Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-27 / 200. szám

A fülöpszáílásí Dózsa ísz-nél közel 100 új lag jelentkezett felvételre

Az utóbbi hetekben Fü'.öp- bzultás dolgozó parasztsága tömegesen indult el a szövetkezeti gazdálkodás útján. Rövid két hét alatt négy III. típusú ú.i termelőszövetkezet alakult a községben. A uégy ú.i termelőszövetkezetben 2U0 család közel 3000 ho.d terüie- teu kezdte meg a közös gazdálkodást; Az alig egy hétté* ezelőtt alakult Kiskunság nevű III. típusú terinelőszö vetkezetben a tagok száma már meghaladja a százat- földterületük pedig eléri az 1500 ho.dat.

Az új termelőszövetkezeteket alakító dolgozó parasztokon kívül nagy számmal lépnek be a régebbi termelő' szövetkezetekbe is A fülöp- .-zállási Vörös Csillagba már 70 és a Dózsa termelőszövetkezetbe 100 új tag lépett be- Az érdeklődés mind a most alakult, mind a régebben működő termelőszövotkezeiek iránt olyan nagy. hogy a közeli napokban újabb száz és száz dolgozó paraszt belépőiéin lehet, számítani.

Fülöpszálláa dolgozó parasztjai tehát világosan felismerték a helves utat, a sző vétkezés útját és szakítanak a sok kínlódást jelentő kis- pareellával. Két-három esz tendővel ezelőtt, amikor a községben az első termelő- szövetkezetek alakultak,^ sokan még bizonvtaian lépések kei indultak neki az áj á; mik. Nem volt mé°r előttük több évre vleszamonő példa a szocialista nagyüzemi gaz dálkodásról. Akik azonban most lépnek termelőszövetke zetbe, azok már bátran teszik meg az első lépéseket is. hí szén már nincs megyénknek o'.y.an községe, ahol néhány termelőszövetkezet ne működne, s azok erőteljes fejlő dése és mindenki által kéz zeifogható eredményei ön magukért beszélnek. Az eltelt két három esztendő döntően bebizonyította a dolgozó pa .asztok előtt a szövetkezeti gazdálkodás előnvét az egyé- lí gazdálkodással szemben, bebizonyította, hogv a közös munka, az egymás kölcsönös támogatása végleg megszünteti a kispareelia okozta bi- zonytalan-'ágot és néhány esztendő alatt is jelentősen emeli a szövetkezeti tagok élet- és kultúrszínvonalát.

Erről beszél Utasi István 10 ho.das dolgozó paraszt is- aki két héttel ezelőtt írta alá a belépési nyilatkozatot a fű öpszállási Dózsa termelőszövetkezetben.

— Itt van a földem a Dózsa mellett — mondia Utasi István. — Három év óta szinte egg pillanatra se vettem

le a szemem a termelőszövetkezet tápjainak munkájáról. Folyton fin y ettem őket, hogy houyan dolgoznak és miként boldogulnak■ Hát jól dolgoztak és boldogultak is. Láttam .például Daci Antalt. Oluan szegény volt, amíg be nem lépett a termelőszövetkezetbe. hogy a ruha is alig akadt meg rajta. Nem egyszer Piég kenyere se _ volt, dióst pedig jó ruhában jár és emberségesen ék Van egy Je- hen^i négy darab süldője, meg százon felüli baromfija. Szóval meggyőződtem róla, hoUy aki szorgalmasan dolgozik, az szép jövedelemhez jut a termelőszövetkezetben, így aztán én is elhatároztam magam a belépésre.

Mióta Utasi István belépett, azóta már közel száz új tag jelentkezett felvételre a Dózsa termelőszövetkezet vezetőségénél. Pénteken délután is két új belépő kereste az irodában Szűcs elv- társat. a termelőszövetkezet elnökét; Sziávik Istvánné hét holdas é« Sonkoly Benő nyolc holdas. Három év alatt őket

is meggyőzte a szövetkezeti gazdálkodás. Már hetven esztendő körül járnak mind a ketten, mégis bizalommal tekintenek a .iövőbo és belépési nyilatkozatot kérnek. Bátran szakítanak a régivel, mert latiak. hogy a szövetkezeti gazdálkodás könnyebb és biztosabb megélhetést ie'ent számukra, mint a kispareelia, SzUivikné így fejezi ki a szövetkezet iránti bizalmát: — Látom, hogy a szövetkezetben könnyebben boldogulnak az öregek is. Mindig

akad nekik való munka és rendesen megélnek jövedelmükbőlUtasi István meg a gépekről beszél, amelyek megkony- nyítlk a termelőszövetkezeti tagok munkáját.

