Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-15 / 191. szám

Miért maradt el a kecskeméti járás alkotmányunk tiszteletére folyó begyűjtési versenyben? A kecskeméti járásban sze­münk előtt nőnek fel az elha­gyatott, szétszórt tanyákból az új községek, mint Lakitelek, Lászlófalva, Nyárlörinc, Bugac. Csupán az elmúlt évben 5 új önálló község létesült a tanyavilágból. Hogy ez mit jelent a tanyai dol­gozó parasztok ezrei számára, azt könnyen megérti mindenki, aki valaha is átélte a tanyai élet mostohaságát. A járás térti létén négy gépállomás működik, Helyeken mintegy 2(10 *iol- gozó parasztból lett trakto­ros és gépkezelő dolgozik. Csaknem 5000 azoknak a dolgozóknak a száma a já­rásban, akik a mezőgazda­ság gépesítése folytán az ipar területén tudnak már termelőmunkát végezni. Csak egy-két adatot hoztunk fel a kecskeméti járás fejlődésé­ből. Az ember azt hinné, hogy a dolgozó parasztság ezt ligy hálálja meg, hogy alkotmányunk tiszteletére beindult versenyben augusztus 20-ra teljesíti beadási előirányzatát. Az eddigi ered­mények szerint a járás augusz­tus 20-ra csak nehezen tudja tel­jesíteni beadását. A járás a be­gyűjtési versenyben igen hosszú ideig az utolsók között tanyá­zott. Csak az elmúlt héten ke­rült a nyolcadik helyről a he­tedikre. A járási begyűjtési osztály legutóbbi jelentése szerint a köz­ségek közti verseny rangsora a kővetkező: 1. Lászlófalva, 2. Lakitelek, 3. Hetény, 4. Lajosmizse, 5. Ladánybene, 6. Tiszakécske, í. Agasházu. 8. Kerekegyhá­za, 9. Fiilöpháza, 10. Nyár lőrinc, 11. Kunbaracs, 12. Izsák, 13. Orgovány, 14. Ja- kabszállás, 15. Helvécia, 16. Városföld, 17. Bugac. Miért megy olyan vontatottan a begyűjtés a kecskeméti járás­ban? A kecskeméti járásban csak akkor tudják a feladatokat negoldani, ha támaszkodnak a tömegek kezdeményezésére, aktivitá sár». A kecskeméti járásban sok köz­ségben beleestek abba a hibába hogy csak az állam erejére tá­maszkodtak és elhanyagol fák a politikai nevelőinuc. kát. Bttöl a hibától' nem volt mentes a járási tanács, sőt a járási pártbizottság sem. A párt- és, az állami feladatok összekeverése odavezetett, hogy a pártszervc. zetek tömegnevelömunka elha nyagolásával átcsúsztak az állami, gazdasági feladatok köz vetlen intézésének területére. Több tanácsnál felütötte a f<* jet az a helytelen, parasztellenes jelszó, hogy „vedd, ahol éred', Ezt különösen a kerekegyház! tanácsnál tapasztalhatjuk. It} súlyosan megsértették pártunk parasztpolitikáját. Ennek követ kezménye az lett, hogy Ke rekegyháza el van maradva a beadással. De találkozunk a járás terüle­tén a ,,szegény kulák“-ról szóló hazug elmélettel Is. Különösen Izsákon beszélnek sokat a „sze gény kulákokról“, a „kibelezett“ kulákokról. Ennek az a követ­kezménye, hogy igen nagy Izsákon a hátra­lékosok száma. Itt megfeledkeztek arról, hogy aki a ku'ákok ,,szegénységéről“ beszél, az akarva-akaratlanul is a kulák terheit átrakja a dolgo­sé parasztok vállatra. Több községi tanácsnál tűr­ték, hogy a kulákokat a kulák. listáról levették. A járás területén 1300 hold kulákföld tűnt el az elmúlt év folyamán. Lajosmizsén például a tanács beleegyezésével Kölese Józsel 54 holdas kulák háromfelé Írat­ta földjét és mint ,,újdonsült Ivö zépparaszt“ élvezte a középpa rasztoknak járó beadási kedvez. ményt. A kecskeméti járásban fel leéli tehát számolni az ön­hittség, az elbizakodottság és az ebből eredő opportunizmust és akkor ez a járás is alkotmá­nyunk ünnepnapján büszkén jelentheti, hogy teljesítette be­adási kötelezettségét. A közsé­gek vegyenek példát Lászlófai- váról, mely úgy hálálta Község­gé vallását, hogy már teljesítette vállalását s így elérte a szabad­piaci értékesítési jogát is. Egy mim gépgyárai varázsol a Terv A tervkiállítás számokban fejezi ki huta. más fejlődésünket A Kecskeméti Múzeumban most készülő kiállítás hatalmas, többnégyzetméteres tábláin a grafikusok és tervezők vállvet­ve dolgoznak a festőkkel és asz­talosokkal, hogy minél tökéle­tesebben mutassák be azt a fejlődést, amit hazánk és me­gyénk az ötéves terv eddigi éveiben elért. A kiállítás bemutatja azt az Ipari fejlődést is, amit például Adonyi István és szomszédai a közös gazdálkodás útjára lépnek UJ Szombat este: van, Csend borúi, a szabadszállási határ­ra. Csak innen-onnan egy-egy gyalogos, kerékpáros, vagy fogatos po rósz kői a maga}. ii3 épülettömbök között veze­tő országúton. A látohatá- aljún ső-rü, gamelygó felhők tornyosulnak a félerős észa­ki szélben. — Hej, csak eső lenne már — jegyzi mc'J egy idősebb ember, s közben beszélgetve haladnak tovább az ország­údon a község irányában. -- Lassan a tanácsházához ér nek, ahol a villanyfény suga­rai az utat is bevilágítják. A fény rávetődik a versenytáb­lára is. A táblán legfelül Adonyi István dolgozó pa­raszt neve’• Adonyi István 110 százalék. Így ilyen egy­szerűen, de ért belőle min­denki. ŒJ szövetkezetét. Adonyi Istvánt nhgyon érdekelte a hír, hi­szen a közséa határában már eddig is több termelőcsoport alakult, s az egyik jobban- a másik gyengébben műkö­dik. Most legalább saját sze­mével láthat, győződhet meg szövetkezeti, gazdálkodás eredményeiről, szépségéről. Vasárnap reggel ünneplő ruhába öltözve sietve érke­zett Adonyi István a tanács- háza elé, oda ahonnan az autó indult a félegyházi Dózsába. Kilenc óra tájban felbúg az autó s sebesen elszáguld a ven­dégekkel. Útközben s-ok szó esik a szövetkezetről. Mind­annyian kíváncsiak a Dózsá­ra. Adonyi úgy helyezkedett el az autón, hogy útközben is lásson mindent.- Megvallom őszintén, nem bírtam aludni az éjjel — mondja Adonyi —. annyira fúrta az oldalamat, hogy vaj­ion milyen /ehet az a csoport. Hogyan dolgoznak, s milyen az eredményük. — Tanácstagnak választot­tuk, mutassa meg hát, hogy mit tud -— így beszélnek róla a köz­ségbeliek.,. Bent a tanácsháza nagy tenu ében éppen tanácsülés folyik. Adonyi István és még néhány hozzája hasonló becsüle­tes, élenjáró dolgozó paraszt is ott ül a padokon, vagy a szé­kén. Faragó József 16 holdas, Kovács István, H. Kiss László, meg a többiek. Igen. A falu sorsának irányításában ők is résztvesznek. Ez természetes is, hiszen az alkotmány második pontja kimondja „A Ma­gyar Népköztársaságban min­den hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói válasz­tott és a népnek felelős küldöt­teit útján gyakorolják hatalmu­kat.“ Egyszóval Adonyi István hi­res ember lett. Persze jónéhány esztendővel ezelőtt nem vö t ennyire ismert a neve. Ura­dalmi cseléd volt dr. Tóth Ká­roly 500 holdas birtokosnál. Robotos. Máskor meg reszes. arató. Mikor hogy hozta a sors, a szegény parasztok nyomorú­sága. így teltek évei a telsza badulásig. Aztán lett csak iga. zán. a maga embere. Az ura­dalom födjét felosztották a falu szegényparasztjai között, s ju­tott ebből Adonyi István csa­ládjának is... Megváltozott Adonyi István élete a község életével együtt. Amikor 1950. októberében meg­választották tanácstagnak, egy­re többet látott, hallott. Ma­ga is rendszeresen résztvett a tanácsülésen, hallgatta az elő adásokat. — Láttam én már, hogy egészen más világ van itt születőben. — mondogatta ott hon, s erről beszélt szomszédai­val is. ■ Lii Szombaton, a tanácsülésen az elnökhelyettes tájékoztat ta a részvevőket arról, hogy vasárnap Szabadszállásról, de az egész járásból parasztkür döttség látoOatja meg a kis­kunfélegyházi Dózsa termelő­id Gyorsan haladt az idő, de az autó még sebesebben. Hamaro­san megérkezett a látogató cső pox't a szövetkezetbe. A kül­döttség tagjai legelőször a 10 holdas kertészetet tekintették meg. Láthatták az öntözéses gazdálkodásnál a legszebb is­kolapéldát. A gyönyörű zöid- égfélék: a paprika, paradiesom s a többi növény. A tsz elnöke elmondotta, hogy a kertészet több mint 1 millió 300 ezer fo­rinttal gyarapítja a szövetkező tagok keresetét. Továbbmenve megnézték az új, korszerű, 50 férőhelyes tehénistállót. Itt 37 fejőstehén naponta átlagban 7 liter tejet ad. Ezeknek a jószá goknak kisvasúton szállítják a takarmányt. A betonjászol met lett kétoldalt a tehenek, közepén pedig fut, a vágány. Ezzel lé­nyegesen megkönnyítik az ál­latgondozó munkáját. A dolgozó parasztok sorba néztek mindent: a szépen gon dozott hízókat, a sok jószágot meg az összes növényeket. A küldöttség tagjai végül megte­kintették a Vasszerkezeti Gvá rat, amelynek helyén két éve még rozsot arattak. Itt aztán láthattak olyaa alkotást, ame­lyet még talán képekben sem Mire végétért a látogatás bi­zony beesteledett, Gazdag ta­pasztalattal indultak hazafelé. m Szabadszálláson nagy ér deklődve várták a küldöttek hazatérését- Az éitszakába be­lenyúlt■ amikor Adonyi kiér a tanyába- felesége érdeklőd­ve kérdi, hogy mit látott. A Oazda röviden válaszol s köz­ben átadja a mintát, a két- ökölnyi nagyságúi paprikákat — Igen, sok szép mindent lát­tam. úgy gondolom, mink is belépünk a csoportba. Másnap, hétfőn alkonyaltá- jón, mintha meghívták volna a szomszédokat, úgy jöttek össze Adonyi tanyájához Kovács István. II Kiss L. tíencze Péter. Csehi Ferenc­Hatos István, Elek Kovács István és Szűcs Sándor. — Nagy figyelemmel hallgatják a küldött beszámolóját. Lesik a szót, minden érdekli őket■ Adonyi elmondja például, hogy a %>arasztember élete mennyire megkönnyebbül a gérii erő felhasználásával. A szövetkezetben traktor szánt­tá a földeket, aratódéio, kom­bájn aratja g gabonát, kis­vasúton hordják az istállóba takarmányt, motorosszi­vattyúval öntözik a kertésze­tet. Egyszóval mindent gépi erővel végeznek. — Amerre a szövetkezetiek földje fekszik, egészen más minden növény arculata — jegyzi meg elégedetten a gaz­ig, — Meg kell mondanom, jól dolgoznak a szövetkeze­tiek. Szép a kukoricájuk• a krumplijuk, a '-"ápoljuk, de minden, minden. — Csak ne dicsérje olyan nagyon azt a szövetkezetét, — vád közbe hirtelen H. Kiss — megéltem én ed'1’ a >" náfa- nélkiil, meg eztán is. Ha sze- gényebb vagyok, akkoris ma­gam ura gazdája vagyok a 2? hold földön. — Na várjon csak szomszé­dom — kezdi Adonyi — meg­éri az magának, hogy gazda és méd sem gazda. — Hát ez már nie g hogy értjük 2 — Úgy, ahogy azt. maga is tudja. Rabja a földnek, éjjel- nappal dolgozik. Az évi ter­més betakarítása után sem tudunk nagy eredményt fel­mutatni. Ugyáriakkor a ter­melőszövetkezetben a fejteti gépierő felhasználásával. a? új módszerek alkalmazásával a holdanként), átlaguknál jó­val túlszárnyalnak, bennün­ket. — Ebben Igaza van. De hát most a szövetkezetben sem lesz nagyobb a jövedelem — Már hogyne lenne. Ki­számították a Dózsában az évzáráskor, október 1-én leg­alább családonként tisztán 12 13.000 forint, vagy ennél na­gyobb jövedel c>h jut. Nem beszélve arról, hogy még azonkívül a munkaegységre kapnak krumplit, kukoricát, búzáit, rozsot, babot, de min­dent, ami a szövetkezetben terem. Hoszasan elvitáznak a konyhában, végül úgy dön­tenek: új csoportot alakíta­nak• a közös gazdálkodással szebbé, boldogabbá teszik a, életüket. a kecskeméti J üzemek elértek. Látjuk, hogy ai terv eddigi két éve alatt hogyan modernizáló­dott és épül folyamatosan a Kecskeméti Gépgyár, öntödéjé­ből új épületben elhelyezett kor­szerű, mechanikáit műhely épül, a tisztítómühely szép, világos' és egészséges új épületbe költö zik és megvalósul dolgozóinak új öltözője, fürdője és egyéb szociális létesítménye. Teljesen új képe lesz a kapi­talista időkben épített, szűkre, szabott, csak á nagytőkés pro fitot szemelött tartó gépgyár­nak, Egy modern gépgyárat va. rázsol helyére az ötéves terv; ahol a dolgozók] az élenjáró sznv. jet munkamódszerekkel, a gé­pek irányításával cserélik fel a nehéz fizikai; munkát. Énnek a beruházásnak a megvalósítása 18 millió forintpt jelent. Az új. jáépíté3 egyrésie napjainkban is folyamatban van, A kiállításon látjuk egy másik jelentős .kecskeméti üze­münknek, a Hütőháznak műn káját is fényképekben és grafikonokban. Szemünk elötl vonul el képekben, miként emelte a terv az üzem alapterü. letét a réginek több mint ötszö­rösére, a gépek kalóriateljesít, rnényét több mint nyolcszorosé ra, az évi átlagos forgalmat pe. dig több mint tizenkészeresére. így mutatja be a Tervkiállítás üzemeink életé^j és azt a szá. mpkban kifejezett és hatalmas fejlődést, amit mindnyájunknak jelent az ötéves] tervünk, a béke terve. au arsaosi®a3Bti3B>B«en«*BinBBan* Sant’}« Isméi naiji i!í«!pt a 1 óiéban ! 12 találat — 20. KO ferint 11 találat — &50 forint 10 taiálat — 125 íerint Felhívjuk a fogja dók figyelmét, hog> a 'Dohánygyár—Csepeli Szikra Nyári Kupa mérkőzés Csepelen ke­rül lejátszásra. Totózzcn — Nyerhet! 20b A {íróin irdetések ZÖLDFA-utca 18. számú ház eladó. — Értesítést ad: Sz^bó ügyvéd, Kecs­kemét, Beloiannisz (Tatay) tér 1. 60S* UJ gyermeksportkocsi, fehér, nikkele* zetí, eladó. — Kecskemét, Czollner-iéi 32. sz. Iskola mögött. *>00 UJ konyhabútor eladó. — Dobó I.-utca 2. sz. Kecskemét. 505 PATKANYFOGÖ tacskókutya eladó. — Kecskemét, öz-utca ?0. sz. 50(* ELADÓ üvegfal Ajtóval, 200 darab Eternit-pala és egy öltöny fekete féri* ruha. — Kecskeméti, Füzes-utca 8. a», alatt. 604 100-AS DKW-motcr széles gumikkal eladó. — Kecskemét, Jókai-u. 47. sz. 510 ELADOK: beroshorjők, magasnyomású permetezőgépek, szplőprések. — Kecs­kemét, Szechenyi-té^ 16. sz. 51o bacskisicunniegyei NÉPÚJSÁG* az MDP Bácsk skunmegyei BizottsSgs napilapja Felelős szerkesztő: KöVAR! PÉTER Szerkesztőig: Kecskemét, Széchenyi-tér 1. sz. Telelőn: 26—IS, II— 22 és 20—9í Felelős kiadó: NÉMETI JÓZSEF Kiadóhivatal: Kecskemét, Széchenyi-té? I. sz. Telelőn: 22—OS Bacskistcunrnegyei Nyomda V Kesskemét. — Telelőn: 24—09 Felelős: Faragó Imre igazgató ÖTÉVES TERVKÖLCSÖN !í. sorsolása augusztus 20—23. Augusztus 20-án délelőtt j 0-től fél 1 óráig ünnepélyes megnyitó és sorsolás a Margitsziget Szabadtéri Színpadon, délután fél 3 órai kezdettel sorsolás a JVIargltszigeti Sza­badtéri Színpadon. Augusztus 31 én délután 3 órakor sorsolás a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Augusztus 33-én délután 3 órakor sorsolás a Zeneművészeti FöisKola nagytermében. Augusztus 33-án délután 3 órakor sorsolás a Éeneművészeti Főiskola nagytermében. A sorsolás nyilvános! Szabad belépés! 202

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents