Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-27 / 175. szám
Beszédes tények, amelyek m utat iák, hogy mit ad az öté ves terv megyénk dolgozó parasztságának Kétmilliárd kétszázmillió ember él a Földön. Közülük legalább eaymilliárd ötszáz' millió megközelítölea sem lökik KI mindennap. Vannak olyan helyek, ahoi állandó vendég az éhség, ahol sok a „felesleges száj”. így volt ez Horthy korszakában Magyarországon is különösen a Duna—Tisza között, megyénkben. Ezen a területen jártak törökök, pusztítottak és égettek rácok, maradt valami emléke a kurucoknak is, a Habsburgoknak is. Aztán egy-két betyár szélvészként nyargalt a poros utakon, majd jöttek a grófok, a bérlők, a kulákok. A nép állandó forrongásban élt. Hagy mit akarjon, sokáig maga sem tudta. — Szektás mozgalmak terjedlek. Es nem akadt olyan zavaros teória’ földvaluta, munka- valuta, amely ezek között az életük csődjére rádöbbenők közt hívőkre ne talált volna. Megoldatlan kérdés maradt; hogyan lehet megélni a szaporodó parasztságnak a népi szaporodó földből. Hogyan lehet többet és jobbat termelni és megakadályozni, ho9y a gazdaságilag sokkal erősebbek kezén ne gyűljön össze a föld. Hogyan lehet a rabság ketrecét széttörni. A Szovjetunió segítségév el széttörtük a rabság ketrecét. Azé lett a föld, aki megműveli. Ve a demokratikus földreform még nem oldott meg minden problémát. Sok faluban mindenkinek jutott föld, de vár év múlva már megint találkoztunk földnélküliekkel. Nőttek a gyerekek, házasodtak. Nyitott kérdés maradt: hogyan lehet meg- akadályozni, ho9y megint ne a gazdaságilag erősebbek kezén gyűljön össze a föld új földesnrak módidra. Erre évszázadok óta vajúdó kérdésre, amelyre a magyar nép legjobbjai századokon keresztül kerestek, megoldást, Rákosi elvtárs 1948 augusztus hó 20-án Kecskeméten mutatta meg a követendő utat: Le kell térni a régi útrólI ahol mindenki csak magával törődik., ahol az az elv uralkodik, hogy aki bíria. marja, arra kell tépni, az újra, ahol az egyéni gazdálkodással szemben az összefogás, a szövetkezés rezet a jobb, boldogabb jövőbe. ÚJ ELET A SZABAD FÖLDÖN A háromévese terv már megindította az új életet a sza bad földön. Segített, hogy a kiosztott, de a régi fciebirto" kos földeken is, többet és jobbat termeljünk. A beruházási összegnek több mint egyharmadát kapta a mezőgazdaság. Vagyis, míg a Horthy-rend- szer az állami beruházásokból csak minden lö-ik forintot fordította a mezőgazdaság céljaira, a demokrácia hároméves terve ezzel szemben minden harmadik forintot. Rákosi elvtárs beszéde utat nyitott demokratikus átalakulásunk második nagy fejezetéhez: át kell térni siirOő sen a korszerű, belterjes gaz dálködásra. Fel kell számol nunk mezőgazdaságunk nagy fokú elmaradását, ötven éven át gabonatermelésünk szinte semmit sem fejlődött. A termésátlagokat tekintve Magyarország az egyes euró pai országok között a 17. he lyen. az utolsók között küllő gott. Ezt az átalakulást, hogy dolgozó parasztságunk rálép hessen a korszerű, ibő'termésű nagyüzemi- szövetkezeti gaz d ál kod ás útjára, segíti az öt éves terv. Mit ad az ötéves terv a magyar falunak, megyénk dolgozó parasztságának ? A tervtörvény szerint 11 milliárd forintot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére. Mekkora ez az összeg? A budapesti Margitbíd és Lánchíd, a szolnoki, szegedi és vásáros- naményi Tisza-híd ára. Ebhez meg hozzá kell adni az új mozdonyok százait, vasúti kocsik, villamosok, autóbuszok ezreit. De ha hozzáadjuk hét új bányaüzemünk árát, a Mátravidéki Erőmű és _ az óriási Péti Nitrogénmű épí tési költségeit, több gyárunk hatalmas ezerelőcsarnokait, akkor még mindig nem kaptuk meg ezt az összeget. Ilyen nagy összeg 11 milliárd forint. Hogyan hasznosítjuk a kapott segítséget A terv megyénk mezőgazda fúgának fejlesztésére az első két tervévben közvetlenül csak beruházások formájában 150 millió forintot, adott. Ebből az összegből építettünk; magtárakat, górékat, dohánypajtákat, gyapot- szárítókat, istállókat, hizlaldákat, juhhodályokat, tégla- silókat, kutakat, gépszíneket, lakóházakat, munkás, szállásokat, üzemi épületeket. {Ebből az összegből végeztük el a talajjavításokat, építettük az öntözőberendezéseket, előségjtettük az erdő, gyümölcs- és szőlőtelepítéseket, továbbá a mezővédő erdősávok telepítését. Elláttuk még az állami gazdaságokat tenyészállatokkal, a mezőgazdaságot gépekkel, kedvezményes vetőmaggal, műtrágyával, állat- és növényegészségügy i védőszerekkel és ebből fedeztük szerződéses termelésünk kedvezményeit. Alaposabb talajmunka — gépi erővel 1 Mezőgazdaságunkat az el- ,maradás országút járói csak :úgy tudjuk a korszerű gazdálkodás széles strádájára rá vezetni, ha alaposabb és gon dosabb lalu.imuukát végzünk A jó talajmunkát gépi erő nélkül ma már el sem lehet képzelni. Az ötéve« terv gépeket, gépállomásokat adott hogy mezőgazdaságunkat bő termés útjára vezethessük A magyar mezőgazdaság gépesítése a századfordulón megállóit és a felszabadulásig semmivel nem haladt előre, A paraszti gazdaságokban be' vezették ugyan az ekekapát a cséplőgépet, az uradalmakban a gőzekét és a traktort, — utána azonban semmi sem történt. Gépesítés szempontjából a világ öt legelmaradottabb országa között foglaltunk helyet. A múltban a magyar nagybirtok rendszer nem is nagyon erőltette meg magát gépesítés terén, hiszen rendelkezésére állott, a. hatalmas mezőgazdasági munkástarta- lék-h«dsereg. az olcsó munkaerő, a ■,pengős napszám”, amellyel sokszor kifizotőbb volt dolgoztatni, mint a gépekkel, Emiatt a nagybirtok még a meglévő gépeket sem használta ki: ] 935-ben 7000 traktorból mindössze 3000 volt tizemben. Ezek kapacitásának is csak 50 százalékát aknázták ki. Megyénk bőségesen kapott gépeket 1950-ben 1165 hold szántóra iutott egy-egy szántó traktor. 1954-ben már minden 586 holdra jut egy. A gép leveszi az ember válláról a legfárad- fcúgosabb munkák terhét. Megyénk is bőségesen kapott gépeket, gépállomásokat. Az első gépállomás 1947 októberében alakult Kisszálláson. — 1948 augusztus 20-a. Rákosi elvtúr« kecskeméti beszéde után alakult mega bajai, bácsalmási■ borolaí, csátaljai, kiskunhalasi, szak ni ári, kunszentmiklósi, .-ölti. kiskunfélegyházi, kiskunmajsai és kecskeméti gépállomás. 1950 ben az ötéves terv első évében jött létre a jakabszál- lási, aunavec&ei, válii, bács- bokodi- madarast, császártöltési, tázlári, hartal, tompái és mélykúti gépállomás. 1950 végén már 27 gépállomás traktorai berregtek megyénk határában. Ezek nemcsak a csendet kavarták fel. hanem szétszórták az elmúlt idők egymásra ülepedett porré'te- geit is. Megváltoztatják a parasztság életét. Megváltoztatják az emberek viszonyát egymáshoz és a földhöz. Uj világot teremtenek a falun. Ekkor már a megye szántóterületének 5.5 százalékán dübörögnek a gépek. A má sodik tervévben 1951-ben La- josmizse. Vaskút és Kalocsa kapott gépállomást. Az elmúlt év végén már 30 gépállomás traktorai a megye szántóterületének közel 30 százalékán dolgoztak. Tehát a megye szántóterületének közel egyharmadán dia dalmaskodott a gépi munka. Gépállomásaink 1951-ben összesen 530 ezer normálholdat munkáltak meg. — Ez egyenlő azzal- mintha mély■ szántással a megye szántóinak il százalékát, középszántással a megye szántóinak 67 százalékát szánthatták volna fel» míg ugyanazzal a munkával például a megye szántóit csaknem hétszerre tárcsázhatták volna. De nemcsak traktorokat kaptak megyénk dolgozó parasztjai, hanem számtalan egyéb újfajta gépet 1«. Az ötéves terv során új gépek tömegét kapja a falu. Kaptunk az erőgépeken, vontatókon és tehergépkocsikon kívül cséplőszekrényeket, ekéket, kultivátorokat, traktortárcsákat, vetőgépeket, mű- trágyaszórókat- szovjet mintájú kévekötő aratógépeket, e'őhántós traktorekéket és kombájnokat. így lett a gép a dolgozó nép szövetségese. Dolgozó népünk ellensége — ellensége a gépnek is. A kulák gyűlöli a traktort, a gépeket, amelyek a ezegényparasztot megszabadítják uzsoraigájától. Ezek a gépek új gazdái, a szövetkezeti parasztok kezében félelmes fegyverek a falusi osztályharcban a kulákok ellen. „Kinyújtjuk" szántóinkat — Egy hold szántóföldből nem. lehet másfél holdat csinálni — magyarázzák azok, akik a maradlság hívei. A tudománnyal felfegyverzett ember azonban ezt a lehetetlennek látszó feladatot is megoldja. Növeli a szántóföld terméshozamát — és egy hold annyit terem, mintha másfél lenne. Az ötéves terv során mi is „kinyújtjuk” szántóföldjeinket, nem kevesebb mint 52.8 százalékkal. Ennyivel növeljük a szántóföldi növénytermelés hozamát az ötéves terv végére. Hogyan érhetjük ezt el. Az egyik módja, ha jó gépi talajmegművelés mellett alkalmazzuk a modern szovjet agrotechnikát és termesztési módszereket. Ha merítünk a Szovjetunió mezőgazdaságának hatalmas tapasztalatából. Li* szenkó módszere szerint jaro- vizálással egykét mázsával növelhetjük a terméseredményeket. A füves vetésforgó,' a keresztsorosvetés, a négyzetes vetés, mind terméstö'bb- letet jelent ' Szovjet tapasztalatok alapján 45 termelőszövetkezeti csoportunkba vezették már be a napi háromszori fejőst, az egyedi takarmányozást. A madarast Dózsa tsz-ben így a fejési átlag napi 3.9 literről 14.1 literre, a bácsbohzdi Uj Élet tsz-ben 5.7 literről 11.5 literre emelkedett. Parasztjaink a szövetkezés útján Nap. mint nap több dolgozó paraszt lelkében visszhangra találnak Rákosi elvtárs kees keméti szavai és nagy tanító mesterére hallgatva rálép a szövetkezés út.iára. Az új, gazdagabb termelési móddal születik az új gazdag és müveit paraszti élet a falun. Megyénkben már a dolgozó parasztok ezrei, tízezrei rakják le a jómód és a boldogság alapjait. Két év alatt a termelőszövetkezetek száma 497 százalékra, területe 539 százalékra, a tagok száma pedig 738 százalékra növekedett. Állatállományunk szarvasmarhánál 528 százalékkal, a 'óállo- manynál 666, a sertésállománynál 911 és a juhállománynál 582 százalékkal szaporodott. Állami gazdaságaink összterülete is 187 százalékkal szaporodott. Állami gazdasá gairktan és termelőszövetkezeteinkben jóval nagyobb eredményeket érnek 31. mint a kis parcellákon verejtékező parasztok. Például rozsnál — m nt a megye legnagyobb területén termelt kalászos uö vénynél, a tsz-ek 1951-ben 180 kilogrammal termeltek többet holdanként megyei viszonylatban, mint az egyéni gazdálkodók. Tehát, ha az egész megyében szövetkezetkezeti gazdálkodás folyt volna, a megye 252 ezer mázsával több rozsot termelt volna. Á bácsbokodi állami gazdaságban az átlagos gya- pottermés holdanként^ 680 kilogramm. A bácsalmási állami gazdaságban rénamagból 12.6 mázsát, borsóból 12.1 mázsát termesztettek egy kát. holdon. A Helvéciái állami gazdaságban holdanként 60 hektoliter mustot szüretellek. A hartai Lenin tsz-ben hol dán ként 22 mázsa ősziárpát, a tassi Dózsa tsz-ben 17 mázsa ősziárpát és 14 mázsa rozsot arattak. A bácsalmási Lenin tsz-ben 14.2 mázsa búzát, a bácsszentgyörüyi Ság vári tsz- ben pótbeporzással holdanként 33—40 mázsa kukoricát szedtek le. Az ötéves terv beruházásainak segítségével tehát sokkal magasabb dolgozó parasztságunk jövedelme, mint azelőtt volt.Külöuösen a szövetkezeti parasztság jö vedéin^ magasabb, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. A tompái Szabadságnál például 1951-ben egy közepes teljesítményű tagnak már ISIS ezer forint jövedelme volt. De ugyanakkor ez a tsz 100 ezer forintot építkezésre, 183 ezer forintot üzemi alapra tett félre. Ötezer forint jutott szo- iális és kulturális fejlesztésre is. Sztanoczki György tag kapott 361 munkaegysége után 780 kilogramm búzát, 260 kilogramm árpát- 970 kilogramm burgonyát, 4.5 liter olajat, 28 mázsa kukoricát, 120 liter bort, 229 kilogramm takarmányrépát, 26 kilogramm cukrot és 7644 forint ké&z- pénzt. Jobb, szebb élet ötéves tervünk beruházásából jut új bekötőutakra, falusi kislakásokra, villanyhálózat építésére, kórházakra, bölcsődékre, napközi otthonokra, szakorvosokra, táppénzre stb Mindezekkel jobb és szebb lesz az élet falun is. Megvalósul, amit Rákosi elvtárs egyik beszédében így fogalmazott meg: ,.Mi azt akarjuk, hogy minden dolgozó paraszt rendelkezzen a legmodernebb termelőeszközökkel, gépekéi. Ré~ szesüljön mindabbanamit g városi kultúra nyújtani tud...” Míg 1947-ben a nemzeti jövedelemnek a mezőgazdaságra eső részéből egyegy falusi lakosra —- felnőttre, gyermekre, aggra —■ 900 forint, 1948' ban 980, 49-ben 1300 és 50-be u már 1430 forint jutott. Horthy letűnt úri rendszerében Magyarország lakossága 81 százalékának évi jövedelme nem haladta meg a 300 pengőt. Ma pedig igen sok Sta' noczki György-féle jövedelem van megyénkben. A sok segítség, az életszínvonal emelése több ruhát- több cipőt, több állatot, több bútort. vagyis jobb és szebb életet jelent. Ehhez segítette a nép állama a dolgozó népet, A dolgozók kötelessége És mi a dolgozó nép kötelessége. A termelés korszerű színvonalra emelése, a rendeletek konkrét betartása, a másodvetés, az állattenyésztés fejlesztése, a tenyésztési munka megjavítása, a fejlett termelési eljárások bevezetése és nem utolsó sorban a beadás gyors teljesítése. Mindenegyes beadott méter, mázsa gabona visszatérül a magasabb kultúrában, a több szociális juttatásban, az oi-szág iparosodásában, a nagyobb segítségben. Minden dolgozó paraszt egyéni érdeke> hogy erős és független országot építsen, hogy feje felett ne téphessék le a tetőt, hogy lába alól ki ne húzhassák a gyékényt, hogy gyermekei vállára ne kerüljön újra az elnyomás nehéz szolgaszéke. Minden beadott mázsával harcol ezekért a célokért. így válik a közös ügy érdeke és az eOyén érdeke el- vdlaszthatatlansid. így yálnak valóra a lánglelkű költő. Petőfi Sándor szavai, hogy a bőég kosarából mindenki egyaránt vehet és a jognak asztalánál mind egyaránt foglalhat helyet.,. Valóra válnak a nemzet, legszebb álmai, amelyeket a párt valósít meg.