— A magamfajta öreg embernek nem. könnyű dolog már az aratás. Belefájdulnak a megkopott csontok — mondja mosolyogva. — Azért lépek be, mert a nagytáblákon aratógépekkei takarít ják le a gabonát. Meg aztán gépekkel többet is lehet termelni.

A bácsbokodi állami gazdaságban mühelygyűlést táv ta«#: a traktorosok. Farkas József előtt ott fekszik a miuifóztértíiftács határozata, mely az ő,zi munkák elvéë- zéséről szól- A minisztertanács határozata kimondja, hogy az 1953. évi termelésben további eredményeket kell elérni a növénytermelésben és már az őszi munkák elvégzésével meg- kell teremteni a nagyobb termés legfontosabb előfeltételeit,

— Ez pedig a jó laiajelőké- szítésnéi kezdődik. — mondja Égi Antal.

Számba is veszik mindjárt az elvégzendő munkát. 211,3 bold a mélyszántás, SCO bold a vetőszántás és ugyanannyi a vetés is.

Mit mond a minisztertanács határozata?

Gyapot alá október 15-ig, az összes egyéb ipari növények alá október 31-ig, a többi tavaszi vetésű növények alá pedig november 20-ig kell az őszi mélyszántást elvégezni.

— De az is itt áll. — mutat a sorra Farkas József —, hogy az őszi mélyszántást ennél korábban is elvégezhetjük.

A mühelygvülés sZámba- veezi a területeket, a gépek kapacitását és megszületik a terv. A 2330 hold mélyszántást 23 nap alatt, a SCO hóid vetőszántást 10 m>o, míg a vetést 8 nap alatt fogják be fejezni.

A megmunkálásra váró területet is felosztják. Három gép fog dolgozni. Minden gépnek kijelölik a területe kot, hogy az egyéni felelős séS érvényre jutásával emeljék a minőségi munka eredményeit is.

Farkas József úgy érzi hogy a szocialista munka- verecu.v lemlítő ie minden újabb eredménynek. Ki is hívja mindjárt versenyre Égi Antalt a vetés munkájának 200 százalékot teljesítésére.- Ezekben a percekben térnek haza a gyapotföldekrő! dolgozók. Meghallják, miről tárgyalnak a traktorosok- Csomóba verődnek és Strain szid Júlia mindjárt megfő* gadja, hogy a gyapotszedé? idejére 5 dolgozó társát megtanítja a kétkezee szedésre- Szajbert Erzsébet is nekibuz. dúl. Vállalja, bogy a gya potszedést 10 nappal a minisztertanács határozatában foglalt batáridő előtt, elvégzi

Termelőszövetkezetünkben rohamosan növekedik a belépők száma

Ebben az évben igen szép eredményeket értünk el- Már u kapúsnövények munkálatainak elvégzésénél, de az aratásnál, s főleg most a cséplés után, amikor szép eredmények mutatják « termelőszövetkezetek fejlődését, igen sok látogatója vein szövetkezetü üknek. ó ránkén t

jönnek az érdeklődök. Ki váncsiak az eredményeinkre, de általában mindarra, ami az Uj Alkotmány területén történik• Eddig a néhányna- pos látogatás után hét becsületes doiOozó paraszt, családjával erősödött szövetkezetünk- A jelek szerint még sokon tódnak belépni n tsz-be.

A l kötni á nvun k ün-n epére

sok szép vállalás történt a szövetkezeten belül. A növénytermesztési brigád három munkacsapata versenyt szervezett a 300 köbméteres silógödör mielőbbi kiásása érdekében. Ha-marosan hozzákezdünk a silótakarmány készítéséhez. A szövetkezetben legtöbb munkaegysége Dobos Péternek van, aki eddig 400 munkaegységet ért eb Második Török Mihály, aki 130-nál tart. Igen szépen dolgoznak a sertés gondozók is. Különösen Fábián András.

Hajdú Ferenc Jánoshalma, U1 Alkotmány tsz.

Újabb községek és termelőszövetkezeti

csoportok kaptáik szabadpiactartási .jogot

esurin, göböljárási Vörös Csillag, kiskunhalasi Paprika Antal, nagy baracskai Vörös Szikra, bajai Vörös Fény, báesbokodi Uj Élet, bács- szentgyörgyi Ságvári, bát- monostori Vörös Csillag, pák monostori Keleti Fény, bácsalmási Lenin, katymári Alkotmány, kunbajai Petőfi, madarasi Dózsa, madarasi Kossuth, petőfjszállási Keleti Fény, gátéri Béke, cso- lyóspálosi Béke, csolyóspálo- si Lenin.

A begyűjtési miniszter ijabb községeknek és terme- őszövetkeaeteknek megadta kenyér- és takarmánygabo- a szabadpiaci forgalmának ngedélyét. Ezek: Bácsszőlős. lunadacs és Zsanaereszto özsógek. Kiskunhalas város, ovábbá a következő tezcsk: lelyéciai Előre, szabadszáljá- i Arany János, kunszentmik- 5ei Tanács, dávodi Szabadág, szalkszentinártoni Bétáért, fajszi Vörös Csillag, alocsai Iszkra, kaskantyái [ossuth, kiskunhalasi MiRUD1CSÊK ÖRÖME...

L

átszólag ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi. Rudics Mihály délszláv dolgozó, aki a bácsalmási Táncsics ter melde söpört tagja, kidörzsölte szeméből az álmot és bekapcsol la a rádiót. A falurádió műsorát minden reggel meghallgat ja.

Amióta a vezetékes rádiót bevezették — ez a legkedvesebb szórakozása. Mindig a meleg hála érzése önti el, ha a készüléket bekapcsolja. Íme ezt is a terv hozta az életébe.

A terv, amelynek egyik áldása a vezető- kés rádió, a járási szülőotthon, a délszláv iskola és ouóda, a bekötőút és így tovább. .

M

indig arra gondol ilyenkor, hogy milyen sokat változott az élete. Mikor gróf Teleki Józsefnél napi 80 fillérért doh gozott napszámba, álmodni §em mert volna arról, hogy neki valamikor rádiója lesz és saját anyanyelvén olvashat újságot. Ma pedig mindez valóság. Érdemes volt tehát içrvkolrsônt jegyezni, hiszen államunk máris többszörösen visszaadta nekt, de minden becsületes bácsalmási dolgozónak a jegyzett összeget.

— Asszony, tegnap kezdték a tervkölcsön nyereményeinek húzd sát — mondta félig tréfásan a feleségének.

— Ha nyernénk, akár

nyugdíjba is mehetnék.

— Ugyan mán te,

hogy neked mindig

a tréfán jár az eszed

— válaszolta a kis

tömzsi asszonyka.

A z ember össze- szedelőzködött, kerékpárra ült és elkarikàzott a csoportba. Az asszonynak ezen a napon a községben volt dolga és ezért nem ment az urával.

Bent a faluban leh kendezve kiabált Ru- dicsné után Sztuposzkl István községi altiszt:

— Rudics néni álljon nneg. A'agy öröm érte magukat, nyert a kötvényük.

Rydiçsnéval forogni kezdett a világ. Alig akart hinni a fülének. Sztuposzkl gyorsan el* mondotta, hogy a takarékpénztár értesítette a tanácsot, hogy

az 1335 sorozatszámú, 0257 számú kötvény, mely Rudics Mihály tulajdonát képezi, 10 ezer forintot nyert.

T) udicsné nem tu- * doit hova lenni az örömtől. Hazarohant, leellenőrizte a számokat. Egyeztek.

— Kár, hogy csak ölve njcrintos a kötvény

— mondogatta magában. — Ha annak idején többet jegyzünk, akkor most több oénzt is kapunk. Igaz már így is többszörösen visszakaptuk a jegyzett összeget. Azért most is kapunk kétezerötszáz forintot.

— Látod, megjósoltam én előre — mond ta Rudics Mihály mikor este a nagy sze rencséről beszélgettek

— Most vehetsz ma gadnak, meg nekem is ruhát, cipőt, nem is kell megvárni, míg a csoportból kapunk pénzt.

F

észek neked két inget, egy inkát — számolgatja boldogan az asszony — meg még veszünk egy süldőt is.

