Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-24 / 224. szám
Érdemes békekölcsönt- jegyezni — erről beszélnek a Kecskeméti Gépgyárban Tavaly ősszel a békekölcsön, jegyzésűi1 sokan, berzenkedtek a Kecskeméti Gépgyárban. Voltak eg'/néhányan, akik azt mondotték: nem jegyzek so. kát. Ki tudja, látjuk-e valaha a pénzt- Nem hallgattak a jó szóra. De Mircsov Jánosné, Bíró Lajos, Hajagos Károly és még sokan azt mondták; tudom hova adom forintjaimat, ezért jegyzek többet. A hangszóró hangjai szerte szállnak az üzemrészekben es viszik a hírt. A második békekölcsönhúzás szeptember 18-án kezdődik. Akik hallgattak a párt szavára, boldog örömmel vették elő Népköztársaságunk címerével díszített kötvényeiket és egy kis papírlapra je. gyezték fel szamaikat. Eljött a húzás napja. A dolgozók már előzőleg is arról beszélgettek, ki lesz az, aki ennél a húzásnál ts nyerni fog. — Mit gondolsz, nyerünk? — kérdezte Pobrovszki László dolgozó társaitól. Nem lenne rossz — vála szólták. — Nekem is jól jönne. A sorsolási tanácsadó bízott. Ság pedig helybenhagyta Dobrovszki László szavait és hang. szórón közölte vele, hogy nyert. Ezekben a napokban minden üzemrészben a szokottnál fi gyelmesebben hallgatták a hangoshíradót. A versenyeredmé nyele mellett közölte a legfris sehb nyerők nevelt is, így Mlresov Jánosné 300 forintos nye reményét, Dobrovszki László 300 forintos nyereményét s így tovább egészen tizennyolcig. Az üzemben a sok boldog nyertes örömtől ragyogó arccal mondotta el azt, hogy helyesen tette, amikor a párt szavára hallgatott és békekölcsönt jegyzett, Erről beszél Szomolai Sándorné, aki 300 forintot nyert, Hegyán Ilona, akinek kötvényét 500 forint értékben húzta ki az úttörő pajtás. Azok, akik nem jegyeztek, mert vonakodtak hazafias kötelezettségük teljesítésétől — most bánkódnak. Bebizonyosodott számukra is. hogy a párt szavára úgy lehet építeni, mint a kősziklára. Az üzemben a nyerők már határoztak a nyeremény fel. használásáról: cipő, ruha lesz belőle. De nemcsak a nyerők nyertek a Kecskeméti Gépgyárban, hanem az üzem többi dőlgozói is, akik gazdagodtak egy új, korszerű öiitödével 600 ezer forint értékben. Kaptak az ötéves tervtől egy egészségileg megfelelő zománcozót 370 ezer forint értékben. A dolgozók újabb bizonyságot nyertek, hogy érdemes volt kölcsönt jegyezni, mert jól gazdálkodik államunk forintjainkkal, Nagyapám mesélfe... Az én őseim a Páhaza melletti püspöki, majd később a Kégliiéla nagybirtokon cselédként dolgoztak. — Nagyapám sűrűn járta a Határt és amikor magával vitt Pákozd batátának a Velenceitóhoz közelebb eső részére, mindig büszkén, ragyogó szemekkel beszélt arról, hogy 1848- ban a hős szabadságharcosok nagy vereséget mértek a betolakodott horvát hadakra ' ■Falumban az egyszerű emberek a pákozdi csatára úgy emlékeznek visszaf mint „hervátfutá$ra3\ Nagyapám úgy mesélt a szabadságharcos hősökről, hogy hazájukat Iorrán szerették és ez az érzés megkétszerezte soraikat. Nagyanyám szülei a Pákczadal szomszédos Pátkán lakiak. A horvátok menekülésükkor ebbe a faluba szorultak. A megvert horvát hadak vezére szabadrablásra biztatta katonáit. A falu összes lábasjószágát elhajtották és össze gyűjtötték a pincékben tartott bort. Amikor a duhaj bán és katonái leró■ szegediek, a megmaradt bori kieresztenek a hordókból m Ezzel sem elégedtek meg a szégyenteljes vereséget