Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-28 / 228. szám
Biztosítsd családod jövőjét, takarékoskodj, jegyezzbékekölcsönt I A békekölcsöujegyzés versenyének állása JAKÁSOK: 1. Kalocsa 2. Dunavecse 3. KunszcntmiKlös 4. Baja 6- Bácsalmás * 6. Kecskemét 7. Kiskunhalas 8. Kiskunfélegyháza 9. Kiskőrös VÁKOSOK: 1, Baja 2. Kecskemét 8. Kalocsa 4. Kiskunhalas 5, Kiskunfélegyháza. ÜZEMEK: 1. Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára 2 Kecskeméti 04/1. Építő V. 3. Kecskeméti Gépgyár. GÉPÁLLOMÁSOK: 1. Dunavecsei 3. Lajosmizsei 3 Páhi TERMELŐSZÖVETKEZETEK: 1. Hödílunai „Dózsa“ 2. Ftilüpszál.'ási ,.Dózsa“ 3. Kiskunhalasi „Szabadság“ ALLAMI GAZDASAGOK: 1. Ágasegyliázi 2, Kisfái 8. Tiszaltécskei, A terv áldásai nyomán új élet formálódik Érsekcsanádon Nincs az országnak egyetlen ojau faluja, amely ben valami ú.i ne épült volna az ötéves terv eddigi éveiben. Kövesutak, gépállomások, kul tárházak. szülőotthonok jelzik a nugyiramú fejlődés útját. így van ez Ërsekcsaaúdon is- Pormentes bitumen út> teszi könnyebbé a közlekedést, tavaly új mé.yfúratú kút épült SO ezer forintért. Ez nagyon fontos a község lakóinak egészsége szempontjából, mert a kutak vize .jód" szegény és emiatt a múltban sok golyváé megbetegedés volt- Népünk állama azonban gondoskodik a Csanádiakról. Az ötéves terv még három Ilyen méiyfúratú kúttá) ajá:r dél.ozza meg a községet. Az ifjú nemzedékről is gondoskodás történt. Uj óvoda létesült az eddigi kölesön jegyzések forintjaiból. A Csanádiak hajóállomást is kaptak, révészlakás épült, Azelőtt sok problémát okozott a Dunán ,való átkelés azoknak a dolgozó parasztoknak, akiknek a túlsó parton volt földjük. A halászok cipelték át őket, természetesen nem ingyen. ha‘ »jem megfelelő ellenszolgáltatás ellenében. Most a révész viszi át a dolgozó parasztokat díjmentesen, mert a révészt is az állam fizeti. Kultúrháza is van már a községnek- Januárban avatták« — A szép berendezésre sokezer forintot költött n térv. Külön olvasószoba, sakkozóterem teszi kényelmesei»’ (bé a szórakozást Érsekcsanád pataijainak, öregjeinek. Sokat változott laz élet ebben'az alföldi kisközségben, Megszűnt a múlt feneketlen nyomorúsága- A volt szolgabíró-csendőr világot már az ú.i élet magasáról (nézik Érsekcsanád dolgozó parasztjai, azzal a tudattal, és elszánt elhatározással, hogy a régi világ soha, semmiféle körülmények között nem térhet vissza, Az egykori kizsákmányolt, elnyomott parasztok ma fe,szabaduk boldog emberek. Tomo János 3 holdas kisP"raszt fia alhadnagy, özv. Somogyi Istvánnénak is katonatiszt a fia- Azonkívül számos volt cselédemer, napszámos gyermeke a néphadsereg tisztje. Azelőtt csak egv'két kulák -szaladgált motoron a községben, most, 22 motorkerékpárt tartanak nyilván. Kerékpár is ritka volt a múltban, minden tizedik házban volt. Ma alig van olyan ház, ahol ne volna belőle egy, de sok he lyen kettő is van. A dolgozó parasztok egyre jobban élnek,' nőnek a ezüks'égietSik. igényesebbek lesznek, Erről bű tükörképet ad a földművesszövetkezet forgalmának növekedése. Ta valy májusban a földműves szövetkezet két boltja 90 ezer forintot