A szabad, boldog életük tudatában örömmel tervező emberek elégedett mosolyával néztek egymásra.

& mélykúti Lenin és Alkotmány tszcs-tai Ízelték a beadóit állatok árának első részletét

A földművelésügyi minisztérium rendelet« értelmében d termelőszövetkezetbe a tagok által beadott, állatok és gazdasági felszerelések, valamint a takarmány és vetőmag értékét azonnal meg kell állapítani és a megállapított árat a tagoknak készpénzben kifizetni. Az ár kifizetése a vetőmagnál és takarmánynál azonnal egy összegben, a teheneknél és anyakocáknál egy év alatt részletben, a lovaknál és gazdasági felszereléseknél négy év alatt négy egyenlő részletben történik, ágy. hogy a megállapított ár 15 százalékát a szövetkezeti alaphoz kell csatolni.

Az alig egy héttel ezelőtt alakult mélykúti Hl. típusú Lenin és Alkotmány termelő- szövetkezetben augusztus hó 24-én becsülték fel a beadott állatokat. A felbecsülést a tagok közül választott négytagú bizottság végezte. A bizottság által megállapított érték első részletét még aznap megkapták a tao-ok. mert erre a célra az állam négy, illetve két év alatt, törlesztendő hitelt bocsáit a termelőszövetkezet rendelkezésére. A dolgozó nép állama tehát gondoskodik arról, hogy a tér, melőszövetkezeti tagoknak ne kelljen addig várni a beadotí állatok és gazdasági felszere-' lések árára, amíg a termelő- szövetkezet megerősödik.

A mélykúti Lenin tsz-be augusztus 24-én több mint 30 lovat, !iz Alkotmány tsz-be pedig 14 lovat adtak be a tagok- Odrovhia Péter 15 holdas dolgozó paraszt például' három lovat adott be az Alkotmány tsz-be, s azokért a bizottság 7000 forintot állapított meg. Odrovina Pétét megelégedéssel fogadta a bizottság határozatát és boldo gan vette fel az állatok értékének első részletét. A Lenin tsz-be Gilányi Péter augusztus 24-én lépett be és azonnal beadta a lovát és két tehene közül az egyiket. A Io vat 2800 forintra; a tehenei 2000 forintra értékelte a bizottság..

Rajtuk kívül a többi tagok is beadták lovaikat és a háztáji szükségleten' kívül egyéb állataikat, hogy megteremtsék az alapot a közös állatállományhoz és akadály nélkül indulhassanak el a szövetkezeti gazdálkodás útján.

A növényápolás mellett lendülettel halad a talaj előkészítés a garai állami gazdaságban

A garai állami gazdaság dől gőzéi büszkeséggel tekintenek az elnyert vándorzászlóra. mely jól végzett munkájuk eredményeit hirdeti. — Lelkesedés fűti munkájukat, hogy az előlegezett bizalomnak becsülettel helvt is álljanak. A jó talajelőkészítés jü vő évi jobb eredményeik biztosítéka- Ezért igyekeznek a mélyszántás mennyiségi munkája mellett minőségi telje sítést is elérni. A traktoro sok, Röekl Miklós és Kühn Antal fej-fej mellett 218—218 százalékos. Szekeres János 108 százalékos munkateljesítései ennek a törekvésnek az eredményei.

A tárcsázásban Szekeret? János 281 százalékos teljesítése az ösztönző erő a gazdaság többi dolgozói részére.

A talajelőkészítés munkáival egyidőben folyt a magrépa csépléso. Foldesz Adam» Aranyos Mihály és B. Pán- cslcs István kombájnotok átlagos 197 százalékos teljesítéssel végezték el a 60 holdon termelt inagrépa teljes betakarítását és zsákokba jutását,

A gazdaság dolgozóinak egyre növekvő eredménye! életszínvonaluk emelkedéséi i« jelenti. Witt. Erzsébet és Balogh Rózsa gyapottermesz- lő munkacsapatának tagja; átlagosan uapi 44 forintot kerestek 200 százalékos teljesítésükkel. Danes Margit még ennél is többet napi 51, míg Bovsodj Júlia naoi 46 forintot.

Takarékoskodj a villannyal!

A bácsbokodi állami gazdaság traktorosai felkészültek az őszi munkákra