szenvedett hordák. A bán parancsára elő kellett vezetni a falu valamsnynyi lányátt ő maga kiválogatta közülük a négy legszebbet, a többit pedig katonái között szétosztotta. A dorbézoló katonákat a közeledő honvédsereg verte ki a faluból, de még elvonulásuk előtt arra is jutott idejükt hogy a falu szalmnieiős házait, melyekben a jobbágyok éltek, föl gyújtották. A meggyalázott és kisemmizett m agyar parasztok nem hagyták szó nélkül a horvátok kegyetlenkedéseit. A pákozdi és a páiketi parasztok csatlakozlak a harcoló szabadságharcosokhoz, fegyvert fogtak Sikerült elfogniok a horvdtokk.al összeesküvő német földesurat és a falu melletti — azóta Golgotának elnevezett — hegyoldalban felakasztották. A népünk szabadságára tőrt horvát és osztrák betolakodók módszerei igen jól hasonlítanak a déli határszéleinken leselkedő T ito-fasi szí dk módszereire> Ezek a pribékek is arra iërekednek, hogy felgyújtsák házainkatf elpusztítsák boldog hazánkat, feldúlják csa ládjaink békéjét. ë Tlio-fasiszták azonban már szervezettebb, erë sebb hadseregre talál nának., mint nagyapó ink seregei voltak. £a pen olyan véres fejjel menekülnének fegyvereink cs haragunk elől, mint ahogy JSIS-ban Pákozdnát tették a horvátok. SZABÓ ISTVÁN tiszthelyettes Ötéves te’vünk nyomában Közelebb kerül a falu a városhoz Ötéves tervünk — béketerv Minden alkotásban hazánk erősödését, népünk felemelkedését, jólétét szolgálja. Az ötéves terv nyomán hazánk gazdaggá és erőssé válik, népünk pedig boldoggá. A felszabadulás előtt ezer és ezer parasztember az egész telet subájában a fütet!en la kásban, gyatra házakban töltötte el. Rossz dohányt, vagy falevelet szívott pipájában. Félegyházán a Szent Jánostéreu álldogáltak. Kecskeméten a Szabadságtéren a vaskerítésen iildögé.tek és munkára vártak. A baromfábeadást 105, a lej begyűjtést 139 százalékra teljesítették eddig Vaskút szövetkezeti község dolgozói A bácsboliodi vaj üzem Az ötéves terv egy csapásra megszüntette a munkanélküliséget. Félegyházán azelőtt évente átlag 2000 ember tengődött munka nélkül. A Félegyházi Vasszerkezeti Gyár egymaga ennek mintegy felét foglalkoztatja. Sokan dolgoznak a gépállomáson is. Félegyházán a terv nyomán megszűnt a munkanélküliség'. Ugyanúgy megszűnt a megye többi városaiban, községeiben is- Baján sok dolgozó a Bútorgyárban, Bácsbokodon a vajüzemben, Kalocsán az építkezéseknél és Kecskeméten a korszerűsített és bővített gyárakban talál munkát. Vaskút szövetkezeti község dolgozói III- negyedévi adófizetési kötelezettségüknek eddig Ili százalékban tettek eleget. Az államfegyelem pontos és idcelötli teljesítésével is békehareukat fokozzák és büszkék arra, hogy ezen téren is a bajai járás községeinek élén haladhatnak. Lendülettel folyik a hatálban a kukorica-, bugonya- és a napraforgótermés betakarítása Ennek begyűjtésében is példát akarnak mutatni azzal, hegy közvetlenül a földekről tesznek eleget begyűjtési kötelességeiknek. A szövetkezeti község dolgozói a Ili. negyedévi bnromfibeadási előírásukat eddig 103, tejbeedásukat 139 százalékra teljesítették. A tojásbcgyüjtcs eddigi eredménye 63 százalék. Az itt megmutatkozó lemaradást azonban a legközelebbi. hetekben behozzuk. Megindult a szüret. A dicsőségtáblán mind több dolgozó paraszt neve hirdeti a becsülettel teljesített mustbcadást^ A község minden dolgozója azért a becsületért és