Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-13 / 189. szám

IE*»y liiircos párttageyíílís tapasztalatai: A szodáldemokraíízmus és a jobboldali szociáldemokraták kártevő tevékenysége a Kecskeméti Gépgyárban Hogyan nyilvánul meg ennek során láttuk, hogy a Gépgyár vártvezztősége és vdlla,utvezetöséae elbizako­dott■ azonnal eszünkbe jutot­tak Rákosi elvtárs szavai: „rHiol az önelégültség lett úrrá. ott eltompul a éberség-'’ A, taggyűlés a beszámo.Ó és a hozzászólások tükrében mutatta me a Horváth Már­ton élvtárs által elmondottak mély igazságát: „Általános jelenség a szociáldemokratiz- mus veszélyességének lebe­csülése. Sokan elintézettnek vélik a kérdést azzal, hogy nyílt szociáldemokrata szer rezetekbe nem ütközünk töb­bé. Tudnunk kell: ha küzde- nünk kell egyes munkásréte­gek elmaradottságával, ha fontos harci kérdésként vet­jük fel a munka- és bérfe­gyelem ügyét, ha a munka- verseny itt ott formálissá vá­lik■ ha felüti fejet a demagó­gia, ha ellenséges kártevő- munkába ütközünk üzemeink­ben — akkor nemcsak általá­ban „pzlaárl maradványok­kal”, hanem konkrétan szo­ciáldemokrata ideológiával. esetleg szervezett szociálde­mokrata tevékenységgel ál­lunk szemben. a szociáldemokratizmus ben egu-egy mintát kétszer, háromszor kell elkészíteni, amire az jó lesz. Vagy pedig hogy a dolgozók és a műsza- ki értelmiség között válasz­fal keletkezik, amint Migléczi eivtáre magyarázta. Amikor például a műszakiak a selejt- csökkentés érdekében tervet dolgoztak ki< akkor egyes dolgozók vagy nem. vagy fordítva hajtották végre- — Kondorost József művezető, akinek műszakjában kétszer annyi a selejt, mint az őt A jobboldali szociáldemokraták aknamunkája A Kecskeméti Gépgyár üzemi pártszervezete taggyű­lést hívott egybe folyó hó lh én- hogy megvitassák a Köz- ponti Vezetőség jtíflius 27— -28-1 ülésének útmutatása alapján, miként nyilvánul meg üzemükben a szociálde- ’niokratizmus. hogyan néz ki a jobboldali szociáldemokra­ták tevékenysége. E taggyű­lésen résztvett a pórt megyei bizottsága részéről Németi József elvtárs titkár, Haian- ‘da István elvtárs és a városi pártbizottság titkára, Illés István elvtárs. Megjelentek ezenkívül a megye jelentő­sebb üzemeinek párttitkárai. vállalatvezetői. Miért a Kecskeméti Gép­gyárban került sor erre a fontos taggyűlésre és miért ■most? E kérdésre Halanda elvtárs világított rá hozzá­szólásában. — Azért, most ke­rült sor erre a taggyűlésre, mert mi sem figyeltünk fel kellően a szociáldemokratiz- musra- Csak a Központi Ve­zetőség ülése után, amikor Horváth Márton elvtárs be­számolója alapján megvizs­gáltuk megyénk e fontos üzemének helyzetét. Amikor Balogh Ferenc elvtárs hozzászólásában elmondotta, hogy ez év januárjában, ami­kor a vállalat vezetését át­vette, a termelés emelése ér­dekében a fejlettebb szovjet módszereket igyekezett meg­honosítani. Azonban a dolgozók jelentős része ragaszkodott a régi. elavult módszerekhez, félt az újtól. Már ebben is megmutat­kozott- hogy a munkások nagyrésze nem mentes a szo- vi üld e mo k ratizmu stól. Még bonnük él az, amire a jobboldali szociáldemokraták évtizedeken keresztül igye keztek nevelni a munkáso­kat hogy csak a pillanatnyi érdekeikkel törődjenek, hogy kicsinyes, szűklátókörű, anya­gias, maradi gondolkozásúti k legyenek. Az üzemi vártszervezet megelégedett a termelési eredményekkel, nem fordí­tott kellő aondot, a munkások nevelésére, — lebecsülte a vsociáldemokratizmus veszé­lyességét. Megfeledkezett ar­ról. hogy a mi viszonylag békés, sikeres fejlődésünk­ben még erősebben burjánzik a szociáldemokratizmus. — Most. amikor kezd túlságo­san is megszokottá válni a jó. nyugodt élet, — könnyen terjed a kényelmesség és az anyagiasság szelleme. A dolgozók által kért fe­lülvizsgálat előtt olyan laza volt a norma az üzemben, hogy sok munkás 8 óra helyett csak 5—6 órát dolgozott. így is magas jövedelemhez jutott, s nem gondolt arra. hogy ez az önzés, elpuhult- ság. az áldozatoktól, erőfe­szítésektől» fegyelmezett munkától való húzódozás nem viszi előbbre szocialista építésünkét. Mért gyakran becsületes dolgozókról vo’t szó, a pártszervezet vezetősé­ge sem fiaveit fel arra, lioOy ezek a dolgozók lényegében a szociáldemokratizmus hatá­sa alatt cselelcszenek. Ugyanígy jellemezhetjük a mintaasztalos műhelyben Csengődi művezető magatar­tását. aki — mint ezt Nagy elvtárs a hozzászólásában megvilágította — nem ma­gyarázza mit, hogvan kell Csinálni. Ennek következté­A Központi Vezetőség megállapította^ „Üzemeinkben ma is akadnak olyanok, akik tudatosan, vagy öntudatlanul szociáldemokrata, nézeteket hangoztatnak és „utánpót­lást”. kapnak a munkásosz­tályba beáramló deklasszáU elemekből és az új munkások legelmaradottabb rétegeiből” A szociáldemokratizmust a jobboldali .szociáldemokraták igyekeznek terjeszteni a mun­kások között. Igaz, hogy az imperialisták nyílt jobbolda­li szociáldemokrata ügynök­ségét szétvertük és megte­remtettük a munkásosztály egységes. marxista-leninista pártját, ez azonban nem je­lenti azt, hogy nálunk nin­csenek jobboldali szociálde mokraták. De igen vannak, s ezek tenyésztették a szociál- demokratizmust a Kecskemé­ti Gépgyárban is, Nagy Vilmos, az egyik bri­gádvezető, aki a nyilas párt­nak volt tagja, az anyja Amerikában tartózkodik, — egyike volt azoknak, akik til­takoztak az ellen, hogy a ter­melést emeljék. Kije.entet- ték, hogy a kapitalista rend­szerben három kádat öntöt­tek, az is, elég volt. Most pe­dig nyolcnál is többet kíván­nak. Gábor Imre pökhendi, szemtelen hangon mondta: — Ha akarnék 10 kádat is tud­nék gyártani, de nektek nem akarok. Mircsók elvtársat, mert 8 kád helyett 9et for­mázott, brigádjával majd­nem megverte. „Kikészítés sei” fenyegette a párttitkái-t és a műszaki igazgatót is. El- bocsájtották az üzemből Bár­sony Jánosnét is. aki a mag- pad dolgozóit rettegésben tartotta, s az egyik dolgozót 2000 forinttal megzsarolta- Gengcliczki János kulákcse­váltó eHemmüszakban; — ki­jelentette, hogy „itt nem lehet magasabb termelést csinálni, csak maaasobb salejtet’. Mircsók János brigádveze­tő elvtárs hozzászólása kom- inuuista válasz volt erre a kijelentésre, amikor azt mon­dotta; — Az, hogy brigádom­mal nem 8, hanem 9 kádat készítek el egy nap, ez nem véletlen és nem erőszak. Csu­hán egy kissé jobban meg kell szerveznünk a munkát és 10 kadat is el lehet és el fo­gunk készíteni, hiszen a leg­utóbb 7 és fél óra alatt for­máztuk meű a kilenc kádat. A normarendezéskor meg­nyilvánult dohogás és elége­detlenség sem egyéb a szoci- áldcmokratizmus meguyilvá- állásánál, hiszen a norma- reud-Zés után is az üzem munkásainak átlagos kerese­te meghaladja az 1000 forin­tot. Ugyanakkor elfeledték azt, hogy milyen körülmények között dolgoz, tak a múltban. Németi elvtárs emlékezte­tett arra, hogy nem egy dol­gozó hajnali 3 órakor ment be a formázóba, — s mert at üzem kapitalista vezetősége coak 0 órakor eugedte meg- gyujiani a villanyt, — gyer­tyát hozott hazulról és e mei lett dolgozott munkaidőn ki­vit-, hogy néhány fillérrel többet keressen. Ma pedig kedvező viszonyok között, a munkanélküliség és a kizsák­mányolás rémétől mentesen dolgozhat minden munkás hazája megerősítéséért, a niég jobb életért. Nem ritka jelenség az előbbieken kívül a megnemértés, vagy épp ni ellenségeskedés az üzembe kerü'ő nőkkel és fiatalokkal szemben mete a raktárból jóváhagyás és nyugta nélkül anyagot adott ki a Kisipari Terme.ő- szövetkezetnek megmunká­lásra, s az üzemen kívül el­készített munkadarabot nem vette át. Ezek az elemek ak­kor kezdték el üzelmoiket, mi­kor már magasabb funkcióba kerültek. Gengcliczki párt- tagjelölt lett, s a DISZ Köz­ponti Vezetőség tagja. A pártból és a DlSZ ból kizár­ták, e ugyanúgy eljárást in­dítottak ellene, mint a töb­biek ellen. Ezek a jómadai-ak között volt Elefánti külák is, aki földjét haszonbérbe adva a felvételnél íé revezette az üzem vezetőségét, a gyárba ment a szociáldemokratiz- must táplálni. A munkásosztály, a dolgo zó nép minden ellensége meg­található. Tehát a rongyos- gárdistáktól a nyilasvezetőn keresztül a kulákig azok kö­zött, akik minden eszközzel igyekeznek megkönnyíteni a jobboldali szoeiáldemoraía, lényegében burzsoá ideológia kiterjesztését, akik szé.esíte- ni igyekeznek a szodáldemo- kratizmust. „A szociáldemokratizmus elvi és gyakorlati leküzdése — állapítja meg a Központi Vezetőség ülése — a kapita­lizmus befolyása, ellen vívott harcunk legfontosabb felada­ta üzemeinkben”. A Kecske­méti Gépgyár pártszerveze­tének taggyűlése elősegítette azt, hogy a pártszervezet he­lyes^ irányban folytassa mun­káját a szociáldemokratiz­mus ellen. _ Azon túl, hogy leleplezték és eltávolították az üzemből a jobboldali szociáldemokra­tákat. a taggyűlés megvilá­gította, hogv »z eddiginél sokkal éberéb­A begyűjtési versenyben változatlanul a 12. helyen vagyunk A hc-tgyiljtési minisztérium versenyjelentése > A begyűjtési verseny napróL napra hevesebbé válik. A me­gyék között tovább folyik a fej fej melletti küzdelem, A har­madik helytől a 15-ig csupán egy-két százalék, nem egyszer csak tizedszázalék választja el egymástól a megyéket. A gabonabegyüjtési verseny állása: Azok a kirándulók, akik egy­két évvel ezelőtt jártak a Lienin.csatorna építkezéseinél, ma csodálkozva nézik azokat az új falvakat és városokat, ame­lyek azóta nőttek ki a csatorna partján. A csatorna 13. számú zsilipje és a hozzákapcsolódó négy. kilométeres gát duzzasztotta fel az egykori kopár szakadékok helyén a Karpovkai-tengert. A tenger északi partján terül el a Karpovkai Vizierőmü munká­sainak és kezelőszemélyzetének új városkája, Novaja-Ujovka. Többszáz vadonatúj, pirosfetejü téglaház áll a zöld fákkal öve zett nyílegyenes utcákban. A városka valamennyi útját, jár. A jugoszláv pouuuai emig­ránsok „Za Szocijaliszticsku Jugoszlaviju“ című, Moszkvában megjelenő lapjában Borisz Bacsevszkl a macedón dolgozó parasztság Tlto.ellenes harcáról a többi között a következőket írja: Macedónia dolgozó parasztsá­gát — ugyanúgy, mint a többi parasztot Jugoszláviában — a legkegyetlenebbül kizsákmá­nyolják és kifosztják. Napról. napva növekszik a koldúsbotra juttatott parasztok száma. A macedón parasztság kétszeres Igát húz: egyrészt a kulákok zsákmányolják ki, másrészt pe­dig Tito fasiszta állama foszto­gatja. A titóista rendőrség tízezer, számra hajtja kényszermunká­ra a szegényparasztokat, akik kénytelenek a kulákok „sző. Több olasz katona tért haza nemrég Koreából Olaszországba. Az tlnita munkatársa előtt két olasz katona, Alessandro Volte- ro és Giuseppe Grilli — elmon­dotta: Dél-Koreában járványok és éhínség következtében oly tö­megesen haltak és halnak meg az emberek, hogy szinte meg­szokott dolog, hogy az utcákon holttestek fekszenek. Az olasz katonák felháborod­Kedves Elvtársik! A pirtói földművesszövetke- • zet i(Jazgatóságánuk tagja va­gyok- À legutóbbi igazgatósá­gi ülésen versenyre hívtam ki a többi igazgatósági és fel• ügyelőbizottsági tagot a be­adási kötele.ettséa azonnali teljesítésére. Ebből a verseny­ből győztesen kerültem ki, de győztesnek mondhatom a töb­bi társaimat is, mert vala­mennyien eleget, tettek kötele­zettségüknek. Én hétholdas kisparnszt va­gyok és a versenykihívásra ben kell harcolni a békés illúziók, a megnyugvás, az önelégültség ellen. Lankadatlan politikai neve­lőmunkát kell folytatni, ki kell terjeszteni a pártokta­tást. mert miként, a hozzá­szólások is bizonyították, ép­pen ezek gyenge volta ered­ményezte azt- hogy a jobbol- |da;i szociáldemokraták gya- llázatos tevékenységére nem 1. Zala 100.7, 2. Vas 92.4, 3J Pest 88.5, 4, Veszprém 87.2j 5. Heves 86.' >, 6. Komárom 82.6j 7, Győr 82.1, 8. Somogy 82.1J 9. Csangrád 79.6, 10. Békés 78.9, 11. Szolnok 78.8, 12. Báca 74.7, 13. Hajdú 74.6,’ 14’ Sza­bolcs 73.8, 15. Tolna 72.2, 16., Nógrád 70.5, Í7. Baranya 69,7, 18. Fejér 68.1, 19, Borsód 60.5J dáját aszfalttal burkolták. Közvetlenül a korpovkai víz­tároló partján épüt fel Novaja- tljovka új, oszlopos hajóállomá­sa. A hajóállomás környékét parkok, gondozott virágágyak díszítik. A hajóállomástól nyíl­egyenes sétány vezet a város központjáig, a kultúrpalota épü. létéig. Itt emelkedik a középis. kola kétemeletes épülete Is. Hasonló képet mutat a csatorna mentén felépült többi köszég és város is. MarinkOva, Bereszlavka és a többi helysé­gek a szovjet nép alkotó erejé­nek müvei ezen a tájon, ahol másfél évvel ezelőtt még a szá­raz pusztai szél kergette a ho­mokot. (MTI) veiKezeteDen- piaci áron meg­vásárolni saját terményeiket, amelyeket nagy kínnal gonddal termeltek. A macedón dolgozo parasztság kizsákmányolásának egyik mód­ja a dohánnyal való mesterke­dés. Tltóék kényszerítik a pa­rasztokat, hogy dohányt termel­jenek, hogy azután elrakvirál- ják tőlük. Ezért a macedón pa­rasztok nem hajlandók dohányt termelni, vagy ha termelnek, nem szolgáltatják be, A dolgozó parasztok egyre inkább szembeszegülnek a vérszopó kulákokkal is. Erős mozgalom indult a dolgoaő pa­rasztok között a kulált-szö- vetkezetek felszámolására. Szá­mos helyen a parasztok tömé. gesen léptek ki a kulákszövetke. zetekböl, (MTÏ) va számoltak be az amerikaiak oldalán harcoló török fasiszták szörnyű kegyetlenkedéseiről. El­mondották, hogy a törökök a kezükbe került foglyok fülét; orrát levágják, gyakran lefeje. zik őket. Az amerikai repülök által végrehajtott bombázásokat csakis a „vadállati“ jelzővel le­het illetni — mondották az olasz katonák. (MTI) az késztetett, hogy szövetke­zetünk a legnagyobb tömeg* szervezet a községben. Ne­künk élen kell járni és példát kell mutatnil Úgy gondoltam, hogy a példa ra'Jadós. Az eredmény nem is maradt eU mert szomszédaim ugyanúgy a cséplőgéptől a raktárba, vit­ték gabonájukat. Dér Mihály 7 óra alatt teljesítette az ál­lam iránti kötelességét■ A kör­zetemhez tartozó élenjáró dob gozó parasztok mind példát mutattak. Jmgrund József igazga- _____tósági tag. Pirtó. figy eltek fel időben. Fegye­lemre, harcOsságra, áldozat vállalásra kell nevelni a dol­gozókat. Szívós felvilágosító munkával segítoni kell a po1 litikaüag elmaradt, becsüle­te« munkásokat, hogy meg­szabaduljanak a ezociáldeino- krai izmus ma ra d vá n y a i tők Ennek megvalósításával * Gépgyár visszaszerezheti a büszke élüzem csillagot A szomszédaim is a cséplőgéptől közvetlenül adták be gabonájukat Koreából hazaiért olasz katonák nyilatkozata * II macedón parasztok harca a Tito-klikk ellen f 1 11 .............. . Uj városok a Lenin-csatorna partján

Next

/
Thumbnails
Contents