Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-10 / 134. szám

Ünnepélyesen átadták megyénk legjobb pedagógusainak a kitüntető okleveleket és pénzjutalmakat az első pedagógusnap kecskeméti ünnepségén Szombaton délután közel 1000 pedagógus vonult fei Kecskémé ten a Szabadság-téren lévő Szov. jet Emlékműhöz, s miközben a honvédzenekar a magyar és a szovjet himnuszt játszotta, megyénk élenjáró pedagógusai megkoszorúzták a szovjet iiósok Emlékművét. A koszorúzási ünnepség után délután 6 órakor a Katona Jó­zsef Színházban ünn;pélyes ke­retek között, mintegy 800 peda­gógus részvételével osztották ki megyénk legkiválóbb növelőinek a jutalmakat. Az ünnepségen résztvertt Németi József, a megyei pártbizottság titkára, Dobi István. a megyei tanács végrehajtó bizottságénak elnök­helyettese és a tömegszerv-eze- tck megyei képviselői. Mezei Perencné, a megyei ta­nács oktatási osztályának ve zetöje üdvözlő szaval után Va. dász Ferencné, a közoktatásügyi Vniniszténum osztályvezetője, megyénk országgyűlési kép viselője mondott ünnepi heszé det. Beszédében rámutatott ar­ra, hogy soha még ebben az országban n»m érte olyan kiiün- retés nevelőinket, mint ma és holnap az országszerte megtar. .ott pedagógusnapon, „Lehet-e szebb hivatás, nemesebb feladat, mint a legapróbb gyermekkortól kezdve nevelni a jövő szta­hanovistáit, mérnökeit, a nép gyermekeit. Arra nevelni őket, hogy felszabadult hazánk áldozatkész építői és védelmezői legyenek, Beszédének további részében vá. zolta azt a hatalmas változás,', mely iskoláink külső és belsé éleiében a felszabadulás óta végbement. Olyan nevelők jár aak megyénk pedagógusainak első soraiban, mint Podmaniezk* Béla lajosmiz’sei igazgató.: Sülő József kiskunhalasi tanár, aki két kormányun;.; a legmaga­sabb kitüntetésben részes.íc’.te. „Kiváló tanár" kitüntetést kap­ták a velejáró 3000 forint pénz. jutalommal. Hasonlóan kiváló munkát végeznek a köznevelés terén megyénk pedagógusai kö­zött Szabó Adorján kecskeméti gimnáziumi igazgató. Vékony Benjamin kjskörd3i ’ igazgató, Tomity Sándor hercegszántói déjszüáv nevelő, Ballal Kálmán­ná lajosmizset nevelő. Vári Béla hajai tanár, Zsiér Sándor gya­korló‘tini tójelölt és sok in mások, akik áldozatos mindennapi mun­kájukkal nevelik szocialista hazánk reménységeit, a felnö­vekvő új nemzedéket,; A pedagógusnap megrende­zése nemcsak azt jelenti, hogy ezen a napon fordul megbecsü­léssel és szeretettel hazánk dől. gozó népe pedagógusaink felé, hanem azt is, hogy ettől a nap tói fogva szüntelenül érezhetik megyénk pedagógusai, pártunk, kormányzatunk és egész dolgo­zó népünk gondos támogatását, megbecsülő szeretőiét. A pedagó gusiiap arra kötelezi minden neveién,két, hogy még nagyobb lelkiismeretességgel, áldozatkész Béggel hajtsa végre a pártunk á.ial rjjuk bízott nagy feladató'. Eitocl fejezhetik ki legméltóbban SjCrc'.-lüket és határtalan ra* &s«*kcdájUBkat a hatalmas béke. {,'ihor, Sztálin elvtárs és az első magyar békeharcos, Rákosi elviére iránt. V. ááoz Ferencné ünnepi be­stéd* után elsőnek Németi Jó­zsef elv lát -, & meg yei pártbi- w.sSg titkára cme’.kede’t szó­lásra, ..♦.gós-ren természetes, ma­gától c- idiidő dotog — mon­uoiia töó.wk között JNfmetf elv tare, — fc‘»gy e/'ui a na­pon orSrjgs/.erie UuuepUk, 1 a szeretet és a megbecsülés középpontjába emelik a peda­gógusokat, a műveltség zászlóvivőit," Kérte nevelőinket, hogy nevel­jék fiainkat és leányainkat a munka izének, technikájának szeretetére, neveljék őket jó munkásokká, parasztokká.’ jó értelmiséggé, akik jó munkával tesznek eleget dolgozó népünk iránti kötelességüknek. Befője zésképpen biztosította a peda­gógusokat arról, hogy pártunk minden erejével segíteni és tá­mogatni fogja őket, majd sok sikert, jóegészségei, újabb jo eredményeket kívánt a kitünte­tett pedagógusoknak. Szabó László, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottsá­gának titkára után Mészáros Ferenc, a Kecskeméti Gépgyár sztahanovistája üdvözölte a peda. gógusoka(t. Megköszönte gyer­mekeink nevelésében végzett jó munkájukat, sok sikert kivan, nekik és kérte, hogy neveljék gyermekeiknet harcos, munkás életre és szocializmust építő hazánk forró szeretetére. Aj elhangzott üdvözlések után Dob1 István, a megyei tanács végrehajtóbizottságának elnök­helyettese osztotta ki a dísz­okleveleket és pénzjutalmakat megyénk élenjáró pedagógusai között, A jutalmazások során megyénk 38 pedagógusa ré­szesült egyenként 1000 forintos jutalomban, további 206 nevelő 700—500 forintos jutalmat ka­pott. A forró és lelkeshangula’.ú ünnep-éget többször szakította meg a tömegszervezetek kül­döttségeinek üdvözlése. Virág­gal és lelkes szavakkal üdvö­zölték megyénk pedagógusai! az óvódások, az úttörök, a DISZ, a Munkaerötartalékok, , a Ság- vári Endre Szakérettségis Kol­légium küldöttsége, az MNDSZ. a Szülői Munkaközösség fs. hérblúzos küldöttei. Az üdvözlések és a jutalom- kiosztás után Mezei Ferencné zárószavai következtek, majd pedig a kecskeméti üzemek kuitúrcsoportjainak gazdag és viaám műsora szórakoztatta a kitüntetett pedagógusokat. A felejthetetlen ünnepség a késő esti órákban vidám táncmulat­sággal zárult be. Dsziuteségi liullám n alsóliázlian Szörnyű refegé» kerítette hatalmába nemrég az angol képviselöház egyik tiszteletié- méltó tagját, a Konzervatív C. Osbornet, az ismert tőzsdéd, több Jextilipari és kereske. delmi cég igazgatóját. Felfe­dezte, hogy rettenetes veszély fenyegeti Angliát és az Egyesült Áramokat és köve­telte az angol kormánytól, hogy »z amerikaj kormánnyal együtt lialadéktalanuj „tegye meg az intézkedéseket” és 3,dolgozza ki a harci tervet” a fenyegető csapás elhárítására. Ez a csa. pás Osborne véleménye sze­rint, kikerülhetetlenül lesújt, ha ...rendezik a nemzetközi problémákat és ennek követ­keztében enyhül a nemzetközi feszültség. „Ha ez megtörténik, — mondta Osborne, — a történel­münkben legdrámaibb válság, ba kerülhetünk. A közszükség­leti cikkek ára lezuhan, ha nem teszik meg a lépéseket ennek e| kei ülésére... álír most ki keü dolgoznunk a tervet az igazi béke gazdasági következ­ményei elleni harcra." Osborne kimondta azt, am'.tj a sokkal diploma tikusabb; ClhurchUl-párti koüégáj igyek­szenek tatokban 1 ártani; a fegyverkezési verseny én a! háborús készülődés súlyos nél­külözéseket és szenvedéseket' hoz a* angol nép számára, a monopolistáknak, » tőkéseknek' azonban előnyös. Meg ugyanazon a napon Hopkínson áilumminlsztcr meg­nyugtatta az alsóházat, kije. lentve, hogy „az a helyzet, amelyről Osborne neszéit,: aligha valósul meg”. A miniszter megnyugtatta a megriadt tözsdéseket, hogy az angol kormány további* is akadályozni fogja a nemzetközi problémák rendezését és a nemzetközi feszültség enyhíté­sé'. Osborne beszéde és Hopkiu- sou válasza eléggé elgondol­koztathatja azokat, akik a közszükséglett cikkek árleszál­lításának lehetőségét lavórról sem tartják olyan elszomorító­nak, mint ahogy azt az emlí­tett alsóházi pábeszéd tagjai — tőzSdcs és a miniszter tart­ják. Mit hoz a különszerződés a német népnek Nemrégiben hozta nyilvános­ságra a bonni bábkormány an nas a szerződésnek a szövegét, melyet a nyugati hatalmak: az USA, Anglia és Franciaorszá Kötött a nyugat-német kor­mánnyal. Az úgynevezett ,,kü ön- szerzödés" militarista, imperialis­ta jellegét már a bevezető rész is feltárja. „Közös célunk — hangoztatják a szerződés aláírói —, hogy bevonjuk a Szövetsé­ges Köztársaságot az európai közösségbe, amely a maga ré­széről a fejlődő atlanti közösség­be kapcsolódik”. Ez a megfogal­mazás nem hagy kétséget afelöl hogy a bonni szerződés az at­lanti tömb érdekest szolgálja és a világuralomért folyó harc fegyvere az amerikai imperialis­ták kezébe. Vizsgáljuk meg a szerződésnek például a ne­gyedik cíkke’yéi Ez kategóriku San kötelezi Bonnt arra, hogy vegyen részt az „európai védelmi közösségben" — magyarul bo­csásson meghatározott számú német hadosztályt az a’lanti hadsereg amerikai parancsnoka', nak rendelkezésére, szolgáltas­sa ki nekik a nyugat-német inar egész termelési kapacitását. A különszerződés lényegében az atlanti tömb ka onai táborá­vá változtatja Nyugat-Némctor- s-zágot. Az alárendeltségi jele az Is, hogy a Nyugat-Németország- ban tartandó csapatok lé'számá. nak kérdését az amerikaiak dön­tik el. A különszerződés értelmé­ben a három nyugati hata'Otn jogot kap arra, hogy Nyugat- Németország területére vigye az atlanti tömb bármely államának csapatait. A háborús különszer­ződés a megszállási költségek ki­egészítéseként a nyugat vé­delméhez való hozzájárulás” címén hatalmas terheket rak a nyuga.-német lakosság vállára. Ezekből, a nyugatnémet dol­gozók v-rejtékéböl kisajtolt ösz- Szegekböl élesztik újjá a- náci Wehrmaahtot és biztosítják fenntartását. Az amerikai törzs- k árokban már kiszámították azt is, hogy mindenegyes hadosz­tály mega’akílása több mim két milliárd már­kájába kerül a nyugat.né- met népnek, n.-m is számítva a hadsereg to­vábbi fenntartására fordított községeket. A különszerződés ejcö cikkelyé hazug módon azt állítja, hogy „belső és külső ügyekben, teljes hatalmat” adnak a bonni hatósá goknak. Megszüntetik a megszól, lási szabályzatot és a nyugati ha­talmak főbiztosságát. N*m sok­kal lejjebb azt olvashatjuk, hegy a nyugati hatalmak „nagy követei” önállóan fognak cse lekedr.i azokban az ügyekben, melyeket a három hatalom fcö zösnek tart. Másszóval a „nagy­követek tanácsa” 9 volt főbiz­tosság feladatait végzi és ugyan, úgy aönteni fog Nyugat-Néinet- ország sorsa felett, mint eddig. A bonni állam önállóságáról és függetlenségéről szóló fecse­gés hazug voltát minden bazá ját szerető némct dolgozó látja. Hogy ez mennyire így van. azt a szerződés 5. cikkelye is bizo nyitja. Ez a pont a három nyu­gati nagyhatalmat azzal a jog gaj ruházza fel, hogy „rendkí­vüli állapotot” hirdessen Nyu­gat-Neme: országban. Ilyen cset ben az önállóság egyszeriben megszűnik cs a hatalom te jes egészében a megszálló hatósá­gok kezébe megy át. A bonni szerződés az amerikai Imperialisták katonai öSiZCe3kü- véSî a nyugat-német áruló ve­zetőkkel. Egyesíti a nehéz,par — elsősorban a hadiipar — mágnásait, a vojt hitlerista tábornokokat és az Adenauer- féle mindi-nrekész bábpoJiskusc kát. Ezek az elemek minél e'öbb talpra akarnak állni, hogy visz- szaszerezzék elvesztett -gazdasági pozíciójukat a világpiacon, he v- reállíísák é3 megsokszorozzák katonai hatalmukat és új had­járatot kezdjenek a béke3z;- re:ö népek eljen, Az amerikai és bonni körök Uzelmcibe azonban mind eré­lyesebben szól bele Németország népe. Tömegméretekben bonta­kozik ki a tiltakozás ereje a kü­lönszerződés ellen. A nyugji- oémet do gozók hangos szóval követelik Németország békás úton való egyesítését és eltökélt szándékuk, hogy meghiúsítják a Bonnban született imperialista gyezséget. *é!kö!3zhefel!en a* ágiiddá* wunkdba#» A külpolitikai helyzet Továbbra is a franciaországi és a nyugatnémetországi események állnak a nemzetközi érdeklődés középpontjá­ban. Egyre világosabb, hogy a Pinaykormány erőszakos rendőri intézkedései ellenkező eredményt hoztak, mint amire a francia reakció számított. Egyáltalán nem fe­lemlítették meg a haladó erőket, hanem mint a Le Monde is kénytelen lehangoltan beismerni,’ ,,nagymértékben ■megnövelik majd a Francia Kommunista Fárt tömegbe' folyását. Ha a dolgok így mennek tovább, Franciaor­szágban is sor kerül majd az amerikai boszorkányüldözé- sekro — folytatja a lap. — Ennek következtében a kom­munista irányzat az egész országban csak 'erősödni fog.” A rendőrség azonban makacsul tovább folytatja a provo­kációkat. így házkutatást tartottak több nyomdában, köztük a LaTerre-nék, a Francia Kommunista Párt. vidé­ki lapjának nyomdájában é® letartóztatták Bouward-t. a Ce Soir politikai rovatvezetőjét. Uudos ügyvédei emlék­iratot intéztek a nemzetgyűléshez és- a köztársasági ta­nácshoz a kormány legutóbbi törvényellenes intézkedé­seiről. Az emlékirat valóságos vádirat a reakció ellen.' összegezi a törvénytelenségeket, amelyeket a hatóságok Dudos*val és a többi békeharcossal szemben elkövettek. A francia közvélemény egyre világosabban látja, hogy a május végén aláírt két háborús egyezménnyel, a külön­szerződéssel és az ..európai hadseregről” szóló Szerződéssel elárulták FraneiaorsZágot. A francia közvélemény nyug­talanságáról ír a svájci Volksrecht. ».Párizsban szilárd a meggyőződés, hogy Nyugat.Németország az európai had­sereg vezető e'eme lesz — Írja többi között a lap. — A franciák alapjában véve azt remélik, hogyj valahogy cl le' hét majd kerülni a ratifikálást. Aligha van Európában még egy ország, amelyben Németország. egyesítésének több híve volna, mint Frauoiaországbau.” Walter Lipjr maiin sem titkolja, hogy a gyors ütemben fasizálódó Nyugai Németürüzágé,, te®z rövidesen a vezető szerep az „európai hadseregben”. A New York Her\thl Tribune'bau közölt cikke szeriül. Franciaország és Nagy-Britaunia egyaránt annyira le vau kötve a kontinentális Európán kívül, hogy nem tudja ellátni azt a feladatot,' amit el várnak tőle. Mindaddig, amíg ilyen helyzetben lesznek — állapítja meg Lippmann. — Nyugat-Némelomág. amely tiek Európán kívül nincsenek kötelezettségei; túlnyomó szerepet játszik a nyugateurópai rendszerben. Hogy mindez távolabb tekintve mire vezethet, arra a moszkvai rádió hírmagyarázója adja meg a választ, amikor adatok sorával alátámasztva mutatja ki Nyugat-Németorszúg fasizálódását. Adenau érék már ezév őszén megkezdik a ötlO.OüO főnyi zsoldos hadsereg felállítását. Hauser levitéz- teti hitlerista vezérezredes a hírhedt. SS {valamennyi volt tagjának rehabilitálását sürgette. F ricaner vezérezredes még tovább menve kijelentette. ..ha felállítjuk az első 12 had­osztályt. majd egészen más hangon beszélhetünk a fran­ciákkal”. Guderian, a Wehrmacht egykori vezérkari fő­nöke pedig Németország nyugati határait majdnem Pá­rizsig akarja kiterjeszteni. A néuiet nép körében azonban egyre hala!* masabb erővel bem lakozik ki az a mozgalom..' amely ..niegállj”*t kiállt a fasizmusnak. Mas /.v<- m"nn. a Német Kommunista Párt elnöké hangsúly ózd a hogy a német nép. éppúgy, mint 1932— Sírban, történelmi fordulóponthoz érkezett, Ká mutatott. arra, hogy a mun­kássá!» együttes erejével umg lehet és meg keli akadályoz* ni a fasizmus előretörését es a háborús különszerződés ratifikálását. Walter Ulbricht. a Néniét Demokratikus Köztársaság miiiiszierclnökhelyetteso legutóbbi beszédé­ben ugyancsak hangsúlyozta, hogy q nőmet, nemzeti el­lenállási mozgalom megdöntheti Adenauerkomáuyát és diadalra viheti Németország békés egyesítését. Június 21-én Bées Simmering nevű munkásnegyedé­ben fővárosi békeértekezioíof hívnak össze, A békekoufe- veticiu előkészítésiének munkája már mpgimluH. A bécsi kerületekben egymásután rendezik a küldött választó gyű­léseket. A bécsi békeértekezlet jelszavas — . Ibikéért Ausztria egységéért!”

Next

/
Thumbnails
Contents