Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-22 / 145. szám

Az amerikai kormány igyekszik kibújni a baktériumfegyver eltiltása elől Malik elvtárs, a Szovjetunió képviselőjének felszólalása a Biztonsági Tanácsban A Biztonsági Tanács jú­nius 18-áu Malik elvtársiak, a Szovjetunió képviselőjé­nek elnökletével ülést tartott. Az ideiglenes napirenden a Szovjetunió képviselője által a Biztonsági Tanács elé ter­jesztett két kérdés szerepelt: 1. Felhívás az államokhoz, tiogy csatlakozzanak a bakté- riumíeg.v ver alkalmazását el­tiltó, 1925. évi genfi jegyző- könyvhöz és ratifikálják azt, 2. Ajánlás elfogadása a közgyűléshez, hogy egyidősen vegyék fel az ENSZ-be mind s tizennégy, felvételét kérő államot. A napirend elfogadása után Maiik elvtárs, a Szovjetunió képviselője nyilatkozatot tett. amelyben többi közőtt a kö­vetkezőket. mondotta: — Mint ismeretes, a bakté­riumfegyver eltiltásának kérdése már régen a nemzet­közi közvélemény és vala­mennyi ország kormányai fe­szült figyelmének tárgya. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete már alapokmányának kidolgozásakor különös fi­gyelmet szentelt annak a fel­adatnak. hogy fenntartsa, é3 megszilárdítsa a nemzetközi békét éa biztonságot- Ezért az ENSZ alapokmánya egész sor intézkedést írt elő. létre­hozták a Biztonsági Taná­csot, amelyre — az alapok­mány értelmében — azt a fő feladatot bízták, hogy témi- tartsa a nemzetközi békét és biztonságot. Malik elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy a béke szempontjából mennyire fon­tos a bak téri umf egy vernéit, ennek az emberek tömeges pusztítására szolgáló szé­gyenletes és bűnös fegyver­nek eltiltása. A különböző országok államférfiai között jelenleg nézeteltérések van­nak a baktériumfegyver al kai marásának megenged hető ségét illetően, bár mint isme­retes az 1925 június 17-i genfi jegyzőkönyv eltiltotta ennek a fegyvernek felhasználását. Malik elvtárs rámutatott, hogy ezt a jegyzőkönyvet 4# állam aláírta cs csupán hat állam nem ratifikálja, (hagy. ta helybeu): az Egyesült Al íamek, Japán. Braziha. Nica­ragua. Salvador. Uruguay. Ez a körülmény megköveteli hogy az ENSZ intézkedése­kéi hozzon, amelyek lehetet­lenné teszik a baktérium- fegyver alkalmazását. A Szovjetunió most azt java sokja, hogy hívjanak fel min­den államot, amely még nem csatlakozott a genfi jegyző- könyvhöz, vagy csatlakozását még nem ratifikálta, csati a kozzon a jegyzökönyvhöz. ra­tifikálja és kötelezze m. gát hogy szigorúan betartja. Kombájn arat és csépel a félegyházi Dózsában A szétszórt tanyák közölt kan.)/árpás út vezet a kiskunfélegyházi Dózsa 1er b'.eiüsaövetkezet központja fe­lé. Az út kétoldalún jót áp-'dt gyommentes, horayoszöld ku­koricatáblák. súruánérő ga­bonatábláik húzódnak végig. Ez a szép táj I/, Dózsa tsz dol­gozóinak lelkiismeretes mun­káját árulja eb Nem messze a Kőröei-úttól a szövetkezet io holdas láb­iáján kombájn szeli az arany színű ősziárvát. A határban szerte szaladt a hír: újfajta géppel aratnak a termelőszö­vetkezetben. Az egykori többezer holdas Hoff her birtokán a munkás- paraszt szövetség győzelmét hirdeti a lágyan zúgó béke- lünk- a vadonatúj kombájn. A Dózsa tsz tagjai büszkék arra. hogy példamutatásuk• kal ismételten ők járnak élen az aratás terén. Nem kis da­rab föd id hold- Ez q terül» is vártunk helyes politikáját tükrözi vissza. Íme láthatják az egyénileg gazdálkodó dől gozó parasztok, mit jelent idő­ben szántani. korán vetni, mit eredményez a földnek jutatott bőséges műtrágya. A kombájn nyomán a dús árpa termés pedig arról beszél hogy a maradisúg leküzdése a kuiákok hazugságai mint dőlnek halomra az eredmé­nyeken. 11 fost. a vetés irányában 1TM halad az új más:na. csak úgy nyeli a? aranysárga termést. A kombájnt Feke’e Pák o kiskunfélegyházi gép­állomás „egyik dolgozója ve­zeti. Mögötte Irányi János fög-'pész, Simányi László, a uepálomás igazgatója. A 'Jen körül Németi Ferenc, <* járási pártbizottság titkára, J.e f nyi István járási tanács­elnök. Eris Vilmos. Dinnyéi József, Mészáros Imre Bódog József, a tsz ehiöke. Potyesz László, Janui Sándor, Bálint János és még sokan mások. A lágyan zúgó béketank mellett látható Fábián Vin­es cs Deli István is, a gépál­lomás másik két kombájn- vezetője. Az 6 gépük mér. bent áll. Most. csak azért jöt­tek. ide, hogy tapasztalatot szerezzenek, hiszen, néhány nap múlva ők is indítják kombájnukat. A kombáJnvezetök három­hónapos iskolán ismerték meg az új gépet, de azért mégis ..újoncok’’ a kmnbájn- vezetéshez. Meg-megállnak, fgazítariafc rajta, aztán to­vább szeli a gép az árpa táb­lái. Most fordul a szegély szélén a szénaboglyák mellett. /t halárból száUngózva igen sok dolgozó pu-. fUsZl eljött, hogy szemtanúja legyen, milyen munkát végez *2 új masina. De aki irigy­ségből nem jön el, annak is oda száll a tekintete u zúgó kombájn felé• Az érdeklődés nem véctlen, hiszen még syen gépet soh" se in láttak áoidozni ezen a tájon Ahogyan a gép lépésröláé- nésre nyeli a nagy táblát. <i figyelő le hintetek ügy kísé­rik út.,át. Többen megjegy­zést tesznek: Bahnt János, a *ss egyik legjobb dolgozója — a mélyen szemébe húzott kalapot feltolja a homlokára.. Kézéből ellenzőt von u szeme elé, majd közben ennyit mond: — Ez igazi békeharc. a önz­őig és bő termés betakarítá­sa. Nagyszerű találmány ez a kombájn. Igen jól dolgozik, de ha a traktorosok az ősszel tzebben megművelték volna a földet, még simább tarlót hagyna maga után. Ezzel a géppel való aratás — cséplés, a szem veszteség nélküli be­takarítást jelenti. ifz idő alatt a kombájn m J egyszer körül ér a ÍO holdas táblán. Megállnak «2 út mellett. Még akkor is sok- kísérője vau oz új gépnek. Guy követik a kombájnt, mint hollóst n csirkék. Sokan olvasgatják a rajta lévő fel­iratot. Most egy őszbecsava- rodott hajú ember közelebb lé» a masinához. Elkezdi be­tűzni: »EMAG”, — Hát, ez micsoda jelzés? — kérdi a mellette lévő izmos fiutalt, s közben « kombájn felé mu­lat, — Ez azt jelenti — válaszol a fiatal —, hogy Magy"roi szagon, most ilyen gépeket gyártanak a paraszti munka megkönnyítésére. Így segít bennünket az ipari munkás­ság. Nekünk a beadási köte­lezettség teljesítésével kelt ezt meghálálni. Most, amikor az árpatábla sarkán mead Inak « kom­bájnnal. a gépáltomúsiak azt tervezik, hogy n lógereblyót utánakötik a (lépnék és így a szalma is össze lesz csomóz­va. Mindjárt meg is csinál­ják. Kis idő múlva újból el­indul a gép és lágyan zúgva halad köröskör öl. ff ódog József, a tz-s elnö­ke is ott segít a gép­állomás dolgozóinak. Szeme örömtől ragyog, amikor o kombájnra néz. — Sokat jelent nekünk ez az alkotás. Le"ratja, elcsépelt a gabonát. Nekünk nincs más dogunk, mint a zsákot tarta­ni és összeszedni, kazalba rak­ni a szalmát. Sok munkaerő szabadul Üt fel. amire nagy szükség vau a növényápolás­nál. A géppel meá gyorsabban is mehy a munka. Egy em­ber egy nap alatt legfeljebb eí/u holdat tud learatni meg­feszített munkával. A kom­bájn 15—ló hold terméssel is megbirkózik. Ezideig g béketank már többször körülfordult a nagy táblán: egyre nyeli a gazdag termést. Sztálinváros építőitől vegyünk péidót Beszámolni szeretnénk Sztá­lin városban tett látogatá; sulikról. Mi, Baja 10. körzeti MNDSZ-asszonvok. annyi szépet hallottunk már szocia­lista városunk építkezéséről, asszonytársaink kimagasló munkaeredménveiről, hőgu­táját szemeinkkel kívántunk mindenről meggyőződni. Legelső megállapításunk, hogy az egynapos iátqgiatás kevés annak a sok látnivaló­nak