Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-20 / 143. szám

ITT A DÖNTŐ PILLANAT ! A faluit most minden erőt mozgassunk meg a termés gyors, veszteségmentes learatusára • Itt a mezőgazdaság legfonlo- ßabb munkájának ideje: az ara­tás. Megyénkben most kezd­jük el a kővetkező esztendei ke­nyerünk betakarítását. Minden községben csengenek a kaszák ■as üjlön, a faluban és a bajái­ban. Az emberek szétmorzsolják a tenyerükön a tömött kalászo­kat, megállapítják a szemek éré­sét és máris munkába lendül a falu népe. így van ez a kun- szentmiklósi járásban is. Tasson ezétfutott a hír: arat a Lenin csoport. De aratja ösji- árpáját a Petőfi is. Mindenütt szaporodnak a kévék, suhogva dőlnek egymásra a tömött kalá­szok, Kunpeszér községben ko­rán reggel kezdik meg a mun­kát. Mire a nap felbukkan a ta­nyákat őrző jegenyék mögött, már el is készültek és már pen­gettek a kaszák. A köié/teregetö lányok régi aratónótát dúdol­nak. Nagy lendülettel mozognak a kaszák. Egyre erősebb a nap, lekerülnek az ingek, verejtékben fürdik a kaszások arca, de a lendüíet nem csökken. A dolgo­zók tudják, hogy itt a döntő pil­lanat. Egy percig sem szabad késlekedni. Ma még wzempergés nélkül arathat, holnap már pe­reg a szem és ha tovább vár, oda a termés 4—5 Százaléka. Kunadacs községben is kora reggel suhannak a kaszák. Itt már törik a rozs szeme. Ezt is vághatja a kasza. A dolgozók vi­dáman, nólázva vonulnak ki a földekre; hogy „felszedjék"’ azokról az aranyszőnyeget, E öl b, sorban a férfiak; mögöttük jönnek a marokszedölányok. Ko­rán megpendíti a kasza, szikrá­zik rajta a napfény és izzik a munka. A dunavecsed állami gazda­ságban mordulnak a kombájnok dobjai. Felbúg a motor és a ha­talmas gép nyeli a lábiákat, öt kombájn, négy aratógép és 50 kaszás arat a gazdaság határi ban, A szomszédos Szabadszál ás községben is megkezdték a ke- .nyél-csatát. Itt tegnap a csépié* oüenörök éríékezlelet tartottak, «melyen Dóczi István felelő* cséplőgép-vezető részéről verseny, kihívás hangzott el. Dóczi Ist­ván, a szabadszállási AMG fe­lelőé vezetője és ellenőr a járás területén lévő felelős vezetőkéi é$ ellenőröket versenyre hiv.a irt a következő szempon o»k alap­ján: Csökkentik a félszá­zalékos szemveszteséget, Ké szá- ralékos gabonatisz'a-ágot ér. aek el; jó felvilágosító munká­val meggyőzik a 'erm<?!őket, r ogy a cséplőgéptől azonnal telje­sítsék 100 százalékig be­adásukat, A cséplést a megadott haUrlcö előtt 5 nappal, vagyis agusz us 15-ig, befejezik, Odahatnak, hogy Szabadszállás község augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére beadási tervét legalább 103 százalékban teljesítse. Dóczi István versenykihívását a csép­ié^ ellenőrök és felelős vezetők egyhangúlag elfogadták. Pora György. a kunszentmiklósi AMG dolgozója a versenypoulokat ki­egészítette azzal, hogy aZ egy- papi műszakot két órával e'öbb végzi el és az ő területén, mind a két tszcs-nél, mind a kijelölt tanya-során, a cséplést minőségi munkával augusztus 10-ig befe­jezi. Adácsj József fütöpazálláki rsép'ési ellenőr vállalta, hogy jó felvilágosító, népnevelőmun­kával odftbat, hogy az ö gépjó cél ciépiö termelők beadási kö­telezettségüket kösvodenül a géptől te'j?sítik. Bánya) György Sjabadszálhiai felelős rezetö es ellenőr vállalta. Hogy minden nap túlteljesítik a normát, hogy kenyérgabonánk minél előbb wákbán legyen. A báesborsódi állami ggzdá, ságban a dolgozók versenyben végzik az aratást. De nem fe­Félhold helyett börtönrács A török birodalom címere a félhold, még ma is olt pislá­kol Törökország lobogóján. Lehet, hogy egykor kifejezője volt az országnak, de ma Törökországra más a Jellemző. Nincs két hete, hogy a lízsumhurlet cim'í török (ap Uö- zöl|e: „Elkészült a török állami