Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-25 / 225. szám
az mop bácskiskuiiegiei pÁrtbizottsíoímak lapja VII ÉVFOLYAM, 335. SZÁM 4r« SO fillér 1953. SZEFT, 35, CSÜTÖRTÖK Hasisukért} családunkért9 önmagunkért ! Népköztá.reáíágun-k kormánya felhívta dolgozó aépüekei. hogy hazánk minden becsülete8, hű fia, városim.! és falun, erejéhez képest vegye ki a részét a békekölcsön jegyzésből — jegyezzen Ibékeköiceönt. Az eddigi . kölcsön jegyzések, sorsolások tapasztalatai bizonyítják, hogy az államnak kölcsönadott pénz sokszorosan kamatozik-A kölcsön nemcsak úgy térül (vissza, hogy minden befizetett forint ötéves tervünk tejesítését gyorsítja, hanem a biztos visszafizetésen túl lehetővé teszi az egyes családok számára, hogy a jegyzett összeg többszörösét kapják vissza. Neiu igen akad megyénkben üzem, építkezés, hivatal, ahol a sorsolások során egy pár tucat dolgozó kötvényét kisebbnagyobb nyereménnyel, vagy .■névértékben nem «sorsolták volna ki. Csak a Kecskeméti Oépgyárban 18 dolgozónak hozott szerencsét a II- Békekölcsön sorsoá>. A (l dg ózó nép forintjai az ötéves terv nagyszerű alkotásaiban öltenek teilet. Ha Diósgyőrből jön valaki, elsőnek az óriáskohóról beszél, lia Miskolcról, az új műegyetemről, lia Jászberényből, akkor a gépgyárról, ha Komlóról, az új város gyönyörű házairól. És ha Sztálinvárosból érkezik, óraszám mesé1 mindarról, amit lát. A Május 1 utcáról beszéi, a nagy ablakéi, napsütötte házakról, szinte ki pirosodva szól a jókedvű, győzelemre törő em berekről és a Vasmű általuk emelt épületóriásairól. Aki Bajáról érkezik Koc3 kemétre, az új hídról, aki Jj'ícsbokouiól, az üfj vajüzeni' ről, aki Félegyházáról, az új vasszerkezeti -gyárról számol 1)?. Van valami egyforma, valami közösen új ezekben a {beszámolókban- abban is, diogy olyan szerető kíváncsiin ággal állunk meg akár a (földalatti gyorsvasát munkahelyein, akár egy új iskola, vagy gyermekotthon építkezésénél. Aki Miskolcról jött úgy beszél a Iíákosi Mátyá3 műegyetemről: >,Uj egyetemünk”. Komlót í£y emlegetjük: „Bányászvárosunk”. Ha az országról, vagy a jövendő építőinek egy-egy nagy alkotásáról szólunk, mindig egyformán haszná juk a birtokesetet. Birtokesetet, többe3- .-zárn. első személy! Megszoktuk, hogy a mienk, megszoktuk, hogy a magunk birtokának tekintsük az egész hazát- ISy van ez jól! És ez nzt jelenti, hogy visszavonhatatlanul és örökké a magunkénak érezzük mindazt, amit telkes, becsületes emberek munkája alkotott a maguk és mindannyiunk javára. A mi milliárdjaiukból nőnek ki gombamódra hazánkban az ötéves terv alkotásai- Forintokból és fillérekből, félórák és órák lelkiismeretes munkájából lesznek a milliók és százmilliók, amelyek azután' házzá, géppé, új várossá válnak Miskolcon, Diósgyőrött, Komlón. Sztá- 1 in városban> Kecskeméten, Félegyházán, Baján, vagy Bácsbokndon. És az egyszerű ember azért mondhatja mindig a magáénak az épülő országot, mert azok a milliók éppen az ő munkája, az ő ' becsületes helytállása eredményeként születtek. ötéves tervünk, amelymeV gy őzeiméért mindennap új cs új csatát vívunk, az egész népgazdaság területén diadalra viszi a szocializmus1 Ötéves tervünk új hazát épít a szomorúság és terméket lenség egykori síkságain, - a hegyek közűi a leg magasabb csúcsok, úgy eme' kednek ki a különböző új létesítmények tömegéből legnagyobb békemüveink, a Sztálin Vasmű, a budapesti földalatti gyorsvasát, az ino (ni kooperáció, a tiszalöki vízlépcső, a komlói bánya, a borsodi vegyiművek. Nem kelj sokat beszélni arról, hogy ezek a béke művei. Nem ke l sokat beszélni arról, hogv ezek a müliárdok. a dolgozó nép milliárdjai: a béke bent házásai. Ha ínotára, ha a ti szalöki vízilépcsőre. ha n népstadionra gondolunk, he az új diósgyőri kohóra, mely üek izzó gyomrából trakto rok és esztergapadok részei születnek, vagy a péti gyár ra, amely nitrogént és fősz fátokat küld, hogy új éléire serkentsük a fáradó tarlót, ha a miskolci, vagy a veszprémi új egyetemi épületek, napfényes új iskolák képét idézzük, ahol megbecsült és szeretett pedagógusok dolgoznak. hogy a haza népe ,.kiművelt emberfők’’ sokasága legyen — a béke beruházásaira gondolunk. Ha a dolgozó nép forintjainak egy részét arra fordítjuk, hogy erősítsük néphadseregünket, akkor is a béke nagy ügyéért áldozunk- mert mi n&m akarjuk, hogy hazánk imperialista kalandorok játszótere legyen, hadseregünket éppen a béke érdekében A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának lel hívása a Harmadik Békekölcsön jegyzésére Magyarország Dolgozó Népéhez ! Népünk sikeresen valósítja meg ötéves tervünket. A szocializmus építésének minden területén elért eredményeink mutatják, milyen kimeríthetetlen teremtő erő van felszabadult dotgozóink munkájában. Elmaradott agrár .ipari országból fejlett ipari országgá váltunk, a magyar kultár-i és a tudomány felvirágzott, emelkedett népünk életszínvonala, A szocializmus építésének eddigi eredményeiből kibontakozik népünk ragyogó jövője, amely felé a Szovjetunió példája mutatja az utat ötéves tervünk eredményeiből is kimagaslanak azok a sikerek, amelyeket a Sztálin-Vasmű, a budapesti földalatti gyorsvasát, Komló bányaváros, az Inotai November 7. Erőmű, a tisza. löki vízmű, a néhány hónap alatt hősies munkával elkészült diósgyőri nagykohó építésében elértünk. Ezek a nagy alkotások nemzetünk büszkeségei, amelyek újabb munkahőstettekre ösztönzik dolgozóinkat. Gyorsan fejlődnek állami gazdaságaink és termelőszövetkezete, ink, áj üzemek, gyárak, iskolák, napközi otthonok kezdik meg munkájukat Egyre több gép könnyíti a munkát mezőgazdaságunkban is, mindjobban meghonosodnak a nagyobb termést biztosító fejlett agrotechnikai eljárások. Megindult az aszályelleni küzdelem. Dolgozó népünk lelkes, szorgalmas munkájának eredményei mutatják, hogy független, szabad hazánk felemelkedéséért érdemes doligyeksziink olyanná tenni, hogy dolgozó népünket, szövetségeseinkkel vállvetve, meg tudja védeni”, — így mondotta Rákosi eivtárs. így él népünk szívében nagy tervünk, így, mint a béke, az alkotás és az orszá" szépséges jövőjének, gazdag holnapjának terve. Pei-sae, vannak olyanok, akiknek agyába tódul a vér, ha Sztálin városra. ínotára. a Szegedi Textilmüvekre gondolnak. A magyarországi tőkések egy évszázadon keresztül külföldi kapitalista kölcsönből, — tehát függetlenségünk árubaboesátásáva| és a magyar nép nyomorúsága árán — építették fel gyáraikat. Ezek a bankfejedejmek most vicsorogva hallják, hogy mi a békéért és a béke talaján építjük fel saját erőnkből, milliárdjaiukgozni és ha kell, áldozni is. Népgazdaságunk nagy feladatainak megoldását népünk nemcsak a munka frontján vitte győzelemre, de egyéni megtakarításaival, államkölcsön, jegy zésével és túljegyzésével is Dolgozóink saját tapasztalata, ikból tudják, bogy a kölcsönjegyzés gyümölcsöző befektetés, melynek minden fillérjó visszatérül és bőségesen kamatozik az ország és az egyes dolgozók javára. Az a lelkesedés, amellyel dolgozóink túljegyezték a kibocsátott kölcsönöket, bizonyítja, hogy népünk hazafias kötelességének tartja a szocializmus építésének meg. gyorsítását, hazánk erejének növelését. Az ötéves terv meg. valósítására kölcsönzött milliár. dók népünk egységes fellépését fejezik kl a béke ügyének meg. védése mellett. A Békekölcsön a békés építést; a béke ügyét szolgálja j A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elhatározta a Harmadik Békekölcsön kibocsátását 1953. október 1 -én 1300 millió forint összegben, nyereménykötvények formájú, ban. A kölcsönt minden köt. ; vény jegyző 15 év alatt mara- 1 déktalanul visszakapja. I A nyereményeket félévenként sorsolják. Minden alkalommal kisorsolnak 1 darab 100.000 fo rintoc\ főnyereményt, ezenkívül jelentékeny számú 50.000 forin. tos, 35,000 forintos és számos kisebb-nagyobb nyereményt I A Magyar Népköztársasá " Minisztertanácsa a Harmadé i Békekölcsön kibocsátása alkai J mából felhívja dolgozó népünket. hogy hazánk minden be osületés, hű fia, városban és fa. '.un, erejéhez képest vegye kt részét a jegyzésből. A nép álla mának kölcsönzött minden forint egy-egy tégla a szocializmus építéséhez. j Magyar Dolgozók! Építsétek a nép országát! Védjetek a ma. gyár függetlenséget, oltabuaz( (átok a békét: jegyezzetek i ' ékekölcsönt ! Budapest, 1953. szept. 35-é::, A MAGYAR NÉPKÜZTARSASAG ; MINISZTERTANÁCSA ból a jövendőt Nem keli a/, ő pénzük, nem fizetüuk ezért szin-ie gyarmati profitot biztosító jövedelmet. Nem fizetünk többé az angoloknak közadókból a bugaci vasútra felvett kölcsönök után horribilis kamatokat. Nem fizetünk többé a newyorki Speyer-batikháznak nagy annuitásokat. Nem fizetünk többé a „gyufaköiesön” után „gyu(Folytatás a 3. oldalon) BÁCSKISKUNMEGm Kecskemét városatyái hogyan fokozták angol kölcsönökkel a dolgozó nép kizsákmányolását. — Életed a legjobb érv. — Mit adott a terv a Bajai Gyapjúszövetgyárnak. — Uj élet épül Göbölyjáráson
