal felemelik beadási kötelezettségét, a hely. színen elszámoltatják és kártérítés fizetésére kötelezik. A beadott napraforgómag után olajat, pogácsadarát, vagy zsírt vagy szappant ad a föld müvesazövetkezet olajcseretele-Szabóné kijelentette: —* Nem akarom, hogy a többi; gyermekeim is arra a sorsra jussanak, mint Józsi fiamé aki a dl- világháború idején! sebesült meg és nyomoréin maradt. Ezért szívesen je£yk zem a forintokat. Tudom azt, hogy a. dolgozó nép forintjai a békés építő munkát, az öM éves terv alktásainak épít«"* sét gyorsítja meg-Ugyancsak Bácsa!má»ooi özv- Pintér József né 7 csalá' dós édesanya 'boldogan foJ gadta a népnevelőket és elmondta, hogy családja szamára alkalmi munkával, mosással és vasalással keresi meg a mindennapi kenyeret. A gyermekeinek jövője biztosítása érdekében 200 forin* tot jegyzett- Az egyik gyermeke tisztiiskolán van. a néphadsereg tisztje tesz. Egy lánya vasutasiskolán tanul. A többi családja mind iskolás- Középiskolába, később pedig főiskolára akarja adni gyermekeit. Mind ami a község és az ország más területén épül. azt a jegyzett forintok segítik elő. pe. A ,,B“ vételi jegyre beadót» napraforgómagért mázsánként a beadási áron felül 3 liter o'ai jat és 5 küó olajpogácsadarát kapnak a termelők. A ,,szabad“ vételijegyre beadott napraforgói magért mászánként 5 liter ólai jat és 10 kilő pogácsadarát ad-j nak. A szerződéses napraforJ góért mázsánként 8 liter olajait és 15 kiló pogácsadarát adnak] Az étolaj járandóságot kívánság szerint mosószappanban, vag\v» sertészsírban kérhetik a termei lök. Egy liter olaj helyett 8ft deka sertészsírt vagy 1 kilőj színszappant ad a cseretelep kedvezményes áron. A garai állami gazdaságban eddig 350 mázsa gyapotot szedtek le A garai állami gazdaság harmadik éve ter. mel g>apctot. A szovjet tapasztalatok felhasználása, valamint a jó ta. lajelőkészités, az időbeni vetés, az agrótecli. nika helyes alkalmazása meghozta gyümölcsét. Gazdaságunk alkotmányunk ünnepére, megkap, ty az élüzem címet. Ez a kitüntetés gazdaságunk dolgozóit még nagyobb ieladatok elé állitotta. Az élüzem ci. met ugyanis nem volt könnyű megszerezni, de megtartani meg nehezebb. Az a feladat, hogy a 400 hold gyapotot mi. nél előbb, minél jobb minőségben, időben be tudják takarítani Eddig 350 mázsa gyapotot takarítottunk be. Ez mind O.ás és I. osztályú gyapot. y A gyapotszedésben élen jár Pázmány Györgyné, aki 53 kiló gyapotot szed le egy iiap alatt. Ezzel a teljesítményével a megyei versenyben a második helyre került Arra törekszik^ hogy elhagyja versenytársát Kazinczy Máriát, a báesborsodi állami gazdaság dolgozóját, aki napi 62 kilós szedésével az élen halad a megyei versenyben Pázmány György, né 15 társának adja át munkamódszerét, a két kezes szovjet módszert. Az ő tanítása nyomán Wolfárt Katalin 41 kilós napi szedést ért el. Élenjár a gyapotsze. dcsben még Borsodi Júlia, aki 43 kilót szed le egy nap alatt. Jó ered. ményt érlek el: Galambos Anna, Galambos Éva, Timár János né és Danes Margit, akik már eddig 350 kg.on felül szedtek ebben az idényben. HAMZA LAJOSNE, a garai állami gazdaság dolgozója összeg egyrészét a békeköl éeönre fordítják. Olajat és pogácsát adnak a beadott napraforgómag- termés után ASSZONYOK Érvelnek Tiszaújfalu. Ez a kis község megbújik az egyik Tisza-kanyarban. A vizen könnyűbe, a vasúton -nehezebb megközelíteni. A sínpár nagy ívben ke. rüli el a falut. Amikor építették, akkor csak azt tartották szemelött, hogy a földbirtokosok tábláit érintse. Bencsik Boldizsár mágnásparaszt földje mellett fektették le a vasúti síneket. Míg az állomásról jó kövesút vitt a zárda felé, addig a faluba gidres-gödrös földút. A zárdáig másféikilométer hosszú az út, a faluig több mint 5 kilométer. Az urak jói tudták, hová építsék az állomást. A falu közepén, szemben a tanácsházával állították fel a versenytáblát. Ma előtte csoportosulnak az emberek. Valami történhetett a faluban. Az arcokon látni az izgalom jeleit :— Kiss Béla mutat példát — állapítja meg a népszerű Lina néni, Kádár Lajosné. A versenytábla szerint az ifjúságnak Kiss Béla, a Tiszatsz brigádvezetője 600 forintos jegyzésével mutat példát. Tovább betűzünk. Vincze József tanácselnök 1200, Tóth Nándor vb-titkár 1000, Bukovenczki Sándor párttitkár pedig 700 forintot jegyzett. De a Verseny, tábla mást is elárul. És pedig azt, hogy a község bizony az őszi munkákkal elég gyengén áll. Aa ősziárpa előirányzatnak csak 7 százalékát vetették el Búzánál 14, rozsnál 20, kukon caíörésnél 52, burgonyafelsze, désnél pedig 63 százaléknál tartanak. Ezek igen gyenge teljesítmények. A tanácsházán megtudjuk, hogy 16 népnevelöpár végez felvilágosító munkát. Ezek versenyben vannak egymással. Sokan eddig igen gyenge eredményt értek el. A versenyben a legjobb Vineze Józsefné és Seres József. — Mi az oka, hogy több népnevelő kevés sikerrel tér vissza útjáról ■— szegezzük a kérdést a tanácstitkárnak, Tóth Nándor elvtársiak, aki a köiesöDjegyzés adminisztrálásával van megbízva. — A népnevelőknek nincsenek jó konkrét érveik — volt a válasz. Nem tudják, mivel érveljenek. Csak általa, nosságban beszélnek, helyileg nem nagyon tudják megmagyarázni a terviétesitmények jelentőségét. Nincsenek érvek? Hogyne lennének érvek egy olyan községben, ahol a felszabadulás közel 300 dolgozónak földet adott. Kiosztották Fodor Istvánná 500, Bodri Béni kecskeméti kupec 250, Csillag Béla kulák földjeit. Van földművesszövetkezet, termelöszövetke. zetl csoport. Vannak érvek, csak fel kell szedni- őket. Nem szabad mel. lettük elmenni Ezért indultunk el a versenyben élen ha. ladó népnevelőhöz, Vincze Jő. zsefnéhez. Vájjon, ő mivel érvel. A földmüvesszövetkezet mel. ietti házban lakik Vinczéné aki az MNDSZ-szervezetnek helyi titkára. Munka közben találjuk. Éppen rendezi az iveket. Most jött vissza népnevelői üt járói. Az ívek legtetején látjuk ökrös Sándor 15 /íoldas paraszt aláírását. 500 forintot jegyzett. — Képzelje, tegnap este hogy jártam. Alig tudtam bemenni Zolnaiékhoz. Mikor már jóideje dörömböltem, végre kis nyíláson kikandikált Zol. nalné. — Nem jövök én tüt lopni — éleelödtem. — Jobb előre félni, mint utoljára rettegni — tromfol vissza. — Még most is remeg a lábam, ha arra gondolok, hogy úgy járhattam volna, mint a. földművesszövetkezet. Pár nappal azelőtt tolvajok jártak a földmüvesszövetkezet raktárában és elloptak 43 000 forint értékű textilárut. Hasonló eset történt az alpári szövetkezetben is. Az eset óta bizony jól bezárkóznak p.z asz. szonyok mindkét köziégben. — Hát bizony lelkem, 'miért is jegyeznék én kölcsönt. — Eddig sem kaptam semmit az államtól, c?e nem is várok semmit. — Biztonságot, ny ugari, at, békét nem vár!? A?t szeremé, ha tankok szántanák végig községünk határát, vagy tgy záporoznának a bombák, mint a koreai falvakra, vagy tárvanyitva lennének a házak kapui, s rabolna aa ellenség... — Hogy is akarnám, szörnyű arra visszagondolni is, i— Most ajtót-abíakot reteszel be, pedig csak lopás történt a faluban és máris fél, mit csinálna, ha a nifcoiú szőr. nyetege dörömbölne kapunknál. Hogy ezt elkerüljük, nem hozna egy kis áldozatot. Csík egy ki. csit, amit tehetsége elb!r -a mi forintjainkból .esznek a gyárak, erősödik az ország, ’j uöjá, aki erősebb, az hatannaiabb. Valaki kopog. Csevnus Ar. pádné jött. ö is népneve ö So. káig megszakad a társalgás ro. nala. Érezzük, hogy Cscrnusnéban van valami, de nem meri kimondani. Végre is kibökte. Azért jött, hogy kicseréljék é>. veiket. Eddig kevés slkeirel dolgozott. Férje volt a legjobb népnevelő- Szégyell magát, ln-gy ő nem olyan sikerrel dolgozik. — Egyenrangúak vagyunk,. s más érvekkel tán jobban tudok agitálni.., — Hány, katonatiszt ke. rült ki a faluból? — 'esszük 1 el a kérdést, hogy odébb billentsük a beszédet. Számolnak... Szepesi Bálint bácsi fia. Szabó Sándor, Tóth Imre fiai. — Hat -- állapítja meg Cscrnusné. — Micsoda jó érv ék — lelkendezik Csemusné. Ezekre nem is gondoltam. — Bizony jók lettek volna, hogy meggyőzzük .Bálint Jánost. Az folyton azt hangoztat, ta, hogy ö nem jegyez az idf-n, mert nem tudja, lwvá keiül a pénze, — Hová — mondtam neki. Bizony hallotta, hogy épül Sztálinváros, Inota a földalatti vasút. De bizony ezek az érvek még nem eléggé hatottak. Végre elfogott az indulat. Volt-e már Félegyházán — pattantam fel, — Voltam bizony. — Van-e ott új gyár? Erre a kérdésre János bácki meglepődött. Éreztem, hogy föléje kerültem. — Ott vannak kend forintjai is. — És ml hasznom belőle? — hümmögött a rátarti öreg, — Az, hogy a tiszaújfalusiak odamehetnek dolgozni. Nincs itt munkanélküli és hogy olcsóbbak lesznek a cikkek árai. Íján tudjav ott dolgozik az egyik Zolnal-gyej rek is... Persze, Bálint János száján* felesége, Novák Etel beszél, aki] sokáig cselédeskedett az egyik] kuláknál. Ez, hogy kijátssza az OTI-t, földet íratott a sze, gény lányra- így szabadult meg a kulák a terhektől és Bálinté« árán még ma is igyekszik a községben befolyásra szert tenni, — Minket^ asszonyokat a béke érint legközvetlenebbül. Ezért sokat törtem a fejemet, hogy hogyan magyarázzam ezt meg asszonytársaimnak. Végre itt is megtaláltam a megöl, dást. Pólyák József még az első világháborúban esett el. Ea a község 60 férfiáldozatot hozott. Még ennél több esett el a második világháborúban. A Gálik., Molnár- és Király, test vérek, Konfár László és még sokan. Itt maradtak a hadiár, vák, mint Gálik Ilonka, a hadiözvegyek, mint Barna Jánosné. Ki akarja, hogy ha. sonló tragédiák újból játszódjanak le a községekben?! Senki! A háború idején, nem egy asszony, aki menekült és mindenét otthagyta, hangoz, tatta, sokat áldozna, ha béke lenne. És ime, itt a béke. Most megvan a lehetőség, hogy érte áldozzunk és nem is annyit^ mint a háború idején.,, így érvel Tiszaújfalun Vincze Józsefné, a legjobb népnevelő és így fog Csernusné is érvelni, mert átvette ezeket a tapasztalatokat, Ha a többi népnevelő is fel lesz vértezve jó helyi ér. vekkel, akkor nemcsak a jegyzést, hanem az őszi munkákat is sikerre viszik ,
