Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-12 / 162. szám

Párt és píirt<>pf

Becsüljük meg és türelmesen neveljük a dolgosokat9 a kádereket

Nagy taxiítóiuk Lenin, Sítá lin ás Rákosi elvtarsau ait tanítják. hogy a vezetőnek elsőrendű kötelessége a káderekkel való tőrödéi, a káderekkel való türeixnee foglalkozás.

»Az a jelszó, hogy minden a káderektől füdg. azt követeit, nogg vezető embereink a leggondosabban törődjenek a íiMkctOnúriuSüiikal .,kicsikkel és nagyokkal" egyaránt, akármilyen termeten uulguz- nak ía» azok gondoskodjanak arról, hogy fejrotíjentk, segít, senek nekik, mikor támogatásra van szükségük, biztassák őket, amikor eiso sikerei két felmutatják, léptessék elő mondotta Sztálin eivtars.

Megal.apitüaió» hogy BácS- megyeben a párt, akarni, tö- inegszervezeti es gazdasági vezetők többsége megértette, helyesen aika.mázzá munkájában a tanításokat, Több más olyan vezető van, mint Túri elvtárs, a kiskőrösi járási pártbizottság titkára, aki türelmesen tanítja és neveli munkatársait, es az aiapszer- vezetek vezetőit a helyes mun" kamódszérekre ée az oszá.y- ellenség elleni hacra.

Vagy Putics elvtárs, a kecskeméti járási pártbi2ottsag és Horváth elvtars, a fmöp- szállási egységes falusi pártvezetőség titkára, akik az if* jóság nevelésében és a jó tö- aiegkapcsolat kia.akítámban mutatnak példát. Ezért becsülik. tisztelik és fogadják el irányításukat munkatársaik s a dolgozók. Munkájukká, nagy tekintélyt, tömegbefolyást szereztek a pártnak. Területükön egyöntetűen követik a dolgozók a pártot a nehézségek leküzdésében, a feladatok maradéktalan elvég, zésében és az osztályellemég elleni kíméletlen harcban.

Pl. Soós "tvtársnak. a .ajos- mizeel egységes falusi pártvezetőség titkárának 2—3 hónappal ezelőtt még nem volt megfelelő munkamódszere. Keveset járt ki a termeiőcse portokba, kevés segítségei adott a termeiőcsoportok pártszervezeteinek munkájuk* hoz. Csak a községi pártszer vezet munkáját segítette dön tőén. Putics elvtára ezt és* revette, többízben leült Soó* elvtárssal, türelmesen meg magyarázta ennek helyte.en* gégét. Türelmes, vezető munkájának meg lett az eredménye. Soós elvtárs Putics elv- tára javas.ata és útmutatása nyomán javított munkáján.

Szűcs elvtárs, a fülöpszál* lási Dózsa termelőcsoport elnöke gyakran ideges, türelmetlen a csoport tagjaival szemben. Horváth elvtárs több esetben elbeszélgetett ennek helytelenségéről Sziics elv- társsal, Elmondotta neki, hogy a kommunista vezető munkatársait, a dolgozókat azzal is meg kell hogy becsül- jo. hogy elvtársi és emberséges hangon beszél velük, nem magas, ingerült hangon.

Vannak a megyében azonban olyan vezetők is, akik elfelejtik nagy vezetőink tani. tásait. Nem nevelik munkatársaikat. türelmetlenek nehézségeik, tapasztalatlanságuk. problémáikkal Bzemben. Nem hallgatják meg a dolgozók hangját, jogos sérelmeit. Pl. Halutka_ elvtárs,_ a kun- szentmiklósi járási pártbi- zottság megbízott titkára is türelmetlen munkatársaival szemben. Nem neveli őket önálló munkára és ehelyett mindent maga igyekezik elvégezni.

Ezt azzal indokolja helytelenül, „hogy kénytelen egyedül végezni, mert csak az a munka van jól elvégezve> me. fyet maga csinál meg.” Ez odavezetett, hogv munkatár" ,cai önállótianok.: tervszerűtlen

a munkájuk. 2—3 órát esetenként, még annyit sem tö.- tenek egy-egy aiapszervezet- nél. így nem is tudják tani. tani, problémáikat, nehézségeiket megismerni az alap tervezeteknek.

Vagy Zsoldos elvtárs, áz ÁHami Gazdaságok Trösztjének vezetője, nem ellenőrizte, nem is tudott arról, hogy a tajoi gazdaságban heteken keresztül nem fi2ették ki a do gozók jogos bérét.

A városföldi állami gazdaság igazgatója pedig hosszú hónapokig megtűrte, hogv egészjégre ártalmas kanalas, kai egyék meg ebédjüket, sokszor 2—3 órás késéssel i« a dolgozók.

A káderek nevelése, a dolgozókkal való törődés hiánya egyes tanácsvezetők részéről mutatkozik meg különösen, A megyei, egyes járási és községi tanácsvezetők nem neveljk megfelelően munkatársaikat az osztályéi- ienség, a kulákság elleni fokozottabb harcra. Ez az oka annak, hogv a megyében kb 2000 kulák tartozik az ál.am oak. Egyedül Jánoshalmán több mint 50 kulák nem tett eleget beszolgáitatási kötele zettségeinek. A bajai és ér- sekcsanádi tanácsok vélemé nye szerint eszegények a ku- iákok”. a madarasi tanácselnök véleménye szerint „nem lehet a kulákon semmit behajtani”. a halasi tanácselnök véleménye szerint ..egyes ku- lákok megbízhatók”.

Mik az okai a káderek, a dolgozók nevelése. ■ a velük való foglalkozás terén mutat kozó hiányosságoknak?

Elsősorban az, hogy a me gyében egyes párt, gazdasá gi, állami vezetők nem tanú' ták meg, hogyan kell az em bereket. a kádereket megbe esülni.

Sztálin elvtárs erről 1935 ben azt mondotta: „Heg kell érteni, hogy a mi jelenlegi viszonyaink között minden a káderektől függ. Ha jó és nagyszámú kádereink lesznek> az iparban, a mezőgazdaságban. a közlekedésben, a hadseredben, országunk győzhetetlen lesz. Ha ilyen kádereink nem lesznek, mindkét Iá búnkra sántítani fogunk.”

Mik a feladatok: a pártbi. zottságok és pártszervezetek értsék meg, és tudatosítsák hogy ma állami, tömegszer vezeti és gazdasági ezerveinl. élén csak olyan vezetők ál) hatnak, akik nem csak maguk dolgoznak harcos kommuni« ta módra’, hanem munkatár saikat, a dolgozókat is errp nevelik és magukkal viszik ezen az úton. Hogy megta nulják és másokat is tanítanak, megbecsülni a dolgozókat. a kádereket, a szocialista társadalom legnagyobb értékét: az embert.

PESTI SÁNDOR, a K. V. Párt- és Tömeg- szervezeti Osztálya bács. kiskunmegyei instruktora.

Wilhelm Picck:„\ szocializmus építése a Német l>emokraiikus Köztársaság* ban megszilárdítja a vilájf békéjét!44

A Német Szocialista Egység, párt II. pártértekezletének csütörtöki ülésén felszólalt Wilhelm Pieck, a Párt elnöke. Beszédé, ben a többi között a kővetkezőket hangsúlyozta:

A békeharc nagy és nehéz feladatainak megoldása érdeké, ben minden tekintetben meg kell erősítenünk a Német De mokratikus Köztársaságot. Leg. köze'ebbi és legfontosabb fel adataink; Meg kell gyorsítanunk gazdasági építőmunkánkat. Meg kell szilárdítanunk államapparátusunkat, hogy még Jobban összeforrjon a tömegek, kel. Széleskörű felvilágosító munkát kell folytatnunk demokratikus vívmányainkról, a szocializmus építéséről, köztár. saságunk lakosságának jogai, ról. Fokoznunk kell a tömegek éberségét minden merénylettel szemben meg kell védenünk a néptu'ajdont. Erélyesen fel kell vennünk a harcot minden olyan nézettel szemben, amely lebe, csüli a háborús gyujtogatók és ügynökeik kártékonyságát: erő. sítenünk és támogatnunk kell az állambiztonsági szerveket,

hogy meghiúsíthassák az ellen, ség minden merényletét. Meg kell szerveznünk fegyveres erőinket, amely meg tudja védeni a Német Demokratikus Köztársaságot minden külső tá. madással szemben és hozzá tud járulni a világ békéjének biztosításához.

A Német Demokratikus Köz. társaság fegyveres erejének megszervezése távolról sem jelenti azt, hogy háborút akarunk viselni. Zászlónk továbbra la a béke zászlaja marad. Éppen azért, hogy elvegyük az imperialisták kedvét Európa szívé, ben indítandó háborús kalandoktól erős nemzeti hadsereget kell teremtenünk.

