Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-17 / 193. szám
KOCSIS PÉTERNÉ NÉPNEVELŐ Szabadszálláson minde^ nütt ismerik Kocsi» Pétcrnó elvtársnőt. Megjelenik, ha szükség vau a párt se gítő szavára. Sokaknak segít a töprengésből észszerű kiutat találni. Hogyne’ Hiszen a párt népnevelője. Még a csépies kezdetekor történt. Kocsié elvtársnő eljutott Rédai István 7 ho.dae dolgozó paraszthoz, hogy felvilágosítsa a beadás cséplőgéptől való teljesítésének jelentőségéről., A nagy meleg, vagy a tegnapi tanácsház etőtti beszélgetés hatásara. ahol ugyancsak fújták egye sek a ku.ák hangját — vagy ki tudja — lényeg, hogy nem fogadtak éppen barat»agosan Kocsis elvtársnőt. Alig, hogy belépett a kapun, ezt hallja: — Hagyjon bennünket beké ben. Ne is beszéljen nekünk, úgysem tudjuk teljesíteni a beszolgál tatás ts Kocsis elvtársnő a köszönés után megjegyezte: — Ejh. elvtársak, ez nem dicséri a szabadszállási vendéglátást. Egyébként nem koldulni jöttem. Én a párt nevében jöttem megóvni magukat attól, bogy később keseregjenek: miért is hallgattam a kuiak- ra. — Kédainé aztán békítőén beljebb tessékeli a vendéget. Férje azonban nines kibékülve- — Nem a kulák tudja, ha nom ón- hogy mit bírok és mit nem. — De vájjon tény leg nem bírja teljesíteni a kötelezettségét Rédai elvtárs? Nem olyan rossz gazdának ismerem. hogy kevesebbet termelt volna, mint amit tavasz- bzal előirányzott, aminek az alapján kötelezettséget vállalt az állammal szemben. Úgy gondolom, hogy az 558 kiló rozsot és a 293 kiló búzát be tudja adni. p'tután már megindult a beszélgetés, aminek során Kocsis elvtársnő elmagyarázta. hogy a kuláknak ez a fortélya most: sírj hogy nem lehet teljesíteni a be adást, s mindenképpen arra igyekszik rávenni a dolgozót, bogy elmulassza kötelességét, mert az az ő érdekét szolgálja gyengíti a nép államát. — A múltban a kulák meg tem ismerte a szegényembert, — emlékeztetett Kocsis elv társnő. — Einékszlk arra. mikor maga is kínálkozott munkára? A kulák megszabta, hogy mennyit fizet, s azt mondta: ha tetszik jön. ha nem tetszik, marad, Pöffesz- Icedett, uradzotk Most meg. — igyekszik nyájas lenni mindenkihez, mézesmázos sza .vakkal, borral édesgetné magához a dolgozókat. —» Maguk is ismerik Szűcs Pál kulákot a Köztemető-utcában• Ez épven ilyen. A múltban nyúzta a cselédeit most meg rongyokban jár sajnáltat ja manót és sír. — Széltében-hosszában síránko zott most is* hoav 27 holdján annyi sem termett, amennyi a beszolgáltatásra kellene. Nem is teljesítette kötelezettségét. Amikor aztán az elszámoltató bizottság kiment hozzá, rájött, hogy 18 mázsa felesleges gabona vám a kamrájában. Arra nem is gondoltunk, hogy az ő számára is az állam legyen az első, mert hiszen ez nem az ő állama, hanem a dolgozóké. Nem is le pődtünk meg azon, hogy az első gabonát a kamrába rakta, mondván- hogy ez a fejadag, ez meg a vetőmag De a gazember még ezen felül illetéktelenül aratórészt is visszatartott, meg hasonló csalásokat követett el. — Na, ígv néz ki a kulák. Ezért kel; nekünk mindannviónknak összefogni ellenük és erősíteni a mi hazánkat. Ha a kulákra hallgatnánk mindaunvian, elvesznénk. Ezért kell összefogni} mert, ha sokan vagyunk, erősek vagyunk-: Az összefogásról jut az eszembe, — mondja Ré- dainó — a piacon azt hallót tana- hogy őszre összefognak es tszcs-bo kényszerítenek bennünket, ahol nem lesz munkaegység. — Haugjábó. kiérzett, hogy nem hiszi, de magyarázatot vár. — Na látja, — válaszol Ko csisné — ilyen a kulák hangja, Hát ki kényszerít bárkit is a tszcs-be? Éppen azt hirdeti a pártunk: a dolgozók győződjenek meg arról, hogy a közös gazdálkodás az ő ér dekliket szoluáilia, hogy ez 0 parasztság felemelkedésének az egyetlen útja és önként lépten erre az útra. Pártunk éberen