Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-08 / 158. szám

I BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG Eredmények a vasárnapi békearatáson. — Megye­szerte megkezdődött a ga­bonabeadás. — A her­cegszántói „szellem“ AZ in dp bácskiisiíukiiegiei PÁRTBIZOTTSÍttíiliAIÍ LAPJA VII. évfolyam, 158. szám jro SÍI fillér 1952, július 8, kedd Vessünk időkén minél 1Ö8)1) imisodnovényt Megyénk egész területén fo­kozódó ütemben folyik az ara­tás. Az ősziárpa aratását a minisztertanács által kitű' zott határidőn belül befejez, tűk. Nem ilyen kedvező a helyzet a rozs aratásánál. Itt már túlléptük az engedélye zett aratási határidőt. A bú­zaaratást is sürgősen be kell fejezni. Az aratási munka lendüle­tében. a csépiéire való foko zatos átállás közben azonban sem szabad megfeledkeznünk mezőgazdaságunk egyik na­gyon fontos feladatáról: a kettős termesztésről> a másod- növények vetéséről. Megyénk ben a tanács legújabb érté­kelése szerint másodvetési tervünket mindössze egyhar- tnadában teljesítettük A má. sodvetésre minden község­nek, termelőszövetkezetnek, állami gazdaságnak köte.ező terve van. Ennek ellenére me­gyénk legtöbb községében igen nagyfokú az elmaradás. A legjobb járás a félegyházi. Ezen belül Kis kunma j sa. amely már tervét 174 száza­lékra te.jesítette. Félegyháza 74 százaléknál tart. Erősen el vannak maradva Baja és Kecskemét város, a bajai és a bácsalmási járás. A h‘skő■ rösi járásban az aratás jó ütemben folyik, ennek ellené­re hibák vannak a másodve­tési terv teljesítésében. Sokan felteszik a kérdést, miért vessünk másodnövényt. Ezek azt hiszik, hogy ez tel­jesen új most hazánkban. So­kan már a felszabadu.ás előtt »ikerrel próbálkoztak a má* eodvetéssel. De a kapitalista Magyarországon ez is. mmt sok más helyes kezdeménye­zés, megrekedt. A felszabadu­lás után itt is megváltozott a helyzet. A másodtermelés egyik •kulcsa mezőgazdaságnak”. Ezzel emelhetjük a termeié kenységet minden újabb be­fektetés nélkül és felszámol­hatjuk a lemaradást az ipar­ral szemben. Kiegyensúlyoz­hatjuk az egyenlőtlenséget az ipar és a mezőgazdaság között. Míg a szocialista ipar tnérföldes csizmákkal ha;ad előre, a békebelinél 150 szá­zalékkal magasabb, addig a mezőgazdaság fejlődése sok­kal lassabban történik. Csak 16 százalék. Hazánkban csak nagyon korlátozott 'ehetőségek van­nak arra, hogy eddig meg nem müvelt területeket ezánt. sunk fel és így növeljük a ve­tésterületet. A vetésterület növelésének nálunk messze­menően a másodtsrme'és leg­fontosabb módszere. Míg me­gyénkben a másodtermeiéssal a vetésterületet több mint 100 ezer holddal növelhetjük, ad­dig a tőzeges és szikes terüle­tek feltörése csak néhány ezer holdat jelent. A másodvetésű termények hozamát többféleképpen hasz­nálhatjuk fel. Megteremthet­jük ve.e állatgazdasagunk ta­karmánybázisát. Könnyeb­ben teljesíthetjük beadási .kö­telezettségű uket, növelhetjük a szabadpiacra jutó termé­nyek mennyiségét. Javítják továbbá- a földünket, mert felújítják, feiszaporítják a talajbaktériumokat. A másodnövények vetése tehát igen fontos az állatállo­mányunk fejlesztése és a be­adásunk szempontjából. Ha másodnövények vetési tervét teljesítjük, akkor könnyen 50 százalékkal emelhetjük állat- állományunkat. így több húst, tejet, tojást és több gyapjút tudunk adui a dől gozóknak. Egy hold rövidte- nyészidejű kukorica, másfél; kétmázsa húst je-ent. Ha si­lókukoricát termelünk, 2000— 3000 liter tejet jelent. A másodvetés azt is jelenti, hogy nagyobb területen ter­melünk. mint amekkora terü­letről beadunk. A beadási kö­telezettség változatlan ma­rad, bármekkora területen is vet a dolgozó paraszt másod- vetést. Pé.dául, ha egy 10 holdas dolgozó paraszt egy holdon rövidtenyészidejű ku­koricát termel, ahonnan kö­zepes termésnél is 14—15 má­zsa holdan.kénti kukoricater­mést takarít be, akkor ez ele­gendő kukoricabeadási köte­lezettségének teljesítésére és a feleslegből még egy hízót is fe.ueyelhet. Ennek jelentősé­gét értette meg a mélykúti Hámán Kató tszcs, ahol az előírt 80 holdból már 55-öt el­vetettek. A tataházi Petőfinél 80 holdból 55-öt és a kunbajai Rózsánál 85-ből 50. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztnak a másod- termelés nemcsak a béadás. ban segít, hanem az ebből származó többlettermée lehe­tővé teszi, hogy nagyobb- mennyiséff® szabadterményt vigyen a piacra. Mindenki könnyen kiszámíthatja, hogy forintban milyen jövedelem­hez jut a másodtermelés ré­vén. Hogy végezzük a kettős tér- mêlés előkészítő munkálatait, mikor remélhetünk a másod- voteményektől jó termést? Első és legfontosabb feladat, hogy a gabona levágása után a tarlótörést elvégezzük. — Ezen a téren ísselmaradtunk. Annak ellenére, hogy küszö- böa van az aratás befejezése, Teljesítsük becsülettel adott szavunkat: A koreai műszak sikerével előre az augusztus 2ö-i vállal ások győzelméért... Ipari üzemeinkben egyre több nagyszerű munkasiker születik a koreai műszak a*att a dolgozók versenylendületé' uek eredményeképpen. Nap- ról-napra eme kedik azoknak a dolgozóknak a száma, akik a. koreai műszakra tett válla­lásaikat teljesítették és harc ba indultak annak tmteljesí téséért. A Kecskeméti Cipőgyárban Friss eredmények tarkítják a piros drapériával bevont versenytáblát. A hétfő déli értékelés szerint az üzemre szék közötti versenyben e ső helyre a csákozó dolgozói k* rültek 104 százalékos napi terv tel jesíté-sei. A le.kés, oda­adó munka eredményeképp«'- az új munkafolyamatnál a termelés területén 03.y száza lékos napi termelési átlagot mutat a jelentés. A legkiemel keciőbb eredményt Udvard[ Hona érte, el a tüződébem aki 125 százalékról 130 százalékra emelte teljesítményét. Ko­vács József csákozó 111 száza­lékról 123 százalékra te.jeii- tetto vállalt kötelezettségét. Szabó Jánosnó 120 százalékra tett vállalását 130 százalékra eme.te. s tovább harcol annai> túlteljesítéséért. 170 százalékról termelését már 184 százalékra eme.te. — Iványi Antal sztahanovista vlllauyjiegesztő a munkaidő alapos kihasználásával, a munka jó megtervezésévé, már 185 százalékot, ért el. — Követi őt Radies István 180 százalékos termelésével. A 0-os műhelyben Ha jagos Fe­renc. tíacza Kálmán átvett munkamódszerével 169 száza­lékra emelte teljesítményét. A harmadik műhelyben is ke­mény küzde.em folyik az első helyért. Földes Andor 135 szá­zalékkal tört az élre. D. NaOy OUó 132 százalékos teljesít­ményével szemben. .A gyár dolgozói minden erejükkel termelési győzelmeikkel segí. tik a hős koreai népet. A Kiskunhalasi Karneválban A mikrofonon keresztül a legjobb eredményt elért dol­gozókat dallal köszöntik a koreai műszak alatt. Az üzem dolgozói egyemberként ál nak Tito Jugoszláviájának hatá­rán és többtermelésükkel erő­sítik a békéért harcolók nagy táborát. A koppasztóban Koplányi Istvánné 230 száza­lékos termelésével mutat .pél­dát dolgozótársainak. A gépi iáropázásnál Savanya József- né már 189 százaléknál tart. A fiatalok is kiveszik méltóan részüket a többtermelésért vívott harcból. Fleisz Magda, Farkas Eszter. Lajkó Mária DISZ-fiatalok 165 százalékos elért eredményükkel példát mutatnak dolgozó társaik­nak. Az Épü feílakalosipari V-nél A dolgozók páros verseny­ben harcolnak újabb munka- sikerekért. A hangszóró messzehangzóan hirdeti a na­ponként elért ú.i munkagyő zeimeket. Gac'a Káimán jel- vényes sztahanovista neve mindig az elsők között van. Fiiak János cséplőgépvezető és munkacsapatának íelhívása! 6 Mi. a bácsalmási gépállomás cséplőgépének dolgozói átérezve felelősségteljes munkánkat, a kenyércsáta győzelmének bizto­sítása érdekében augusztus 20- ra, alkotmányunk ünnepének tiszteletére versenyvállalást te­szünk. Vállaljuk, hogy I Első Magyar Gazdasági-*-• Gyártmányú, 1230 m in gépünkkel 6000 q gabonát csé­pelünk el 36 nap alatt, augusz­tus 18-lg. Napi 170 q-ás átlagot biztosítva, ezzel a gép normáját megduplázzuk. iy Munkacsapatunk min- denegyes tagja kötelezi magát személyes példamutatá­son keresztül a munkafegyelmet megszilárdítva, gépünknél olyan légkört teremtünk, l»gy a lógás szégyen és gyalázat le­gyen. Biztosítjuk gépünk szakszerű beállítását, az egyenletes etetéssel, a fordulat­szám egyenlő megtartását. A szalmagátló helyes állításával, a gép rostáinak állandó tisztán­tartásával, a dob és a toklá- szoló szabályozásán keresztül elérjük, hogy a szemvesztesé­get 0 5 százalék, a szemtörést 0.2 százalék alá csökkentjük. A Az általunk kijavított erő- és cséplőgép csa­varjait csapágyait, a karbantar. !ási idő alatt rendszeresen át­vizsgáljuk. Ezzel megakadá­lyozzuk a lazulások által elő­fordulható töréseket, így a mű­szaki kiesést az egész csépies Ideje alatt 20 óra alá csökkent­jük. IT A csépién folyamatossá- gát biztosítva a felesle­ges huzatásokat minimumra csökkentve, a levegőszűrő tisz­tántartásával, a porlasztó spi­rálját felsőállásban tartva, az üzemanyagfogyasztást 90 szá­zalékra csökkentjük. Naponta biztosítjuk a pontos jelentés elkészí­tését és annak eljuttatását. Ez» zel egyidejűleg az óragrafikon használatával napközben Is többször értékeljük teljesítésűn, két. ej Mi, a cséplőgép dolgo. • • zói vállaljuk, hogy va. lamennyl csé|>eltető gazda kö­telességének teljesítésének ér., dekében állandó felvilágosító munkát végzünk. Megmagyarázzuk a géptől ! való beadás jelentőségét; Aki aj géptől tesz eleget beadásának, ; felesleges munkától kíméli ma- i gát, példamutatásával segíti a j község tervteljesítését. Ezen ke. resztül a szabadpiac mielőbbi ' bevezetését, A csépiestül számított 48 órán belül, aki nem tesz eleget kö. • telo&ségének, annak beadását felemelik és a tanács helyszíni elszámoltatást végez. A kötele, zettség példás teljesítése bar./ cos kiállás a béke ügye mellett, i újabb csapás az imperialisták.1 ra, belső ügynökeikre, a ku- lákokra. a titóista elemekre, a klerikális reakcióra. Cséplögép'felelös vezetők, mun­kacsapat dolgozói! Csatlakozzatok versenyválla. fásunkhoz, gyors és jó munká­val tegyetek hitet a béke szent ügye mellett. Filák János traktorista. Juhász József és Bagi Ferenc munkacsapatve­zetők. A francia tudományos élet kiválóságai Henri Martin kiszabadításáért A francia tudományos étet kiválóságai Henri Mártim ki­szabadítása érdekében nagy*; gyűlést rendeztek Párizsban.' ,A nagyszámú hallgatóság, előtt többi között ßourguig-! non, a világhírű orvostanár és Henri Wallon professzor amnesztiát követelt. a tárlóknak eddig mindössze csak egyharmadát buktattuk meg. A tarlótörés után azon­nal el keli végezni a másod ve­tést. Itt néhány napos kése­delem is komoly veszteséget okoz a talaj vízkészletében és szá. .ottevő kieséit eredmé­nyez mind a másodvetés* mind a következő év termésé- oől. Mindent el kell tehát kö­vetni, hogy a ma learatott ga­bona tarlóját lehetőleg már éjtszaka feltörjük és másod­termelés esetén másnap estig be is vessük. Ez a nyári mun­kák megszervezésének egyik legfontosabb felg^sta. A má'.. sodvetések gyors elvégzésé­hez tehát előre jól fel kell ké­szülni. Tanácsaink harcoljanak a maradiság. a kényelmesség és az ezt kihasználó ellenség Kártevése ellen. Tegyenek meg mindent, hogy biztosít­ják a másodtern lés kitérj jesztésének. sikeréi

Next

/
Thumbnails
Contents