tízéves börtönépítési tex-v. Ebben az évben az ország 18 járásában kezdik et a börtön- építkezéseket. Tavaly 37 járásban építetfek börtönökét s ezt ís beszámítják a tervbe,” E rövid hír is mutatja; Törökországban nincs minden rendjén. A török kormány, a Wall Street közelkeleli tervei­nek „nagyreményű” táma8za, nem bízik népében, s a hajdani töröli birodalom örökösei börtönökkel ak»rják a népre kény­szeríteni háborús terveiket. A török nép azonban nem akar Koreában vérezni, az. amerikai imperiaiis,ák érdéi keiért A török nép nemmel felel a Wall Street közetketeti lámádé terveire. A 1örök nép másfajta építkezéseket, másfajta terveket kíván, öntözésre, lakásépí ésre van szüksége, nem pedig börtönépítési tervekre. A török lobogóra ma a félhold helyett jobban illenék a böriöixrács... A liiilpollíikiii helyzet A külpolitika e.seuiéuyeiiuk élen az Egyesült Nemző* tok bzcrvezetcvd kapcsolatos hírek, az óla#a dolgozok nagyszabású béketiiutetesei és a németországi jelentések, állnak. Matiky a Szovjetunió képviselője a Bids Mistig» Ta­nácsban mint elnök június 18-ra összehívta á Tanácsot. A napirenden két kérdés szerepei; a szovjet küldöttség­nek az a javaslat», amely felhívja az államokat, hogy csat­lakozzanak a baktériumháborút eltiltó genfi jegyzököny v böz es a tizeunégv állam felvételi kérelmének ügye. Ez a kérdés legközvetlenebbül érint minket is, hiszen a szovjet javaslat ismét felszólítja az ENSZ államait, hogy Ma­gyarországot is vegyék fel a tagok «sorába. Pák Men En. a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere táviratot iutézett az Egyesült Nem­zetek Szervezetének _ titkárságához. A távirat felszólít­ja az ENSZ-fc, hogy haladéktalanul tegyen intézkedéseket a koreai és kínai hadifoglyokkal szemben alkalmazott ke- tu/eUenkcdéSek meoszilnletésére és a háborús bűvösök szi­gorú megbüntetésére. Az amerikai imperiaüstpk koesedói vére« terrorja még a nyugati polgári lapokat; is sokat­mondó beismerésekre kényszeríti. Az Observer a követke­zőket írja; „Nem lehet kétség aziránt, hogy Nyugat nugyfontossáíiú csatát vesztett Kocsedón. A koesedói hadi ­foglyok ellenállását csak komoly hadműveletekkel lehet letörni, ami az egész világot betöltő propaganda-győzel­met hozott, a kommunistáktial». Mindenki bámulni foSj" a hadifoglyok önfeláldozó hősiességét. Ezek még a fogság­ban is harcolnak ügyükért és szembeszálluak az állig felfegyverzett örökkel.” A New York Times pedig amiatt panaszkodik, hogy a nyugatnémetországi «ajtó az ameri' ka iák koesedói vérengzését egyenesen összehasonlítja az SS-pribékek magatartásával és több lap, így a Deutsche Zukunft azt a következtetést vonja le, bogy par amerikaiak koesedói eljárásúért Niirnbc;gboi hálád) unietcs járt volna.” Az olasz nép kedden ér szerdán nagyszabású meg­mozdulások sorozatán keresztül juttatta kifejezésre felhá­borodását és tiltakozását Ridgway olaszországi szemleúl.ja ellen. Hiába változtatta az olasz kormány ostromlott várossá Kómát, hiába télit rendőrkordon a repülőtértől, a Via Appián át, Kóma belvárosáig, hiába cirkáltak rend- őri páncélosok az utcákon, hiába állítottak fel géppus­kákat az uteakeresztezödéieknék az olasz nép sztrájkokkal és tüntetésekkel messzebangzó bizonyítékát >adta annak, hogy elszántan küzd az amerikai imperialisták és olasz lakájaik háborús politikája ellen. Eidgwavna.k Rómában Ugyanazt, kellett éreznie, mint Párizsban, a Piazza Colonuáp felvonuló ezer és ezer tüntető ugyanazt követelte, mint a Place de la Kéuubliquen tiltakozó párizsi munkásság: a pest 1st db or nők hagyja el Európát, A nemzetközi békeharc központi kérdésével, a német egység helyreállításával és a békeszerződés létrehozásával kapcsolatban nagyjelentőségű beszédet mondott Grotewohl miniszterelnök a Nemzeti Demokrata Párt kongresszusán. Nyomatékosan rámutatott annak szükségességére, hogy a Német Demokratikus Köztársaság felállítsa saját, nem­zeti haderejét- »,Németországnak nem szabad második Ko­reává lennier — hangoztatta Orotewohh Jíogy mennyire szükséges a német tömegek harcának fokpzása. az világo­san kiderül Nuumovnak, « Vmvdß berlini tudósítójának cikkéből is, Naumov hangsúlyozza, hogy egész Németor­szágban nagy felháborodást keltett Sehumacherék alávaló árulása. Mint ismerete?, Sehumacherék nevében Pétté, a nyugatnémetországi szakszervezetek elnöke lenaktáit Ade- nauerrel ás ígéretet tett arra, hogy megakadályozza a dol­gozók tiltakozó megmozdulásait a kormány háborús politi­kájával szemben. Eurőpg dolgozói azonban mind növekvő erővel uta­sítják el az amerikai imperialistáktól diktált háborús po­litikát, Ennek viharos bizonyítéka többi között -a francia kormánytól felvetett négyhatalmi tárgyalások kérdése. A lapok nem tudták letagadni, hogy e javaslatot elsősorban a közvélemény követelésére terjesztették elő. Az olasz képviselökás jobboldali többsége ratifikálta a Schumuit-tervet Az ow képviselőházban .jáwius l6'án folytatták a. vr tát a Helmmap’terv ratifiká­lásáról. Oiutepuo Di Vittorio leleplezte az úgy nevezett eu­rópai ..Szén . ca Aeélogyesir lé«'' imperialista jellegét, E terv látszólag bóke.zpnr tő leplei alatt — jnQudpttg Di Vittorio — valójában hábo­rús szerződés rejtőzik, mely pusztulására ítéli gz olasz fémipart es Ola;zor»zág egész gazdaságát az annvikai és né­met acél- és szóntrösztok 01" Aijőrzóie alá imjyezi, OláfZ' országban senki sem akarja ennek a?. iinporinlitstá kartel­nek a megalakítását, A Sah«;' 8)3ti*tprv osak _»<5 uralkodó klikknek kell, kizárólag poli­tikai célokból. Dj Vit-f Qi’io felszólalása után a korcsztónvdemokratájs. követelték a vita berekeszté­sét­A képviselakáz kormány­párti többsége ezután elt'o" »radia a »ehiiinniríerv ratifi­kálásáról szóló törvényt. (MTí) iedkeznek meg a növényápolást munkákról sem, ezért Farkas István, a Szabudeág-brigád ve jetöje versenyre hívja a növény­ápolás] munkák minél előbb jé és gondos elvégzésére a gazda, ság valamennyi növényit rmesz- lési brigádját. Bíró Vince, Huszti Péter, Hajdú Antal, Kafka I'Y renc, Gál József brigádvezetők mind vállalják a versenyt. Vál­lalták, hogy 150 száza éitra nö­velve eredményeiket végzik a> aratási munkát n*», harcolva min­den szem gabonáért. A DISS5 fiataljaiból alakult brigád sem akar kimaradni a nem»$ versengésből. Megfogadják, hogy szemveszteség nélküi aratnak. A növénytermesztési brigádok párosversenyéhez a gépesitési­brigád is csatlakozik, Fabasovje. György traktoros Halász Fran eiskát, Bende István Jakab Má tylst, Szántósi János Ősim; Pongrácot, Nagy Ferenc Szab Imrét, iszom Nándor Nagy Gyö zol hívta ki versenyre. Sereg Imre, Bálint Pál, Ott József, Ivá nyi Imre, .Egyedi László, ’ Da meter József mind párosverseny ro lépnek egymással. A traktorosok vállalták Bz aralás 120, a csépié» 112, az ckézés 120 százalékos elvég­zését, A falun most minden erő meg keli mozgatnunk a terme gyors, veszteségmentes leura lására, a cséplés és termény begyűjtés sikeres lebonyolíts sara. A Szovjetunió jegyzéke Svédországhoz Moszkva. (TASZSZ). Június 17-én A. J. Visíuszkij, a Szovjet­unió külügyminisztere fogadta Solman urat, Svédország nagy­követét és átnyújtotta neki a kö­vetkező jegyzéket: ,,A szovjet kormány a kővet­kezőket jejenti ki a svéd kor­mánynak: 1952, június 16-án reggel 6 órakor egy svéd katonai repülő­gép megsértette a Szovjetunió állami határát a Ristna-fok (Hiiumaa-sziget) térségében. M!