megtiszteltetésért harcol, mely a kenyér- és lakarmánygabona begyűjtése során mindnyájakat érte. REILE GÉZA vb. elnök éves tervünk lehetővé tettei hogy mindenki egész éven át találjon munkát, hogy rendes fizetést kapjon és szabadságát pihenéssel tölthesse. —> Azelőtt nagy volt a különb* ség a város és a falu között. Az ötéves terv ledönti a válaszfalakat. Közelebb viszi a falut a városhoz. lehetővé teszi azt, hogy a falu is mindabban részeeüjlön. amit a városi kultúra nyújtani tud. Általános iskoláinkban a megyében 1944-ben 47-534 tanuló, járt. Az idén már több mint 80 ezer- 1945-ben 375 tanteremben tanítottak megyénkben. ma már közel ennek duplájában. 1944-ben az általános iskola VIII. osztályát elvégezte a tanulók 14 százaléka. Az idén ennek több mint háromszorosa. Do emelkedett a beruházások összege is. 1951-beu 553 ezer forintot ruháztunk be, az idén több, mint S00 ezer forintot. A bajai bútorüzem A munkanélküliség megszűnésével biztosabb alapra lépett a magyar dolgozó, öt-Jegyzetek a megyei parasztküldöttség turkevei útjáról A karcagi gazdaságban kisújszállásiak a nagyüzem gazdálkodással most ismét két ezer hold szikes területet hódi tanak meg, Vagyis olyan te rületeket tesznek termővé, aho eddig semmi sem termett. Gyorsan száguldott a társas gépkocsink. Hamarosan élőt tünk láttuk a karcagi Kisériet Tangazdaság építményeit, A gazdaság bejáratánál egy táb la ezt hirdette: „Az ország legjobb kísérleti gazdasága," Itt hasonlóképpen, mint Túr kévén, meleg szeretettel fogad tak bennünket. Karsai László a gazdaság igazgatója rövider ismertette a kísérleti telep tör. ténetét. Elmondotta, hogy i felszabadulás előtt ebben £ gazdaságban májor-gazdákat ispánokat és botosispánokat, in tézőket és egyéb embernyúzó, kát neveltek. Sok szegény nincstelen cseléd keserülte mej ennek az iskolának neveltjeit azoknak fegyelmező, hajcsái módszereit, Ma azonban a dolgozó pa. rasztok másként tekintenek er. re a tangazdaságra. Évente 5C —60 parasztfiatal lépi át az vül sokat számit a termöképes. ség növelésénél. A'gazdaságban nemcsak nö. vénynemesítéssel, hanem a fajállatok nevelésével is foglalkoznak. Főleg a juhok gyapjuhozamának növelésén dolgoznak. Magyarországon eddig általában 5, 6, esetleg 7 kiló gyapjút tudtak lenyírni egy birkáról. A gyapjúhozam növelésének kísérletezéséhez a Szovjetunió is segítséget nyújtott: a Kaukázusból 20 rambui fajta kost küldött. Ez a fajta hasonlít a gyapjas merinóhoz, de ennek hosszabb, több és minőségileg is jobb szőre van. Ebből az apaállatokból kettőt a karcagi ki. sérleti gazdaságba hoztak, amit küldöttségünk is láthatott. Itt ezekkel a fajjószágokkal közel 800 anyajuhot mesterségesen termékenyítenek meg. így az utódok körülbelül 10—12 kilogram gyapjút adnak, Emel lett a juhok szívóssága, a betegségekkel szembeni ellenálló képessége is fokozódik a kérész tezéssel, Küldöttségünk ebben a gazdaságban is meggyőződhetett arról, hogy a nagyüzemi gazdálkodással, a korszerű gépi felszereléssel, a legújabb agrotechnikai és zoó.technikai eljárásokkal milyen ragyogó ered. «lényeket lehet elérni. (Folytatása következik) iskola küszöbét. Százakra telietö azoknak a dolgozó gyermekeknek a száma, akik itt éveken keresztül tanulják a gazdaság különböző fortélyait, sajátítják el az új agrotechnikai eljárásokat. Most ez a kísérleti telep a fejlődést, a dolgozók érdekét