vigyáz, nehogy bárki is megsértse az önkéntességet. Maguk is tudják, hogy egyetlen tagot sem kényszerítenek a tszes-be- Ami pedig a munkaegységet illeti, a ml alkotmányunk kimondja: ,-A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjaást” A tszçsben hogyan is lehetne másként elképzelni ezt, mint munkaegységgel. Aki kevesebbet, vagy rosszabbul dolgozik, annak kevesebb a munkaegysége, kevesebbet keres- Aki pedig több és jobb munkát végez, magasabb jövedelmet végez. Itt van például a fülöpszállási Dózsa tsz amelynek Szabadszálláson is van földje. Volton a csoport tagok lakásán• A legtöbben jól dolgoztak. Vásároltak is « tagok bútorokat, ruhákat, álatokat a háztáji gazdálkodáshoz és sok mindent. Aki pedig nem dolgozott} nem is keresett. Azt is tudjuk mindany- nyian- hogy a Dózsa a beadását is teljesítette. Az volt az első- Mert az alkotmány azt 1« kimondja, hogy a Magyar Népköztársa- ,ág polgárainak alapvető kötelessége, a népi demokrácia rendjének megerősítése. A beadással pedig államunkat erősítjük, amelyben a dolgozók, tehát mi vagyunk hatalmon. — Ez így van, — szól Rôdai István —. de beszéljen a mi csoportunkról, — A kunszenbniklósi út azelőtt sár út. volt, most kö vesút — mondja Kocsis elvtársnő — Sok fáradtsággal küzdöttek a munkások, időbe 'ellett, míg ezt megcsinálták- A tszcs-nél sincs különben. A „Petőfi” most még nem olyan erős és gazdag, mint a „Dózsa’1. De erősebb, mint tavaly volt. Most még sok nehézség van a mi csoportunkban. De megtanulják, hogv kell leküzdeni azokat, mert a párt segit neki, Ez történt, mielőtt Rédaiék elcsépeltek. A cséplés után Rédailst- ván neve a dicsőségtáblára került, és felesége az MNDSZ javaslatára a község parasztküldöttségével meglátogatta a kiskunfélegyházi Dózsa termelőszövetkezetet. Amikor megjött, felkereste Kocsis elvtársnő, — Nem hittem azelőtt a szavának. Nem tudtam elképzelni, ho9y olyan legyen az élet a csoportban- mint amilyennek mondták — lelkendezett Ródainé- — Mőst azonban... nem tudtam eltelni azzal, amit ott láttam. Hoztam haza a gyapotból, meg a csumizból• méa a kalászosokból is mintának. — Még azt akarom mondani — folytatta komolyabban —, hogy a múltkor, amikor elment tőlünk, a férjemmel beszélgettem még és elővettem azt a füzetet, amit egyszer az MNDSZ-ben kaptam. Az alkotmányról volt. benne ezó. Rájöttünk akkor, hogy menynyire igaz, amit az alkotmány mond: A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. Mindjárt arra gondoltunk, hogy a régi főjegyző és kulákesküdtek helyett- most a munkások és mi parasztok vagyunk a tanácsban. És, hogy Lipót Jó- zsefnénak. aki annyira szegény asszony volt. a fia most alhadnagy. Olvastuk azt is. hogy az állam különösen gondot fordít a fiatalokra. Hát persze, hogy így van. A Balogh Miklós fia, aki azelőtt még az elemi iskolát eem tudta rendesen kijárni, mert segíteni kellett a szüleinek a munkában, most egyetemen tanul. — Hát ezért vittük be a gabonát,, Meg a békéért. Tie a kulák háborút akar, — veti közbe Kocsis elvtársnő. — Szekeres Ferenc- né már megint azt a rémbírt terjeszti a faluban, hogy két hónap múlva jönnek az amerikaiak. — Az a Szekeresnél aki a Tóth kuláknál volt házvezetőnő? — Az. Persze a kulákik azt szeretnék, ha így lenne — mondja Kocsis elvtársnő. — Tavaly is ilyenkor terjesztették azt a rémhírt, hogy ne adja be senki a gabonát, jönnek az amerikaiak. Háború lesi Aztán a dolgozó parasztok mégis beadták a gabonát és a rémhír is elmaradt. Most i- ezzel akarják hátráltatni a beadást. — Hát, akinek egy csepp esze van, nem hallgat rájuk. —• Majd egy kis bizonytalansággal a hangjában folytatja Rédainé —1 i^az, nemrég még minket is félre tudott vezetni. hogy nem telik beadásra- A végén aztán kiderült, hogy még vetőmagra és fejadagra is tellett De most már nem fognak becsapni bennünket. Meg is beszéltem a férjemmel, amit Félegyházán láttam és..