Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-08 / 158. szám
Megyesserte megkezdődött a gabonabeadás Dolgozóink a haza aszta ara tették az első elcsépelt gabonájukat Megyeszerte megkezdődött a cséplés és a csep.éssel egyidö ben a gabcnabeactás. A szocialista szektorok dolgozói és az egyénileg dolgozó parasztság a törvény előírása szerint közvetlenül a cséplőgéptől szá-lít. ja a begyüjtóiielyre a gabonát Számos község dolgozó parasztjai megfogadták hogy határidő előtt teljesítik a gabonabegyüjtési tervet. Július 6-án, vasárnap a bajai Vörös Fény termcöcsoport a koreai műszak keretében vé. gezte az első búzacséplését és termésüket közvetlen a géptöx feldíszített kocsikkal vitték a Tennényforga'.mi Vállalat be- gyüjtöraktárába. A csoport elnöke, Hoffbauer Dezső eivtárs adta át az első kenyérgabona mennyiséget a Bajai Posztógyár dolgozóinak rövid beszéd kíséretében. A Posztógyár részéről Tavaszi József üzemi párttitkár vette át a gabonát, hangsúlyozva, hogy ez is elősegíti a munkás .paraszt szövetség megszilárdítását. A városi pártszervezet részérö Gilián Mihály köszöntötte a Vörös Fény dolgozóit, abból az alkalomból, hogy magukévá tették a párt’ és a kormány határozatát, hogy a cséplőgéptől a begyüjtöhelyre vitték a termésüket. Az ünnepségen a Posztógyár zenekara működött közre, amely a feldíszített kocsikat kísérte a városon keresztül a begyüjtöhe. lyig. A csoport tagjai közötl nagy örömet keltett az, hogy búzájuk fajsúlya minden eddig, termésüket felülmúlja. A bevitt búzatermés 86 hektoliter kilogramm súlyú. Kecel községben szombaton reggel 5 órakor megkezdték a cséplést a kisköröst gépá-lomás két cséplőgépével. Délelőtt IC órakor a község zenészei és az úttörök virággal és zeneszóvá: köszöntötték a Vörös Zászló termelőszövetkezeti csoport dől. gozoit, a cséplés megkezdése alkalmával. Ezalatt a községben szorgalmas kezek zászlókkal és jelszavakkal feldíszítették a tanácsházát és a terményraktárt, hogy méltó keretek között fogadják az első gabonaszállítmányt Délután 3 órakor, három feldíszített vontatóval megérkezett a Vörös Zászló termelőszövetkezet mintegy 50 mázsát kitevő elsőnek elcsépelt gabonája a raktárba. Utána • a község élenjáró dolgozó parasztjainak iogatai következtek. Simon László 12 holdas középparaszt 10 mázsa rozsot szállított beadási kötelezettségébe ezen a napon. Általában a beadási kötelezettség teljesítésében mindenütt a terinelöcsopor. tok járnak az élen. A bácsborsódi Uj Élet termelőszövetkezet már július 2-án 8 feldíszített kocsit indított el a cséplőgéptől a földmdvesszö- vetkezet gabonaraktárába és teljesítette ösziárpa beadási kő telezettségét. Mátéte ke ' községben a Törekvés termelőszövetkezet 36 mázsa ösziárpát szállított be. A keceli Vörös Zászló termelőszövetkezet 40 mázsa rozsot, a soltvadkerti Uj Alkotmány termelőszövetkezet 21 mázsa 18 kilogramm árpát es 40 mázsa 49 kilogramm rozsot vitt a termelőszövetkezeti raktárba, megelőzve a többi termelőszövetkezeteket és a község egyénileg dolgozó parasztjait. Az egyénileg dolgozó parasztok követik a termelőszövetkezetek példáját Szabó Jenő 22 hoidas kiskunfélegyházi középparaszt az egyéniek között e ső. nek tett eleget beadási kötelezettségének Két helyen jó munkát végezni nem lehetséges... Vidám nevetés hallatszik ki a Kalocsai Paprikama.om világos ablakain. Kék munkaruhába öltözött, mOtiolygós fiatal lányok, asszonyok végzik napi munkájukat. Itt csoportvezető Tamás István, aki 1945-ben két hóid juttatott földet kapott. Ezüstös haját szeretettel simogatja a napfény. 60 éves, de fiatalos. londü.etes. Munkájában most mutatja meg igazán a felszabadultság érzését, azt. hogy mit jelent , szamára a fczabad. boldog, jobb élet. Ahogy az ország épü.t. fejlődött, úgy nőtt vele együtt. Kalocsa is. Á fejlődés azt követelte, hogy egvre több legyen a harcos, bátor kommunista yezető, A párt Tamás elvtársat is megbízta azzal, Kétiuni ttolgoxó — Maaam is éreztem ennek hátrányát. Mo»t, ifin. visszapillantva az ehnu-tr'J, azt mondhatom, nem voltam jó vezető. mert. bizony a főiddel való törődés engem is lekötött és igy nem tudtam igazán elvégezni munkámat. Fáradt voltam. Egyik helyen sem tudtam igazi, becsületes, kommunista munkát végezni — mondja megfonto.tan. nyugodtan Tamás elvtárs. A földet nem tudta jól kefélni. nem tudott többet. ,toJ-- baf termelni. Nem volt állatéi.ománya és így az ő mezőgazdasági terme.ése az ország kárára volt. De káros voit a közösségre is és azon felül gyilkolása volt a földnek mert nem az igazi szerető gazda kezével volt megművelve. Az asszony egyre többször mondta azt, hogy jó lenne már ezt a földet, ha valaki átvenné. Nyűg. visszahúz a munkában. Neked pedig van becsületes fizetésed, amiből megélünk. — Örültem, mert úgy b*‘ szélt, ahogy én már határoztam magamban. — Felajánljuk. .. Bementünk a tanácsházához és bejelentettük 1954 őszén elhatározásunkat. Ott s/.ámbavettek bennünket, de nem ígérték meg, hogy átveszik a íö.det. -— Pedig úg.v tudom, hogy külön rendelet van arra. bogy az ipari man sások föídfelajáulását soron-: hogy Bogyiszlón vezesse a paprikamalmot, legyen igazi gazdája iiz üzemnek, nevelje a do.gozókat. Tamás elvtárs elvégezte munkáját, de mindig húzta vissza Kalocsára őt az a két és fél hold föld. Sokszor felvetődött benne, hogy helyes-e a cselekedete? A párttaggyűléseken, párt- napokon, termelési értekezleten mindig szóbakerül a két- aki dolgozók káros élete. — Bizony húzódozott erről a kérdésről beszélni Tamás elv tái's, mert ő maga is kétlaki életet élt és mint komin unis ’a. nem járt elől jó példává Később azonban, ahogy szemináriumra js járt, jobban megismerte a párt puiirikaját és .egyre ér e'.ődött az elhatá. rozása, hojsy földjét leadja. j káros élete... kívül kell elintézni — mond ja_ gyors egymásutánban Tamás elvtárs. Nem így volt. Értesítettek arról. hogy csak jövőre veszik át. — A keservit, — mondtam az asszonynak — ez nem jo így, de segíteni nem tudtunk, így hát tovább ke.lett élnem a kétlakiak káros életét. Az asszony mindig azt mondta: — Te vagy a hibás, miért nem ajánlottad fel előbb. ÍN eked ezt iobbun kellett volna tudnod — igaza volt és van. Most mint csoportvezető uz üzemből nem szaladhatok rögtön munka után haza, mert. mint csoportvezetőnek, a műszak után is van egykét elintézni va ó dolga, lia pedig időt szakítok, akkor először rohanok haza, nem eszem azért, mert még világos van, eleget kell tennem a földdel járó kötelezettség’ nek is. Szórakozásra, tanulás ra időm nincs. De ennél még rosszabb az az érzés, hogy nem igazán szereti az a földet. aki csak szombat és vasárnap igyekszik meginti ve - ni. Ezt érzem én. Ott nem lehet jó termés. A kétlaki dolgozók nagyrésze pedig nem bánik a jó gazda féltő szemével a földdel. A föld akkor hálás, ha azt szeretik, ha azt gondozzák nap, mint nap. A kétlaki élet nyűg, teher nekem ts, de a földnek is. „ De nem sokáig. Őszre már. ha törik, ha c"akad, már csak üzemi do.gozó leszek, — mondja Tamás elvtárs. így van ez! Két helyen jó munkát végezni nem lehetsó Ses. Pedig az országnak sok kenyérre, húsra van szükse ge. ezt pedig a kétlakiak ter tnelésével. a föld hanyag megművelésével nem lehe‘ biztosítani, mert az ilyen ft* lü etes munka három-négy mázsával kevesebbet ad. kiszárad, gazos lesz és kimerül Befejezésül Tamás elvtárs csak annyit mond, ha nem lenno ipari munkás- akkor a feleségével együtt a termelőszövetkezeti csoportban dbl- gozna. Csikós Ferenc pálmonostori dolgozó paraszt már teljesítette egészévi tojás- és baromfibeadását A félegyházi járásban a sertésbeadás területén A pár község jár az éleu. Utána Kunszállás, Pálmonostora és Kiskunfélegyháza következik. A rangsor végén Szánk, Köm- pöc és Jászszentlászlíi kullog. A tojás bég i/üji ízben Kun szállás kózséo vezet. liai om~ fibeaáásban pedig Fd’monot tyia. Mindkét Község m?t-sze túlszárnyalta előirányzatát A kiskunfélegyházi járás területen 278 dolgozó paraszt áll egymással pár js verse ;y ben. Eddigi vállalásukat 515 do gozó paraszt már teljes’ tette. Kiemelkedőként keÜ megemlíteni Pálmonostora községben Csikós Ferenc 6 holdas parasztot, aki tojás* és baromfibeadasát mar teljesítette egész évre. Jászszent- lászlő községben pedig Tdvcz- ki Mihály 8 holdas oaranztot. aki tei,- tojás- és baromfibeadását 110 százalékban telje sítette. A Ipar községben még mindig alszik a versenybizottság De a félegyházi járásim?" nemcsak a begyűjtési- hanem az aratási verseny .î'-ûts kelőképpen ’ megszervezve. A dűlők nem igen állnak ver eenybeu. Dűlőn belül az egyes do gozó parasztok sem áíluak páros versenyben. A A heiTCTi/iinini „szellem“ Lapunk nemrégiben leplezte le Zámbó Dezső gátéri papnak egy vásári kóklert is megszégyenítő ügyeskedését, aki még az általános iskolás gyerekek által is jólismert időjelzőkészülékröl, a barométerről tájékozódva — és utána a biztonság kedvéért a rádióban a meteorológiai intézet jelentését meghallgatva isteni sugallattól hajtva — „bölcs“ éleslátással esőt ^jósolt“, Ámde ravaszul a barométer és a rádió ígéretéről mélyen hallgatva ezt csaa abban az esetben „garantálta“, ha elegendő hivő hallgatja végig estéli demokráciaeilenes elmefutattatásait a templomban. Úgy látszik, hogy illetékes hercegszántói személy megirigyelte a gátéri pap, Zámbó Dezső (volt Horthysta alezredes) babérait és hanonló cselhez folyamodott. Hercegszántó községben néhány nappal ezelőtt egy Kóbor nevű tanító öngyilkos lett. Utána holttestét annak rendje és módja szerint eltemették. De a klerikális népbu- tításnak ez a hercegszántói zászlóvivője az esetet megpróbálta felhasználni arra, hogy alaposan megtépázott tekintélyét, — amint ezt az öntudatos felvilágosult hercegszántói dolgozó parasztok legutóbb a hitoktatásnál való beiratkozásnál is kifejezésre juttattak — megpróbálja hely. reállitani, Az történt ugyanis, hogy a Kóbor eltemetése után három nappal éjjel 12 órakor — ahogyan ez egy jól nevelt szellemhez illik — telefonon fellúvták a posta egyik Idősebb női dolgozóját, ügyeletesét és a sírontúli hang, erőlködve utánozva a Kóbor hangját, kinyilatkoztatta, hogy „Isten van, meg fogtok lakolni bűneitekért“. Sajnos, a klerikális népbutítás trükbjeiben járatlan postáskisasszony a „sírontúli“ hang hallatára elájult, majd utána, amit ez szokás, az egész faluban agyba-főbe bizonygatta Kóborral történt ,,találkozását“. Bár a község felvilágosult dolgozói nem adtak hitelt a Kóbor ,,szellemével“ kapcsolatos fecsegésnek, mégsem árt, ha kihangsúlyozzuk, hogy tisztelt ,,szellem úr“ ne csaljon! Ne becsülje le a dolgozók műveltségét és ha egyáltalán képes erre, értse meg, hogy népünk számára a hős Szovjet Hadsereg nemcsak a tőkés földbirtokos fasiszta iga alóli felszabadulást, de a kulturális felemelkedés lehetőségét is meghozta, s mi pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével éltünk ezzel a lehetőséggel. Értse meg, hogy a mi népünk már nem a régi többé. Kilábalt a tőkések, fbldbir. tokosok, kulákok és klerikális népbutítók szellemi rabsága alól és az öntudatos, szabad, kulturált, szocializmust építő népek útján halad, megvetéssel fordul el a klerikális népcsalóktől. Melesleg úgy rémlik, hogy a gátéri pap, és a hercegszántói „szellem“ bizonyára szolgálati beosztása révén, megszívlelte a szerzetesek küldötteinek 1951-ben Rómában tartott értekezlete határozatait, mely leszögezte, hogy; ,a modern haladás eszközeit, az újságot, a sajtót, a rádiót, a filmművészetet, a televíziót, az autót és a repülőgépet észszerűen fel kell használni az apostolkodás szolgálatában“. (Megjelent az Uj Ember 1951. jan. 7-i számában.) Nem segít a csalás „szellem úr!“ Felszabadult népünk a hazaáruló Mindszen. thy- és Grősz-ügy leleplezésén keresztül megértette az önök tervét, s népünk eltökélte hogy nem kér az önök által visszasírt régi világból. Kár a telefonköltségért csaló úr! Állami gazdaságunkban az «rálássál egyidejűség elvégeztük a másodvetést is Állami gazdaságunkban öt nap alatt fejeztük be a 100 hold árpa aratását Dolgozóink megértették, hogy a szemveszteségmentes aratás nagy jelentőséggel bír. Éppen ezért dolgozóink csaknem kivétel nélkül egyöntetűen, szíwcJ-lélekkel látnak hozzá az aratási munkálatok elvégzéséhez. Az aratás után traktorosaink mindjárt tel is szántották a tarlót és utána nyomban elvégezték a másodvetést. Legjobb eredményt Horváth Katalin, Béna Margit és Jenő vai György ért el a növényápolás terén. Ezeknek a dolgozóknak a teljesítménye átlagosan 145 százalék, A tehenészetben a szovjet Zoó-technikai tapasztalatok alkalmazásával, a napi háromszori fejés bevezetésével 8.3 íejési átlagról 13.5 literre emelkedett az isíálIóáUag. A tehenészetben Foluyákovics András és Zemkó János munkája dicsérhető, A jó eredményeket a munkaverseny széleskörű kibontakozásával tudtuk elérni. Dolgozóinknál a munkához való viszonyt azon keresztül tudtuk elmélyíteni, hogy a jól dolgozók fényképét falitáblákra kifüggesztjük és aláírjuk, hogy milyen módon érte el az eredményét. Ezenkívül az élenjáróknak a szü. leit, vagy egyéb hozzátartozóját levélben Uöszöntjük. Báaóczki István párttitkár, Tompa. Gazdaságunkat minden nap korszerűbbé tesszük Állami gazdaságúnkban felépítettünk egy korszerű 80 férőhelyes tehénistállót. Az új épület egészen korszerű lesz. Gyönyörű betonozott jászolokat és külön rekeszeket építettünk. .Azonkívül kisvasútat állítot, tunk be, hogy azon szállítsuk a takarmányt és ennek segítségével hordjuk ki a trágyát. Most próbáljuk ki a tehenészetnél az új villanyfejögépeket is. Mint. egy 35 fejögulyás tekintette meg az új gépet. Ezzel hatalmas segítséget kaptunk, mert egy. szerre 10 tehenet fej percek alatt. Valamennyi dolgozó örömmel fogadta az új fejögépet, hiszen még ilyet nem is láttunk. Gazdaságunk egészen korszerűvé vált, de azt tapasztaljuk, hogy nap mint nap újabb és újabb gépeket kapunk a munkásosztálytól. Ezért köszönetét kell mondanunk pártunknak és vezérünknek, Rákosi elvtársnak, Gazdaságunkban csaknem minden mun. kálatot géppel végzünk, így megkönnyebbült a munkánk, hiszen gépek végzik az eddigi nehéz munkákat. Az árpacsép lést befejeztük, a búzát négy kombájn és több anttógép végzi. Varga Gábor., Bácsalmás. lirai ml álam! gazdaságaink dolgozói