szolgálja. Több mint 15 növényféleség nemesítésén dolgoznak. Leginkább a búza, árpa, kukorica, borsó, lucerna, gyapot termőképességének növelésére fektetnek fősúlyt. Eddig az öszibúzánál sikerült legjobb eredményt elér. níök, Az elmúlt esztendőben a búzát 20 holdon október 2-án jól előkészített, füvesvetésforgó rendszerű talajba vetették el. így holdanként átlagban 18 mázsa (!) termést értek el a 20 holdon. Ugyanolyan összetételű, de nem vetésforgó rendszerű talajon október 25-én vetettek 200 held búzát. Ezen a területen „csak" 12 mázsa lett az átlagtermés. Egyrészt te. hát azt bizonyították be, hogy a korai, másrészt a füvesvetésforgó rendszerű .vetés rendki -A kalocsai kultúrotthon Acélra és vasra épül a int ötéves tervünk- Végrehajtásához ezer küzdelmen át la vajéra váltjuk Széchenyi álmát. Petőfi. Kossuth. Ady reménységét: kineveljük a „kiművelt emberfők sokaságát”. Ötéves tervünk nemcsak a szocialista iaarosításnak. a mezőgazdaság szociálist" átszervezésének, az életszínvonal emelésének a terve.’, hanem egyúttal a tudás és| műveltség nagyarányú emelkedésének.1 a kultúrforradatom teljes győzelmének a terve is-A bácsbokodi állami gazdaságból útnak indultaz első vagon gyapot A bácsbokodi állami gazdaságból — a megye állami gazdasagaiból elsőnek — útnak indult az idén leszüretelt első vagon gyapot. — A gazdaság dolgozói ünnepélyesen indították útjára munkájuk eredményét. A gazdaság gyapotszedői lelkesen végzik a fehérarany betakarítását- Segíti őket a szovjet módszerek felhasználása. a verseny állandó kiszélesítése. A gyengébben teljesítőknek az élenjárók átadják módszereiket. S transz ki, Júlia, Márton Szabina é« Jl/;hü’yi Júlia vállalták, hogy öt-öt gyengébbeu teljesítő társuknak átadják munkamódszereiket: a kétkezes szedést és a háromrészes köténybe való azonnali osztályozást. Záhonyi Péter eredni»'nveiuek növekedését a. mun. kamódszerátadáetnuk köszönheti. A kezdeti 15 kilogrammról 29 kilogrammra emelt« napi szedési teljesítményét<)dor Jánosné pedig 10 kilogrammról 27 kilogrammra- — Nemcsak ők. de a gyapotsz« dést végző Dózsa Ifi brigád yalamenyi tagja már egye:» ként több mint három máz.«-gyapotot takarított be. (VII. sz, közlemény) A nagy társasgépkocsikkal Kisújszálláson keresztül Kar. cagnak vettük utunkat- Útközben igen sok sző esett a turke. vei Vörös Csillagról, meg a gépállomásról. Szinte minden küldött arról tárgyalt: hogyan is érhették el a keviek azokat a kiváló eredményeket, Az öregcsertői Molnár József szervezett irányításban, Beke Károly a korszerű gépek jó kihasználásában, Sáfrány Gábor a fejlett módszerek alkalmazásában látja az eredmények forrását. Má. sok arról is beszéltek: a fejlődést rendkívül meggyorsította ez a körülmény, hogy a Szovjetunió nemcsak gépeket szállított, hanem kolhozparasztküldöttséget szervezett, hogy itt átadják a gazdag tapasztala-, tálkát. Nem utolsó sorban elősegítette a turkeveiek fejlődését, hogy Rákosi elvtárs a személyes látogatása alkalmával sok támogatást nyújtott. Amikor Kisújszállást elhagyta az autónk, egyszercsak feltűnt az út jobboldala felől a magas, friss töltéssel körülvett hatalmas medence. A kisújszállási Ady Endre termelőszövetkezet 60 holdas újonnln készített halastava volt ez. Ezt a medencét a haltenyésztés mellett víztárolónak is használják Nyár idején a rizstelepet és a kertészetet innen öntözik, A