- Őszre mi is belépünk a cső portba. Jó tanulásomért üdültetésben részesültem Az ifjúság előtt feltárultak az iskolák kapui. Megvan az alkalom, hogy mi, fiatalok tanulhassunk és képezhessük magunkat. Népi demokráciánkban értékelik a tudást és a felkészültséget. Nem így van ez az imperialista országokban, ahol az elnyomás ott kezdődik, hogy csak a. kiváltságos rétegek gyermekei számára nyílnak meg az iskolák kapui. Mig ott a munkás és parasztfiatalokat lebecsülik, semmibeveszik, addig a népi demokráciákban a fiatalok Benin elvtárs tanítását követik: tanulni, tanulni, tanulni. Mindezt pedig pártunknak köszönhetjük. Ahogyan azt is, hogy a jó tanulás eredménye az üdülés. Soha nem mertem volna arra gondolni, hogy valaha is a Balaton mellett üdülhetek majd. Jó tnaulásomért a bala. tonboglári üdülőben töltöm szabadságomat. A szórakozás és a pihenés me lett itt is kiveszem részemet a kollektív mun. kából. Tanulok és másokat is tanítok, hogy az eddiginél is erőteljesebben vehessük ki ré szóinkét mij, fiatalok szó. cialista hazánk felvirágoztatásából. Vén Bajos, Baja, ipari tanuló, levelező. AZ VJ SZÍNIÉ VA Készít a teskeméli Katona József Sziitíz A Kecskeméti Katona József Színház színpada és nézőtere rövidesen újból benépesül. Szeptern oer 15-én megkezdődik a színházi évad, A műit év eredményei és tapasztalatai rámutattak arra, hogy vidéki színházi kultúránk ötéves tervünk építésének döntő esztendejében nagy utat tett meg. A kecskeméti közönség meg jói emlékszik azokra a szép színházi estékre, amelyeket a színház tatai között végig élt. Az elmúlt színi évad azt mutatta, hogy vidéki színjátszásunk nagyjában és egészében betöltötte azt a hivatását, melvet szocia.ista kuitúrforra- daimuuk számúra kijelölt. Ezt igazOita a vidéki színházak Budapesten megrendezett fesztiválja is. A Kecskeméti Katona József Színház együttese az idei színházi héten Goldoni: Hazug című darabjával szerepeit. Az előadás kritikai értékelése, amely nem egy fővárosi lap hasábjain megjelent. világosan megadta a kecskeméti színház együttesének jövőévi feladatait is. A Hazug előadása az alapvető dramaturgiái hibák ellenére is azt dokumentálta, hogy színészeink színvonalas játékban. felkészültségben, komoly fejlődést tettek meg az elmúlt év alatt, Az idei tervekről Velencei István, a Katona József Színház igazgatója beszélt. Szép. komoly tervek vannak készülőben. Az idei színtársulat, amely nagyrészt már múlt évi szereplésével kitűnt, jó színészekből áll- jelentős . mértékben felfrissült. Misko.eról, Pécsről, legnagyobb vidéki színházainkból és Budapestről szerződtetett a színház új és tehetsége« erőket. Az évadnyitó darabban, Mikszáth: „Noszthy fiú esete Tóth Marival” a műit évről jól ismert, tehetséges színészek — Csorba István, Szokoli Gvula, Já- noki Sándor, Oláh György, Miháji Viicsi. Adam Éva, Pál László mellett az új „kecskeméti” színészek is helyet kaptak, közöttük a Budapestről jól ismert Kertész Dezső is. A színház műsorterve sok. szép élményt sejtet Az évadnyitó ..Noszthy fiú.,.” után a Fővárosi Operett Színház múlt évi nagysikerű műsor- darabja, az „Orfeusz” kerül műsorra, Offenbach gyönyörű muzsikájával. Előadja az együttes a vidéki színházi hét egyik legnagyobb sikert aratott darabját az -.Ukrajna sztyeppéin” című nagyszerű szovjet vígjátékot. A prózai darabok között első he.yen kell megemlíteni Lavrenyov: ..Összeomlás” című hatalmas sikerű darabját és Farkas Ferenc új. zené« színművét, mely „Zeng az erdő” cím alatt kerül bemutatásra Kecskeméten. A klasszikusokat Gogol: „Revizor”-ja és Strausz: „De- uevér”-je képviselj és nem utolsó sorban Shakespeare: .Szentivánéji álom”-ja. A mai magyar írók müvei több alkalommal i6 szerepelnek majd a színház műsorán- így az egyik most. ké.ziilŐ prózai darab, valamint a filmről már Kecskeméten is jól Ismert Urbán Ernő színdarab, a „Tűzkeresztség”. Előrelátható ag a Fővárosi Operettszínház — amely a Kecskeméti Katona József Színház patro- nálását vállalta — átengedi a jövő évad egyik új magyar opèrèttjét is. A színház fejlődését mi sem bizonyítja ékesebben, mint az. hogy a fővárosi szakemberek véleménye szerint megérett arra, hogy vendég-zereplő- ként üdvözölheiisen színpadán nevés fővárosi színészeket. -- Előrelátható ag Gábor Miklós és Euttkai Éva vendégszereplésére lehet számítani és vendégrendezőként Kecskemétre látogat majd Kossuth-díjasj kiváló rendezőnk és színészünk, Major Tamás is. Ennyit a jövőévi tervekről. Nem feledkezhetünk el azonban arról sem, hogy megemlékezzünk a színház társadalmi kapcsolatairól, a közönség- szervezés nehéz munkájáról é<s az ezzel összefüggő tervekről. A múlt évben lényegében majdnem teljesen gyökértele' nüi állott a színház a közönség eié. Nem voltak meg a lehetőségei, hogy Kecskemét szép és nemes Színházi múltjának tanulságaiból meríthessen. Az idén Katona József városában nagy gonddal fog' lalkozik ma.id a színház együttese Katona Józseffel és munkásságával. Azt tervezik, hogy nagy drámaírónk emlékének azzal is hódolnak, hogy a színház átalakított előcsarnokában leleplezik Katona József szobrát. Felvilágosító e nevelő munkájukat, kulturális feladatukat azzal is alá akarják támasz. aui. hogy az előcsarnokban különböző, nagyrészt az eiöaüandó darabokkal összefüggő kiállításokat rendeznek. A közönséggel való szorosabb kapcsolat kiépítése céljából fokozott mértékben helyet akarnak adni az új kultúra iránt érdeklődő dolgozók véleményének, tanácsainak, kritikáinak, A dolgozókkal való kapcsolat másik fontos területe az üzemi színjátszó csoportok, kuitúrcsODortok pat- ronálása- Az elmúlt évben itt komoly eredmények születtek. Nem egy jólismert színészünk áldozatos és fáradságot nem ismerő munkával segítette, támogatta az üzemi és tömegszervezeti kuitúrcsoporto- kat- Az idén máris megszületett egy ilyen természetű felajánlás. A Béke termelőszövetkezeti csoporthoz látogal ki a kecskeméti határba a színház együttese és segíti a nagyüzemi gazdálkodásban dolgozó termelőszövetkezeti tagságot felvilágosító munkájával. A közönségszervezés megkönnyítését szolgálja az is, hogy műsorfüzetet adnak ki, melyben az előadásra kerülő darabok szereposztásán kívül érdekes és jellemző adatokat, apróságokat közölnek a színház életéről és egyes fontos kulturális problémáról. Szép és komoly vállalkozásként kell üdvözölni azt a tervet is, hogy a helyi kultúrak- tivák színház iránt érdeklődő do.gozók. munkásszínjátszók bevonásával a debreceni ..Sztaniszlávszki stúdióhoz” hasonló munkaközösséget hoznak létre. Rövidesen megnyílnak a színház kapui} felgördül a függöny a Kecskeméti Katona József Színház színpadán? Uj, nagy tervók hajnalán az előkészület lázás munkái közben születik az 1952—53-as színházi évad. Felcsendül a színpad deszkáiról az új szocialista kultúra szárnyaló hangja- Megszólalnak a muH nagy lángelméi. Gogol Revizoriénak pompás társadalom- kritjkája, a Szentivánéji álom nehézkes mesteremberei, a Tűzkeresztség szocializmust építő új parasztsága, a szovjet kultúra mestereinek csodálatos szépségű mondatai, Ui hősök születnek a kecskeméti színház de-zkáin Uj bősök. kiknek minden szávai minden tette, életük minden mozzanata a ml harcainkat, a mi szén és hősi korszakunkat tükrözi. Sok sikert, még na gyobb eredményeket kivá; nunk színészeinknek az ení' berábrázolás pemes munkájában- Az ötékes terv útjain járó kecskeméti dolgozók sokat várnak ettől a színi évad- tÓlj