- vel a svéd repülőgép a szovjet n terület felett folytatta ú'ját, egy szovjet vadászrapülöraj többíz­ben felszólította, hogy kövesse ős szálljon je a repülóiéren. A ha'ársértö repülőgép nem enge­delmeskedett a felhívásnak és tüzet nyitott a raj egyik gépére. A szovjet vadászgép válasz.üze után a svéd katona; repülőgép a tenger felé ejtávozofl. A szovjet kormány tiltakozik a svéd kormánynál u't ellen, hogy a svéd katonai repülőgép durván megsértette a szovjet határi.” (MTI) Dél-Korea lakossága harcol az éhinséa ellen. A Korea; Munkapárt lapjának jelentése szerint Szöulban, Bu­smanban, Tegubun és más dél­koreai városokban nap mint nap pusziidnak el éhínség és járvá­nyos megbetegedések következ­tében, A délkoreaiak fokozzák harcu­kat az elnyomás és az éheztetés ellen, Ez év februárjában és márciu­sában — amikor a rizs ára mér, betejicnül felszökött — MoUpó ban a nők ezrei tiltakoztak a liszinnianista polgármesternél és rizs kiutalását követelték, Hampjong megyében (Dél Csoda tartomány) április végén többezer parasol követelt é.clmi- szereket a liszinnianista hatósá­goktól. Április 30-án Csocsivonbatl (Dé!-Csungcson tartomány) több mint kétezer paraszt megroha­mozta a liszinnianista városim, zát. A felháborodott pBraBzIoli hangos kiáltásokkal követelték? ,,Adjátok vissza elrabolt élelmi« szerejnket!” (MTI) IVyugal-RléineCország dolgozói további egységes harci akciót követelnek az Adeiiauei**koi*uiáiiv mearhiikíaiáMái’ii Berlin. (MTI). Északrajna- Vesztfália közüzemi dolgozói­nak 170 küldöttje értekezletet tartott Düsseldorfban. Az értekezleten hozott határozat elutasítja a bonni különszer­ződést és -a munkáseheaes üzemi szabályzatot, ameiyet az Adenauer-kormány az amerikai és német nagytő­kések utasítására készül be­vezetni- A határozat felszó­lítja a Nyugatnémet Szak- szervezeti Szövetség vezető­ségét. hogy szervezzenek har­ci akciókat a háborús egyez­mények meghiúsítására és az Adenauer-kormánv megbuk­tatására. A küldöttek a leg­élesebben elítélték a munkás- áruló Bet to gerinctelen , fegy­verletételét- Adenauer elő*. A nyugatnémet országi pol­gári sajtó közleményei mind­inkább azt mutatják, hogy i különszerződés és az úgyne­vezett európai védelmi egyez meny aláírása nemcsak a la­kosság egyöntetű ellenállásúi váltotta ki Adenauer nemzet, áruló politikájával szemben, hanem súlyos válságot idé­zett elő a bonni koalíción, -el az Adenauer kormányon be­lül is. A Düsseldorfban megjelenti ■Welt Am Sonnabend" meg­állapítja, hogy Adenauer po­litikája eúivos válságba ju­tott. Adenauert megfontolás­ra kell. hoSv késztesse az a körülmény, hogy a kormány pártok képviselői, sőt a kor­mány tagjai között is bövei! akadnak olyanok- akik hely telenítik a kancellár kül- és belpolitikáját. Alexander ílocsedon Alexander tábornagy, angol hadügyminiszter látogatást »eit Kocsedo szagaién. Mint aa AFP jelenti, Boatner tábornok, u ko- csedói hadifogoly labor parancs­noka „tájékoztatta" az angol hadügymjnpztert és megemli­tsite hogy j, laborban február 1 pia 120 hadifoglyot öllek meg és többszázai megsebesítetlek. Alexandernek cs kíséretének látogatása alatt a szomszédos tábor barakkjaiba zári hadifog­lyok hónt sí AFP megjegy­zi — „kommunista dalokat éne keltek”. A% angol békehlzotteág nyilatkoxaía Az angol békebizpitság nyi­latkozat« adóit % amely hang súlyozza: élénken rávilágít a je­lenlegi veszedelmes freiyze-.re Dord Alexander hadiigyminigr tej Kocsedón tett kijelentése, amely szerint „a koreai háború kitűnő gyakorlat a szövetsége­sek közötti együi (működésre, harmadik világháború esetére”. Alexapder ivjj&i-enlése mg- niutajla, milyen közel vagyunk a kaiajjtrófához. De még meg tudjuk akadályozni a háború kiterjesztését és fegyverez arm let tudunk teremteni Komában, lia e'&zántaP és cgységaaen Uü? dünk ezért, »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents