Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-07 / 132. szám

A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat művezetőinek versenyszervező agitációs munkáját fokozottabban segítse a pártszervezet Szorosabb kapcsolat a művezetők és kommunisták között... A Kecskémért Épületlakatos- ipari Vállalat dolgozóinak ter­vért vívott harcát sikeresen segítik, irányítják a termelés alsóbb parancsnokai, a műve­zetők. A minisztertanács határozata a művezetők jogarói és köteles­ségeiről hatalmas segítséget adott a művezetők munkájának megjavításához. Eat a segítséget az üzem művezetői felhasznál' ták termelést irányító és verseny- ezervező munkájukban. Ma már aktívan résztveSznek a munka­verseny szervezésében , A cso­portokkal, bizalmiakkal meg­beszélik a munka ütemét és en­nek alapján teszik meg aZ üzem, rész, műhely dolgozóinak együt­tes vállalását. Az üzeni művezetői között nemes verseny folyik. A cél az, hogy: „Ki termel jobb és több árut”. Ennek ered­ménye megmutatkozik má­jus második dekádjának 118,9 százalékos átlagtelje­sítményében. Megmutatkozik a sztahanovis­ták, munkamódszerátadók egy­re nagyobb számában. A munkában elöljáraak a kommunista művezetők, így Ró. zsa és Puskás elvtársak. De lel­kesedéséről és az elvtársi segít­ség terén végzietit jó munkájával tűnik ki Bokor Pál, a 6-os mű­hely művezetője, melynek dol­gozói jóminőségü munkájukkal példát mutatnak az üzem összes dolgozójának. Ebben a műhely­ben dolgozik Gacza Kálmán je|- vényes sztahanovista, aki rend­szeres munkarcódszerátadd. Bokor Pál művezető nap mint nap rendszeresen a kapott fel­adatot átbeszéli a csoportok tag­jaival, akik ennek alapján meg­teszik vállalásukat, mely beke­rül a határidős könyvbe. Ezután Bokor ejvtárs a raktár­ban felvételezi a munkákhoz szükséges vasanyagot. Ezzel 0lő Segíti a csoport munkáját. Reggelenként átnézi a könyvet, majd végiglátogatja a csoportot, annak minden egyes tagját és leellenőrzi a munkát. Ahol hiá­nyosságot lát, ott azonnal segít, módszereket ad, A hibát nem a végén, hanem azonnal kell kijavítani. A jő ellenőrzés a hibát nem a végén összegezi és sóhajto­zik felette, hanem annak pil­lanatában kijavítja, nem en­gedi tovább fejlődni, mert abból hatalmas kár származ- hatik a népgazdaságunknak — mondja Bokor Pál. Majd így folytatja: az elögyártásnál, ha rossz munka folyik, azonnal R' állítom és újra végeztetem. A minőségileg kifogásolható mun­kát visszaadom és megmagyará­zom azt, hogy a ráfordított idő­ben a minőségi követelmény is benne van. Ezekkel a módszerekkel végzi munkáját a 6-os műhely mű­vezetője és ennek eredményekép­pen nyerte el április hóban a* üzem vándorzászlaját. Az üzem művezetőinek mun­káját nagy figyelemmel kíséri az üzemi pártszerve­zet vezetősége. A nemrégen megtartott vezető­ségi ülés megállapította, hogy a művezetők egyre fokozottab­ban kapcsolódnak bele a munka­verseny szervezésébe. E fejlődé­sük mellett azonban a hiányos­ság az, hogy a politikai nevelő- munkát még nem tették mun­kájuk középpontjává. A fejlődés különösen fennáll Rózsa József kommunista műve­zetőnél, aki a termelés irányítá­sát, a fegyelmezés tennivalóit jól összeköti a poétikai munkával. Nem mondható el ez a lejkes munka Puskás elvtársról, aki többszöri útmutatás, segítés uiáD sem végezte el a párt által reá­bízott felvilágosító munkát Ezért a pártvezetöség szóbeli dorgálásban részesítette az elvtársat. Azóta Puskás elvtárs válíozitiatott magatartásán és ma már aktívabban végzi a poli­tikai felvilágosító munkát és azt összeköH a termelés irányításá­val, a fegyelmezéssel. . A pártszervezet részéről D, Szabó elvtárs, titkárhe­lyettes naponként jeiálogat- ja a művezetőket. Érdeklődik a termelés monetéről, annak nehézségeiről, esetcnként pe­Eisenhower tábornok — a Reuter írod a jelentése szer rint — szerdán mondta e'sö nyilvános beszédét, amióta megkezdte a versenaést a köztársasági vári elnökjelölt„ séijéért. Első beszédének egyik érdekes része arról szólt> hogy „az Egyesült Államokat egyre jobban fenyegeti az infláció, a túlzott megadóz­tatás és a bürokrácia... A* infláció, ha nem leszünk úr­rá fölötte, végülis devresszió- ra vezet.’1 Taft szenátor szín- tén választási, beszédet mon dott és ebben kifejtette, hogy — ha elnökké választa­nák — első gondja lenne biz­tosítani, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben hasznukra fordítsák Mac Ar­áig a politikai kérdésekről, a tanulásról és az üzem kommunistáinak a munkájú, ról. Ez a gyakorlati segítség azt mutatja, hogy még nem eléggé alapos mély, átfogó és részletes. Ennek hiánya abban mérhető |e, hogy a művezető elvtársiak a politikai nevelömunkát, a verseny jelentőségének politikai szükségességét nem magyaráz­zák kielégítően meg. Hiányosan nevelik a dolgozókat a ne­hézségek leküzdésére, a lendüle­tes, harcos kiállásra, mert ma­guk sem kapnak kellő politikai útmutatást. Az eddigi eredmények arra kötelezik az üzemi pártszer­vezet vezetőségét, hogy hosz- szabb ideig és módszeresen foglalkozzon a művezelök politikai nevelésével, A pártszervezet vezetősége fej­lessze a politikai neve ésen ke­resztül a művezetőkben a kez­deményezést, a segítés Szelle­mét. Nevelje őket a versenyszer­vezés politikai tartalmának ismeretére, és arra, hogy a fe­gyelmezés területén na igye­kezzenek jó embereknek feltün­tetni magukat engedékenysé­gükkel. A pártszervezet vezetősége tegye a pár lesöpört bizalmi és minden egycs kommunista fel­adatává, hogy a Jegszorosahb kapcsolatot teremtse meg a mű­vezetővel, segítse annak munká­ját minden téren. Az üzem kom­munistái pedig a feladatok végrehajtásában járjanak elől példamutatásukkal és ezzel moz­gósítsák az üzem dolgozóit a második negyedévi terv sikeres túlteljesítésére. . thur tábornok „bölcseséyéV’. Taft már ismételten, kijelen­tette, hogy elnöksége esetén Mac Arthur lenne a legfőbb tanácsadója. A francia dolgozók tömörítik soraikat A Pravda párizsi tudósítója megállapítja, hogy a francia hazafiak soraik tömörítésévei vá­laszolnak az új rendőri provoká­ciókra, „A legfigyelemreméltóbb az a lény, hogy éppen ezekben a napodban, amikor Franciaor­szágban egyre nyíltabban tom­bol a fasiszta önkény, ami­kor a reakciós sajtó a kom­munista párt betiltásáról kiabál, egyre többen lépnek he a pártba — írja Zsukov, Eisenhower első választási beszéde AAAAAAAAAAA As usztasák megölték anyámat... A esetnikek felgyújtották húsunkat Irta: ». J. Bibar Amikor tudomást szereztem arról, h)gy a Tito-banda szabadonbocsáioita a háborúsbünös Stepinác zágrábi érse­ket és 50.000 csetniknek és usztasának bu tosiiütt bontatlan visszatérést az erizágba, mérhetetlen gyűlölet lett raj­tam úrrá. Felelevenedtek bennem és filmszerűen peregtek le szemem előtt 19H1. szörnyű emlékei. Azok a borzal­mas gaztettek, amiket a csetnik meg az usztasa gyilkosok és gyújtogatok kö veitek el,.. .. 194!. júliusában falunkat, Mrzo Folget egy fasiszta banda szállta meg. Betörtek a házakba és az újszülötteket sem kiméivé, mindenkit legyilkoltak. Természetesen ez nem volt egyedülálló eset Szerbiában. Hire járt, hogy az usztasa gyilkosok I7r~60 éves korig minden férfit össze­szednek. A 17 évesnél Idősebb férfiak a közeli erdőkben kerestek menedéket. Az usztasdk mindössze három öreg embert találtak a házakban, ezeket „mindenesetre” elhurcolták. En akkor 17 éves voltam. A banditák bekerítették az egész falut. Úgy ebéd után két óra lehetett. Anyámmal kocsin hordtuk be a jószág alá való almot. Körülbelül 500 mé­ternyire házunktól, a kukoricából elő- ugrott Pero Lalics, a hírhedt usztasa és anyámra kiáltott.* „Állj. az apád szerb Istenit!** Engem úgy látszik nem . veti észre, mert a szalma között feküdtem. Persze meg sem várta, hogy a védtelen asz- szomj mitévő lesz, máris elsütötte fegy­verét. Anyám felsikcitöit és összero­gyott. A gyilkos ezután — mint aki jól végezte dolgát — cdébbáílí. Kétségbeesetten borultam anyámra. Csupa vér volt: a dum-dum golyó szét- roncsolta a lábát. Egyszerre csak meg­mozdult, magához öleli és testével ta­kart el, nehogy az usziasák észrepe- gycnek. Több mint két órán kei észtül tartott a lövöldözés az egész környé­ken. Aztán elcsendesedett minden. Mi­kor felkeltem, láttam, hogy ruhám csupa ver. Anyám vére volt.. Még min iig nem tudtam telje.en felfogni, hegy történt velünk. „Ott­hon talán lesz valaki, aki segít anyá­mat hazavinni" — gondoltam. Lélegzet nélkül futottam házunkig. — Megsebesüljél, gyermekem?! — kiáltotta rémülten nagyanyám. — Nem én. hanem édesanyán! — feleltem lihegve. " Hazavitt ük anyámat. Még élt. Az úton öt asszony feküdi holtan. Vízért mentek a kúthoz és ott érte őket a golyó Szomszédunknál, Milan Ribárnál borzalmas kép tárult elém: az egész családot megölték és á hullákat egymásra dobálták. A kővetkező hŐ2 előli halott, asszony feküdt, keblén szopós gyermekével, akinek a fejéi puskaiussal verték szét. Később az usztasák vissza jöttek és elföldelték a halottakat. Anyámat még élve temették et. A tragédia végére félév múlva a eset­nikek tettek pontot: felgyujtoU ík az egész falut. Ezek előtt a gyilkosok előtt tár­ják ki az ország kapuit a Titó*banda, azokat pedig, akik akkor árván marad­tak, üldözi, letartóztatja és bör- tönbeveii. De a jugoszláv nép hóhé­rai min fogják elkerülni a kegyel­met nem ismerő büntetést Akik Lindgrecn, a dán hadügymi­nisztérium felfegyverzési osz­tályának vezetője nemrégibe11 egy katonai küldöttség élén Washingtonba utazott. Lind- green szürke Ids ember, a hozzá hasonlókról szokták mondani, hogy „ez sem találja fel a puskaport”, de a*ért akad olyan terü.et Is, ahol rendkí­vüli tevékenységet árult el. Iít kifejtett buzgalmára vi­szont már az a meghatározás jrtik hogy „túllő a célon”. Ez a tevékenysége az amerikaiak imádatában, a Washingtoni pa­rancsok teljesítésében s abban az önfeláldozó buzgalomban nyilvánul meg, amellyel segjt hazáját amerikai táborrá vál­toztat11!. A dán katonai küldöttség amerik»! útja során katonai támaszpontokat, raktárakat, repülőtereket tekintett meg és Lindgrecn itt is minden alkat, mat megragadott arra, hogy rajongását, lelkesedését, csodá­latát kifejezésre juttassa. Ter­mészetesen mindig felsőfokban. Buzgalma nem maradt ész­revétlen és amerikai gazdái úgy érezlék, hogy az ilyen engedelmes lakájt, legalább is vállon ke l veregetni... S hogy ez a vállonveregctés minél Ün­nepélyesebb legyen, előzőleg négy aranyesillagot’ varrattak célon fel Lindgrecn uniformisának vállpántjára: — kinevez: ék tábornokká... Lindgrecn úszott a boldogság­ban. Csak, amikor hazaérk« zett, akkor került kissé furcsa- helyzetbe... Kiderült, hogy el ismerősi buzgalmában a Pentagon js túllőtt a célok. amikor négycsillagos tábor, nokká tette meg Lindgroent, mert Meiler tábornok, a dán hadsereg főparancsnoka mind össze — ké. csillagos tábor­nok... Előállt Irhát azt a nem mindennapi helyzet, hogy » hadügyminisztérium egyik ősz < táljának vezetője magasabb rangban van, mint a hadsereg főparancsnoka.., Dániában most hamleti töp­rengéssel tűnődnek, hogya** oldják mcg a helyzetei? Mel­ier tábornok vállpántjára \-arr- januk még két csillagot, vagy Lindgrce11 vállpántjáról Szedje­nek le kettőt... Tekinlettel ar. ra. hogy az utóbbi időben Ame­rikában divatba jött a táborno­kok lefokozása, nem lehetetlen, hogy ezt az utóbbi megoldást választják... De addig is, míg a nagy kérdés e.dől, a Harojet MarecHusának híres szavai lengenek a Lindgreen-eset le­lett: „Valami bűzlik Dániá­ban...” túllőnek a A külpolitikái helyzet Bonn Ny ugat-Németország dol­gozói tüntetésekkel és figyej- mentető sztrájkokkal küzde­nek a Bonnban es Párizsban aláírt, militarista egyezmé­nyek ratifikálása és az Ade- nauc.r-kormány katuszlroj w- poiitíkdja ellen. Dortmund- han és a Ruhr vidék száma", ipari központiában kedden tüntetések, zajlottak le a kt- t ettzei ztklés ratifikálása ei­len. A ne y world rádió nem titkolja, hogy az amerikai imperialist dk nyomást gya­korolnak a nyugat európai kormányokra: e háborús egyezmények mielőbbi rali- fikáié sa érdekében. A liírmn- magyarázó szerint, bár nem szokásos. hogy egy győztes nemzet előbb írja °lá a ..bé­keszerződést”, mint a legyő­zőit. fél. Amerika e tényke­désével ,.jó példával” akar elől járni a többi érdekelt nemzet számára. (És külön­IV ü V n A nürnbergi Acht-Uhr Blatt jelenti, bogy a keret­szerződésnek olvau titkos zsr radékai vannak. amelyeket nem hoznak nyilvánosságra. E titkoö záradékok egyik ha­tározata -.a nyugatnémetor­szági ú jrafelf egy vérzés első hullámáról” szól. Egyébként a záradékok részleteket tar­talmaznak a hadosztályok­ról. hadseregcsoportokról, a I) c t A: amerikai acélipari mun­kások sztrájkja már átterjedt más iparágakra is — állapít­ja meg a TASZSZ newyorki jelentése. Számos, az acél­gyártással közvetlen kap­csolatban álló iparágban munkabeszüntetésre került sor. Az acéltársaságok bir­tokában tévő szénbányák­N c w Az amerikai elnökválasztá­si hadjárattal érdekes cikk­ben foglalkozik a New York Times. A cikk szerint a Taft és Eisenhower tábornok hí­vei közötti küzdelem olyan mély sebeket ütött a republi­kánus párton, hogy azok va* ló-színüW a választásokig *>em gyógyulnak be. A két repubükáauspárH frakció olyan heves harcot folytat egymás ellen, mint negyven évvel ezelőtt William Taft (a mostani elnökjelölt, apja) és Tilt odoré Booeevelt hívei. Az ben js nem n német béke- szerződésről. hanem a hábo­rús keretszerződésről van szó.) A Rajna. és Riihrvidéh munkássága újabb sztrájkok­kal figyelmezteti a bonni urakul, bogii elítéli népel­nyomó, militarista politiká­jukat. Szerdán IVonnsb'l n tízezer dolgozó tiltakozó sztrájkot rendezett. Az ennek keretében .tartolt nagygyűlé­sen Edmond Will, Rajna- Pfalz-tariomán u közlekedési és szállítási!dolgozói, szak­szervezetének elnöke rámu­tatott arra, hogy a nyugt* - németországi dolgozók foly­tatják a harcot és mindent megtesznek a háborús ke­retszerződés ratifikálásának megakadályozására, g nép ellenes Adenauer-kormá n y lemondásának kikényszerí­tésére b c r ff repülőgépek; fegyverek stb. elosztásáról. A nürnbergi lap ezekkel » sorokkal fejezi bo leleplezését: ' ..A Biank'iroda jelenleg nagy sietséggel fo­kozza a nyugatnémet osfl- patkonUngensek felállításá­nak előkészítő munkálatait. Különleges problémát jelent ezekkel kapcsolatosan a tör­vényes jogalap megteremte se.” folt ban leállt a munka és ÔOMO bányászt elbocsátottak. A3 A IP szerint a legfelső bíró­ság döntése megadta a jelt újabb béremelést követelő Puhámra uz Egyesül* Álla­mokban. A Daily Worker felhív mindenkit, aki gyűlö­li a reakciót és a monopolis­tákat, iá mosassa. az acél­ipari ■munkások sztrájkját. York akkori háborúság a republi­kánus párt kettéliasadásálioz vezetett és előmozdította a demokratapávti Woodrow Wilson megválasztását. Ez a lehetőség ismét, reményt öntött a demokratákba, akik még néhány héttel ezelőtt nem igen remélték; hogy győzhetnek a választásokon. A harc hevességére jellemző, a Tuft-púrtiak texasi vezéré­nek kijelentése, amely szerint a republikánus párt. inkább szenvedjem Vereséget T'a ff tart minisem hogy győzelmei, araasoa __ Jdbeukowfirr«!. .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents