Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-20 / 169. szám

Amiről Bácsalmáson a népnevelőknek beszélni kell! Pártunk, dolgozó népünk előtt álló egyre növekvő fel­adatok megkövete.ik, hogy változta-tiunk a megnyugvás, az önelégültség, sőt gyakran az opportunizmus hibáival terhelt politikai munkánkon. Rákosi elvtárs már az 1950 február 10-i beszédében fel­hívta figyelmünket, amikor azt mondotta; „Kezd kiedakui- ni a pártmunkásoknak olyan típusa, amely mindent szer­vezéssel akar tnegoldani, mely lebecsüli az agitáció jelentő­ségét Ez a megállapítás különö­sen érvényes Bácsalmásra, ahol pedig bőven lenne miről beszélni. Van a községnek múltja, bár ez igen fájdalmas vp.t, de emellett van békés jelenje cs egyre ragyogóbb jövője. Mi is volt a múltban? A községben a „gazda” a föl­desúri a kulák és a pap volt. Csak gróí Teleky József birtokán 80 nagycsaládos, kisemmizett, állati sorsra, ítélt ember dolgozott látás­tól vakuiásig. Többre becsülték akkor az urak a jószágot, mint az em­bert, mert már fényűzés- számba ment, ha példám négy nagycsaládos eselédem- bernek egy közös konyha ju­tott. Bezzeg, Bircsák, gazda­tiszt, nőtlen ember létére, hat­szobás lakosztályt tartott fenn a maga és szeretői számár-» %tettó; a gazdatiszt a mód­ját, hogyan kell az embereket megalázni és munkára kény­szeríteni. Ha az ő ütlege ;— úgy látta — nem volt elég, akkor a csendőröket vette .génybe segítségül. Jól emlé­keznek erre Romácz János, Fetrik István, Kvaila János Böröcz János, meg a többiek Tudják a községben azt is, hogy a jószáSgondozó cselé deknek — mivel az intéző úr igen pedáns ember volt — na­ponta háromszor kellett a te­hén farkát megmosni és kifé­sülni. Volt gondia az uraság­nak. hogy megkeserítse a cse­lédek életét, mert a napszám­ba járó munkások, amellett, hogy napi 18 órát dolgoztak, az egész idényben végzett ke­serves munkájuk keresetét, amit természetben kaptak ■meg, azért, hogy fogattal ha­zaszállíthassák, külön 6 n'J-pi Oyalog napszámot kellett vé­gezni. Tudják Bácsalmáson azt is, hogy az uradalomban a még nagyobb jövedelem biztosítá­sára évente 150 répamunkást is hozattak. Ezeket úgy gon­dolva ,,jó nekik az is” évről- évre « növendékjószágok is­tállójába helyezték el. A grófnő, — hogy einborba- ráti érzését senki kétségbe ne vonja» — hintójára ült és időnként meglátogatta a Ju­liska, Mosztonga, Sörház, Jó­zsef száll ás majorokat és a magával vitt rothadt és férges gyümölcsöt a cselé­dek éhező gyerekei közé szórta,, ,Jusson azoknak is valami“. Aljasságban nem maradlak el a község többi „díszei“ sem. Ulrich Károlv kulák- bankos, több mint 20 ház tu­lajdonosa, uzsorakamattal szi­poly ózta a falusi szegénysé­get. Aki a kitűzött időre csak egy nappal is elkésett a ka­mattal, annak az udvarán már másnapi megszólalt a dob. Számtalan család átkozta el Ulrich kulákot. nemcsak Bácsalmásom hanem Madara­son és Tataházán is. A kulák- uz*ora kergette, öngyilkosság­ba Severácz Mártont is. A község vérszívói nem átallották megkérni Szentmi- hályi-Schneider „főesperes urat” sem, hogy atyai áldásával szentesítse embertelen kizsákmányolá- l sokat. A főesperes úr — aki szépen felfelé ívelő pályafutásra em­lékszik vissza — mivel Grösz •József közvetlen bizalmát is élvezte, csak olyan egyének* társaságát fogadta éli mint Fischer József bundista Ku' iákvezető, Piukovics Gábor