Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-20 / 195. szám

Levelek a* alkotmányról. __ Me gyénk új arculata. — A Magyar Népköztársaság bizto. sítja a dolgozóknak a művelő­déshez való jogát. _ összefog, laló kép üzemeink vállalásairól és teljesítéséről. AZ IttOP BÁCSKISKIJN9IËGYEI pártbizottságának lapja VII. évfolyam, 195. szám 4ra 50 fillér 1952. augusztus 29, szerda ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPE A magyar dolgozó nép ma negyedszer ünnepli a Magyar Népköztársaság alkotmányá­nak napjat. Nagy ünnepe ez népünknek: Az alkotmány né­pünk történelmének legnagy­szerűbb’ legbüszkébb vívmá­nya. Dolgozóinkat a bála ér­zése tölti el, azok iránt, akik­nek az alkotmányt köszönhet­jük: a szovjet nép hőé fiai, a nagy Sztálin iránt. Alkot­mányunk leszögezi: „A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesuruk s nagy- tőkések népellenes államhatal­mát. megnyitotta népünk előtt a demokratikus fejlődés út­ját.” A felszabadító Szovjet­uniónak köszönhetjük, hogy népünknek alkotmánya, és pedig olyan alkotmánya van, amely elvitathatatlanul meg­állapítja- hogy: „A Magyar N épköz társaságban minden hatalom a dolgozó népé” Alkotmányunk hirdetője annak, hogy nem maradt meddő az az évezredes küzde­lem. amelyben fegyvert ra­gadtak Dózsa és Kossuth. Táncsics és Petőfi a magyar függetlenség, szabadságharc láuglelkű harcosai, a Tanács- köztársaság hős katonái, amelyben vérüket hullajtot­tak a Kommunista Párt hős fiai 1 Magyarország Népköz társaság lett. a munkások és dolgozó parasztok állama, amelyben minden hatalom a dolgozó népé, Az alkotmány ékes bizo- nyítváuy arról, hogy ennek u sokat szenvedett országnak népe végre elfoglalta helyét va független, szabad- szocia­lizmust építő népek nagy csa­ládjában, A régi reakciós, földesúri és kapitalista rendszerben a mondvacsinált alkotmány a 'népet gúzsbakötő törvényte­lenség. kiszolgáltatottság és kizsákmányolás gyűjteménye volt, amely a paliaviciniek, gróftelekiek és gröszjózsefek kiváltságainak védelmét szol­gálta. Ez az alkotmány csak kétféle állampolgárt ismert: a földesurakat és gyárosokat, akiknek csak jogaik voltak és a kizsákmányoltakat, a mun­kásokat é« dolgozó paraszto­kat. akiknek csak kötelessé­geik voltak. A magyar nép alkotmánya az országot a dolgozó nép ke­zébe adta és végleg pontot tett a kapitalista múlt után. 'Alkotmányunk törvényes biz­tosíték arra, hogy soha ne térjen vissza a gróftelekiek, az ötvenezer holdas gröszjó­zsefek és gyilkos jószágkor- mányzók uralma, amikor a cseléd nyolctagú családjával, •vizes, vályogbólvert egészség­telen házban egyszobában. és közös konyhában lakott, ami­kor a napszám fillérekből volt, amikor 100 csecsemő kö­zül l6 halt meg tbc-ben. A nép alkotmánya törvény és biztosíték arra, hogy ez az idl soha vissza ne térhessen. Az alkotmány a régi kizsák­mányoló világ, a gróftelekiek és gröszjózsefek világának a sírköve és egyben a szocialis­ta rend alapköve. Törvény a múlt ellen, törvény a jövő építésére.. Az alkotmány nemcsak né­pünk szabadságának bizonyít­ványa, nemcsak annak bizo­nyítéka, hogy megszűnt az álkos múlt, hanem bizonyíté­ka népünk érettségének is. Al­kotmányunk nemcsak azt hir­deti. hogy a magyar dolgozók végre maguknak tudhatják e hazát, hanem azt is, bogy a haza is támaszkodhat fiaira, fiainak áldozatkészségére, kö­telezettségérzetére. Erről ta­núskodhat a felszabadulás utáni években a háború ütöt­te sebek begyógyításában el­ért sikerek, a hároméves terv nagyszerű túlteljesítése.: öt­éves tervünk eddig elért sok nagy eredménye, erről tanús­kodhat dolgozóink nagyszerű harca a reakció, az ellenség, a kulákok ellen. Dolgozóinkat erre az öntu­datára, áldozatkészségére- ha- zaszeretetérei állampolgári köteles sé9 érzetére ma még nagyobb szükség van, mint az elmidt években volt. Ami népünk számára csak gyűlö­letes múlt. az nyugaton és déli határainkon túl élő népek Megyénk dolgozói az igaz hazafiasság büszkeségével és az őszinte internacionalizmus, a nemzetközi proletár-testvériség forró érzésével ünnepük alkot­mányunk évfordulóját. Aradó szeretettel fordulunk ezen a napon népünk legigazabb ba­rátja: a Szovjetunió, a mi drága Sztálin elvtársunk felé. A haza iránti szeretet lelkesí­tette azokat a dolgozó paraszto­kat, akik teljesítették, túltelje­sítették beadási kötelezettségü­ket. Ezek a dolgozó parasztok megértették, hogy a gabona­beadási köte’ezettség törvény, nemcsak a kulák, de mindenki számára. Minthogy törvény, hogy ötéves tervünkben trakto­rokat kap a mezőgazdaság, vil­lanyt, telefont minden falu, ugyanúgy törvény az is, hogy a dolgozó paraszt gabonája be­adásával járul hozzá ötéves ter­vünk teljesítéséhez. Augusztus. 20. Elérkeztünk az alkotmány tiszteletére folyó verseny utolsó állomásához. Most dőlt el, hogy melyik járás nyerte el a, megyei pártbizott­ság vándorzászlaját. Most dőlt el, hogy dolgozó parasztsá­gunk nemes vetélkedésében kik sorsa és szörnyű jelene, Hatá­rainkon túl, Belgrádtól Wa ebingtonig ott leselkednek azok, akik összeszűrték a le­vet .Rajkókkal, Grösz Józse- íékkei. a jobboldali szocialde- mokratákkal és titóista go­nosztevőkkel. Ott leselkednek gyűlölt ellenségeink, akiknek fájó sebe, hogy haz.£.’'kban végre hazát talált a magyar dolgozó nép, akiknek fájó seb, hogy a magyar és d§ szláv dolgoznék testvéri egységben, séz a Kézben építik fel szocia­lista hazájukat. Azt tervez­getik, hogy újra kiterjeszthe­tik uralmukat és uradalmai­kat hazánk földjére is; azt tervezgetik, hogy dolgozó né­pünket ismét gyarmati sors­ba taszíthatják. Ezt mutatják a legutóbb megyénk déli ha­tárain, Katymáron és Kunba ján elkövetett provokációk ie. Népünk felemelkedésével, a szocializmus felépítése terén elért sikereivel nő az imperia­listák és bérenceik gyűlölete és acsarkadása ellenünk, — Ezért, hu azt mondjuk, hogy alkotmányunk azt jelenti, hogy az ország végérvényesen a népé lett — akkor hozzáte­hetjük, hogy azért végérvé­nyesen, mert népünk forrón szereti hazáját- ragaszkodik kivívott szabadságához, min­den külső és belső ellenséggel szemben megvédi azt. De nemcsak az ellenség fe­lénk áradó gyűlölete teszi szükségessé, hogy dolgozóink hazaszeretete, áldozatkészsége’ kerültek az első helyre, kik mu­tattak példát ország-vüágnak. A megyei tanács begyűjtési ősz. tálya már elkészítette a verseny értékelését, a járások, városok közti alkotmányunk iszteietére folyó verseny rangso­rát. A járások közti verseny eredménye a következő: 1 kiskőrösi járás 107.9 »zú­zalék, 2, kecskeméti járás 95.8, 3. bácsalmási 94.8, 4. kunszentmlklósi 92.9, 5. bajai 92.7, 6. kalocsai 913, 7. félegyházi 89.9, 8. líiwm- vecsei 89.4, 9. halasi járás 86.07 százalék. A hajrában a kecskepieti já­rás, amely eddig a rangsor vége felé tanyázott, feltört a második helyre. A bácsalmási járás szi. lárdan megtartotta a harmadik helyet, míg a félegyházi és a dunavecsei járások a rangsor végére kerültek. A városok közti verseny győztese Baja város. Teljesítménye 103.6 százalék A másodét he­lyet Halas 100.5 százalékkal biztosította magának, miután nagy versenyt vívott Kalocsa, val. • amely 100.3 százalékkal allampolgari kdtelezettsegér- zete még nagyobb legyen, mint eddig, hanem azért is. mert ez a záloga további fej­lődésünknek. előrehaladásunk­nak. Minél gyorsabban nő né pünkben az állampolgári ön- tudat és fePyelem, annál gyor­sabban tudjuk megvalósítani szocialista alkotásainkat, an­nál biztosabban visszük győ­zelemre ötéves tervünket, a szocializmus építésének ügyét. Ez a növekvő állampolgári öntudat és fegyelem- hatal- inas forrása sikereinknek- — .,Gazdasági, politikai és kultu­rális sikereinkben döntő része van népünk öntudatának...” — mondotta Horváth elvtárs a KV június 27-i ülésén. Ez a növekvő állampolgári öntu­dat ragyogó, formákban mu­tatkozott meg az elmúlt he­tekben. amikor munkásosztá­lyunk készült alkotmányunk megünneplésére. Munkásosz­tályunk munkaversennyel, új nagyszerű vállalásokkal, az évi tervek teljesítésével tett bizonyságot arról, hogy min­denkor kész az ország, a sza­badság. az egyre szépülő élet megvédésére. Ebben a harc­ban napról-napra új és új hő­sök ezrei születtek, mint pl; HusZák András és Borkovics Béláné. a Bajai Gyapjúszövet­gyár sztahanovistái- akik al­kotmányunk tiszteletére tel­jesítették ötéves tervüket. — Ővelük, és sokezer a munka területén elért nagyszerű si­kerek hőseivel épül, válik va­végzett. Tervüket nem te.jesítet. ték Kiskunfélegyháza és Kecs­kemét. Félegyháza tervceijesí- tése 81.5, Kecskemété pedig 73.5 százalék, A termelőszövetkezti csepor. tok versenyének eredménye: 1. a lajosmizsei Alkotmány 139.5 százalék, 2. cabdl IIj Élet 131.3, 3. nemesuádnd- vari Kossuth 129.7, 4. tassi Petőit 120.6, 5. bácsalmási Lenin 117.2, 6. kunfehértói Béke 110,7, 7. pálmonostori Rákosi 108.7, 8. dunaegyházi Táncsics 107.9, 9. hajósi Táncsics 100 százalék. A községek versenyében Kis­kőrös aa első, Teljesítménye 154.22 százalék, 2. Lászlófalva 138.68, 3. Szánk 135.32, 4. Tass 126.18, 5. Bácsborsőd 122.91, 6. Göböljárás 112.35, 7. Bács. szőlős 111.86, 8. Homokmégy 109.59, 9. Apostag 102.07. Augusztus 20-án a győztes já­rás megkapja a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács vándorzászlaját, amelyet ünne­pélyes keretek között nyújta­nak át. Ugyanakkor osztják ki a legjobb munkát végzőknek a jutalmakat, díszok'eveleket. lóra tervünk egy-egy nagy al­kotása. Ma rájuk tekint az egész ország, őket ünnepli au­gusztus 20-án. Dolgozó parasztságunk ha­talmas vensenymozgalma, ve­télkedése az elsőbbségért, az első helyért, a beadási köte­lezettségek teljesítésében be­szédes bizonyítékai termelő- szövetkezeteink és egyéni cg gazdálkodó dolgozó parasztja ink hűségének, bizalmának, ezeretetének, alkotmányunk s pártunk iránt. Mélységes ha­zaszeretet és állampolgári hű­ség tükröződik vissza azok' ban az eredményekben- ame­lyekben megyénk dolgozó pa­rasztjai augusztus 20 ra, al­kotmányunk ünnepének tisz­teletére tett vállalások teljesí­tése terén elértek- Az alkot­mány ünnepén dolgozó pa­rasztságunk népünk nagy csa­ládjának asztalára telte leg­szebb ajándékát: az ország kenyerét. Ezekben a napokban egyre több egyénileg gazdálkodó parasztban érlelődik az a gon-, dolat, hogy szakítva a régi. a küzdelmese a megszokott egyéni gazdálkodással, az új még talán kissé ismeretiem de ezernyi előnyt nyújtó társast szövetkezeti gazdálkodásra térjen át A szövetkezés nem­csak azt jelenti, hogy na­gyobb jövedelmet, könnyebb életet biztosít a parasztság számára, hanem egy nagy mérföld lépést jelent előre a. dolgozó parasztság öntudatá­nak fejlődésében■ államunk­kal való összeforrújában is. A szövetkezés egy-egy újabb tégla a béke bástyáján, egy- egy újabb tett hazánk meg erősítésének frontján. Alkotmányunk ünnepén most négy év távlatából büsz­kén tekinthetünk vissza az elmúlt években végzett mun­kánkra. nagy eredményeink­re. De nagyobb büszkeséggel tekinthetünk céljaink eié, amelyek megoldására indu­lunk harcba alkotmányuuk ünnepén. Öröm és büszkeség a Magyar Népköztársaság ál­lampolgárának lenni. Öröm é- büszkeség Rákosi elvtárs ve­zetésével élni és Sztálin Var müvet. Földalatti Vasutat; Bányászati Berendezések Gyá­rát alkotni, szocialista mező gazdaságot felépíteni, öröm és büszkeség együtt haladni a Szovjetunióval és a testvéri népi demokráciákkal, a béks- szerető népek millióival; Alkotmányunk ünnepén hasson át mindnyájunkat az az öröm és tudai, hogy sza­bad hazában, szabadon élhe­tünk- Ez a nap adjon még na gyobb lelkesedést és erőt fel adataink végrehajtásában és ebben váltsuk valóra a költő szavait: ,a haza minden előtt!” Az alkotmány tiszteletére folyó versenyben a kiskőrösi járás bődította el a megyei pártbizottság' zászlaját

Next

/
Thumbnails
Contents