Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-17 / 193. szám

KOCSIS PÉTERNÉ NÉPNEVELŐ Szabadszálláson minde­^ nütt ismerik Kocsi» Pétcrnó elvtársnőt. Megjele­nik, ha szükség vau a párt se gítő szavára. Sokaknak segít a töprengésből észszerű kiutat találni. Hogyne’ Hiszen a párt népnevelője. Még a csépies kezdetekor történt. Kocsié elvtársnő elju­tott Rédai István 7 ho.dae dolgozó paraszthoz, hogy fel­világosítsa a beadás cséplő­géptől való teljesítésének je­lentőségéről., A nagy meleg, vagy a tegnapi tanácsház etőtti beszélgetés hatásara. ahol ugyancsak fújták egye sek a ku.ák hangját — vagy ki tudja — lényeg, hogy nem fogadtak éppen barat»agosan Kocsis elvtársnőt. Alig, hogy belépett a kapun, ezt hallja: — Hagyjon bennünket beké ben. Ne is beszéljen nekünk, úgysem tudjuk teljesíteni a beszolgál tatás ts Kocsis elvtársnő a köszönés után megjegyezte: — Ejh. elvtársak, ez nem dicséri a szabadszállási vendéglátást. Egyébként nem koldulni jöt­tem. Én a párt nevében jöt­tem megóvni magukat attól, bogy később keseregjenek: miért is hallgattam a kuiak- ra. — Kédainé aztán békítőén beljebb tessékeli a vendéget. Férje azonban nines kibékül­ve- — Nem a kulák tudja, ha nom ón- hogy mit bírok és mit nem. — De vájjon tény leg nem bírja teljesíteni a kötelezettségét Rédai elvtárs? Nem olyan rossz gazdának is­merem. hogy kevesebbet ter­melt volna, mint amit tavasz- bzal előirányzott, aminek az alapján kötelezettséget vállalt az állammal szemben. Úgy gondolom, hogy az 558 kiló rozsot és a 293 kiló búzát be tudja adni. p'tután már megindult a beszélgetés, aminek során Kocsis elvtársnő elma­gyarázta. hogy a kuláknak ez a fortélya most: sírj hogy nem lehet teljesíteni a be adást, s mindenképpen arra igyekszik rávenni a dolgozót, bogy elmulassza kötelességét, mert az az ő érdekét szolgálja gyengíti a nép államát. — A múltban a kulák meg tem ismerte a szegényembert, — emlékeztetett Kocsis elv társnő. — Einékszlk arra. mi­kor maga is kínálkozott mun­kára? A kulák megszabta, hogy mennyit fizet, s azt mondta: ha tetszik jön. ha nem tetszik, marad, Pöffesz- Icedett, uradzotk Most meg. — igyekszik nyájas lenni min­denkihez, mézesmázos sza .vakkal, borral édesgetné ma­gához a dolgozókat. —» Maguk is ismerik Szűcs Pál kulákot a Köztemető-ut­cában• Ez épven ilyen. A múltban nyúzta a cselédeit most meg rongyokban jár sajnáltat ja manót és sír. — Széltében-hosszában síránko zott most is* hoav 27 holdján annyi sem termett, amennyi a beszolgáltatásra kellene. Nem is teljesítette kötelezettségét. Amikor aztán az elszámoltató bizottság kiment hozzá, rá­jött, hogy 18 mázsa felesleges gabona vám a kamrájában. Arra nem is gondoltunk, hogy az ő számára is az ál­lam legyen az első, mert hi­szen ez nem az ő állama, ha­nem a dolgozóké. Nem is le pődtünk meg azon, hogy az első gabonát a kamrába rak­ta, mondván- hogy ez a fej­adag, ez meg a vetőmag De a gazember még ezen felül illetéktelenül aratórészt is visszatartott, meg hasonló csalásokat követett el. — Na, ígv néz ki a kulák. Ezért kel; nekünk mindannviónknak összefogni ellenük és erősíteni a mi hazánkat. Ha a kulákra hallgatnánk mindaunvian, el­vesznénk. Ezért kell összefog­ni} mert, ha sokan vagyunk, erősek vagyunk-: Az összefogásról jut az eszembe, — mondja Ré- dainó — a piacon azt hallót tana- hogy őszre összefognak es tszcs-bo kényszerítenek bennünket, ahol nem lesz munkaegység. — Haugjábó. kiérzett, hogy nem hiszi, de magyarázatot vár. — Na látja, — válaszol Ko csisné — ilyen a kulák hang­ja, Hát ki kényszerít bárkit is a tszcs-be? Éppen azt hir­deti a pártunk: a dolgozók győződjenek meg arról, hogy a közös gazdálkodás az ő ér dekliket szoluáilia, hogy ez 0 parasztság felemelkedésének az egyetlen útja és önként lép­ten erre az útra. Pártunk ébe­ren vigyáz, nehogy bárki is megsértse az önkéntességet. Maguk is tudják, hogy egyet­len tagot sem kényszerítenek a tszes-be- Ami pedig a mun­kaegységet illeti, a ml alkot­mányunk kimondja: ,-A Ma­gyar Népköztársaság bizto­sítja polgárai számára a mun­kához való jogot és a végzett munka mennyiségének és mi­nőségének megfelelő díja­ást” A tszçsben hogyan is lehetne másként elképzelni ezt, mint munkaegységgel. Aki kevesebbet, vagy rosszab­bul dolgozik, annak kevesebb a munkaegysége, kevesebbet keres- Aki pedig több és jobb munkát végez, magasabb jö­vedelmet végez. Itt van pél­dául a fülöpszállási Dózsa tsz amelynek Szabadszálláson is van földje. Volton a csoport tagok lakásán• A legtöbben jól dolgoztak. Vásároltak is « tagok bútorokat, ruhákat, ál­atokat a háztáji gazdálkodás­hoz és sok mindent. Aki pedig nem dolgozott} nem is kere­sett. Azt is tudjuk mindany- nyian- hogy a Dózsa a beadását is teljesítet­te. Az volt az első- Mert az alkotmány azt 1« kimondja, hogy a Magyar Népköztársa- ,ág polgárainak alapvető kö­telessége, a népi demokrácia rendjének megerősítése. A beadással pedig államunkat erősítjük, amelyben a dolgo­zók, tehát mi vagyunk hatal­mon. — Ez így van, — szól Rô­dai István —. de beszéljen a mi csoportunkról, — A kunszenbniklósi út azelőtt sár út. volt, most kö vesút — mondja Kocsis elv­társnő — Sok fáradtsággal küzdöttek a munkások, időbe 'ellett, míg ezt megcsinálták- A tszcs-nél sincs különben. A „Petőfi” most még nem olyan erős és gazdag, mint a „Dó­zsa’1. De erősebb, mint tavaly volt. Most még sok nehézség van a mi csoportunkban. De megtanulják, hogv kell leküz­deni azokat, mert a párt segit neki, Ez történt, mielőtt Rédaiék elcsépeltek. A cséplés után Rédailst- ván neve a dicsőség­táblára került, és felesége az MNDSZ javaslatára a község parasztküldöttségével meglá­togatta a kiskunfélegyházi Dózsa termelőszövetkezetet. Amikor megjött, felkereste Kocsis elvtársnő, — Nem hittem azelőtt a sza­vának. Nem tudtam elképzel­ni, ho9y olyan legyen az élet a csoportban- mint amilyen­nek mondták — lelkendezett Ródainé- — Mőst azonban... nem tudtam eltelni azzal, amit ott láttam. Hoztam haza a gyapotból, meg a csumizból• méa a kalászosokból is min­tának. — Még azt akarom monda­ni — folytatta komolyabban —, hogy a múltkor, amikor el­ment tőlünk, a férjemmel be­szélgettem még és elővettem azt a füzetet, amit egyszer az MNDSZ-ben kaptam. Az al­kotmányról volt. benne ezó. Rájöttünk akkor, hogy meny­nyire igaz, amit az alkotmány mond: A Magyar Népköztár­saság a munkások és dolgozó parasztok állama. Mindjárt arra gondoltunk, hogy a régi főjegyző és kulákesküdtek helyett- most a munkások és mi parasztok vagyunk a ta­nácsban. És, hogy Lipót Jó- zsefnénak. aki annyira sze­gény asszony volt. a fia most alhadnagy. Olvastuk azt is. hogy az állam különösen gon­dot fordít a fiatalokra. Hát persze, hogy így van. A Ba­logh Miklós fia, aki azelőtt még az elemi iskolát eem tudta rendesen kijárni, mert segíteni kellett a szüleinek a munkában, most egyetemen tanul. — Hát ezért vittük be a gabonát,, Meg a békéért. Tie a kulák háborút akar, — veti közbe Kocsis elvtársnő. — Szekeres Ferenc- né már megint azt a rémbírt terjeszti a faluban, hogy két hónap múlva jönnek az ame­rikaiak. — Az a Szekeresnél aki a Tóth kuláknál volt házveze­tőnő? — Az. Persze a kulákik azt szeretnék, ha így lenne — mondja Kocsis elvtársnő. — Tavaly is ilyenkor terjesztet­ték azt a rémhírt, hogy ne ad­ja be senki a gabonát, jönnek az amerikaiak. Háború lesi Aztán a dolgozó parasztok mégis beadták a gabonát és a rémhír is elmaradt. Most i- ezzel akarják hátráltatni a beadást. — Hát, akinek egy csepp esze van, nem hallgat rájuk. —• Majd egy kis bizonytalan­sággal a hangjában folytatja Rédainé —1 i^az, nemrég még minket is félre tudott vezet­ni. hogy nem telik beadásra- A végén aztán kiderült, hogy még vetőmagra és fejadagra is tellett De most már nem fognak becsapni bennünket. Meg is beszéltem a férjemmel, amit Félegyházán láttam és..- Őszre mi is belépünk a cső portba. Jó tanulásomért üdültetésben részesültem Az ifjúság előtt feltárultak az iskolák kapui. Megvan az alkalom, hogy mi, fiatalok ta­nulhassunk és képezhessük ma­gunkat. Népi demokráciánkban értékelik a tudást és a fel­készültséget. Nem így van ez az imperia­lista országokban, ahol az el­nyomás ott kezdődik, hogy csak a. kiváltságos rétegek gyerme­kei számára nyílnak meg az is­kolák kapui. Mig ott a munkás és parasztfiatalokat lebecsülik, semmibeveszik, addig a népi demokráciákban a fiatalok Benin elvtárs tanítását követik: tanulni, tanulni, tanulni. Mindezt pedig pártunknak köszönhetjük. Ahogyan azt is, hogy a jó tanulás eredménye az üdülés. Soha nem mertem volna arra gondolni, hogy valaha is a Balaton mellett üdülhetek majd. Jó tnaulásomért a bala. tonboglári üdülőben töltöm sza­badságomat. A szórakozás és a pihenés me lett itt is kive­szem részemet a kollektív mun. kából. Tanulok és másokat is tanítok, hogy az eddiginél is erőteljesebben vehessük ki ré szóinkét mij, fiatalok szó. cialista hazánk felvirágoztatá­sából. Vén Bajos, Baja, ipari tanuló, levelező. AZ VJ SZÍNIÉ VA Készít a teskeméli Katona József Sziitíz A Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház színpada és né­zőtere rövidesen újból bené­pesül. Szeptern oer 15-én meg­kezdődik a színházi évad, A műit év eredményei és tapasztalatai rámutattak ar­ra, hogy vidéki színházi kul­túránk ötéves tervünk építé­sének döntő esztendejében nagy utat tett meg. A kecs­keméti közönség meg jói em­lékszik azokra a szép színházi estékre, amelyeket a színház tatai között végig élt. Az el­múlt színi évad azt mutatta, hogy vidéki színjátszásunk nagyjában és egészében be­töltötte azt a hivatását, me­lvet szocia.ista kuitúrforra- daimuuk számúra kijelölt. Ezt igazOita a vidéki színházak Budapesten megrendezett fesztiválja is. A Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház együttese az idei színházi héten Goldoni: Ha­zug című darabjával szere­peit. Az előadás kritikai ér­tékelése, amely nem egy fő­városi lap hasábjain megje­lent. világosan megadta a kecskeméti színház együttesé­nek jövőévi feladatait is. A Hazug előadása az alapvető dramaturgiái hibák ellenére is azt dokumentálta, hogy színészeink színvonalas játék­ban. felkészültségben, komoly fejlődést tettek meg az el­múlt év alatt, Az idei tervekről Velencei István, a Katona József Szín­ház igazgatója beszélt. Szép. komoly tervek vannak ké­szülőben. Az idei színtársulat, amely nagyrészt már múlt évi szereplésével kitűnt, jó színé­szekből áll- jelentős . mérték­ben felfrissült. Misko.eról, Pécsről, legnagyobb vidéki színházainkból és Budapest­ről szerződtetett a színház új és tehetsége« erőket. Az évad­nyitó darabban, Mikszáth: „Noszthy fiú esete Tóth Ma­rival” a műit évről jól ismert, tehetséges színészek — Csor­ba István, Szokoli Gvula, Já- noki Sándor, Oláh György, Miháji Viicsi. Adam Éva, Pál László mellett az új „kecske­méti” színészek is helyet kap­tak, közöttük a Budapestről jól ismert Kertész Dezső is. A színház műsorterve sok. szép élményt sejtet Az évad­nyitó ..Noszthy fiú.,.” után a Fővárosi Operett Színház múlt évi nagysikerű műsor- darabja, az „Orfeusz” kerül műsorra, Offenbach gyönyö­rű muzsikájával. Előadja az együttes a vidéki színházi hét egyik legnagyobb sikert ara­tott darabját az -.Ukrajna sztyeppéin” című nagyszerű szovjet vígjátékot. A prózai darabok között első he.yen kell megemlíteni Lavrenyov: ..Összeomlás” című hatalmas sikerű darabját és Farkas Fe­renc új. zené« színművét, mely „Zeng az erdő” cím alatt kerül bemutatásra Kecskemé­ten. A klasszikusokat Gogol: „Revizor”-ja és Strausz: „De- uevér”-je képviselj és nem utolsó sorban Shakespeare: .Szentivánéji álom”-ja. A mai magyar írók müvei több alkalommal i6 szerepelnek majd a színház műsorán- így az egyik most. ké.ziilŐ prózai darab, valamint a filmről már Kecskeméten is jól Ismert Urbán Ernő színdarab, a „Tűzkeresztség”. Előrelátha­tó ag a Fővárosi Operettszín­ház — amely a Kecskeméti Katona József Színház patro- nálását vállalta — átengedi a jövő évad egyik új magyar opèrèttjét is. A színház fejlődését mi sem bizonyítja ékesebben, mint az. hogy a fővárosi szakemberek véleménye szerint megérett arra, hogy vendég-zereplő- ként üdvözölheiisen színpadán nevés fővárosi színészeket. -- Előrelátható ag Gábor Miklós és Euttkai Éva vendégszerep­lésére lehet számítani és ven­dégrendezőként Kecskemétre látogat majd Kossuth-díjasj kiváló rendezőnk és színé­szünk, Major Tamás is. Ennyit a jövőévi tervekről. Nem feledkezhetünk el azon­ban arról sem, hogy megem­lékezzünk a színház társadal­mi kapcsolatairól, a közönség- szervezés nehéz munkájáról é<s az ezzel összefüggő tervek­ről. A múlt évben lényegében majdnem teljesen gyökértele' nüi állott a színház a közön­ség eié. Nem voltak meg a lehetőségei, hogy Kecskemét szép és nemes Színházi múlt­jának tanulságaiból merít­hessen. Az idén Katona József városában nagy gonddal fog' lalkozik ma.id a színház együttese Katona Józseffel és munkásságával. Azt tervezik, hogy nagy drámaírónk emlé­kének azzal is hódolnak, hogy a színház átalakított előcsar­nokában leleplezik Katona József szobrát. Felvilágosító e nevelő mun­kájukat, kulturális feladatu­kat azzal is alá akarják tá­masz. aui. hogy az előcsarnok­ban különböző, nagyrészt az eiöaüandó darabokkal össze­függő kiállításokat rendeznek. A közönséggel való szorosabb kapcsolat kiépítése céljából fokozott mértékben helyet akarnak adni az új kultúra iránt érdeklődő dolgozók vé­leményének, tanácsainak, kri­tikáinak, A dolgozókkal való kapcsolat másik fontos terü­lete az üzemi színjátszó cso­portok, kuitúrcsODortok pat- ronálása- Az elmúlt évben itt komoly eredmények szület­tek. Nem egy jólismert színé­szünk áldozatos és fáradságot nem ismerő munkával segítet­te, támogatta az üzemi és tö­megszervezeti kuitúrcsoporto- kat- Az idén máris megszüle­tett egy ilyen természetű fel­ajánlás. A Béke termelőszö­vetkezeti csoporthoz látogal ki a kecskeméti határba a színház együttese és segíti a nagyüzemi gazdálkodásban dolgozó termelőszövetkezeti tagságot felvilágosító munká­jával. A közönségszervezés megkönnyítését szolgálja az is, hogy műsorfüzetet adnak ki, melyben az előadásra ke­rülő darabok szereposztásán kívül érdekes és jellemző ada­tokat, apróságokat közölnek a színház életéről és egyes fon­tos kulturális problémáról. Szép és komoly vállalkozás­ként kell üdvözölni azt a ter­vet is, hogy a helyi kultúrak- tivák színház iránt érdeklődő do.gozók. munkásszínjátszók bevonásával a debreceni ..Sztaniszlávszki stúdióhoz” hasonló munkaközösséget hoz­nak létre. Rövidesen megnyílnak a színház kapui} felgördül a függöny a Kecskeméti Kato­na József Színház színpadán? Uj, nagy tervók hajnalán az előkészület lázás munkái köz­ben születik az 1952—53-as színházi évad. Felcsendül a színpad deszkáiról az új szo­cialista kultúra szárnyaló hangja- Megszólalnak a muH nagy lángelméi. Gogol Revi­zoriénak pompás társadalom- kritjkája, a Szentivánéji álom nehézkes mesteremberei, a Tűzkeresztség szocializmust építő új parasztsága, a szov­jet kultúra mestereinek cso­dálatos szépségű mondatai, Ui hősök születnek a kecske­méti színház de-zkáin Uj bő­sök. kiknek minden szávai minden tette, életük minden mozzanata a ml harcainkat, a mi szén és hősi korszakunkat tükrözi. Sok sikert, még na gyobb eredményeket kivá; nunk színészeinknek az ení' berábrázolás pemes munká­jában- Az ötékes terv útjain járó kecskeméti dolgozók so­kat várnak ettől a színi évad- tÓlj

Next

/
Thumbnails
Contents