megtekintésére, amire ott mód nyűik. Csak egy részét láthattuk a hatalmas építke­zésnek. az úi város születé­sének és mégis elmondhatjuk a csodálkozás lenyűgöző ere­je aló! még most sem tudunk szabadulni- Ottv ahol két év­vel ezelőtt még szántóföld volt, szinte a földből nőttek ki a gyárak, üzemek, a házak és az utcasorok. Itt láthattuk azt, a. teremtő és alkotó munkát, melyet munkásosztályunk végez bé­kénk megvédéséért, szabad­ságunk, függetlenségünk biz­tosításáért. Ebből mi mák tanulhattunk és tanultunk is Azt, hogy hazatérve, most közvetlenül az ai-aLís és csép­lés idejében fokozottabban ki kell ventu részünket a mun­kából. Minél több asszouynak ott a helye a mezőgazdaság termelő munkájában, a nö­vényápolásban, a maroksze­désben. Ha méltóak akarunk lenni Sztálinváros építőihez, kövessük példamutatásukat. Jaja 10. körzet M NŐSZ asszonyai. Pár íhír eh A rártoktatás Házában folyó hó 23-án délután ff órakor: ,.Hazafias nevelés lskoIó«nitban’J címmel Duba Ján08 ejvlárs előadást tárt, Folyó hó 24-én délután 6 óra­kor: „NÉP és alkalmazása Ma­gyarországon” 'címmel a párt., tömegszervezeti és gazdasági funkcionáriusok részére. Előadó' Országos Központból. Termesssünh a lehető legnagyobb területen másodnbvényeket v,Iparunk termelése a béke­belinél 150 százalékkal maga­sabb, de a mezőgazdaságé csak Ili százalékkal. Es hozzátehe- tem, amit már annyiszor el- is metei. unk: '‘neu, ki. nagy új gépekre, vág g valami je­lenteken)/ befektetésre lenne szükségünk, a magyar mező gazdaság termelékenységét 50 százalékkal meg lehetne eme ni egészen közönséges, már ismert agrotechnikai eljárá­sokkal, amelyeket részben már kezdenek is használni, lüásodvetest tavaly 900-000 holdon alkalmaztunk, de vet hétiünk volna akár 5 midió hódat is. A má^odvetést az ország területének 80—90. szá zalékán lehet alkalmazni. Az évelők kivételével, tulajdon­képpen mindenütt,’’ — mon­dotta Rákosi elvtárs, a párt .járási titkárainak ez év ta vaszau tartott értekezletén. Ez a bölcs beszéd irányt mutat dotgozo parasztsá­gunknak. Rákosi elvtárs fel­hívta a dolgozó parasztok fi­gyelmét arra, hogyan lehet szá ntóterületei n k tényleges növelése nélkül jelentősen emelni a fö.d terméshozamát. A liarcai Lenin megfogadta népünk szeretett vezérének tanácsát. Nyolc holdon ko­rai burgonyát vetettek, lázért 42 ezer forintot kap­tak. Utána pedig zöldborsót. Tehát befektetés nélkül jelen­tékeny jövedelemre tettek szert. Országunkban a másodnö­vények termesztése nem új­keletű. Ennek ellenére me­gyénk több községében mind­máig idegenkednek tőle. mert azt tartják, hogy a másod­növény kizsarolja a földet és hátrányosan befolyásolja a következő gazdasági év ter­méseredményeit. Vaunak he­lyek, ahol viszont azzal ér­velnek. hogy a másoduövé­и. yek fejlődéséhez szükséges csapadékmennyiség hiányzik. Így hát semmi értelme a masodvetéssel való próbálko­zásoknak. Nincs igazuk ezeknek az eben velőknek! A másodvetésű növény egyáltalán nem húzza meg a földet. Annyi táperőt ellop­nak a talajból az aratás után fel burjánzó gyomok is- A másodtermésből származó ta­к. rmáuybói jelentős trágya- töobletet nyerünk, amit már a következő esztendőben visz- sza tudunk adni a földnek. A- *uá«odterme?ztés nem­csak több takarmányt, hanem egyre több trágyát, tehát jövőre még nagyobb termést ident. De megdől az az érvelés is. hogy nem lehet biztosítani a szükséges nedvességet. Köz­vetlenül az elŐuövéuy aratá­sa után leszántott és helye­sen előkészített talajban rendszerint bőven van ned­vessé:-'. A taia.ielőkészítés befeje­zésével haladéktalanul vessük el a másoduövények magját. Az aratást nyomonkövető másodvetés nedves talajban néhány napon beiül kikel és jó agrotechnika alkalmazásá­vá' biztos terméssel fizet. A másodnövények- termesz­tésnek főcélja az is, hogy azokban az időkben is állat­ál Ionian vünk részére zöld tá­kolmányt tudjunk biztosíta­ni. amikor más takarmány­növényekből zöldtakarmáiiy nyerése lehetetlen- A másod­vetés hasznát ismeri Tóth Sándor katymári egyéni dol ­gozó paraszt is. aki egy hold rövidtenyészidejű másod veté­sű kukoricából 1200 kilo­gramm 1 érmést takarított be, vagy tíulity József, aki 1100 kilogramm ősziarpá.iának ie- aralása után 1400 kilogramm kukoricát szedett le a másod- vetésű kukoricából. Ez azt .icüniíi. hogy egy katasztrá- 1 is holdról 251)0 kilogramm termest takarított je egy év alatt De Sztipan/rvity Már­ián katymári délszláv doigó- zó paraszt is megfogadta tár k>si i Ívtárs tanácsát. 8i-o négyszögöl másodvet Lei vboi ka terméséből 2A00 forint >°vvd Imet kaot-ii, A göbö já­rási Petőfi tsz másodve éjű Csal a mádé bél 200—250 má­zsái neddan Kóréi termést ért e,. Ezzel uírs mennyisegű takarmányt tudott megtaka­rít au i és még a mai napon ,s siío akarmánuval eteti jó­szágát- A báci.-zentgyör,,/;i Súgva: i tgz másod vetésű oapnkaterniésbói 0000 forint kés zpéuzjövedelemhez jutott. Ezt mindössze két holdon lemejte A b'iaí Vörös Lény riz pedig 10 hole, músudve e- •ni borsóból isi mázsa ter­méseredményt ért el. A másodvetésú növények kitünően felhasználhatók tózás céljaira ti. Ez gyök- és s.- a m óts n ö v én y a g pótlása meri let: s?8lastakarmánymcgtaka* rí last is jelent. Például á fáién Voroíi'ov tsz őszibúza litau holdanként 120 mázsás c-atamádé termést ért éli sieiyatk' nagy részét silózásra használta fel- De jelentős ter- uieseredméu veket értek el_ a- műit évben a másodvetés­ként termelt burgonyánál is. Az így termesztett burgo­nyából átlagosan 40—50 má­zsás termést kaptak. A másodnövények termelé­se nagyban megkönnyíti a beadási kötelezettség teljesí­tését is. Ebből származó ter­més után nem kell termény­beadást teljesíteni. A beadási kötelezettséget minden eset­ben a terület után kell telje­síteni. Ha most ugyanazon terület után a másodvetésű növényekkel mégegyszerüny- nyi termést érünk el. .. akkor ez azt jelenti, hogy könnyű­szerrel tudunk teljesítőm és ezenkívül még jelentős kész­letek maradnak a szabadpiaci forgalomra is• Például ha egy 10 kát. holdas dolgozó pa­raszt 1 kát. holdon termel rö­vid tenyészidejű kukoricát, ahonnan közepes termés ide­jén is 14—15 mázsa kukori­cát takarít be, ez elegendő kukorieabeadási kötelezettsé­gének teljesítésére és a feles­te g még eg-■ hízó meghizlulá- sát is lehetővé teszi. A másodvetéssel tehát nemcsak jelentős mennyiségű takarmányt, tehát több tejet, több zsírt, több húst biztosí­tunk az országnak, hanem egyben több hasznot, t ma; gyobb jövedelmet az állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek dolgozóinak és az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó pa- rasztoknak is. Ezért, termel­jünk a lehető legnagyobb te- iileten mósodnövényeket! HELYES... — hogy a kunbajai Rózsa Fe­renc tíz-ben már háromszor ka­pálták meg a gyapotot és az eredetileg tevbe vett 30 arat6- párt 62-re emelték fel. — hogy a soltvadkerfci Uj Alkotmány tsz.ben BéiecziRi Te­réz és Szakállas Mária, munka- csapatvezetök gyapotíermesztési versenyre hívták ki egymást, és i vezetőség 10U0 forint jutalmat űzött ki a győz les munkacsapat­nak. NEM HELYES,., — hogy Fodor Ferenc, a dű­li a vecsei járási mezőgazdasági osztály főagroNómus» állandóan az irodában ül és az aktákat tologatja, ahelyett, hogy szakmai támogatást adna a mezőgazda­sági dolgozóknak, — hogy Gulyás Péter, a kis­kunfélegyházi Dózsa tsz brigád­vezetője úgy tcjjesítettc vállalá­sát cseresznyeszedésben, hogy egész vasárnap tő szem cSeAbsz. uyét szedet! le.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents