Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-24 / 172. szám

Gyors behordással és csépléssel népünk kenyeréért Az állam adta a dolgozó parasztoknak a földet, as biz­tosítja az alkotmányban a jósaikat, de előírja kötelezett­ségeinket is. A begyűjtés: törvény, beadni tehát: törvényes kötelesség. A beadás országos érdek. Ezzel fejlesszük hazánkat. A beadott gabona visszakerül az ország iparosodásába. A vá­rosi magtárba futó- gabonával telt vagonok és tehergépko­csik vissza a faluba nem üresen mennek. Iparcikkeket, gé­peket visznek. A falu és a város összefogásából épül aís or­szág, épül Sztálinváros, a diósgyőri kohók, a Félegyházi Vasszerkezeti Gyár, a Duna-hidak Solton és Baján. « villanyhálózat Kerekegyházán, öregcsertőn és a megye számos más helyén. A beadott gabona visszatérül a magasabb kultúrában> a több szociális juttatásban. 1948-ban megyénknek 30 ál­landó napköziotthona volt. 1950-ben már 53. Szülőotthont kapott Kuhszentmiklós, Bácsalmás, Jánoshalma és Mély­kút. A beadás a dolgozó parasztság legközvetlenebb anyagi érdeke is. Ha a falu teljesíti az állam iránti kötelességét- akkor szabadon értékesítheti, őrölheti gabonáját. Forintban ez könnyen lemérhető, forintban kiszámítható, ho9y a gyorsbeadás jutalmául megkapott szabadpiac és szabadőr­lés mit jelent a falu dolgozó parasztságának. Hozwuwuuk meg minden fogatot a gyorscséplésért Ahhoz, hogy a fáradságos munkával megtermelt és le­aratott gabona ezemveezteség nélkül mihamarabb az á.lami begyüjtőholyekre kerüljön, most szükséges* hogy falun minden fogatot megmozgas­sunk a bohordá»ra és minden gépi erőt felhasználjunk a cscplés gyors elvégzésére. — Számos jó eredmény tanúsít­ja. hogy a cséplögépkezelők. eséplőgépmunkások egyrésze alaposan kihasználja a kedve­ző lehetőségeket és erejét megfeszítve dolgozik. Helvé­cián Tercsi Lajos napi 125 mázsás normáját 20 mázsával túlteljesítette. Lakiteleken az 5 ö$ számú képnél Túri Mi­hály is jó munkát végez. Napi átlaga 150 mázsa. De volt olyan nap is, amikor 180 má­zsát csépelt. Kémen az egyik cséplőgép napi 213 mázsát ért el. Ha az elmúlt év azonos idő­szakát megvizsgáljuk, akkor megállapít hatjuk, hogy a csépiét) területén emelkedés mutatkozik. Július l6-a óta 7.9 százalékkal növekedett a tavalyi ceépléshez viszony!' tott előnyünk. A megyei tanács begyűjté­si osztálya a július 19-i álla' pót szerint megállapította; a befutott jelentések szerint a begyűjtés megyei rangsorát, amely a következő; 1. kiskunfélegyházi, 2. kiskőrösi járás, 3. Kecs­kemét város, 4. Buja vá­ros, 5. bácsalmási, O. du- navecsei, 7. bajai, 8. kecs­keméti, 9. kunszentmikló- sí, 10. kiskunhalasi és 11. kalocsai járás. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a megye augusztus 15- re vállalta a 100 százalékos teljesítést, akkor meg kell ál" lapítanunk, hogy a m os tűni begy üj té si ü tern mellett ezt a vállalást nem tudjuk teljesíteni. Az előirányzott, mennyiség­nek gyakran fele, vagy két- harrhudrésze kerül csak be naponta a gyii.itőraktárba. — Feladatunk tehát az, hogy növeljük a csépiés ütemét, mert csak így tudjuk tel­jesíteni. a begyűjtés vona­lán tett vállalásunkat. Meg kell duplázni az elcsé­pelt gabonának a mennyisé­gét. Biztosítsuk a cséplőgépek folyamatos munkáját Sok erőfeszítésre van tehát szükség, hogy megyénkben elérjük a tervezett ütemet Fontos feladat, hogy a cséplőgépnél biztosítsuk a folyamatos munkát, A cséplőgépnél mutatkozó hiányosságok az utóbbi idő­ben csökkentek. További ko­moly intézkedések szüksége sok még azonban abhoz, bogy a csépiért zavartalanságát, biz­tosítsuk. Július 21-ig több mint félszáz cséplőgép állt le különböző javítások miatt. Seek hosszabb-rövidebb ideig kiestek a csépiéiből. Ahol nemtörődömség, bűnös ha­nyagság miatt, leáll a gép, azonnali kijavítása mellett fe­lelősségre kell vonni a mu­lasztókat. Horváth, Márton elvtárs június 27-i beszédében felhív­ta, a figyelmünket a kulákok ég a klerikális reakció akna­munkájára. Most a huták és a kleriká­lis reakció minden fon­dorlata arra irányuk ho9y j.megakadályozza a cséplő­géptől való beadást, ráve­gye a dolgozó parasztot a beadási könyvébe bejegy­zett gabona hazaszállítá­sára. A kulákok hazug érveket szór­nak a köztudatba. Népnevelő­ink feladata, hogy ne csak a törvényre hivatkozva végez­zék felvilágosító munkájukat. Úgy hirdessék pártunk sza­vát hogy minden egyes dol­gozó paraszt saját ügyének érezze a beadás ügyét, magát a törvényt is és öntudatosán, a haza iránt, a béke iránt ér­zett szeretettel adja át az ál­lamnak, ami az államot illeti. A törvény megszorításokat tartalmaz azokkal szemben, akik nem tesznek eleget ren­delkezéseinek. Nekünk azon­ban olyan népnevelőmurikát kell végezni, hogy ne is kell­jen ezeket a megszorításokat alkalmazni. Népnevelőink verjék vissza a kulákok liazug érveit És helyileg jól ismert példá­kon r idézzék a régi aratások elmékéit. Szorongva, félve aratott azelőtt a dolgozó pa­raszt. A kasza suhogása köz­ben már azt számolta, hogy mennyi megy majd adóba, bankba, a kuláknak való tar­tozásra. Akkor a kuiák bizony nem biz­tatta a aabona hazaszállí­tására, hanem ott a csép­lőgépnél lefogta a tarto­zást, kényszerí­tette a kisparaeztot, hogy el­kótyavetyélje neki a még Iá bon álló gabonát. A kulák most sem különb Amikor a cséplőgéptől való beadás ellen uszít, most is dolgozó parasztságot akarja megkárosítani. A cséplőgép­től való azonnali beadás meg­akadályozása érdekében most a legkülönbözőbb formákban fejti ki ellenséges tevékenységét. Uunapatajon például Bocskai István 43 holdas kulák még július 12-én elcsépelt. De be­adását még nem teljesítette. A tanács pedig intézkedést sem tett. Egyes helyeken a beadás alól úgy akarják ki- vonni a gabonát, hogy a hor­dás alkalmával megtapossák a kévéket és jelentékeny mennyiségű gabonát vonnak ki a nyilváutartásbavétel aló!. Lajomizsén idősebb Magyar Pál 29 holdas kulák termény- készletét a caéplés befejezése után felmérték. A csépié si kön y vekbe be­írt mennyiségeken felül , 307 kilogramm búzát, 470 kilogramm rozsot, 269 k9 ősziárpát és 140 kilogramm tavasziárpát találtak nála, Pető fiäzä l lás on Iványi László- né kulák ötfelé osztotta szét termését, hogy családtagjai jogtalanul fejadaghoz jussa- uak. vagy éppen arra A lanácHolilm beíérkőzotl cileuscg PétőfiszáUáson még a ta- nácsháza pénzügyi csoport­jába is beférkőzött aa ellen­ség. Iványi Gyulámé a föld­mű vessző vet kezet termény- felvásárlójának átadott egy — a dolgozó parasztok nevét feltüntető — listát azzal, hogy ezektől a „T’-uta lyányokat vonja vissza és azt. neki jut­tassa el íványiné jól ismerte a minisztertanács rendeletét, mely kimondja, hogy >.T”- utaiványt lefoglalni nem le­het. Az utasítást éppen azért adta. mert tudta, hogy ezzel zavart okozhat. De nem elé­gedett meg ezzel a törvényel­lenes cselekedettel, hanem a visszatartott utalványokat, meghamisította és az _ abból származó összeget saját cél­jaira. bútorvásárlásra költöt­te. A visszaélést a MÉSZÖV járási felvásárlást instrukto­ra leplezte le és megállapítot­ta, hogy Iványi Gyuláné az utalványok meghamisításával egy nap alatt közel 1500 fo­rintot tulajdonított el. Ahol azonban nem akarják megérteni, hogy a begyűjtés törvény és beadni törvényes kötelesség, ott alkalmazni kell. a törvé­nyes rendelkezéseket és felszámolni a megalkuvást. Több községünkben felütötte a fejét tanácsaink részéről a nagyfokú opportunizmus. A járások jelentése szerint a eséplést összesen közel 30.000 dolgozó paraszt fejezte be. — Ezeknek közel egyharmada azonban nem teljesítette kö­telezettségét. Tanácsaink a kötelezettség felemelését csak ennek a felénél eszközölték. Helyszíni elszámoltatást a másik felénél végeztek. Kár­térítésre mindössze 300 ha­nyag beszolgáltatót kötelez­tek. Kivetettek közel 300 ezer forint kártérítést és ebből mindössze 381 forint ke­rült. befizetésre. Eme számok beszédesen bizo­nyítják egyes tanácsaink nagyfokú opportunizmusát. Ez a legjobban érvényesül a bácsalmási járásban, ahol 1305 hátralékosnál mindössze 348 esetben alkalmaztak kötele­zettségielem elést. Hasonló a helyzet Kecskemét városánál is, ahol 622 hátralékos közűi csupán 154-nél alkalmazták a kötelezettség felemelését. — Ezek az esetek azt igazolják, Ügy művelem a földemet, ahogy a minisztertanácsi határozat előírja — így könnyű a beadás — Péczka Imre iu Ija a kötelességét — jár szajról- szájra a &clivadkerti dicső­ségtábla előtt. Itt olvashat­ják a dclgozók, hogy az idén is az elsők között sze­repel Péczka Imre 200 szá­zalékos beadásával. Péczka Imre télhold sző­lőjén és két hold kishaszon- téiletű földjén gazdálkodik. A földmüvesszövetkezeti felögyelőbizotlságnak is tag ja — tlO kilogramm volt az előirányzatom kenyérgabo­nából Dupláját ad'im be. Maradt még szépen fejadag­ra, sőt a szabadpiacra is. Otthonában . beszélgetünk a példamutató dolgozó pa­raszttal. Nem szeret di­csekedni Péczka Imre. Bi­zony sok idő kell, míg megtudjuk tőle, hegy végzi egyéb tennivalóit. Amikor a beadásról beszélgetünk, közbeszól. — Tavaly 30 hektó borra szerződtem. 70 hektót ad­tam be. Gyümölcsből a 420 kilogramm helyett 1000 kilogrammot. Baromfi- és tojásbeadásomból már az utolsó tervnegyed előirány­zatát teljesítem Úgy ápolom, úgy védem a föl­demet, hogy az a minisz­tertanácsi határozatban elő van írva Így aztán nem is esik nehezemre a tülteljesítés. Amikor a társadalmi munkára tereljük a szót, elmondja, hegy kezdettől toava bekapcsolódott a köz­ség dolgának intézésébe. De iésztvesz a megalakulás pillanatától a szövetkezet életében is. Beválasztották a felügyelőbizottságba és most ügyvezétó'iskolán van. — Eszteietiern — mond­ja, — hogy a szövetkezeti boltból gyakran visz árut egy magánkereskedő. Utána jártam a dolognak és ki­derült, hogy a szövetkezet­ben vásárolt 62 filléres klórmeszet 1 forintért áru­sítja a dolgozó parasztság­nak. De Péczka Imre szeme rajta van a szövetkezet peküzemágán is. Erélyesen közbelépett, mikor rájött eira, hogy szitálatlan liszt­ből sütették a kenyeret. A dolgozók eszik ezt a ke­nyeret, ezért különösen vi­gyáz sz egészségükre Pécz­ka Imre. A szövetkezetről is beszélgetünk. — Hiba van a vezetőség munkájában — ligyelmeztet bennünke* Péczka Imre. — Lazán dol­goznak az igazgatóság tag­jai, elhanyagolják a vezető­ségi üléseket, az ügyvezető pedig, miután messzi ta­nyán lakik, így nem képes eléggé összefogni az ügyve­zetést. Péczka Imié tulja a kö­telességét. Munkájával pél­dát mutat, minden igyeke­zettel azon van, hogy a Kecel községgel folytatott begyűjtési versenyben _SólU vadkei t kerüljön ki győz­tesen. nem. hajtja maradéktalanul é* időben végre a begyűjtési törvényben meghatározott büntető szankciókat. Ha a eséplé« és a begyűjtés aranyát vizsgáljuk, akkor megyénkben a járások közt a következő rangsort kapjuk; I. kunszentmiklósi, 2. ka­locsai, 3. dunavecsei, A. ba­jai járás, 5. Baja város, 6. bácsalmási, 7. kiskőrösi, 8. kecskeméti járás, 9. Kecskemét város, 10. kis­kunfélegyházi, 11. kiskun­halasi járás. Tavaly a begyűjtésnél azért kerültünk az élre. mert me­gyénkben jól volt megszer­vezve az alulról induló ver­seny. Ezen a területen az idén még igen sok a hiányosság. A versenymozgalom terén az utóbbi hét alatt nem történt komolyabb válto­ICülönösén élesen mutatkozik meg a versenyszellemmel való nemtörődömség Kecskemét városnál- ahol még egyetlen­egy dolgozó paraszt pároever- «enykíhívásáról sem tudnak beszámolni. A bácsalmási já­rás mindössze 36 versenyben álló dolgozó parasztról tud. Hasonló a helyzet a bajai já­rásban is. A községek versenyered­ményei a következők: Élenjárnak; Tabdh Vaskút, A.1 pár, Kunszállás, Dunate- tétlen. Csengőd, Gátér, Pál* monostora,' Szánk, Homok­mégy. Elmaradtak' Úszód. Bugaci Kéleshalom- Izsák, Géderlak; Felsőszentiván, Tataháza, Im- rehegy, Zsanaeresztő és Fü- löpszállás. Élenjáró termelőcsoportok: Uj Élet Tahdi; Vorosilov Gá­tér; Petőfi Solt. Elmaradtak: Úttörő László- fajva; Szabad Május 1 Ágas- háza és Rózsa Ferenc Kun­baja Hogyan all az állatbegyüjtés ‘t A megyei tanács tegnapi végrehajtóbizottsági ülésén- inegál lapította a hízottsertés begyűjtésének a rangsorát is5 amely a következő; 1. bácsalmási, 2. kiskun­halasi, 3. kecskeméti, 4, dunavecseit 5. bajai, 0. kunszentmiklósi, 7. kiskő­rösi járás■ 8. Baja város, 9- Kecskemét, 10. kalocsai, II. kiskunfélegyházi járás. A vágómarhabegyüjtés sor­rendje: 1. dunavecsei. 2. kunszent­miklósi, 3. kiskőrösi, 4. ka­locsai, 5. bácsalmási já­rás, 0. Baja város, 7. ba­jai, 8. kiskunhalasi, 9■ kecskeméti járás, 10. Kecskemét város é-s 11. kiskunfélegyházi járás. A fenti adatok azt jelzik, hogy a cséplés és a termény- begyűjtés beindulásával ta­nácsaink az állatbegyüjtést elhanyagolják. De az állatfor* galmi vállalat sem tesz intéz­kedéseket a maga vonalán, annak érdekében, hogy a ha­vi tervteljesítés biztosítva le­gyen. Az Adatforgalmi Vál­lalat a községi állatidé!ősö­ket átvette, akiknek elsőran­gú feladatuk az, hogy a ta- nácsqkat_ a természetbeni tel­jesítők kijelölésében támogas­sák és a kész beadásra alkal­mas sertéseknek határidőre való átadásáról gondoskodja­nak. A- tanácsok feladata; hogy a begyűjtésnek ezt a vonalát ee hanyagolják el.

Next

/
Thumbnails
Contents