Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-27 / 227. szám

nOLCIOZO IMKAiïTOK! JEOÏEZKËTËH »EKEltÖLlMÖM !

Minden kötvénnyel nyerni leket, minden jegyzett forint visszatérői, ráadásul gépet, bekötőutat, villanyt, iskolát, kuttúrházat kap a falu. A békekölcsönjegyzéssel a magad- életét is, a haza javát is szolgálod !

A békekölcsönjegyzés versenyének állása

1. Baja

2. Kecskemét

3. Kiskunfélegyháza

4. Kalocsa

5. Kiskunhalas

•ÜZEMEK:

1. Bányászati Berendezéseid Gyára, Kkfélegyliáza

2. Bajai Bútorgyár

3. Bajai Villamos tizem ALLAIVH GAZDASAGOK:

J. Ágasegyházi 2. Kisfái 3 Tiszakécskei GÉPÁLLOMÁSOK :

1. Kunszentmikiósi

2. Tázlári

3. Bácsalmási TSZCS:

1. Kalocsai Iszkra

2 Hercegszántói

Felszabadulás 3. Göbölyjárási Petii«

A köicsön jegyzés hazafias kötelességünk!

Népi demokráciánk kormánya ismét felhívta hazánk dolgozóit, hogy ötéves tervünk eredményeinek továbbfejlesztésére, békénk megvédésére mozgósítsuk kiapadhatatlan belső erőforrásainkat, jegyezzünk békekölcsönt. Az ötéves terv gazdaggá, műveltté, boldoggá teszi hazánkat és ezzei a béke erős bástyáját építi meg- Népünk felszabadult alkotóerejének kimeríthetetlensége tette lehetővé, hogy a felemelt 5 éves terv végrehajtásával gyorsabb iéptekko/1 haladjunk a szóelalizimis felé.

Résztvesz a Harmadik Békekölcsön jegyzésében minden ha zaját szerető magyar, minden gyermekét féltő szülő. A ml népünk a termelőmunkában való helytállással bizonyította be hűségét kormányzatunk, pártunk iránt. ötéves tervünk nyomán szinte naprólnapra látjuk országunk felemelkedését, gazdagodását. Szőkébb környezetemben, munkahelyemen Is szemtanája vagyok annak, mire fordítja államunk a kölcsönadott * pénzt. Tanító, nőképzőnk új emelettel gyarapodott, mindenütt átalakítások és új berendezési tárgyak láthatók. öröm tanítani egy ilyen fejlődő, szépülő, jólfelszerelt iskolában. Mindez az ötéves

Kosa József jegyzése

Kösd József munkába siet. Amikor a Kccske-méti Gép- 0 i).uár előtt elhalad, úgy érzi, mintha ma a gépek jobbun zakatolnának. u fúrók jobban sivítanünak. Munkahelyén, a K < elkeni éti G y ufa gyű rban,

feldíszített épületek, fogadják.

— Vájjon mi van? — töri Jód(a a fejét. Kosa Jóska pár hónapja került a gyárba. — Azelőtt a Lakatosipari Vállalatnál dolgozott. Jó helye van a. gyufagyár lakatosműhelyében. Most — a ezt úgy érzi: — ,.beérkezett”t Jó a fizetése, jól van- • ,

*

Ma reggel n'iga sjirgés-forgás fogadja- Nemcsak a gyárban, de műhelyében csoportosulnak az emberek. Itt is, ott is a kommunisták köré csoportok alakulnak.. Egy szó üli meg a fülét: Békekölcsön.

Jóska, úgy tesz, mfritha nem érdekelné a dolog. Kölcsön. ■. zakatol az agyában. Újabb kölcsön, hiszen most fizette csak ki az előbbi jegyzőének részleteit,

— Szaktársak — beszél Szűcs Mihály né. — A párt és

terv, a szocialista tervköicsön gyümölcse.

Évröi-évre boldogabb gyei mekarcokat iátok az iskola padjaiban. Megváltozott, felemel, kedő életünk bizonyítéka min den kis, mosolygó gyermekarc. Szeretjük Iskolánkat, büszkék vagyunk új napközi otthonainkra. Körömszakadtáig védjük

gyermekeink békés, boldog jö vőjét. Petőfi szavaival kifejez, ve, a ml igényünk csupán ez:

Békét, békét a világnak.

De ne zsarnokkénytöl,

Béliét csupán a szabadság Fölszentelt kezéből.“

a kormány ismét a dolgozókhoz fordult• A kormány kölcsönt vesz fel, hogy meggyorsítsuk az ötéves terv végrehajtását, hogy újabb beruházásokkal többet, jobbat tudjunk termelni, mert csak így emelhetjük élei színvonalunkat. .. Csak nézzetek körül Ke&ekméten, miben öltöttek testet a mi forint jajuk. Van korszerű hűtő házunk, modern SZTK-épülelünk, új autóbuszaink és csak a. szomszéd •üzemre nézzetek: megújult, kibővített, korszerűsít(itt Gépgyárunk... A mi üzemünkről nem is beszélek■ — Volt-e

azelőtt, Rácz bácsi fürdőnk, öltözőnk, kultúrtermünk, teniszpályánk? Ugy-e nem!

Rácz bácsi nagyot bólint.

£

A lakatos-műhely dolgozói is aláírták a jegyzést. Amikor Szücsné, Jóskához ért, az elsőm Fordáit.

— Hé, Jóska; hová mész, te nem írod alá a jegyzést?

— Még meggondolom a dolgot feleli.

Múlnak az órák• Rácz bácsi aki Jóskával a műhelyben dolgozik, arról beszél munka közben, hogy bizony Szücsné nek igaza vof. Méa jól viszszaemlékszik? hogy Tßuber

Ezért dolgozik népünk, ezért a nevelő. Aki a békéért áldozatot hoz, a haza, a magyar jövendő építését szolgálja. A III Békekölcsön jegyzésének napján újból hitet tesz az ország népe a béke mellett. Legyen ez a nap ünnep a gyárakban, a mezön, a hivatalokban, iskolákban; a nemes áldozatkészség, az égő hazaszeretet ünnepe. A dolgozók tapasztalatból tudják, hogy a kölesönjegyzés a leggyümölcsözőbb befektetés. Viszatérül mindnyájunknak. Egyéni érdé. künk is azt kívánja, hogy az idén többet jegyezzünk. mint tavaly. Nagyobb jegyzésre buzdítanak a műit pusztaságából kiemelkedő hatalmas gyáraink, új üzemeink, napfényes iskoláink.

ötéves tervünk sikeréért, a béke védelmére: jegyezzünk

békekölcsönt;

MAGYAR XON A

Kossuth-díjas nevelő

•élkölözhetetlen az agitáció» «unkában

Rezső igazgató korában nem volt öltüző. se ebédlő. Kultúrteremre pedig nem is mertek volna gondolni• A kazánháziján, a mohókonyhában állva ebédeltek. Fürdő! — Minek a prolinak fürdő — volt az igazgató véleménye. Mosakodjon otthon. Piszkosan jártak haza...

— Mikor Jóska körülnéz, csak megvető pillantásokkal találkozik.

— Miért van. ez? — morfondírozott magában.

Megtudja, hogy szaktársai közül Rácz bácsi 500, Turjánszki Antal gépápoló 500 forintot jegyzett. Lénáit Mihály lakatos csak 300 forintról kért írást.

Közben úttörök jönnek- Virágcsokorral köszöntik azokat, akik a jegyzésben példát mutatnak- Kocsis Józsefnét, Körösi Jidiâit. Zöldi Erzsébetet. Raffai Gyulánét.

Léngrt Mihály szaktárs az irodába siet. Pár perc múlva azzal a hírrel állít be a műhelybe, hogy 100 forinttal felemelte jegyzését. Meggondolta a dolgot. Ráeszmélt arra> hogy ma már nincsen munkanélküliség. A dolgozók forintjai új gyárakat, új üzemeket teremtettek. Nem egyszer

Vízhányó József a lakatosműhely népnevelője

A Kiskunfélegyházi Gépgyárban az első'között .-jegyzett békekölcsönt Vízhányó József, a lakatosműhely népnevelője- Az ívvel a kezében, — amelyen az ő 1700 forintja volt az első sorban — ment csoportja tagjaihoz, hogy megbeszélje, miért és menynyi összegért vásárolnak békekölcsön kötvényt.

Megállt Molnár Bálint satujánál és ai-ról kezdett vele beszélgetni, ami az üzem dolgozóit most a logtöbbet foglalkoztatja, Uj csarnokot kapnak az ötéves tervtől, amelynek már készen áll a vasváza és a tetőszerkezete.

— Jó hírem van — mondotta — megérkeztek az építőanyagok, folynak az előkészületek, s rövidesen inegkezdik a csarnok falainak felhúzását. A télen már ott fogunk dolgozni. A 80 méter hosszú csarnok tágas, levegős lesz- Több napfény jut be, mint a mostani kicsi, épületekbe, amelyeket különösebb előrelátás nélkül ragasztottak egymáshoz- Ott könnyebben fogunk dolgozni. Molnár elvtárs. úgy-e le is örülsz a csarnoknak és az új öltözőnek, mosdónak, is— Ez csak természetes, nekem is jobb!

— Tudod, mennyi pénzbe

kerül ez államunknak- A csarnok több, mint 800.000 forintba, a mosdó építése és berendezése 350.000 forintba• U'Jy gondoltuk, legalább a mosdó költségeinek egy vészét visszatérítjük a kölcsŐnjegyzéssel. Mennyivel akarsz hozzájárulni■

— 1000 forint értékű téglát 'ölik bete — s miközben beírta. hozzátette: — En ugyan arra gondoltam, azért jegy zek, mert szeretnék valamit visszafizetni azért, hogy álla műnk szakmunkássá nevelt, Az új iskolákhoz szerettem volna adni,

— Ha azt vesszük — fo’y tatta a néouevelő — adhattad volna ahhoz a gépekhez is. amelyeket idén és jövőre ka punk, vagy valamelyik épülő új gyárhoz. Ha mindenki hozzád hasonlóan, erejéhez mérten jegyez békekölcsönt, jut erre is, orra is• Ezután még kedvesebb lesz neked mindaz, ami az országban épül, jobban a magadénak érzed- A munkáddal hogyan akarod megtetőzni a kölcsönt?

— E hónapban meglesz a no százalék — felelte a 18 éves fiatal szakmunkás.

Vízhányó József csoportjának 18 tagja 10.000 forintot! jegyzett.

M ía te ott a munkahelye irx den navról V-ffvra fá~ ■adHíyos munkát. végzet, azért, hogy a mi fiatal ététünk még szebb legyen, addW én Ut ülök kisszobánk asAa- Jdnúl és levelet írok neked. — Anyukám, most szeretnék egy kicsit elbeszélgetni veled• Igaz, egyoldalú lesz a társalgás. mert egyedül vagyok itt• hon. Előttem fehér irkaítap, amire lejegyzőm neked száOU gondolataimat. Tudom, szeretettel fogod olvasni, tán meB is simogatod cau kicsit ésclteszed kedves emlékeid közé. Figyelj hát ide, jó anyám!

A magyar dolgozók for y V ríntjai tették lehetővé. hogy én ma negyedik gimnáziumba járhatok. Szájakat költ csak énrám az átlóm, pedig rajtam kívül még sokhallotta a gyárban, hogy a felszabadulás előtt. bizony nyaranta pár hónapig állt a gyár, — Persze, ükkor még a svéd gyufátrüszt irányította a termelést. Ügy irányította, hogy amikor Horthy ék felvették a guufakölcsönt, akkor a IS maiiyar gyufagyár közül csak három nyár működhetett- a kecskeméti, g szegedi és a budafoki. A kecskeméti azért, mert. itt olcsó volt a munkabér és mert innét kevesebb költséggel szállíthatták a gyufát.

— Bizony 18 fillért kerestünk akkor « gépnél — szokta mondani Szüc.sné, aki 192® óta van a gyárban. Hetente csak lí—15 pengő volt a zacskóban.

Később erről bcs~-élt Bénáit is a műhelyben. Jóska figyelemmel hallgatja. Eddig nem tudta, mik is voltak a „gyufafillérek’'. Nem tudta, hogy a svéd tőkések a „gyufakölc*önbői” hatalmas összegeket kerestek. Nemcsak megszabták a gyufa árát. de „gyufafillért” is kikötöttek. Minden eladott doboz gyufa után egy fillért, évenként mintegy három millió pengőt.

— A mi zsírunkon híztak

száz ilyen munkás-pOraszt gyerek van- Anyácskáim jegyezz te is büszkén békekölcsönt. Gondolj arra. hogy ennek sokszorosát adia neked vissza az állam, amely megvédi békénket, építi, szépíti ayermekeink boldogabb jövőjét, Néhány év múlva, ha a társadalomnak én is aktív tagja leszek én is olyan önzetlenül fogok dolgozni> mint te. Érted fogok dolgozni- Akkor hálás leszel annak a magyar népnek, aki segített felnevelni, taníttatni, szegénysorsú

gyermekedet.. Jegyezz békekölcsönt, jó anyám. példaudoan munkatársaid előtt. Erre kér kislányod ,

Kiskunfélegyházái 1952- évij szeptember 25.

Csornák Maliid IV.-bg hun- tanuló.

ezek! —- döbbent rá Kása \ Jóska«

*

Ebéd után az irodába hív■ iák. Eszébe jutott útközbe’11 hogy azelőtt csak egy irodahelyiség volt, A többi tádas szoba az igazgató lakásáv’■ szolgált- Hl hajcsárkodolt akkor Tauber igazgató, aki megparancsolta az üzemvezetőnek. hogyha a munkások többet termelnek, akkor órabérben, ha keveset, akkor akkordba n számolja, el a munka' bért.

Es most az ő helyében h *hódi Bea igazgató, ül- Uíly :nolyan .melós”, mint ci,

A folyásén érzi, hogy rühmi vei zs fii a lelkiismeretéf- Valami nmes rendjén. Különösen akku, érzi magát kúítmetlenit1, amikor a harcias híradón keresztül megtulia, hogy ki ki mennyit jegyzett- Az igazgató irodája elölt megáll- R- cßak egy pVianvtig tétováz. Relép.

— Alá lehet írni még « jegyzési ivet? — kérdi zavartan- ■ .

Kibédi elvtárs bólint es megszorítjß Jóska kezét-600 forint — Írja neve után.

így lett Kása Jóska egy a sokmillió közül,.

jegyezz békekölcsönt, jó anyám.