tUóista kém.. Schoblocher Má­tyás és a hozzá hasonló viri­listák, mint üönia Antal, dr. Kovt’csics József. Csaucher Adóm- UJrich Mihály és tár­sai. A főesperes úr úgylátszik, hogy a múltban felejtette ma­gát, mert a felszabadulás után is folytatta tevékenységét, ágált az iskolák államosítása «den, beszélt a Pfeiffer párt programmiáról és az éjszakába is elhúzódó kártyacsatákat, a nőket ma sem veti meg. Ma is szívesen, veszi a főes. peres úr, ha a ,,h»vó'k“ .felszentelt kezére egy csókot lehelnek. A múlt sötét és keserves nél­külözést. embertelen kizsák­mányolást takar és mégis akadnak a községben, akik ezt egyszerűen elfelejtik, sőt tápot adnak az ellenség kü­lönböző híreszteléseinek is. A régi úri világ itt élő ma­radványai, ló lesz, ha figye­lembe veszik- hogy nálunk, a mi .hazánkban, a világ meg­változott. A dicső szovjet csa­patok hős harcának eredmé­nyeként népünk felszabadult a kapitalista iga aló.. Hazánk minden becsületes do.gozója — magyarok, dél­szlávok, németek és mások — felemelt feli eb megfeszített izmokkal, harcolnak pártunk útmutatása nyomán, függet­len, szabad, szocialista orszá­gunk felépítéséért. Uj országot építünk, nem a tőkések, földesurak- kulákok, Grösz Józsefek, titóisták or­szágát, hanem a szocialista Magyarországot^ amelyben minden hatalom a dolgozó népé. Nálunk az üzemek igazgatói, a miniszterek és helyettes miniszterek munkásokból, pa­rasztokból vannak, de mun­kások és parasztok a katona­tisztek, a tanács vezetői is. Bácsalmás község dolgozói is ráléptek .a szabad élet új útjára, amikor 1000 csaiád — magyarok és délszlávok — a földosztással birtokba vették ISaz tulajdonukat. Megváltozott a kizsákmá­nyolt, földig szégyenített nincstelenek sorsa, mert szin­te naponta újabb és újabb, a dolgozó nép életét egyrö szeb­bé, boldogabbá tevő eredmé­nyek szü.etnek. A bácsalmá­siak — csakúgy, mint az egesz országban mindenütt — Hei­kes, építő muukátn kezdtek. Építettek szülőotthont, 35 ágyas bölcsődét, köves gya­logjárdát és kocsiútat. kor­szerűen berendezett gépállo­mást. A grófi birtok helyén állami gazdaság létesült, ahol a mun­kások, a volt cselédekből egy­re öntudatosabb dolgozókká válnak. Mosztongán, Köte.es Jáuos és családja ma nem éh bérért gürcöl, hanem három fiával együtt havon­ta több mint 4000 formtot keres. A volt cselédek és kiuzsorá- zott parasztok széles tömege közvetlen is részesévé vált a munkás-paraszt hatalomnak Földes János a volt grófi cse­léd, ma a gazdaság segédag- ronómusa, Andrási Imre- Fri- hidánovics Ad ám a helyi ta­nács te "-iái lettek. Mind több és több dolgozó paraszt ismeri fel a községben is, hogy a pa­rasztság felemelkedésének út­ja. a társas nagyüzemi gazdál­kodás. Ezt értették meg a Lenin tszcs tagjai is, amikor 1949 ben megalakították termelő- csoportjukat. Büszkén mondhatja ma a csoport tagsága, hogy telje­sítve az állammal szembeni kötelezettséget, állatállomá­nyuk is szépen fejlődik, mert jelenleg 20 tehén- 29 nővén- dékmarha, 45 anvakoc-a, 209 darab sü.dőmaiac, 11 hízó ké­pezi tulajdonát. A Rudies-telepen; a volt cselédnegyedben vezetékes rá­diót kaptak a dolgozók havi ö forintos használati díjért. Je­lenleg a községben 700 rádió és 470 vezetékes rádió van, de ez év végéig még 240 vezeté­kes rádiót fognak kapni. Emellett szénen berendezett kultúrhás áll rendelkezésre a kultúrcsoportok számára. Délszlávnyelvű óvoda és is­kola biztosítja a délszláv dolgozók gyermekeinek anya- nyelven való tanulását. A könyvtárban több mint 6p0 darab könyv áll a dolgozók rendelkezésére. Hazánk ipari országgá vá­lása tette lehetővé, hoav egy­re több iparcikket kapjon a falu és íav Bácsalmás is. A dolgozók életében történt vál­tozás eredményeként, a köz­ségben lévő íöldművesszövet- kezet és népbolt havi forgal­ma kishíjjáu eléri a 2 millió forintot. Az egyre növekvő eredmé­nyek a javuló életszínvonal ellenére még mindig akadnak a községben olyan dolgozó pa­rasztok, akik az ellenség: a klérus, a kulák- a titóista ele mek befolyása alá kerülve, vonakodnak, vagy éppen ki* játszák a törvényes rendelke­zéseket. A boldog jelen ús a még ra­gyogóbb jövő érdekében kö­vetkezetes hacot kell indítani Bácsalmáson is az állami és népi fegyelem szigorú betar­tása és betartatása érdekeben. Népnevelőink — leleplezve az ellenséget — segítsék kiaiakí tani azt a légkört, amelyben a beadásban való lemaradás, a üátuikuUogás, szégyen és gyalázat. Égy pillanatra se feledkezzenek meg a község dolgozói az úrivilág megiévó maradványai, a kuiák, a klé­rus elleni kíméletlen harcról. A bácsalmásiak és a többi dolgozók is véssék agyukba, hogy -,A falu-n agitációban a kidák&á9ot nemcsak személy szerint, hanem mint ellenséges osztályt is le kell leplezni, amely a nagybirtok-rendszer utóvédje, az inivericúisták há­borús terveinek szövetségese. Háború árán szeretné vissza­nyerni régi kizsákmányoló szerepét, a nagybirtok-rend­szerrel, a csendőrterrorral a dolgozó parasztok nyomorával együtt. ördögh László M B. ágit. prop. titkár. Nfl^NtVílOK <s PiaTlUAtM A« S1AMÁKA *é!külőzhetef1»n « agitáció* «unkába* Churchill „súlyos, messzemenő" gazdasági intézkedésekéi- jelentett be London. Churchill angol mi­niszterelnök az alsóházban Anglia nehéz gazdasági hely­zetével kapcsolatban nyilat­kozatot tett. Kijelentette, hogy „súlyos és messzemenő intézkedésekre” van szükség. Londoni sa.itókörök szerint szó van a fogyasztási cikkek importjának csökkentéséről. továbbá a belföldi beruházá­sok csökkentéséről,: beleértve a lakásépítést is. A Daily Worker megálla­pítja; Churchill nem hajlan. dó csökkenteni a fegyverke­zési programmot és mindent megpróbál, hogy- a munká­sokra hárítsa a fegyverkezés terheit. 15 halálos és 72 sebesült áldozata van az északkoreai 9-es számú hadifogoly* tábor ellen intézett amerikai terrortámadásnak Phenjau. Az U.i Kína hír­ügynökség jelenti: A Phenjan külvárosában lé­vő 9-es számú hadifogolytá­bort július 12-én hajnali 2 óra 10 perckor hat bombatalálat érte. A bombázás után végrehaj­tott vizsgálat megállapította- hogy a bombák 15 üszinma- nista hadifoglyot megöltek, 72 hadifogoly megsebesült. H hadiépítkezésekre „mozgósított“ jugoszláv fiatalok szahQíaljáK a munkát Bukarest. A „Pod Zastavom InternaeionaÜzma”, a jugo­szláv forradalmi emigránsok Bukarestben megjelenő lapja írja: Az idén ismét százezer if­jút szándékoznak Titóék ki­vezényelni új „munkaakciók- ra, kaditámaszpontok és ha­diüzemek építésére.” A fiatalok az előző években rettenetes körülmények kö­zött dolgoztak. Éhezve, ron­gyos ruhában- rossz lábbeli­ben napi 10—12 órát kellett dolgozniok. Borzalmas a helyzet az idén is. A jugo­szláv ifjúság elszántan har­col a titóista háborús előké­születeket szolgáló „munka­akciók” ellen. Az idei első kényszermunka toborzásnál Titóéknak még annyi fiatalt sem sikerült mozgósítaniok, mint tavaly. Az elhurcolt fiatalok közül egyre többen szöknek el _ a munkahelyükről, szabotáljak a munkát, tönkreteszik a gé­peket és a szerszámokat. Ridgway pestistábornok Majna-lrankfurtba helyezi át főhadiszállását A Neues Deutschland je­lenti, hogy Ridgway pestis- tábornok a közeli hetekben Párizsból Ma ina-Frankfurtba helyezi át főhadiszállását. A lap rámutat, hogy Ridgway főhadiszállásának - áthelyezé­se szorosan összefügg az újabb amerikai páncélos egy- sép-ek és más intervenciós csapatok összevonásával a Né­met Demokratikus. Köztársa­ság határai közelében. Az „Humanité“ André Sáli kiszabadulásáról Párizs. André Stil ezaba- donbocsátúsának híre percek alatt egész Párizsban elter­jedt. A hazafiak hatalmas tö­mege tapsviharral és éljenzés­sel fogadta Andre Stilt, ami­kor este nyolc órakor_ Nord- mann ügyvéd kocsiján el. hagyta a Santé-börtöut. Áz Humanité vezércikk­ben mutatott rá az esemény nagy jelentőségére. André Stil szabadonboesá- tása újabb kudarcot jelent az összeesküvést szító miniszte­rek és ezek amerikai sugal­mazok a fasizmus és a háború erői számára — hangoztatja a lan. — Andre Stil szabadon- bocsátása a béke és a köztár­saság újabb győzelme. E győzelem ellenére azon­ban nem szabad azt hinni, hogy a hatóságok beletörőd­nek vereségükbe. Az összees­küvést súlyos csapás érte, de nem halt meg. Washingtoni befolyásos személyiségek már arra készülnek, hogy lakájai­kat újabb fasiszta intézkedé­sekre. újabb törvényellenessé­gekre vegyék rá. Egyre világosabb — foly­tatja az Humanité. — hogy Toulon ban amerikai mintára boszorkánypert akarnak in­dítani a kommunista párt el­len. Mind Párizsban- mind Dél-Franeiaországban sok ha­zafi van még börtönben. Ezek kiszabadítása, az összeesküvés végleges felszámolása, vala­mint a győzelem teljessége ér­dekében az egész népnek lan­kadatlanul meg kell szilárdí­tania egységét és éberségét. Az Humanité főszerkesztője személyében Maurice Thorez pártja és a béke ügye egyik legönfeláldozóbb harcosát kapja vissza. André Stíl ki» szabadulása újabb győzelmek záloga és jelképe” — fejezi be a lap. A vizsgálóbíró péntek er. szabadlábra helyezte Vigijier munkást, aki André Stíllel együtt volt a Santé-börtön politikai osztályán. Jelenleg még hat május 28-i tüntető van börtönboa. A Jugoszláv ifjúság bojkoitálja a titóista sajtót A „Napred“, a jugoszláv for­radalmi emigránsok Szófiában megjelenő lapja irja: A titóista ifjúsági szervezet szócsöve, az „Omladina“ című lap, Szerbiaj Horvátország, Szlovénia, Boozőiia, Hercegovina, Koszovo Metohija és a vajdaság „népi ifjúsági“ szövetsége já­rási bizottságaihoz n>_lt levelet intézett. A levél megállapítja, hogy az Ifjúság megtagadja a titóista sajtó olvasását Szabó tálja terjesztését. Szerbiában. Horvátországban és Bosznia- Hercegovinában együttvéve hat­van olyan járás van, ahová az „Omladina“ egyetlen példánya sem jár MEGYEI HIREK — Ö7,v. Fehér Minályné, la­dánybenei 8 holdas dolgozó pa­rasztasszony beadási kötelezett­ségét a cséplőgéptől 110 száza­lékra teljesítette, * Mányik József né két és fél holdás orgoványi dolgozó pa­rasztasszony gabonabeadási kötelezettségének példamuta­tóan eleget telt Egyre nagyobb mértékben résxesiil a község a kuitűra áldásaiból

Next

/
Thumbnails
Contents