Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-24 / 172. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG CsoportalaJcitás a kWyósháti tanyavilágban. — Gyors be- hordással és csévléssel népünk kenyeréért. —- Olimviai hírek. AZ 91DP BA€§KI§KUWMEGYËI PARTBIZOTTSAOAYAK LAPJA *s <if(*^éa<a*^>^WiiirtiiiiiwaWii *^n*i«rnrt nt» «in iwMttrt VH. évfolyam, 172. szám 4rn 50 fillér 1952. július 24, csütörtök * Gondosabb, jobb munkavédelmet üzemeinkben Három esztendő« alkotmányunkat végigkíséri a nagy szocialista gondolat: társadalmi rendünkben legfőbb élték az ember. A mi a kotmá- ' nyűnk nemcsak egyszerűen kinyilatkoztatja, hanem törvények, rendelkezések egész sorával biztosítja. Az ember, a dolgozó szocialista alkotó munkás védelmét. Alkotmányunk 47. paragrafusa is mutatja dolgozó népünk megváltozott életviszonyát. A csecsemőhalandóság hazánkban a háború előtti 12—1G százalékról a felszabadulás óta eltelt 7 esztendő alatt 8.5 százalékra, azóta még kevesebbre csökkent. A fejlődést bizonyítja a statisztikai hivatal félévi jelentése, mely szerint rendelőintézeteink száma növekedett, a rendelőórák száma pedig több mint 30 százalékkal emelkedett. A negyedév folyamán 1000 férőhellyel bővült a bölcsödéi hálózat és 50 ezer dolgozó részesült kedvezményes szakszervezeti üdültetésben. Pártunk, kormányunk szerető gondoskodása jut kifejezésre abban a rendeletben, mely kötelezi a vállalatvezetőket védőberendezések elkészítésére, a dolgozók védőruhával és védőétellel való ellátására. Ennek a rendeletnek végrehajtását a nép állama a vállalatvezetőkre, ellenőrzését pedig szakszervezeteinkre bízta. Megyénk fejlődését vizsgálva, megállapíthatjuk’ bogy új, világos üzemeket építünk és fokozatosan eltüntetjük a kapitalista muH maradványait. Mosdók, fürdők épülnek évről-évre. Napköziotthonokban, tanulóotthonokban növekedik egészséges ifjúságunk. Ha valaki látta a Bányászati Berendezések ’Gyárát, a Bácsbokodi Vaj- üzem korszerű, tiszta termeit, egészségügyi berendezését, akkor látja és mélyen érzi pártunk és államunk messzemenő gondoskodását a dolgozókról. A fejlődés ellenére munkásosztályunk megyénk néhány üzemeiben még nem kapta meg azt. amit államunk biztosít, mert üzemeink vezetésében sem ismeretlen jelenség az egészségügyi berendezésekben való káros takarékosság. A Kecskeméti Gépgyárban a régi vezetőség nem törődött ezzel a kérdéssel. így a dolgozóknak ma sem áll rendelkezésére elegendő fürdő és öltöző. Ebben hibás a kohó- és gépipari minisztérium tömegcikkipari osztályának illetékes szervei, akik lejárnak az üzembei - útmutatást adnak- de annál kevesebb segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a kapitalista örökséget gyorsan felszámolják az üzemben. Hiba az, hogy az üzemben nincs szellőzőberendezés és elegendő víz a munkához. Az üzemben nagy a rendetlenség. Hasonló hibák vaunak a Kiskunfélegyházi Géngyárban, ahol a kovács- műhely szellőző berendezése tnár hosszú hónapok óta húzódozik. Egyes vállalatvezetők úgy gondolják, hogy elégsége;. ha a dolgozók védőételt kapnak. Sok üzemben nem biztosítják a dolgozóknak az egy szabadnapot. Pálda erre a Kiskunfélegyházi Gépgyár. Mindez nem egyéb, mint a dolgozóknak alkotmányba^, törvényben lefektetett elemi jogainak semmibevevése. Ez az intézkedés, mely a dolgozók rovására megy . .nemcsak bűnös, hanem ostoba is” — mondotta Horváth elvtárs a Központi Vezetőség legutóbbi mésén. Ahol a munkavédelmi berendezéseknél akarnak takarékoskodni, ott növekszik a balesetek száma. Üzemeinkben a munkavédelmi felelős hálózat létrehozásának célja az, hogy a termeié« biztonságos megvalósítását elősegítsük. Megállapíthatjuk, hogy a munka ezen 'erületen még vannak hibák. Sok példát lehet találni üzemeinkben, hogy a dolgozók védőszemüveg nélkül használják a köszörűgépeket, a gyorsat. forgó géprészeknél nem kötik be fejüket, az öntödében nëin húznak védőbakancsot. á ezt azzal indokolják: ."kenyelmetlen”. Itt nem szabad visszarettenni a művezetőknek a büntetéssel való neveléstől sem. azoknál a dolgozóknál. akik nem gondolnak családjukra, testi épségükre, arra. hogy két kezük, két szemük van s arra vigyázni kell. Ezt meg kell szüntetni a Kecskeméti Gépgyárban, a Kecskeméti Fémipari Vállalatnál, a Kiskunfélegyházi Gépgyárban s megyénk többi üzemeiben is. Üzemeink munkaerőhiánynyal küzdenek és államunknak sok gondot okoz a kellőszámú munkaerő biztosítása. És bizony, ahol a dolgozókról gondoskodnak, ott szívesebben maradnak mert megtalálják a második otthonukat. A 23 3. számú építkezés dolgozói elégedettek- De nem mondhatjuk el ezt a többi építkezésnél, mert az ott dolgozók egy része elvágyik az elhanyagolt munkásszállásról. Az ilyen bánásmód a munA Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése a Szovjetunió 1952, évi népgazdaságfejiesztési állami tervének második negyedévi eredményeiről Százalék Moszkva jiVius 22. (TASZSZ) Az ipar és mezőgazdaság fejlődését- valamint az áruforgalom alakulását 1952 második negyedében a következő adatok jellemzik: /. Az ipar termelési tervének teljesítése: A teljes termelés negyedévi tervét az egész ipar 102 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok az ipar teljes termelési tervét a következőképpen teljesítették: Százalék Vaskohászati minisztérium 103 Fémkohászati minisztérium 104 Szénipari minisztérium 100.8 Kőolajipari minisztérium 103 Villamoserőművek é minisztériuma 100.9 Vegyipari minisztérium 102 Villamoslpari minisztérium 104 Hiradástechnikai-ipari minisztérium 101 Nehézgépgyártási minisztérium 09.9 Gépkocsi- és traktoripari minisztérimn 103 Szerszámgépgyártást minisztérium 102 Gép- és műszergyártási minisztérium 100.3 Építőipari és útépítési gépgyártási minisztérium 105 Közlekedési-gépgyártási minisztérium 96 Mezőgazdasági gépgyártási minisztérium 96 A Szovjetunió építő- anyagipari miniszté. riuma 100 A Szovjetunió faipari minisztériuma 92 Papír- és fafeldolgozó- ipari minisztérium 104 A Szovjetunió könnyűipari minisztériuma 102 A Szovjetunió halipari minisztériuma 97 A Szovjetunió hús- és tejipari minisztériuma 94 A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma 105 A Szovjetunió gyapotter- * mesztési minisztériumának ipari vállalatai 102 A közlekedésügyi mlnisz. tériiún ipari vállalatai 102 A Szovjetunió egészségügyi minisztériumának Ipari vál- latai 104 A Szovjetunió fUmügyi minisztériumának ipari vállalatai 104 A Szövetséges Köztársaságok helyiipari minisz- téruma és helyi íütőanyagipari minisztériumai 104 Ipari szövetkezetek 103 A Szovjetunió egész iparának teljes termelése 1952 második negyedében 19’>i második Hegyidéhez viszonyítva 51 százalékká1, nőtt. Az ipari műnk isok munkájának tt.r- uieiékcnysépe 1951 második negyedéhez képest 1952 második negyedében 6 százalékkal emelkedett. Túlteljesítették az 1952 második negyedére megállapított feladatot az ipari termékek önköltségének csökkentése terén. ÍJ. Mezőgazdasúg A kolhozok, gépállomások és szovhozok sikeresen, rövid idő alatt és magasabb agrotechnikai színvonalon végezték el a tavaszi vetést. A tavaszi növények vetéstervét a kolhozokban és szovhozokban túlteljesítették. 1952-ben a múlt évhez képest növekedett, az élelmezés szempontjából legértékesebb növény, a búza vetésterülete. Növekedett a gyapot, a cukorrépa és a többi ipari növény vetésterülete is. 1952‘ben jelentősen megnövelték az évelő füvek, a gumós takarmánynövények és a silózásra alkalmas növények vetésterületét. A kolhozokban és szovhozokban tovább növekszik a közösségi állatállomány. A kolhozokban az állatállomány 1952 második negyedévének végére 1951 második negyedévének végéhez képest a következőképpen növekedett: szarvasmarha 8 százalékkal (ezen belül: tehén 14 százalék'! kai, sertés 17 százalékkal, juh és kecske lü százalékkal, jó 7 százalékkal. A kolhozok ba* romfiállománya 28 százalék-l kai lett nagyobb. A Szovjetunió szovhozügyi minisztériu-- mának szovhozaíban az állatállomány ugyanezen időszak alatt a -következőképpen növekedett: szarvasmarha 8 ezá' zaiék (ezen belül: tehén 9 szá-! zaíék), sertés 14 százalék, juh; és_ kecske 12 százalék, ló 13 százalék. A szovhozok baromfiállománya 9 százalékkal nö-* vekedett. III. Az áruforgalom fejlődés© 1952 második negyedében tovább fejlődött a szovjet ke-« reskedelem. A közszükségleti élelmiszercikkek állami kiske-* reskedelmi árainak 1952 ápr« 1-éu" a szovjet kormány és az SzK(b)P Központi Bizottsága határozatára végrehajtott új — immár ötödik — csökkentése jelentősen növelte az áru* eladást az állami és szövetkezeti kereskedelemben. A második évnegyedben & kikosságnak 11 százalékkal, több árut adtak el az állami és szövetkezeti kiskereskedelem útján, mint 1951 második negyedében. Az egyes áruk eladása a következőképpen növekedett: bús- és haltermékek 8 százalék, olaj és más zsiradékok 22 százalék, sajt 41 százalék, tej és tejtermékeik 7 százalék, cukor 28 6zá* zaiék, édesipari termékek 24 százalék, selyemszövetek 32 százalék, konfekcióipari termékek 4 százalék, kötött-szö- vöttáruk 10 százalék, harisnya és rövidharisnya 16 százalék, íbőrlábbep 16 százalék! kerékpár 77 százalék, rádió 33 százalék, óra 18 százalék, varrógép 34 százalék,1 fényképe* zőgép 31 százalék. 1952 második negyedeben 1951 második negyedéhez ké* pest több lisztet, húst. baromfit, tojást és mézet adtak el a lakosságnak a kolhozpiacokon. kásosztálytól való elszakadás kétségtelen bizonyítéka is. Megyénk üzemeiben is fel kell számolni a kapitalista rendszer átkos maradványát, az egészségvédelem terén. Az eddigi eredményeket tovább kell fejleszteni, melynek célja legyen: az egészség megóvása, az aggodalom és gond száműzése a családból! megszüntetése a balesetek és megbetegedések nagy számának. ü. -jmi párt- és szakszervezeti bizottságainknak látniok ke'l, hogy az a dolgozó, aki biztonságosan dolgozik, többet termel, nyugodtabbau dolgozik. jobb minőségi árut állít elő. A versenyre való mozgósítás és az egészségvédelem nem két külön feladat* hanem, ugyanazon kérdés két oldala. Szocialista hazánkat egyes emberek jó munkájából építjük fel. ez pedig függ körülményeitől és egészségétől. Ezt kell érezniük a munkásosztály soraiból kikerült vezetőknek, de elsősorban a szakszervezeteknek. Az egészségvédelmi feladatok jó elvégzése egészséges életet, vidám embereket, biztonságos munkát, gyorsabban erősödő országot jelent.
