Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-22 / 118. szám

Az érsek Csanádiak a saját kárukon tanulták meg, mit jelent a szabadpiac elvesztése

Aki hetekkel azelőtt reggel Bajáról Kalocsa felé utazott gépkocsival, az sok érsekcsanádi- val találkozott útközben, akik kocsikon, kerékpárökon, gyalog vitték terményeiket a piacra. De nemcsak Baján értékesítették cikkeiket, hanem az o;honi piacon is. Az ember azt, gondo.- híjtía, hogy ez a község példamutatóan teljesítette beadását és most a feleslegeket viszik a piacra.

Nem ez volt a helyzet Érsek- csanádon. A begyüj.és hónapok

óta egyhelyben topog. Ezen nincs is min csodálkoznunk, hiszen a községben a begyűjtéssel úgylátszik senki sem foglalkozott és ha Igen, akkor csak úgy me.lékesen. Ennek azlún meg ú let. az „eredménye”. A községet lezárták a Szabadforgalom, ból. Elvesztette szabadpiacát.

Párnap óta az érsekcsanádi tanácsháza ajtaján egymás kezébe adják a kilincset. Pandur János tejre kér szállítási enge délyt. A többiek Jnalacszáljítás- ra, sertésszáHitásra stb.

— Nem vihetünk a piacra semmit,

nem adhatunk szállítási engedélyt, mert községünket kizár ták a szabadpiaci forgalomból — fe.ell Székely Erzsébet tanácstitkár.

A dolgozók nehezen akarják megérteni, hogy mivel a köz ség nem teljesítette beadási előirányzatát, azért nincs most szabadipiac. A faluban igen sokan vannak, akik elfelejtkeztek az áliam iránti kötelezettségről. Jól jött Ersekcsanádnak, hogy hajóállomást kapott. Fúrtak egy mélyíurati kutat is. Van már kultúrotthon és mozi is. Ezt adta az állam. Ezt úgy hálálták meg, hogy egyrészt a halárban 50 hóid bevetetlen parlagföldet hagytak,

Pcaglty János kulák elköltözött és 20 hold földet hagyott műveletlenül a Csanádi határban. Dancsa Mózesné kulákaSz szony 6 holdat egyáltalán fel sem szántott. De a kulákok „példáját” több dolgozó paraszt is követte.

A község legutóbb azt jelentette, hogy hízottsertésben 19.40, vágómarhában 25 58, baromfi ban 26.18, tojásban 51.94, tejben 46.92 százalékban teljesítette első félévi előirányzatát. Tojásból multévi hátraléka még 40.713 darab, baromfiból 44 má

55S3.

Ezek a számok és a parlagföldek mutatják

űz állampolgári tegye lem állását

Ersekcsanádon.

Sok dolgozó paraszt felteszi a kérdést, miért juthatott odáig a község. Ml ennek az oka?

A tanács komoly mulasztásit követett el.

Elhanyagolta a hátralékosok megbüntetését, nem gondos, kodott arról, hogy a törvőuy előirtsa szerint a Uöt©leSségHzegökr<* kártérítést vessenek ki A tanács nem élt törvényndta jogaival.

Emellett még rossz volt a munkamódszere, ha egyáltalán munkamódszerről beszélhetünk. Siirün váltakoztak a tanácsolni) kök is. Pl. Csűrni Istvánná, aki komámasszony volt mindenkinek. Ess főleg a kalákáknak. Ezzel lejáratta a tanács tekintélyét, ez odáig vezetett, hogy a kulákok még ma sem jönnek be a tanácsházára, ha beidézik őket. Még mindig azt hiszik, hogy sógor-koma világ van Ersekcsanádon. Szabotálják a beadóét, szabotálják laz adófizetést. ’Mintha összebeszéltek volna, hogy

együttesen nem teljesítik az állammal szembeni kö tele. zettségüket.

Persze ezért fe'ejôsségre még nem vonták őket.

Az elmaradásnak oka az is, hogy a

községben a begyűjtésnek nincs gazdája.

Még a titkár sem foglalkozik a begyűjtési kérdéssel, mint kö« ponti fe'adattál.

Nem ismeri teljesen a bo- gyüj és á’lását.

Se az elnöknek, se a titkárnak

nincs munkamódszere,

de mondhatjuk, az egész végrehajtóbizoMságnak nincsen

olyan munkamódszere, terve mellyel a begyűjtést sikerre lehetné vinni. Nem működik az állandó bizottság, nem vonták be az élenjáró gazdákat. Nincs ver- Sunymozgalom, sem hangos, híradó. A tömegszervezetek pedig csendesen alszanak. Sem a DISZ, sem az MNDSZ, MSZT nem segít a munkában. Csak a békebizottság tart néha-néha kisgyüiéseket.

De a pártszervezet is kevés lépést tett, hogy megakadályozza a község szégyenteljes elmaradását.

A népnevelők nem leplezték le a begyül és ellen ágá.ó kulákokat,

pedig özek még Sziráczki Já nőst, élenjáró dolgozó parasz.ot' is hálójukba fonták. Az ö érdekükben szólalt fel a tanácsülésen.

A pártszervezet gyenge munkáját hasznápa ki az ellenség.

Igen súlyos felelősség terheli a járási tanácsot. A közelükben fekszik a község, még sem adlak kellő segítséget. Igaz gyakran jöttek a fa.uba, be- belá'iOgai'ak a tanácsházára, egy-két órán át traktálták az at ka.rnazot: akát ..irányelvek - kel”, majd megint továbbrobog- *-tk. így néz ki a járási tanács „scgí.sége”, ahelyett, hogy megmutatták voma milyen úton és módon keil a begyűjtést végrehajtani,

A szabadpiac hiánya most ko. moly kárt okoz a község dolgozóinak. Itt van a sok piacra- való tej, borsó, gyümölcs.

nem kerül pénz a házhoz. A helyt piacra is csak az viheti terményeit, aki már e.egej tett beadási köte.ezettségének. Hiába van most hajóállomás, nincs mit elazál.ltam. A hanyagok mint Csősz Lajos, Mészáros II lés. ifj. Felső Illés és Dancsa János kulákok, továbbá az uszályukba kerülő Ifj. Vida Lajos tanácstag, Barna János, Halták József dolgozó parasztok és a többi nemteljeeítök miatt

kárt szenvednek azok is, akik beadásukat eddig pontosan teljesítették.

A község most

'saját kárán

tanulta meg, mit jelent a szabadpiac elvesztése Most reggel igen csendes a bajai út. Eltűrnek rajta az érsekcaanádiak, Pedig nap-nap után ostromolják a tanácsot, hogy adjon irányi tást a járlaílevelekre. Még az utolsó napon, mielőtt meg,Orient a zárlat, Horváth Jánosné még kiadott 6 sertésre jár latlevelet Ugyanakkor azt hangoztatták a faluban, hogy nincs sertés. Bajára a piacra vinni azonban volt...

A szabadforgalomból való kizárás azonban a tanácsot még mindig nem rázta fel. „

Nem liidjék, mit csináljanak. Tervük, elgondolásuk nincs.

M'nckissze adminisztratív úton próbálják az elmaradottakat rábírni arra, hogy teljesítsék tervüket. Még mindig nem tudják, hogyan kellene érvényt szerezni a törvénynek, hogyan kell a példamuta‘6, legöntudatosabb do.gozó parasztokra támaszkodni, hogy sikerre vihessék a begyűjtést. Még mindig nincs megfelelő munkáméizorük. a

járási tanács még elkésve »cm látott a segítségadáshoz.

Pedig a dolgozók közül igen sokan már érzik saját bőrükön, mit jelent az, ha nínc3 piac. Ezek már szere nék, ha a község .emosná a szégyent és vtsz- szaszerezné a Szabadpiaci érté- keskési jogot, hogy ismét megrakott szekerek indulhassanak a bajai és 3aját piacukra.

Megyénk békemosgalmának hírei

A tataházi békebizottság beszámolt arról, hogy a május 1-i felajánlásuknak április 27.ig IOiO százalékban eleget tettek. Egyst len darab föld sem maradt meg- müveletlen. A község bekap csoiódott a fásítási mozgalomba. A község parkosított részeinek gondozását június 1-i felajánlás ként tovább folytatják.

«

Megyénk tömegszervezetei ak. tívan bekapcsolódtak a béketalálkozó eiökészíiésébe. Valamennyi tömegstaervezet megyei titkársága egy-egy járás patro. ná.ását vállalta. Eddig a DISZ ért el legjobb eredményt. Kis kunféíegyház-án például komoly segítséget nyújtón a DlSZ-syer vezet a kisgyülések szervezésének, a küidöttválasztógyülés alókészítéfiébPfl. A dunavecsei járásban a DISZ és ez úttörők csacz uskákkal köszöntik a béke- találkozó tiszteletére a munkájukban élenjáró dolgozókat. A járási DlSZ-bizoltság külön válla kozott két község — Solt és Ujsolt — előkészítésére, és a békebizoliságok munkáiénak ellenőrzésére,

♦

CJ kúrián 6 új békebizottság alakú t. Eddig egyellen békebi- 7.0! ság szégyenkezett a községben és az sei»> fejtett ki aktív munkát. Faragó András, a köz. ségi békefolelős a párt-, a tö- m-rgszervezetek támogatásával változtatott a lemaradáson. A község a békebizottságok munkája nyomán ma nagy lelkesedéssel készülődik, a dolgozók versenyfelhívásokká^ felajánlásokkal bizonyítják be kisgyíi- léseken szilárd békeakaratukat.

Kecskeméten az ifik is bekapcsolódtak a fcékemozgalomba. A Béke termelőszövetkezet hét. tagú ifi-brigádja versenyre hívta a Vörös Csilla g tsz lfi.brigádját. A versenyszempontok szerint a brigád valamennyi tagja legalább 270 munkaegysége* ér eJ ebben az évben. Jelentős pontja a versenyfelhívásnak ,az is, hogy a brigád június 1-ig 21, mázsa hulladékot gyűjt össze.

A dunapatajl békebizottság felelőse, Nyúl János vállalta, hogy június 1-ig a meglévő 1» béke-bizottságon fejül még tizet alakítanak a községben.

Kecskeméten, a Lakatosipart Vállalatát hiba volt a minőséggel. A békekisgyü.éseken a hiba kiküszöbölése céljából a minőség megjavítását határozták ei. A kisgyülések hatásai alatt Kiss Júlia szocialista megőrzésre vette át az autogénhv- geszlömühely gépeit és 100 Szá. zaiékos minőségi munka végzését Vál ajta. Bíró Mária, Hollós* Judit, Szijjártó Erzsébet brigádja vállal a, hogy 50 darab sár-, kapát 3 nappal a határidő eiőít 100 százalékos minőségi munká, val készít el.

A KeCSk;méti Ságvárl Endre Szakérettségis Diákon honba» 278 hallgató tett felajánlást jú nius 1-re a tanulmányi színvonal emelésére. A növendékek elhatározták, hogy 260-en leteszik az MHK-próbái.

Mélykúton szép eredménnyel folynak a kisgyülések. A község területén eddig összesen 23 kis- gyűlést lartottak. A bácsalmásiak mégtetézték ezt a számot, A községben eddig 32 klsgytüfe* folyt le. A kisgyüléseken felajánlások, versenykihívások születtek meg a megyei békctalál- kozó tisztelő éré. A határmentér* lakó dolgozók keményen és szilárdan ál*anak a béke bástyáján és ezzel verik vissza a Tito- banda a'j»s rágalmait.

Újabb győzelmek a baromfi- és tojásbeadás terén

Horváth Sándor és Barna Imre jánoshalmi dolgozó parasztok, a föld műves szövetkezet igazgatósági tagjai, negyedévi tervüket 100 százalékig teljesítették.

Valacka László 5 holdas dolgozó paraszt, a kunszenlmiklósi: föld-müvesszövetfeezet tágját egészévi baromfi- és tojás- beadási tervét 100 százalékig teljesítette.

A kiskunhalasi göböljárás környékén az áprilisi száraz időjárást nem egy helyen meg«íny*.ette az egyéni parasztok gabonája. Különösen meglátszik ez a tutóhomokos területen, ahol akkora porfelhőket kavart fel az áUair dóau idem da rohanó forgószél. hogy az ember szinte a Szaharában képzelte magát.

Nem így a Petőfi terme ő' szövetkezet birtokán. O't is akad ugyan futóhomokos talaj bőven, valamivel több is a kellőnél. A párátlan szél evvel is nem egyezer megpróbált bírókra kelni. De hiábavalónak bizonyult az erőlködése. A keresztsoro- sau vetett kövér, széleslcve- lű. üdezöld. háromszázáét* venholdas rozs!ábla mindig ’eevőzte a rárohanó ellenfelet.

A napokban gondolataiba merülve álldogált a termelő* szövetkezet gabonatáblája mellett Olajos János kilenc* holdas egyéni dolgozó pa* reszt. Kellemes érzéssel szombaté a hnl'ánvzó kalászok", jt. Meg-mogfordnU és a saját* ián tekintett végig, amelv ott tér«] ol a kövenít rezsik oldalán Ilyenkor csóvált egyet I fején é= meo-vAni-fn m'- nivnl őszü'ő iV'ökét Mintha cingáv tükreik téwefdná*

nalc r>7, izmos ó"íá-ok kő’-’’!.

Wtr Kinf fel r»OiVf teV’v,°^.

pv^bo^Æ-îa rv-i^Vpft a i.App^lra

’^rdt íirt ho°*v «a vette*

merielent mellette idő« BotA keresztsorosan vetett gabona bőven meghálálja a ráfordított munkát

ka Sándor, a termelőszövetkezet egyik növény-ermesz téli brigádjának vezetője.

—douapol, szomszéd! — bökte meg Botka a kalapja szóiét és tovább ment.

— Neked is — viszonozta ,a köszönést O.a.ios és ő is arrébb ballagott, az ellenkező irányba. Kis ideig úgy erezte magát, mint a kivan- csisikodáson rajtakapott gyerek. Elpirult s zavartan pislogott maga elé. , De aztán mégis visszaforduW és Botka után kiáltott: — Várjál mán egy kicsit, na! Szomszédok vagyunk tán, vagy mi az ördögök ?

Nemigen kérette magát az örev Botka. Megvárta gyerekkori komáját, bár sok munka vár*» még rá aznap. A kiadós eső után el kellett végezni a burgonya másodszori kapálását.

— Mi újság felétek. János?

— előzte meg a hozzá intézett kérdést és a szeme sarkában aüg észrevehető nevetés csibanit meg. Tudta « miervon jó' az okát, amiért. Olajos megállította és n°m ki« büszkeséggel vári a a feleletet.

— Mái* régen töröm r” Ka « kobakomat — kezdte Óla- Ins n rnz-*táhia felé. fordulva

— Mi a fenét esiná’tatok ennek a rossz homokitok? Eddig még ez se termett többet az enyémnél.

Doraa huuuor kivetée a fogai közül az elmarauhataf- lau esereppipat, óvatosan a zsebébe csúsztatta, azután karonfogva odavezette a komája1 a rozstáblához.-— Szép, ugye? — nevetett jóízűen.

— Meg kell adni, nagyon «zép — válaszolt Olajos, élvezettel simogatva meg a kövér kalászoka1.

— Na látod, kinevettél bennünket az ősszel, amikor küvesztsoro$an vetettünk. Azt állítottad, hogy ezzel «.Sah a munká1 szaporítja az ember.

— Hát én is konyítok valamit a terinelé-hez — ment».- getődzött Olajos. — De erre nem gondoltam. Én csak azt ’Attain, hogy több időbe kerül a vetése.

— Egy kicsit több munka vau vele, az igaz. De aztán a termés is több lesz néhány má?sával holdanként — tűzött a kalapja mellé egy >gen szén gabonafejet Botka.

— Mennyivel szá mi bassz

ifibbre esrv-egy ho’don az egvémhé1 ? — emelte fel ki"

■»áne-i tekintet'’t Ola.ios

— Haf mázsával. A tied let’-fe1 jobb nyolcat ad. A miénk legalább tizennégyet.

Ohnno iáidéig gyönyörködve nézegette a kétméteres szárakon ringatózó araszon kalászokat s eliuo solyodott.

— Számoljunk már egy kicsit — fordult Botkához é# már kezdte is. — Háromszor hat, az tizennyolc. Vagyis ezernyolcszáz inázSa több' termés háromszáz holdon Hé’szer hat meg negyvenkét, tő. Jobban mondva négy' százhúsz mázsa.

— Ez összesen kétezerkét- százhúsz mázsa — vette át a szót Botka. — Ennyi lesz nálunk a. termés több. et a há' romszázhetveu holdon. A jól előkészített talajba kereszt, sorosan vetett Sabona bőveu meghálálja a ráfordított faradságot.

Gumikerekű traktor fordult ki a járón. A traktoros, egy Aiaennyple év ikörüti. pirosfejkendős szőke lányka. kedvesen rámosolygott a beszélgetőkre és tovább vezette a gépet a négyzetesen vetett kukoricatábla felé Botka kezet nyújtott Olajos Jánosnak és menni készült Még csak azt akarom mondani, — simította meg a zizegő kalászokat újból Olajos, — hogy ősszel... Szóval megbeszéljük majd az asz* szonnfal a dolgot. Bízom hozzá, bog’- nem lösz ellen« a belépésnek.

—’örömmel látunk. János. Minden beortiVtes do’gózó unvasztnak köztünk a hélye Szövetkezeti gazdálkodással' a magunk jövőíM épíBük Busi T’ince