Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-17 / 166. szám

Versenyben dolgozó népünk kenyeréért Beadási versenyre kelnek megyénk dolgozó parasztjai, hogy az ország javára eldöntsék, ki n tea különb közöttük, ki teljesíti leggyorsabban becsületbeli kötelességét, törvé­nyünk rendelkezését, az elcsépelt gabona haladéktalan be­adását. DoWozó parasztjaink az eke szarvánál, a földmű­vesszövetkezetekben és az átfutni gazdaságokban, termelő- szövetkezeteinkben újból és újból igazolják, hogy szívyel- lélekkel támogatják a békét biztosító. jólétünkért, küzdő dolgozó nép áramát, hogy harcolnak a külső és belső ellen­ség ellen. az imperialisták belgrádi Lakájai ellen> hogy küz­denek ötéves tervünk sikeréért, hogy erősíteni akarják a nagy Szovjetunió vezette szabadságszerető népek legyőz­hetetlen táborát. Megyénkben a verseny megindult. Győztes-e a? a dol­gozó paraszt, illetve annak a községnek, járásnak, termelő­csoportnak, földművesszövetkezetnek tagsága, amely a leg­gyorsabban és a legjobban teljesíti a beadást. Ebben a ver. tényben kimeríthetetlen, kiapadhatatlan kútforrás nagy pártunk gondoskodása, szüntelen támogatása. A nemesített vetőmag, a kedvezményes műtrágya, talajművelési és szál­lítási szerződéskötések előnyei és kedvezményei után most « gabonabeadási verseny jelentős jutalma, is illeti, meg dol­gozó parasztságunk legjobbjait. Az a lángoló akarat vezé­relje dolgozó parasztságunkat a meginduló beadási verseny­ben. hogy.az elsők között is a legelső lesz. Nemcsak azért, mert ez számára jelentős anyagi előnyt jelent, hanem azért is, hogy'ezzel beigazolja, hogy méltó nagy pártunk. Szere, tett Rákosi Mátyás elvtárs és az e'Jész dolgozó nép bizal­mára. Megyénkben eddig 3000 dolgozó paraszt áll egymással párosversenyben h begyűjtési terv teljesítéséért, túlteljesítéséért Megyénk területén az eddig befutott jelentések szerint imndezideiir csak 3U00 dolgozó paraszt áll a begyűjtés terü­letén egymással párosverseny- ben. Ebből a legnagyobb része a kiskunfélegyházi és a kiskő­rösi járásban. A kiskunfél­egyházi járásban 1200, a kis­kőrösi járásban mintegy 720 dolgozó paraszt kötött eddig párosversenyszerzodést. Több olyan dolgozó paraszt van, aki a vorsenyszerződésben tett felajánlását máris teljesítette példát mutatva n többi dolüo- ó paraszttársainak. Megyénk, ben az alulról jövő helyes kez­deményezés ellenére a ver­senymozgalom még mindig nem tudott tömegmozgalom­má fejlődni. Ladányhenéu Csillik Árpád 13 holdas vállalta, _ hogy ke- ayérgabonabeadását közvetle­nül a cséplőgéptől 125 száza­lékban teljesíti. Drobuska Já­nos csengődi 7 holdas paraszt vállalását már 170 százalék­ban teljesítette. Eiler László soltvadkerti 12 holdas dolgozó paraszt beadási kötelezettsé­gét teljesítette. Beadott* 460 kilogramm rozsot, _ 192 kilo gramm búzát, 58 kilogramm árpát. Ezen felül beadott még J35 kilogramm rozsot. Szel mann Adám soltvadkerti 8 holdas 448 kilogramm rozs he iyett 681 kilogrammot, 114 ki­logramm búza helyett 178 ki­logrammot, 128 kilogramm ár­pa helyett 210 kilogrammot adott be. Tóth János túltelje­sítette gabonaelőírását. Kiskunhalason párosver- senyszerződést kötött Föld­vári Imre Cseszneki Benővel Fehér Sándor pedig vállalta, hogy közvetlenül a géptől túl­teljesíti beadását. Seres Já­nos 5 holdas gátéri dolgozó paraszt kenyérgabonáját már 107 százalékban teljesítette és már eleget tett 1952—53 gazda­sági évre sertésbeadási köte­lezettségének is. Körmöczi György gátéri vb.-tag beadási versenyre hívta ki a község minden egyes dolgozó pa­rasztját. Id. Cseh László pe­dig nemcsnk gabonabeadási kötelezettségénk tesz eleget közvetlenül a géptől, hanem példát mutat a tojás, és ba­romfibeadásban is. Egész évi tojás- és baromfibeadását már teljesítette és élenjár a tarlóbántásban és másodnö- vényvetésben is. Dolgozó parasztságunk nap mint nap újabb vállalásokat tesz. hogy termésük minél előbb a haza asztalára kerül­jenek. Erről számolnak be a következő levelek: Pctrity Márk délszláv dolgosó vállalása En Petrify Márk Bácsalmás, Kálvária 89, szám alatti lakos látom azt, hogy a békénk megvédése érdekében fokozot. tabb munkára van szükség. A béke megvédéséért harcolunk akkor Is, amikor te'jesltjUlc az államunkkal szembeni köteles­ségünket és a terményünket köz­vetlenül a cséplőgéptől visszük a bcgyüjtőhelyre. Versenyre hí­vom ki Bácsalmás község becsü­letes és békét szerető dolgozóit, hogy a beadási kötelezettségün­ket 100 százalékon felül telje­sítjük, hogy a községünk a be. adási tervét a cséplés befejezése után azonnal teljesíthesse és mi dolgozó parasztok visszakaphas­suk minél előbb a szabad pia­cot és a szabad őrlési kedvez­ményt. Vállalom, hogy a búzabeadási kötelezettségem 110 százalékra teljesítem, tehát a 202 kg búza beadási kötelezettségem helyett 222 kg-ot adok be. Egyben felhívom a dolgozó paraszt társaimat, hogy példá­mat és Andrássy Imre és And- rássy Józsefné példáját köves­sék és a beadási kötelezettségét minden dolgozó 5—10 százalék­kal legalább teljesítse túl. Ha ezt igy megtesszük, a közsé­günk visszakapja a szabadpiac jogát és szabadon őrölhetünk és az így nyert termékeinket sza­bad forgalmon hozhatjuk forga­lomba a szabadpiacon. PetrityMárk 6 holdas dolgozó. Andrássy Imre / versenykihívása Én, Andrássy Imre, Bácsal­más Kossuth-utca 75. szám alatti lakos, megértvén a mi­nisztertanács határozatát, hogy a terményeinket közvet­lenül a cséplőgéptől vigyük a be gyűjtőhelyre. vállalom, hogy ezen felhívásnak eleget teszek, vállalom továbbá, hogy a beadási kötelezettségemet legalább 105 százalékban tel­jesítem. Ezek alapján búzából 1230 ka helyett 1291 kg-ot, rozsból 243 ka helyett 255 kg- ot. és árpából 27í kg helyeit 290 kg-ot teljesítek. A beadási kötelezettségem teljesítésével eg.uidöben Bács­almás kézség dolgozó paraszt­ságát begyűjtési versenyre hívom ki. hogy minden dol­gozó paraszt, társam a kiírt beadási kötelezettségét, mely­nek teljesítése állampolgári kötelességünk, legalább ugyan­úgy, mint én. 105 százalékra teljesítse, közvetlenül a csép­lőgéptől. Ha így harcolunk és igy adjuk be a terményein­ket. akkor a községünk rövi­desen teljesíti a beadási köte­lezettségét és újból vissza­nyeri a szabadpiaci forgalmat. Előre az ötéves tervért és a szabadpiac mielőbbi vissza­szerzéséért. ANDRÁSSY IMRE; Kossuth-utca, 75. A Kunszentmiklósi dolgozó parasztok teljesítik becsületbeli kötelességüket Kunszentmiklós községben az aratás befejeződött. A ga- bonabehordás teljes ütemben folyik. A község területén a cséplés július 10-én beindult. Az első csépeltetők közül Szabó István 3 holdas és Pál- földi .József szintén 3 holdas dolgozó parasztok 130 száza­lékban, Czigier István és Czigier György dolgozó pa­rasztok 115 százalékban tettek eleget beadási kötelezettsé­güknek, a cséplőgéptől egye­nesen a tíegyiijtőhelyre vit­ték gabonájukat. A bchordássUl. csépléssel és begyűjtéssel párhuzamosan a tarlóhántás és a másodnö- vényvetés is folyamatban van. A község területén a tarló­hántás 588 holdon van elvé­gezve, ebből 40 hold a terme- 'őcsoport területe. A másod­vetést 546 holdon fejezte be a község. KOLLAR PÁL községi tanácselnök. A bácsalmási állami gazdaságban megkezdték a heterózis kukorica pótbeporzását I A bácsk isk up me gyei álta­lános tröszt gazdaságaiban mintegy 2000 holdon végzik el virágzás alatt a kukorica mesterséges pótbeporzását ebben az évben. Ez>t a mun­kát elsőnek a bácsalmási ál­lami gazdaságban kezdték meg, ahol 66 hold heterózis- kukoricát termékenyítenek meg mesterséges úton. A he­terózis vetőmagot a mind- szentpusztai gazdaság fehér és a Fleischmann sárga ku­korica keresztezéséből állítja elő. Ebből a célból az anya­sornak vetett mindszentpusz- tal fehérnek leszedték a cí­merét és a megtermékenyí­tésre a Fleischmann kompoUi Sárga kukorica .virágporát ' használják fel. À pótbepor- zá*t bárom egymást követő alkalommal végzik majd el. Első alkalommal a korábban kifejlett, címerekről kézzel le­húzzák a virágport és rászór­ják az anyakukorica csövek végén kinövő bajuszra. Má­sodik beporzásnál lehajtják a kukoricaszárat a csövek fölé és lerázzák a címer porát. A harmadik esetben egy kifeszí* tett kötelet végighiíznak a kukorieasorok fölött úgy. hogy a kötél alatt, meghajol­nak a címerek. Az így lehul­ló virágpor rászáll a kukori­cacsövek bajuszára; miáltal azok nagyobb termést kötnek ma.id. Kovács Illés soltszentimrei dolgozó kisparaszt 100 százalékra teljesítette beadási kötelezettségéi kenyérgabonából Feldíszített kocsiján vitte be a szövetkezet raktárába az el­csépelt gabonát, legnagyobb meglepetésére azonban senki. sem fogadta, a terményfelvá- sáflót úgy kellett előkeresnie. Hosszas huza.vona után voltak csak hajlandók átvenni a ga­bonát és vételijegyezni azt.. Úgy véljük, a soltszentimrei szövet­kezet hanyag munkája nem se­gíti elő a versenyszellem kibon­takozását, dolgozó parasztsá­gunk élenjáró teljesítését* Á gabonabegyüjtési versenyben a kiskunfélegyházi járás vezet Lemaradt a kunssenimiklósi és a dunaveesei járás Megyénkben a begyűjtési ver­seny az utóbbi napokban felien, dűlt. Kiskunmajsán 1043 dolgo­zó paraszt áll párosversenyben. Itt jól működik a begyűjtési állandó bizottság is, amely a jól teljesítő gazdák bevonásával a község egész területét körze­tekre bontotta fel és így végzik a felvilágosító munkát a begyüj. tési terv gyors teljesítése érde­kében. Császártöltésen is számos dol­gozó paraszt á l versenyben. A községben a cséplőgéptől első­nek a ,,Szabadság“ termelösző. vetkezet teljesítette beadását. Felvirágzott kocsival es zene­szóval tett eleget a termelő- szövetkezet beadási kötelezett­ségének. Számos egyénileg do'gozó pa­raszt túlteljesítette beadását. Pesti László páhi I holdas dol­gozó paraszt 210 százalékban, Müller János csengődi 15 hol das középparaszt 190 százalék, ban tett eleget beszo gáltatási kötelezettségének. Megyénkben a megyei tanács begyűjtési osztályának legutób­bi értékelése szerint a járások között a következő rangsor ala­kult ki a gabonabegyüj ;ési ver­senyben; 1. a kiskunfélegyházi járás, 2. a kiskőrösi járás, 3. a ba. jal járás, 4. a kiskunhalasi ' járás, 5. Kecskemét város, 6. a bácsalmási járás, 7. a kecskeméti járás, 8. Baja város, 9. a kalocsai járás, 10. a dunaveesei járás, 11. a kunszentmiklós! járás. A járások között tehát a kis- kunfé egyházi jár az élen. Itt a behordás mellett jól megszer­vezték a csépiést is, amely hoz­zájárult az eddigi jó begyűjtési eredményekhez. Itt a tanácsok Végrehajtják a minisztertanács határozatát a késlekedő gazdái-: elszámoltatásával és beszolgál- tatási kötelezettségük felemelé. sével kapcsolatban Tanácsaink feladata, hogy minden erővel küzdjenek az önelégültség, az ellenséges meg. nyilvánulások ellen és a he yi pártszervezetek segítségével és irányításával harcoljanak a ga. bonabegyüjtési terv maradékla. lan teljesítéséért, a párt é3 kor. mányhatározatok betartásáért. Solfvadkert- megelőzte versenytársát- Kecelt a hordásban, cséplésben és a begyűjtésben A járási tanács legutóbbi értékelése szerint a behordási és a cséplési versenyben Solt­vadkert megelőzte Kecelt. — Sőt Soltvadkert iárási vi­szonylatban is az első helyre került. Utána Csengőd követ* kezik majd Kecel. Soltvad­kert annak köszönheti jó eredményét, hogy a népneve­lőket, a dűlőbiztosokat és az állandó bizottságok taSjait bevonták a felvilágosító mun­kába. Ezek megmagyarázták a dolgozó parasztoknak a be­hordás és a cséplés gyors, idejében való elvégzésének fontos-ágát és a cséplőgéptől a raktárba való szállítás elő­nyeit. A jó mépnevelőiuunka ered* menyeképpen Soltvadkerten a dolgozó parasztok közvetlen a cséplőgéptől teljesítik be­csületbeli kötelességüket. Özv. Major Sándorné 2 holdas dol­gozó parasztasszony a zúgó cséplőgép mellől 393 százalék­ban teljesítette beadási köte­lezettségét. A legutóbbi érté­kelés szerint Soltvadkert 1952- 53. évi kenyérgabonabeadási tervét 6.42 százalékban telje­sítette. Kecel igyekszik behozni versenytársát. Bár Soltvad­kertnek előnye van, amelyet a behordásnál és cséplésnél szerzett; de a kecellek sem hagyják magukat, A helyi pártszervezet népnevelői kö­zül az MNDSZ asszonyok kü­lönösen kitűnnek szorgalmas népnevelő munkájukkal. Ál­landóan kisgyűléseken ismer­tetik a minisztertanács hatá­rozatát a begyűjtésről és a szabadpiac korlátozásáról való • rendelkezéseket. A községiben! Simon László dolgozó paraszt) vitte be elsőnek feldíszített1 kocsiján a beadásra szánt ga­bonát és kötelezettségét 110' százalékban teljesítette. Kecel 1952—53. évi kenyér­gabonabeadási kötelezettségéi 0.39 százalékban teljesítette a legutóbbi értékelés szerint. — Tehát csak háromtized száza­lékkal maradt le Soltvadkert mellett. A két község párosversc- nyét az egész megye dolgozó parasztsága figyelemmel kí­séri. Ezért mind a, két község tanácsai a helyi pártszerveze­tek segítése és irányítása mel­lett segítsék elő. hogy a dol­gozó parasztok határidő előtt teljesítsék a beadási tervet, mert ezzel előbb kapja meg a két község a szabadpiaci áru­sítás jogát. Vessünk silókukoricát és siló* csal auládét Igen fontos, hogy minden olyan terület, amely a vetésfor. góból kiesett, bevetésre kerül­jön csalamádéval, vagy silóku­koricával. A korán lekerülő ta­karmánynövények után (őszi takarmánykeverék, stb. ) másod­vetésként is vessünk csalamá- dét, vagy silókukoricát. A má- sodvetésü takarmánynövény ter­mesztésének az a célja, hogy ugyanarról a területről egy év. ben két termést takarítsunk be Ezen kettős takarmánytermesz- téssel nagytömegű és olcsó si. lózható zöldtakarmányhoz ju­tunk. A csalamádé nagytöme­get, tarló takarmánynövény, magas cukortartalmával, magas víztartalma miatt csak zölden való fogyasztásra, vagy besllő- zásra alkalmas. Semmiféle zöld- takarmány nem szolgáltat ak­kora tömeget, mint a sürüveté. sü csalamádé. Csalamádéter. mesztésre a bokrosodásra hajla­mos, sok fattyúhajtást növelő kukortcafajták a legakalkalma- sabbak. Ilyen az ju. n_ fehérku­korica, de a lófogú kukoricák is általában jók csalamádé ku. koncának mint a bánkúti és a Fleischmann.féle. A csalamádé Igen meghálálja a trágyázást, de ha az előveteménye trágyá­zott őszi takarmánykeverék volt, úgy trágyázást nem kí­ván. A csalamádévetés a fönö- vényként áprilistól június vé­géig, másodveteménynek június, augusztus hónapokban történik A sürü csalamádét 12—15 cm sortávolságra vetjük géppel. A vetőmagszükséglet 60—100 kg kh-ként. Ez természetesen vető­magként alkalmazott kukorica, szem nagyságától is függ. A korai vetés esetén célszerű a csalamádét borsóval keverten vetni. A csalamádét vetés után fogasolni és hengerelni kell. Ha a csalamádét zölden etetjük, kaszálását már a ebner klbá- nyáSa előtt meg kell kezdeni és a termésnek azt a részét, amelyét a elmer kihányását kö vető 2 hét alatt feletetni nem tudunk, felaprítva, vagy tépve silózzuk be-

Next

/
Thumbnails
Contents