Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-28 / 201. szám

szcmya összeegyeztethetetlen a párttagsággal,

A másik hiba, ami előfordul pártunkban az, hogy a kommunisták egv része hely telenül azt hiszi, hogy pártunkban kétféle fegyelem van: egy a párttagok, egy pedig a vezetők számára. A párt nem békélhet meg az ilyen uraskodó, nártellenes elképzeléssel. Ezt a hibát határozottan ki kell Irtanunk, mivel aláássa a párt- és az állami fegyelmet és ezzel komoly károkat okoz a párt és az áUam érdekeinek- A szervezeti szabályzatban feltétlenül rá keli mutatni, hogy pártunknak eSv fegyelme, ogy törvénye van az összes kommunisták számára, függetlenül érdemeiktől és állásuktól és hogy a párt és az állami fegyelem megszegése összeegyeztethetetlen a párttagsággal.

Kiderült, hogy sok kárt okoznak a pártnak azok a kommunisták, akik — bár végnélkül hangoztatják a párt iránti odaadásukat — valójában azonban elnyomják az alulról jövő kritikát A párt mindig hatalmas jelentőséget tulajdonított az üu bírálat és különösen az alulról jövő bírálat fejlődésének a munkában, a hiú önteltség és a munkában való látszatsiker, elleni harcban mutatkozó hiányosságok feltárásának, A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a bírálat jelentőségének megmagyarázása egyedül nem elegendő- Erélyes harcot koll folytatni azok ellen, akik gátoljak a bírálat fejlődését. Ezért a ezervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a bírálat elnyomása súlyos bűn é6 hogy az, aki elfojtja a bírálatot, hívaikodással és magasztaláéi helyettesíti, nem maradhat meg a párt soraiban.

Ezzel kapcsolatban meS kell mondani- hogy a kommunisták egy része körében az a káro-s vélemény kapott lábra, hogy a párttagoknak nem kell jelentést jtenniök a párt vezető szerveinek egészen a központi bizottságig a munkában mutatkozó hiányosságokról, Nem ritkán fordul elő, hogy felelős funkcionáriusok akadályozzák a kommunistákat, abban, hogy a vezető pártszervek, a központi bizottság előtt feltárják az ügyek kedvezőtlen á1- lását azzal az indokolással, hogy ez állítólag akadályozza őket a munkában. Világos, hogy a párt köteles kíméletlen harcot folytatni az ilyen méltóságos urak ellen- A szeryezeti szabályzatban jelenleg az szerepel, hogy a párt tagjának joga van bármely nyilatkozattal bármely pártfórumhoz fordulni, egészen a központi bizottságig. Mint látható, ez nem elégséges, A szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a párttagnak nemcsak joga, de kötelessége, is személyekre való tekintet nélkül közölni a vezető pártszervek’ kel egészen a központi bizottságig a munkában észlelt hiányosságokat,! azokkal

szemben pedig, akik megakadályozzák a párt tagját ennek a kötelességének a teljesítésében, a szerve^íti szabályzatban ki kell mondani, hogy _ az ilyen személyeket szigorúan meg kell büntetni mint a párt akaratának megszegő it.

I A továbbiakban nagy hiba y amely elter.iedt a kommunisták egy része között — az igazságnak a párt előtt való eltitkolása, a nem igaz, nem becsületes magatartás a pár* tál szemben. Világos, hogy a párt nem tűrhet soraiban csalókat, mert az ilyen emberek aláássák a "árt iránti bizalmat, erkölcsileg szétzüllesztik a kommunisták sorait- A szervezeti szabályzatban feltétlenül rá kell_ mutatni, hogy a. kommunista hazug

magatartása a párttal szemben, a párt fíl re vezeté&e a legsúlyosabb bűn és összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Amellett sem lehet elmenni, hogy a kommunisták körében elég széles körben elterjedtek a poétikai könnyelműség és meggondolatlanság megnyilvánulásai, a párt és államtitok kifecsegése. .A politikai éberség kötelező minden kommunistára nézve minden munkahelyen, minden körülmények között. A szervezeti szabályzatban ezzel kapcsolatban elő kell írni, hogy a párt tagja köteles megőrizni a párt- és államtitkot és hogy ennek kifecsegése bűn a párttal szemben és összeegyeztethetetlen a párttagsággal,

Végül el kell ismerni, hogy sok párt-, szovjet- és gazdasági szervezetben nagy hiba a káderek kiválogatásának helytelen módszere, amikor ezt a kiválogatást a baráti kapcsolatok, személyes ragaszkodás, egv vidékről való származás, családi kötelékek alapján végzik. Világos, hogy a funkcionáriusok ilyen kiválogatásának semmi köze sines a pártunk által elfogadott elvekhez és kárt okoz a pártnak. A szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a párttag köteles pontosan teljesíteni a pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválogatására vonatkozó útmutatásait és a szervezeti szabályzatba be kell venni, hogy ezeknek az útmutatásoknak a megsértése összeegyeztethetetlen a párttagsággal,

Az elmondottakból kiindulva szükséges:

1. új megfogalmazásban kifejteni a szervezeti szabályzat megállapításait^ a párttagok kötelességeiről, márpedig:

„3. A PARTTAG KÖTELESSÉGE. HOGY:

a) állandóan őrködjék a párt egységén, mint a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltételén;

b) tevékenyen harcoljon a párthatározatok: végrehajtásáért. Nem elegendő, hogy a párttag csupán egyetértsen a párt határozataival: kötelessége, hogy harcoljon e határozatok megvalósításáért, A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatározatokhoz, gyengíti a párt harcképességét és ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal;

c) mutasson példát a munkában, elsajátítsa munkájának technikáját, szüntelenül emelje munkájában szakmai képzettségét;

d) állandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, idejében reagáljon a dolgozik igényeire és szükségleteire, megmagyarázza a pártonkívüli tömegeknek a párt politikáiét és határozatait s emlékezetébe vésse, hogy pártunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik;

e) emelje öntudatát, sajátítsa el a marxizmus-leni- nizmus alapjait;

f) megtartsa a párt- és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párttagra. A pártban nem iehet kétféle fegyelem: más a vezetők és más az egyszerű párttagok számára. A pártban egv a fegyelem, egy a törvény minden kommunistára nézve, érdemeitől és tisztségétől függetlenül. A párt- és az állami fegyelem megszegése súlyos hiba, amely kárt okoz a pártnak s ezért ösz- szeegyeztethetetlen a párttagsággal;

g) fejlessze az önbírálatot és az alulról jövő bírálatot, tárja fel és igyekezzék kiküszöbölni munkáia hiányosságait, harcoiio» _ á

munkában a látszatsiker, az önteltség és az önelégültség eben, A bírálat eüojtá sa súiyos bún. Aki elfojtja a bírálatot, s hivaAodássai és magasztalással helyette siti, az nem maradhat meg a párt soraiban;

h) személyekre való tekintet neUiül közölje a pár; vezető szerveivel — egészen a központi bizottságig — a munkauan eszleit hiányosságokat. A párttagnak nincs joga, hogy eltitkolja a rendellenességeket, s közömbösen viselkedjek a párt és az ábain érdekeit sértő, helytelen oseiesedetekke, szemben. Azt, aki akadályozza a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a part akaratunak megszegőjét, szigorú büntetéssel ken sújtani;

i) őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne t]t koija el és ne forgassa ki az igazságot. Az a párttag, aki nem mond igazat és becsapja a pártot, a legnagyobb bánt követi el- ** nem maradhat meg a párt soraiban;

j) megőrizze a párt- és államtitkot, legyen politikailag éber s vésse emlékezetébe, hogy a kommunisták ébersége minden munkáké lyen és minden körűimé nyék között szükséges. A párt- és áhamtitkok kiíe- csegése bűn a párttal szemben, s összeférhetetlen a párttagsággal;

k) bármely helyen, ahová a párt állította, rendüietle nül hajtsa végre a pártnak a káderek helyes — politi kai és szakmai képzettségük szerinti — kiválogatására vonatkozó utasításait, — Ezeknek az utasításoknak megsértése, a funkcioná riusok kiválogatása eim- boraság, személyes ragaszkodás, egy vidékről való származás, családi kötelékek aiap.ián, összeférhetetlen a párttagsággal”.

2. A szervezeti szabályzat •A PÁRT. PÁRTTAGOK, KÖTELESSÉGEIK ÉS JOGAIK” fejezetében elő kell írni a következő kiegészítéseket is:

a) fel kell venni a szervezeti szabályzatba a következő cikkelyeket:

„11. Az alapszervezet nem hozhat határozatot olyan kommunistának a pártból való kizárásáról- aki. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, valamely szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottságának, határterületi, területi, körzeti, városi vagy kerületi bizottságának tagja.

A szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottsága- a határterületi, területi pártbizottság, a körzeti pártbizottság, városi kerületi pártbizottság tagjának a pártbizottság vagy a párttagok sorából való kizárásáról az illető bizottság teljes ülé se a szavazatok kétharmad többségével dönt,

12. A Szovjetunió Kom muuista Pártja Központi Bizottsága tagjának a központi bizottságból vagy a párttagok sorából való kizárásáról a pártkongresz- szus vagy — két kongresz- iszus közli időben — a Szov jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma határoz, a plénum tagjainak kétharmad többségével. A kizárt központi bizottsági tagot automatikusan a központi bizottságnak az a póttagja váltja fel, aki a kongresszuson a központi bizottság póttagjainak megválasztásakor megállapított sorrend szerint következik." ______

4. A párttagok jogairól.

A jelenlegi szervezeti szabályzatban bizonyos mértékig. szűkítették, és . pontatlanul fogalmazták meg a párt tagok jogait. A jelenlegi szer' vezeti szabályzat három pontját fel kell cserélni a Következő megfogalmazással: ,,4. A PÁRTTAG JOGA. HOGY

a) részt vegyen a párt gyűléseken vagy a pártsajtóban a párt politikai kérdéseinek szabad és tár gyilagos megvitatásában;

b) a pártgyűléseken bar mely pártmunkást megbíráljon;

c) részt vegyen a pártszer vek választásában mint választó és választható;

d) személyes meghallgatást követeljen mindazokban az esetekben, amikor az ő tevékenységéről, vagy magatartásáról hoznak döntést;

e) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal forduljon a párt bármely szervéhez, beleértve a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát is,”

5. A tagjelöltekről.

A pártszervezetek munkájának komoly hiányossága, hogy rosszui segítik a tagjelölteket a pártba való belépésre irányuló előkészületben és nem foglalkoznak személyi tulajdonságaikkal. A tag.ic.öltíégi idő gyakran üres formasággá válik és a tagjelöltek jelentékeny részénél több évig húzódik. A párt nem törődhet, bele ebbs a hiányosságba. Meg kell javítani a pártszervezetek munkáját a tagjelöltek körében és fokozni kell maguknak a tagjelölteknek felelősségét tagjelöltségi idejükért.

Ezzel kapcsolatban a szervezeti szabályzat

„TAGJELÖLTEK” fejezetébe fel kell venni a következő kiegészítést:

„A pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelölteknek, hogy előke- szüljenek a pártba való_ belépésre. A jelöltséffi idő le teltével a pártszervezet köteles taggyűlésen foglaikoz ni a tagjelölt ügyével. Ha a tagjelölt a pártszervezet által elfogadhatónak elismert okból nem felelt meg kellőképpen a követelményeknek, akkor az alapszer vezet legfeljebb egy _ évre meghosszabbíthatja jelölti Idejét. Olyan esetekben viszont, amikor a jelölti idő alatt kitűnt, hogy a tagjelölt személyi tulajdonságainál fogva nem méltó a párttagságra, a pártszervezet határozatot hoz a jelöltnek a tagjelöltek közül való kizárására-”

6. A párt kongresszusai és a központi bizottság teljes ülései összehívásának időszakairól.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a párt kongresszusai és a párt központi bizottsága teljes ülései összehívásának következő időszakait, célszerű megállapítani:

A párt rendes kongresszusát négyévenként legalább egyszer hív.iák össze:

a párt központi bizottságának teljes ülését hathónaponként legalább egyszer hívják össze. •

7. Az összszövetségi pártkonferenciákról.

A párt ezervezeti szabályzatának tervezetében nem szerepelnek előírások az össz- azövetségi pártkonferenciákról. A jelenlegi körülmények között nincs szükség összszövetségi pártkonferenciákat összehívni; mert a pár! politikájának megérett kérdéseit meg lehet vitatni a párt kongresszusain és a központi bizottság teljes ülé sein.

8. A politikai Irodának a párt központi bizottsága elnökségévé való átalakításáról.--------------------- I

Cé

lszerű, hogy a politikai irodát a párt központi bizottsása elnökségévé alakítsák át, amelyet, a közDonti bizottságnak a teljés ülések közötti munkája irányítására szerveznek, mert az „elnökség” elnevezés jobban megfelel azoknak a funkcióknak, me' lyeket a politikai iroda jelenleg tény.egesen végez. Ami a központi bizottság szervező munkáját illeti, amint a gyakorlat bebizonyította, célszerű ezt a munkát egy szervben, a titkárságban összpontosítani, ezért a továbbiakban a központi bizottság szervező irodája megszűnik.

Ezzel kapcsolatban a szervezeti szabályzat 34. cikkelyét a következő megfogalmazásban kell kifejteni:

„A Szovjetunió Kommu nista Pártjának Központi Bizottsága megszervezi s központi bizottságnak a tel jes ülések közötti munkája irányítására az elnökséget, a folyó ügyek, főleg a párthatározatok végrehajtása ellenőrzésének megszervezésére és a káderek kiválogatására pedig a titkárságot.”

0. A pártellenőrző bizottság naU a párt központi bizottsága mellett működő pártellenőrző bizottsággá való átszervezéséről.

Annak érdekében, hogy fokozzák a pártellenörzö bizottság szerepét a pártfegyelem megszegői és az azon esetek elleni harc terén, amelyekben a kom. munisták nem kielégítően teljesítik kötelességeiket, célszerű a pártellenörzö bizottságot át- szervezni a párt központi bi- zottsága mellett müködö párt- ellenőrző bizottsággá és létrehozni a helyszínen a helyi párt- szervektől független pártellenőr- ző bizottsági helyi meghatalma. zottak intézményét. A párt ellenőrző bizottságra kell bízni annak ellenőrzését, hogy hogyan tartják meg a párttagok és tagjelöltek a pártfegyelmet, rá kell bízni a páft programmjá- nak, szervezeti szabályzatának, a párterkölcsnek megsértésében vétkes kommunisták felelős, ségrevonását és a. szövetséges köztársaságok kommunista pártja központi bizottságának, a párt határterületi és területi bizottságainak a pártból való kizárásáról és pártbüntetések, ről szóló határozatai ellen beadott fellebbezések megvlzsgá lását. Az említettekből kiindulva a szervezeti szabályzat 35, cikkelyét új megfogalmazásban kell kifejteni, még pedig:

„A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a központi bizottság mellett megszervezi a pártellenőrző bi. zottságot.

A párt központi bizottsági nak pártellenörzö bizottsága:

a) ellenőrzi, hogyan tartják meg a párt tagjai és tagjelöltjei a pártfegyelmet, felelősség re vonja azokat a kommunistákat, akik megszegik a párt prpgrammját, szervezeti szabály, zatát, a párt- és az állami fegyelmet, valamint azokat, akik vétenek a párterkölcs ellen (félrevezetik a pártot, nem be csületesek, vagy nem őszinték a párt Iránt, rágalmazók, bürokraták, magánéletükben laza erkölcsüek stb.);

b) megvizsgálja az egyes sző. vetséges köztársaságok kommunista pártja központi bízott, ságának és a határterületi vagy területi pártbizottságoknak a pártból való kizárásokról és a pártbüntetésekről szóló határo zatai ellen beadott fellebbezéseket,

Á köztársaságokban, határterületeken és területeken a helyi pártszervektöl független meghatalmazottal vannak“

10. A párt központi bizottsága és a helyi pártszerveb apparátusáról.

Mint a tapasztalat mutatja, p pártapparátus felépítése a hely.