forgalmazott, az idén niújusban csak az egyik holt' ban volt 91-700 forint forgalom. a nui3odik számú iizleí ben pedig 89.900 forint. Te hát egy év alatt kétszeresére emelkedtek az érsekcsanádl do gozó parasztok szükségle tei. A község dolgozó népe inoe^ már lelkesen jegyzi forintjait Gróf András 4 holdas dolgozó paraszt 3Ü0, Kirsehner Jó zsef 2 holdas paraszt, Délcegi Ferenc, Volvo János 200—200 forintot jegyeztek- Minden dolgozó Paraszt tudja: hogy jó helyte adja a oéuZét. Az Idén is már tizszoresét kapta vissza a község a tavaly jegy4 z-ett forintoknak. De nemcsak a terv-alkotásokért rója le háláját Érsekösftnád dolgozó parasztsága, hanem a szabad, békés életért is, Dr, So t Aladár főorvos : Az eddigi kölcsönök a tudomány fejlődéséhez is hozzájárultak Az orvosnak a múltban áruba kellett bocsáitani tudását. Az állam egyáltalán nem segített az orvosi tudomány fejlődésében, az orvos munkájának megkönnyítésében. Az 1933‘as években például az orvosok csak étkezésért dolgoztak- A betegbiztosítással az állam egyáltalán nem törődött. Szörnyű volt a kép különösen a mezőgazdasági munkások soraiban, akik a biztosítás hiányában nem tudtak gyógyszerhez jutni, csak súlyos pénzekért. Az orvosi műszerek és gyógyszerek hiánya sokáig kitolta a betegségek idejét. Ma már az orvos is boldogan dolgozik- A7, orvosnak ma már lehetnek tervei a tudomány fejlesztésében, saját munkájának megjavításában- Világos, egészséges, modern rendelőintézetek állnak a betegek rendelkezésére, laboratóriumok az orvosi tudomany továbbfejlesztésére, A mi megyénkben is ma már megszűnt az a szörnyű kép, ami a mezőgazdasági munkások soraiban volt tapasztalható. Nyolcvanezer mezőgazdasági munkás áll- ma betegbiztosítás alatt és ez a szám naprólnapra növekszik. Ma a beteg megkapja a legdrágább gyógyszert is, mert a gyógyszer azért van. hogy gyógyítson- Az orvos a legdrágább gyógyszert is felírhatja a betegnek és örömmel láthatja munkája eredményét, a teljes gyógyulást, Minden jegyzett forint a dolgozók egészségét védi. Én, mint orvos, 2500 forintos jegyzéssel járultam hozzá a béke és tudomány további fejlesztéséhez. Aki szereti hazáját és a béke ügyét akarja szolgálni, olt lesz a jegyzők milliós soraiban Végétért a II. Béke* kölcsön -sorsolása. Is. inét bebizonyosodott, hogy pártunk becsülettel teljesíti adott sza. vát. Többezér dolgozótársam örül ma az országban nyereménye, inck^ Mindnyájunknak tudatában kell lennie, hogy a mi kölcsönadott forintjaink erősítik a békét. Segíti nehéz, iparunk felépítését, néphadseregünk , korszerű felfegyverzését; mezőgazdaságunk gépesítését, kultüréletünk fcj? lődését, szociális intézményeink kiszélesítő, sét. Az eredmények mindnyájunkat meggyőznek arról, hogy a mi államunk, a dolgo, zó nép állama: forintjainkkal jól gazdálkodik. Az ország gazdagodása egyet jelent a mi gyarapodásunkkal is. A III. Békekölcsön jegyzésével bizonyítsuk be, hogy az állam mi vagyunk^ Magunknak' mindnyájunknak adunk, mert amit államunk épít, alkot, a mi életünk boldogabbá tételét^ bé, kc-nk védelmének további megszilárdítását, ~ gyermekeink derűs éle, lének biztositás'at szolgálja teremtő és alkoló munkánkon keresztül. A II. Békekölcsön so, rán egyik kötvényemet 5000 forinttal sorsoHák ki. Amit eddig a kölcsönök soráti 'államunk, nak kölcsön adtam: — visszakaplanv sőt, maradt meg azon telül is. Az elmúlt évben 750 fo. rintot jegyeztem. Most 1500 forintot jegyzek^ Aki szereti hazáját és a béke ügyét akarja szolgálni, az ott lesz a jegyzők milliós soraiban. KORÓD Y VILMOS, a Bajai Gyapjú, szövetgyár dolgozója Tanácsaink javítsák meg i versenyszervez» munkájukat helybentoposásból kijutni '■ A eeBlédi járás dolgozó paí'szt.iai Rákosi elvtàrshoz idézett levélben megfogadták, lögy az őszi munka jó elvégősével. a begyűjtés jó teljeütésével készülnek a haladó Hűbériség legnagyobb iiuue)cre, a Nagy Októberi Szoeia ista Forradalom évfordulóiára. Leveliikben íelszóliíoták a dolgozó parasztokat, logy csatlakozzanak vállaláiáikhoz. A ceglédiek ver*enykikíváa már több mint két hete hímezőtt ej, és medvénkben Hídig ~~ a mes vei tanácstól izerzett tájékoztatás alapján - egyetlen esv község, egyetlen eg.v járás még nem ceut‘ akozott. Mit jelent ez? Jelenti n szo‘ialista Verseny lebet*lilédét, jelenti azt, hogy a megyei auáes elhanyagolja a szóéin* izmus építésének jelentékeny tényezőjét, a legszélesebb egy én i verse n y formát, Vájjon mit tett eddig a megyei tanács a versenv kezdeményezése érdekében, mit lett, hogy az alulról jövő gészséges kezdeményezéseket megszervezze 2 Nem sokat. Annyit, mint eddig a tel* i építmények számontartása, ellenőrzése, összemérése tekintetében. l’edig volna tennivaló, bőven megyénkben. A búza vetésnél még csak 4 százaléknál tartunk- A terv szerint az előirányzott területnek már be kelleti, volna vetni mint* egy harmadát- Rozsvetésnél még az előirányzóit területnek egyötödét sem vetettük be. holott 90 százaléknál kellene már haladnunk. És még szomorúbb a helyzet, az ŐíZi • árpánál. Ennek már lejárt a határideje és 20-án csak 11 százaléknál voltunk. De hasonló a helyzet a kukoricatörésné!. a szárvágásnál, a napraforgó- és Inu'gonyaezedés* néi, a vetőszáutásnál is. A vetö*zúutásnál ahelvett, hogy már a 85 százaléknál tartanánk, alig értük el a 30 százalékot. Ezek a számok azt mututják. hogy megyénkben még igen spk a tennivaló az őszi munkákkal kapcsolatban- ~ Hogyan lehetne ebből az eg y* Hogyan lehetne az őszi munkák döcögő szekerét a kátyúból. kiemelni7 Erie a kérdésre csak egy a felelet: a hh szervezett egyéni versemmel. — Megyénkben azonban igazán lendületes verseny csak akkor bouta kozhat ki, ha annak nem állja útját a bürokrácia. Pedig megyénkben nein egy községben könnyen fellelhetjük a bürokratizmus n voulait- De ezeket látjuk nemcsak a járási tanácsoknál, hanem a megyei tanácsnál is. Nem ritka náluk a, verseny gépies szervezése, a formális felajánlások ..gyűjtése”, Valinak járások. ahol a tanácselnökük nagy gyakorlatra tettek szert abban, hogyan lehetne a verseny egyégv áia kaszát — ..gyorsan” megszervezni- — Röpgyüléseket tartanak, sürgetik a. dolgozókat, hogy minél előbb szervezzék meg « versenyt Felajánlások hangvaunk él és utána semmi «ein történik. Mivel ezeket a versenyeket .felülről” szervezik, azért a vállalásokat à dolgozók nem érzik magukénak. Az ilyetl felajánlások homokvárhoz hasonltának, amelynek nincsen szilárd alapja. Tetézi még ezt a „Szervezést” az is, hogy seriki nem törődik a téljen í i m én vek szn inon tartásával, ellenőrzésével és összemérésével. Megyénk dolgozóiban elevenen él a versenyzés szél eme ..Vagyok olyan, mint te" — .ez hangzik minden faluban Ezek a nyilatkozatok az egyéni verseny egyik fontos rugói. Ennek a nemes iliun ka virtus tiizét kellene megszervezni, ezt kellene gyümölcsözővé tenni. Ez nemcsak a dolgozó paraszt egyéni érdeke, de a szoeializinus-építés közös érdeke is- Faîv-ainkban a verseny felbecsülhetetlen értékű erőforrás. Sok helyütt a vetélkedőé tüze csak a hamu ála't pnrúzSlik. Femienlobógó tűzze csak ott válik, ahol nagyobb nyilvánosságot adnak az egyéni versenynek, ahol ismertté teszik az eredményeket, ahol, megteremtik azt h szellemet, hogy dicsőség elsőnek lenni. 6000 forintos jegyzésével mutat példát a kiskunfélegyházi „Vörös Csillag" tsz elnöke Kiskun féleyyháza határában, 1600 hold földet 19í9 óta nem szelik sűrűu keresztbohoszába a barázdák. A Vörös Csillag t®z nagy családjának földje ez. ahol Pao Mihály elnök a családfő. ^ Ide a tsz-be jött ki a békekölcsön jegyzé3 első napján a városi kultúrgárda, hogy ünnepi műsort adjon azoknak, akik a jegyzéssel is bebizonyították, mennyire szeretik megváltozott, szép életüket, hazánkat. Az első köszöntő Pap Mihálynak szólt, aki kommunieta vezetőhöz méltóan jó példával járt elől, 0000 forintot je ay zeit. — Amikor családommal együtt megbeszéltük, hogy mennyit törle»szünk abból, ami: népi demokráciánktól kaptunk. — moudotta Pap Mihály — kislányom így figyelmeztetett: ..Arra gondoljon édesapám. hogy engem kicsi koromban egész nap otthon hagytak étienszórnia n bezárva a házba, mert nem volt ki vigyázzon rám- Most pedig már épül a tsz napközije." Kislányomnak először is ez jutott eszébe, r.ekem meg az, amitől a hátam meggörnyedt: egy negyedszásúgnál. Akkor nemhogv éa nem adhattam kölcsönt, Je nekem sem adott, Senki, mert nem volt elzálogosítani, elárvereztetni valóm sem. — Most igazán jómódúak vagyunk — fordítja a gzót a jelenre. — Nincs egy szem gabona adósságunk se-m az á - iáimnál szemben s egyre gazdagodunk. Előzetes számítások szerint 20—27 forintot tesz ki egy munkaegység. — Saját erőnkből 5000 baromfi' nak építünk telepet. Jövőre milliomosok leszünk. — A munkásosztály tránt» hálámból a sok segítségért, a gépállomásért, kötelességemnek érzem pénzzel is hoz tájár nini a terv nagy alkom sálnak mielőbbi felépítésé kéz — mondotta. Felesége 900. leánya 400 forhittal toldotta meg Pap Mi hély jegvzését. Az elnök példáját követték a bszhngok ie- Polar Imre 500, Alrnási Sándor agronóinus 1000 forintot jegyzett Idős Doktor György, amikor meglátta a néphadseregből hazatérő Pál fiát a tiszti egyenruhában. 500 forintot írt neve mellé a jegyzési ívre, mikiízobn ezeket, mondotta: Értetek is adom ezt> viert prig ti őrködtök határainkon, zadon át voltam cseléd a tisznujfaiui Fodor István ura- nyugodtan dolgozhatunk.
