Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-22 / 118. szám

Az érsek Csanádiak a saját kárukon tanulták meg, mit jelent a szabadpiac elvesztése Aki hetekkel azelőtt reggel Bajáról Kalocsa felé utazott gépkocsival, az sok érsekcsanádi- val találkozott útközben, akik kocsikon, kerékpárökon, gyalog vitték terményeiket a piacra. De nemcsak Baján értékesítették cikkeiket, hanem az o;honi piacon is. Az ember azt, gondo.- híjtía, hogy ez a község példa­mutatóan teljesítette beadását és most a feleslegeket viszik a piacra. Nem ez volt a helyzet Érsek- csanádon. A begyüj.és hónapok óta egyhelyben topog. Ezen nincs is min csodálkoznunk, hi­szen a községben a begyűjtéssel úgylátszik senki sem foglalko­zott és ha Igen, akkor csak úgy me.lékesen. Ennek azlún meg ú let. az „eredménye”. A közsé­get lezárták a Szabadforgalom, ból. Elvesztette szabadpiacát. Párnap óta az érsekcsanádi tanácsháza ajtaján egymás ke­zébe adják a kilincset. Pandur János tejre kér szállítási enge délyt. A többiek Jnalacszáljítás- ra, sertésszáHitásra stb. — Nem vihetünk a piacra semmit, nem adhatunk szállítási enge­délyt, mert községünket kizár ták a szabadpiaci forgalomból — fe.ell Székely Erzsébet ta­nácstitkár. A dolgozók nehezen akarják megérteni, hogy mivel a köz ség nem teljesítette beadási előirányzatát, azért nincs most szabadipiac. A faluban igen so­kan vannak, akik elfelejtkeztek az áliam iránti kötelezettségről. Jól jött Ersekcsanádnak, hogy hajóállomást kapott. Fúrtak egy mélyíurati kutat is. Van már kultúrotthon és mozi is. Ezt ad­ta az állam. Ezt úgy hálálták meg, hogy egyrészt a halárban 50 hóid bevetetlen parlagföldet hagytak, Pcaglty János kulák elköl­tözött és 20 hold földet hagyott műveletlenül a Csanádi határ­ban. Dancsa Mózesné kulákaSz szony 6 holdat egyáltalán fel sem szántott. De a kulákok „példáját” több dolgozó paraszt is követte. A község legutóbb azt jelen­tette, hogy hízottsertésben 19.40, vágómarhában 25 58, baromfi ban 26.18, tojásban 51.94, tejben 46.92 százalékban teljesítette első félévi előirányzatát. Tojás­ból multévi hátraléka még 40.713 darab, baromfiból 44 má 55S3. Ezek a számok és a parlag­földek mutatják űz állampolgári tegye lem állását Ersekcsanádon. Sok dolgozó paraszt felteszi a kérdést, miért juthatott odáig a község. Ml ennek az oka? A tanács komoly mulasztásit követett el. Elhanyagolta a hátralékosok megbüntetését, nem gondos, kodott arról, hogy a törvőuy előirtsa szerint a Uöt©leSségHzegökr<* kártérí­tést vessenek ki A tanács nem élt törvényndta jogai­val. Emellett még rossz volt a munkamódszere, ha egyáltalán munkamódszerről beszélhetünk. Siirün váltakoztak a tanácsolni) kök is. Pl. Csűrni Istvánná, aki komámasszony volt mindenki­nek. Ess főleg a kalákáknak. Ezzel lejáratta a tanács tekinté­lyét, ez odáig vezetett, hogy a kulákok még ma sem jönnek be a tanácsházára, ha beidézik őket. Még mindig azt hiszik, hogy sógor-koma világ van Er­sekcsanádon. Szabotálják a beadóét, szabotálják laz adófi­zetést. ’Mintha összebeszéltek volna, hogy együttesen nem teljesítik az állammal szembeni kö tele. zettségüket. Persze ezért fe'ejôsségre még nem vonták őket. Az elmaradásnak oka az is, hogy a községben a begyűjtésnek nincs gazdája. Még a titkár sem foglalkozik a begyűjtési kérdéssel, mint kö« ponti fe'adattál. Nem ismeri teljesen a bo- gyüj és á’lását. Se az elnöknek, se a titkár­nak nincs munkamódszere, de mondhatjuk, az egész végrehajtóbizoMságnak nincsen olyan munkamódszere, terve mellyel a begyűjtést sikerre lehetné vinni. Nem működik az állandó bizottság, nem vonták be az élenjáró gazdákat. Nincs ver- Sunymozgalom, sem hangos, híradó. A tömegszervezetek pe­dig csendesen alszanak. Sem a DISZ, sem az MNDSZ, MSZT nem segít a munkában. Csak a békebizottság tart néha-néha kisgyüiéseket. De a pártszervezet is ke­vés lépést tett, hogy megaka­dályozza a község szégyenteljes elmaradását. A népnevelők nem leplez­ték le a begyül és ellen ágá.ó kulákokat, pedig özek még Sziráczki Já nőst, élenjáró dolgozó parasz.ot' is hálójukba fonták. Az ö érde­kükben szólalt fel a tanácsülé­sen. A pártszervezet gyenge mun­káját hasznápa ki az ellen­ség. Igen súlyos felelősség terheli a járási tanácsot. A közelükben fekszik a község, még sem ad­lak kellő segítséget. Igaz gyakran jöttek a fa.uba, be- belá'iOgai'ak a tanácsházára, egy-két órán át traktálták az at ka.rnazot: akát ..irányelvek - kel”, majd megint továbbrobog- *-tk. így néz ki a járási tanács „scgí.sége”, ahelyett, hogy megmutatták voma milyen úton és módon keil a begyűjtést végrehajtani, A szabadpiac hiánya most ko. moly kárt okoz a község dol­gozóinak. Itt van a sok piacra- való tej, borsó, gyümölcs. nem kerül pénz a házhoz. A helyt piacra is csak az viheti terményeit, aki már e.egej tett beadási köte.ezettségének. Hiá­ba van most hajóállomás, nincs mit elazál.ltam. A hanyagok mint Csősz Lajos, Mészáros II lés. ifj. Felső Illés és Dancsa János kulákok, továbbá az uszályukba kerülő Ifj. Vida La­jos tanácstag, Barna János, Ha­lták József dolgozó parasztok és a többi nemteljeeítök miatt kárt szenvednek azok is, akik beadásukat eddig pon­tosan teljesítették. A község most 'saját kárán tanulta meg, mit jelent a sza­badpiac elvesztése Most reg­gel igen csendes a bajai út. El­tűrnek rajta az érsekcaanádiak, Pedig nap-nap után ostromolják a tanácsot, hogy adjon irányi tást a járlaílevelekre. Még az utolsó napon, mielőtt meg,Orient a zárlat, Horváth Jánosné még kiadott 6 sertésre jár latlevelet Ugyanakkor azt hangoztatták a faluban, hogy nincs sertés. Ba­jára a piacra vinni azonban volt... A szabadforgalomból való ki­zárás azonban a tanácsot még mindig nem rázta fel. „ Nem liidjék, mit csinálja­nak. Tervük, elgondolásuk nincs. M'nckissze adminisztratív úton próbálják az elmaradottakat rá­bírni arra, hogy teljesítsék ter­vüket. Még mindig nem tudják, hogyan kellene érvényt sze­rezni a törvénynek, hogyan kell a példamuta‘6, legöntudatosabb do.gozó parasztokra támasz­kodni, hogy sikerre vihessék a begyűjtést. Még mindig nincs megfelelő munkáméizorük. a járási tanács még elkésve »cm látott a segítségadáshoz. Pedig a dolgozók közül igen so­kan már érzik saját bőrükön, mit jelent az, ha nínc3 piac. Ezek már szere nék, ha a köz­ség .emosná a szégyent és vtsz- szaszerezné a Szabadpiaci érté- keskési jogot, hogy ismét meg­rakott szekerek indulhassanak a bajai és 3aját piacukra. Megyénk békemosgalmának hírei A tataházi békebizottság be­számolt arról, hogy a május 1-i felajánlásuknak április 27.ig IOiO százalékban eleget tettek. Egyst len darab föld sem maradt meg- müveletlen. A község bekap csoiódott a fásítási mozgalomba. A község parkosított részeinek gondozását június 1-i felajánlás ként tovább folytatják. « Megyénk tömegszervezetei ak. tívan bekapcsolódtak a béketa­lálkozó eiökészíiésébe. Va­lamennyi tömegstaervezet megyei titkársága egy-egy járás patro. ná.ását vállalta. Eddig a DISZ ért el legjobb eredményt. Kis kunféíegyház-án például komoly segítséget nyújtón a DlSZ-syer vezet a kisgyülések szervezésé­nek, a küidöttválasztógyülés alókészítéfiébPfl. A dunavecsei járásban a DISZ és ez úttörők csacz uskákkal köszöntik a béke- találkozó tiszteletére a mun­kájukban élenjáró dolgozókat. A járási DlSZ-bizoltság külön válla kozott két község — Solt és Ujsolt — előkészítésére, és a békebizoliságok munkáiénak ellenőrzésére, ♦ CJ kúrián 6 új békebizottság alakú t. Eddig egyellen békebi- 7.0! ság szégyenkezett a község­ben és az sei»> fejtett ki aktív munkát. Faragó András, a köz. ségi békefolelős a párt-, a tö- m-rgszervezetek támogatásával változtatott a lemaradáson. A község a békebizottságok mun­kája nyomán ma nagy lelkese­déssel készülődik, a dolgozók versenyfelhívásokká^ felaján­lásokkal bizonyítják be kisgyíi- léseken szilárd békeakaratukat. Kecskeméten az ifik is be­kapcsolódtak a fcékemozgalomba. A Béke termelőszövetkezet hét. tagú ifi-brigádja versenyre hív­ta a Vörös Csilla g tsz lfi.brigád­ját. A versenyszempontok sze­rint a brigád valamennyi tagja legalább 270 munkaegysége* ér eJ ebben az évben. Jelentős pontja a versenyfelhívásnak ,az is, hogy a brigád június 1-ig 21, mázsa hulladékot gyűjt össze. A dunapatajl békebizottság felelőse, Nyúl János vállalta, hogy június 1-ig a meglévő 1» béke-bizottságon fejül még tizet alakítanak a községben. Kecskeméten, a Lakatosipart Vállalatát hiba volt a minőség­gel. A békekisgyü.éseken a hiba kiküszöbölése céljából a minőség megjavítását határoz­ták ei. A kisgyülések hatásai alatt Kiss Júlia szocialista meg­őrzésre vette át az autogénhv- geszlömühely gépeit és 100 Szá. zaiékos minőségi munka végzé­sét Vál ajta. Bíró Mária, Hollós* Judit, Szijjártó Erzsébet brigád­ja vállal a, hogy 50 darab sár-, kapát 3 nappal a határidő eiőít 100 százalékos minőségi munká, val készít el. A KeCSk;méti Ságvárl Endre Szakérettségis Diákon honba» 278 hallgató tett felajánlást jú nius 1-re a tanulmányi színvonal emelésére. A növendékek elhatá­rozták, hogy 260-en leteszik az MHK-próbái. Mélykúton szép eredménnyel folynak a kisgyülések. A község területén eddig összesen 23 kis- gyűlést lartottak. A bácsalmá­siak mégtetézték ezt a számot, A községben eddig 32 klsgytüfe* folyt le. A kisgyüléseken fel­ajánlások, versenykihívások szü­lettek meg a megyei békctalál- kozó tisztelő éré. A határmentér* lakó dolgozók keményen és szi­lárdan ál*anak a béke bástyáján és ezzel verik vissza a Tito- banda a'j»s rágalmait. Újabb győzelmek a baromfi- és tojásbeadás terén Horváth Sándor és Barna Imre jánoshalmi dolgozó pa­rasztok, a föld műves szövetke­zet igazgatósági tagjai, negyed­évi tervüket 100 százalékig tel­jesítették. Valacka László 5 holdas dol­gozó paraszt, a kunszenlmiklósi: föld-müvesszövetfeezet tágját egészévi baromfi- és tojás- beadási tervét 100 százalékig teljesítette. A kiskunhalasi göböljárás környékén az áprilisi száraz időjárást nem egy helyen meg«íny*.ette az egyéni pa­rasztok gabonája. Különösen meglátszik ez a tutóhomokos területen, ahol akkora por­felhőket kavart fel az áUair dóau idem da rohanó forgó­szél. hogy az ember szinte a Szaharában képzelte magát. Nem így a Petőfi terme ő' szövetkezet birtokán. O't is akad ugyan futóhomokos ta­laj bőven, valamivel több is a kellőnél. A párátlan szél evvel is nem egyezer meg­próbált bírókra kelni. De hiábavalónak bizonyult az erőlködése. A keresztsoro- sau vetett kövér, széleslcve- lű. üdezöld. háromszázáét* venholdas rozs!ábla mindig ’eevőzte a rárohanó ellen­felet. A napokban gondolataiba merülve álldogált a termelő* szövetkezet gabonatáblája mellett Olajos János kilenc* holdas egyéni dolgozó pa* reszt. Kellemes érzéssel szom­baté a hnl'ánvzó kalászok", jt. Meg-mogfordnU és a saját* ián tekintett végig, amelv ott tér«] ol a kövenít rezsik ol­dalán Ilyenkor csóvált egyet I fején é= meo-vAni-fn m'- nivnl őszü'ő iV'ökét Mint­ha cingáv tükreik téwefdná* nalc r>7, izmos ó"íá-ok kő’-’’!. Wtr Kinf fel r»OiVf teV’v,°^. pv^bo^Æ-îa rv-i^Vpft a i.App^lra ’^rdt íirt ho°*v «a vette* merielent mellette idő« Bot­A keresztsorosan vetett gabona bőven meghálálja a ráfordított munkát ka Sándor, a termelőszövet­kezet egyik növény-ermesz téli brigádjának vezetője. —douapol, szomszéd! — bökte meg Botka a kalapja szóiét és tovább ment. — Neked is — viszonozta ,a köszönést O.a.ios és ő is arrébb ballagott, az ellenke­ző irányba. Kis ideig úgy erezte magát, mint a kivan- csisikodáson rajtakapott gye­rek. Elpirult s zavartan pis­logott maga elé. , De aztán mégis visszaforduW és Botka után kiáltott: — Várjál mán egy kicsit, na! Szomszédok vagyunk tán, vagy mi az ör­dögök ? Nemigen kérette magát az örev Botka. Megvárta gye­rekkori komáját, bár sok munka vár*» még rá aznap. A kiadós eső után el kellett végezni a burgonya másod­szori kapálását. — Mi újság felétek. János? — előzte meg a hozzá inté­zett kérdést és a szeme sar­kában aüg észrevehető ne­vetés csibanit meg. Tudta « miervon jó' az okát, amiért. Olajos megállította és n°m ki« büszkeséggel vári a a fe­leletet. — Mái* régen töröm r” Ka « kobakomat — kezdte Óla- Ins n rnz-*táhia felé. fordulva — Mi a fenét esiná’tatok en­nek a rossz homokitok? Ed­dig még ez se termett töb­bet az enyémnél. Doraa huuuor kivetée a fogai közül az elmarauhataf- lau esereppipat, óvatosan a zsebébe csúsztatta, azután karonfogva odavezette a ko­mája1 a rozstáblához.-— Szép, ugye? — nevetett jóízűen. — Meg kell adni, nagyon «zép — válaszolt Olajos, él­vezettel simogatva meg a kövér kalászoka1. — Na látod, kinevettél ben­nünket az ősszel, amikor küvesztsoro$an vetettünk. Azt állítottad, hogy ezzel «.Sah a munká1 szaporítja az ember. — Hát én is konyítok vala­mit a terinelé-hez — ment».- getődzött Olajos. — De erre nem gondoltam. Én csak azt ’Attain, hogy több időbe ke­rül a vetése. — Egy kicsit több munka vau vele, az igaz. De aztán a termés is több lesz néhány má?sával holdanként — tű­zött a kalapja mellé egy >gen szén gabonafejet Botka. — Mennyivel szá mi bassz ifibbre esrv-egy ho’don az egvémhé1 ? — emelte fel ki" ■»áne-i tekintet'’t Ola.ios — Haf mázsával. A tied let’-fe1 jobb nyolcat ad. A mi­énk legalább tizennégyet. Ohnno iáidéig gyönyör­ködve nézegette a kétméte­res szárakon ringatózó araszon kalászokat s eliuo solyodott. — Számoljunk már egy ki­csit — fordult Botkához é# már kezdte is. — Háromszor hat, az tizennyolc. Vagyis ezernyolcszáz inázSa több' termés háromszáz holdon Hé’szer hat meg negyvenkét, tő. Jobban mondva négy' százhúsz mázsa. — Ez összesen kétezerkét- százhúsz mázsa — vette át a szót Botka. — Ennyi lesz nálunk a. termés több. et a há' romszázhetveu holdon. A jól előkészített talajba kereszt, sorosan vetett Sabona bőveu meghálálja a ráfordított fa­radságot. Gumikerekű traktor for­dult ki a járón. A traktoros, egy Aiaennyple év ikörüti. pirosfejkendős szőke lány­ka. kedvesen rámosolygott a beszélgetőkre és tovább ve­zette a gépet a négyzetesen vetett kukoricatábla felé Botka kezet nyújtott Olajos Jánosnak és menni készült Még csak azt akarom mondani, — simította meg a zizegő kalászokat újból Ola­jos, — hogy ősszel... Szóval megbeszéljük majd az asz* szonnfal a dolgot. Bízom hozzá, bog’- nem lösz ellen« a belépésnek. —’örömmel látunk. János. Minden beortiVtes do’gózó unvasztnak köztünk a hélye Szövetkezeti gazdálkodással' a magunk jövőíM épíBük Busi T’ince

Next

/
Thumbnails
Contents