Meggyőződésünk, hogy a szó cializmus építése a Német De mokratikus Köztársaságban megszilárdítja az egész világ békéjét! A hatalmas béketábbi népeivel együttműködve min dent megteszünk annak érdeké ben, hogy megmentsük az em. beriséget a harmadik világhá ború borzalmaitól — hangsúlyozta végül Wilhelm Pieck.

Adenauer elárulta a német nép nemzeti érdekeit

— mondotta Max Reimann

A bonni parlamentben csütörtökön folytatták a vitát a kü. lönszerzödés és az úgynevezett európai védelmi egyezmény ra- tifikálási törvényjavaslata felett. A vita során felszóla t Max Reimann, a Német Kommunista Párt elnöke.

Beszédében hangsúlyozta, hogy a bonni különszerződés és a párisi katonai egyezmény aláírásával Adenauer kancellár elárulta a német nép nemzeti érdekeit. Max Reimann rámutatott arra, hogy a Szovjetunió békeszerződés tervezete és különösen a négyhatalmi tanács.

kozás összehívására tett javas lata az egyetlen helyes út, mely az egységes demokratikus Né. metország megteremtése felé vezet. A továbbiakban élesen bírálta a nyugat-német szociál. demokraták áruló vezetőinek képmutató magatartását.

A parlament — fejezte be be. szédét Max Reimann elvtárs — csak akkor teljesíti nemzeti kö. te’ezettségét, ha visszautasitja a bűnös szerződések ratifikálását. Nyugat-Németország la. kossága elítéli és nem tartja magára nézve kötelezőnek eze. két a szégyenletes egyezménye, két.

Kényes

u

g y

A franciaországi Nemours városban De Gaulle város, atyának jelölte régi hívét, Monsieur Émile Siorát. A degaulleista jelölt azt ígérte, hogy vaskézzel teremt rendet a városban, ahol bizony nem mentek rendben a dolgok. A postacsomagokból például ér. tékes tárgyak tűntek el. Ha valaki csomagot kapott, úgy bontotta ki, mint egy zsákba, macskát: sose tudhatta, mit hagytak meg benne a Cső. magdézsmálók.

Monsieur Sióra „vaskezü“ rendcsinálását azonban meg. hiúsította a véletlen. A rendőrség ugyanis éppen akkor küldött ki egy rendörosztagot a vasúti postaraktárba, ami.

kor ott egy férfiú éppen nagy szakértelemmel bontogatta a csomagokat. Lefülelték a cso- magtolvajt, akiről azután ki. derült, hogy Monsieur Siorá- val, De Gaulle „vaskezü“ je. lőttjével azonos. A rendőrségen megállapították, hogy „vaskeze“ kissé enyves Volt: minden valamirevaló érték hozzáragadt a postacsomagok, bői

Az eset a nemoursl rendőr, séget Is kényes helyzetbe hozta. De Gaulle valószínűleg sürgősen közbelép, leváltatjo a rendőrfőnököt és „erkölcsi“ kártérítés címen megszerzi ehyveskezfl párthlvének a — becsületrendet.

A külpolitikai iieiyiet

Miközben Malik, a Szovjetunió képviselője, a Biztonsági Tanácsban ie.epiezte a provokativ jehegű újabb ame- riKai javaslót és tiltakozott az eben. hogy a kínai és koreai megbízottak részvéteié nélkül vitassák meg az amerikai fegyveres erők koreai baktérlumi'egyver-használatanak kérdését, az Uj A Ina Jegújaob jelentése arró. ad bírt, hogy uz amerikaiak ismét vérfürdőt rendeztek Kocsedó szigetén. A Koreával kapcsolatos eseményekhez tartozik bogy augo) közéleti e^méiyiségek a ï'tmeshez küldött levelükben tiltakoztak a napalm-bombák alkalmazása e.ien. A levél aláírói között szerepel Barbara Cástle, Ernest Fërnyjiough, Samuel Silverman. Wader Smiles, Barnett Stross munkáspárti képviselő, Lord Boyd-Orr, az élelmezésügyi világszervezet voit vezetője, Bertrand Russel filozófus, Benjamin Britten, a híres angol zeneszerző, továbbá sok más neves író, művész és tudós.

A Német Szocialista Egységpárt II. pártértekezletén Wader Ulbricht főtitkár nagyfontösságú javaslatot tett. A központi bizottság nevében indítványozta a pártértekez- ,ötnek, hogy hozzon határozatot a szocializmus építésének kérdéséről. A Német Demokratikus Köztársaság nagyjelentőségű esemenyevei egyidejűleg a bonni szövetségi gyíí- éeen megindult a háborús különszerződés és az úgynevezett „európai védelmi egyezmény” ratifikálásától szóló törvényjavaslat első olvasásban való tárgyalása. Adenauer 3 óra hosszat tartó kormánynyilatkozatban kérte a két militarista egyezmény jóváhagyását. Beszédében szembehe.yez- kedett a nyugatnémet .aaosság millióinak népszavazás megtartására irányuló követelésével. Egyébként beismerte, hogy a militarista egyezmények ötven évre gúzsbpkölik és az atland tömbhöz láncolják Ny ugat-Németországot, Közölte azt is. hogy a nyugati külügyminiszterekkel kötött megállapodás értelmében a militarista egyezmények több fontos rendelkezését a nyugati főbiztosok törvényerejű parancsával már a ratifikálás _ előtt éietbetéptetik. A kancellár e kijelentése után óriási vihar támadt à szövetségi gyűlésen. A kommunista párt képviselői erélyeson tiltakoztak a parlament mellőzése és a nyílt diktatúra bevezetése ellen. A nyugatnémet szociáldemokrata óái*t szószólója, Carlo Schmid — a.tömegek követelésére — kénytelen volt ugyancsak bírálni a militarista szerződéseket. A szociáldemokraták kétszínű magatartását mutatja azonban az a tény, hogy bár a militarista szerződések el.en beszélnek- vonakodnak részt venni az azok megakadályozására irányuló tömegakciókban. A Wall Street Journal beismeri,’ hogy Nyugat-Németország lakosságának valamennyi rétege egyre fokozottabban szembeszáll a háború* szerződésekkel. A lap a következőket írja: ,,A nyugatnémet lakosság* uak a bonni kü.ön5zerződéssel szemben megnyilvánuló el* .enádási hullámát az okozta, hogy ez a szerződés nem felel meg a németek legfőbb érdekeinek és reményeinek.”

Franciaországban foktatodnak a sztrájkok, amelyekkel a nagyüzemek dolgozói tiltakoznak a békeharcos hazafiak fogságbautartása és az újabb bebörtönzések ellen. — Nagy felháborodást keltett mindenütt Colrmbininak. a Francia Kommunista Párt központi bizottsága tagjának letartóztatása. Az utoisó napokban egyébként, nagygyűlések egész sora hozott határozatokat André Stil és a többi letartóztatott hazafi szabadlúbrnhelyezése érdekében. A Lettres Françaises című ha adó irodalmi és művészeti heti- ap július 12-én — a július 14-i köztársasági ünnepségek keretében — a Pieyel-teremben ünnepélyt rendez a bebörtönzött Andre Stil, a világhírű Sztáün-dfjas író tiszteletére. Meg keU emlékeznünk a reakciós francia kormány két döntéséről is. Az egyik: a francia minisztertanács elhatározta. hogy kiterjesztik ,.a francia állam külső biztonságának” fogalmát az at-anti tagállamokra is, A Ce Soir kommentárja kiemeli, hogy ez a rendelet is mutatja: mennyire függő he yzetbe került Franciaország a külföldi államoktól. A másik: a francia minisztertanács szerdán délelőtt elhatározta, hogy Bayiot-t, Párizs hírhedt rendőrfőnökét, a haladó franciák üldözőjét, a becsületrend parancsnoki címével tünteti ki. Baylot tudvalévőén nemrég tért vissza Amerikából, ahol a népellenes terrormódszereket tanulmányozta. Azóta ezeket az amerikai módszereket alkalmazza a francia hazafiakkal és békeharcosokkal szemben. Baylot-nak nagy szerepe volt a Duclos éllen indított hajszában is,

A francia vonatkozású eseményeket kiegészíti az a rövid jelentés, amely arról számol b^, hogy Francois-Poneet, Nyugat-Németország francia főbiztosa — a közeledő francia nemzeti ünnep alkalmából — közel küpucven náci háborús bűnöst részesített amnesztiában A Bastille e'foglalásának évfordulója, az 1789-es nagy francia forradalom emléknapja, tehát arra szolgál a mai francia kormányzat számára. hogy 6zabadonbocsássa a fasiszta gonosztevőket. — Francois-Poncet döntése, amelv természetesen a Piijay- kormány hozzájárulásával történt a francia forradalom emlékének meaoyalázását jelenti.