Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-03 / 102. szám

OKTATÁSI MUNKÁNK TAPASZTALATAI A nyugat és kelet közötti kereskedelem A feladatok megoldásához szükséges elméletet elsősorban e pártoktatáson keresztül sze­rezhetik meg párttagjaink, párt-, közigazgatási, és gazda­sági funkcionáriusaink, a párton- kivüli dolgozók nagy tömegei. Pártunk Politikai Bizot.ságá- cak határozata megszabta szá­munkra a pártoktatás legfőbb irányelveit. Ennek a munkának eddigi eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a Politi. kai Bizottság határozatának leg­lényegesebb célkitűzéseit párt- szervezeteink nem valósították meg. Az oktatás és nevelés munkáját nem tudták min­denütt a pártmunka előterébe állítani. Bár fokozottabb figyel­met fordítottak a propagandis­tákat felkészítő szemináriumok­ra, aminek eredményeként emel­kedett a pártoktatás színvonala, azonban ez korántsem kielégítő. A felvetett elméleti kérdések sokszor a helyi példák túlzott alkalmazása következtében agitá. ciósízüek voltak. Az oktatás területén eddig végzett munkát véglegesen sikeresnek csak akkor könyvelhetik el pártszerve­zeteink, ha megakadályoz­zák a tavaszai évről-évre fellépő lemorzsolódást és továbbra is biztosítják a tanulás egyenletes, zavartalan menetét. A jelenleg már mutatkozó lemorzsolódás elleni harcban a vezetöszerepet a pártbizottsá­goknak kell betölteniök. A kecskeméti járási bizottság a lemorzsolódás megakadályo­zása végett időben összehívta a pártszervezetek titkárait, szer­vezőtitkárait, agit.-prop. felelő­seit. Külön napirendi pontként megvitatták az oktatás jelenlegi helyzetét és megszabták a le­morzsolódás elleni küzdelem feladatait. Az értekezlet határo­zatai nyomán a pártszerveze­tek többsége komoly sikereket ért ej. Egyes pártszervezeteknél a politikai iskolák hallgatóinak /száma emelkedett is. Példaként említhetjük meg »z orgoványi pártszervezet munkáját. A pártvezetőség minden tagja rendszeresen megjelenik a pártoktatáson. A politikai iskolát felosztot. ták ,,tancsoportokra”, ame­lyek vezetői az iskola legfej­lettebb részvevői. ök gondoskodnak, hogy meg­legyen a csoport tagjai számá­ra mindenkor az anyag, meg­beszélik, hogy miből kell fel­készülni, s esetleg ka;ten-hár- man együtt készülnek a szemi­náriumra. A csoportvezetők megnézik a jegyzeteket, segíte- nek annak jó elkészítésében. A politikai iskola kollektívája ha­tározatot hozott a lemorzsoló­dás ellen, s ha valaki hiányzik, azt a csoportvezető is, a csoport tagjai is meglátogatják. A kol­lektíva határozata alapján ván- dorzászlőt létesítettek, melyet minden foglalkozás végén annak a csoportnak adnak át, amelyik a megjelenés, felkészülés, hoz­zászólás és fegyelem terén azon a foglalkozáson a legjobb ered­ményt érte el. göttük áll Speimann bíboros, aki az áldását adja erre a frigyre. Tataháza Lelkes ünneplők hosszú sora töltötte be a főutcát. Elől a Pe­tőfi tsz fiataljai feldíszített paripájukon nyitották meg a menetet. Utána a község idösebb dolgozói kocsikon ülve, hangos énekszóval követték a fiatalo­kat. Majd az élenjáró dolgozó parasztok és a tömegszervezetek szinpompás zászlóerdős sorai zárták be a menetet. Kiskunhalas A város dolgozó népét Zene szóval ébresztenék. A dolgozók i A politikai iskola 22 hallgató­val indult és ma már 46 rész­vevője van. Négy „tancsoportot” alakítottak, csoportonként 11— 12 hallgatóval. Mágony János elvtárs a politikai iskola vezető­je és Acs elvíársnö, az iskola bizalmija tehát jó munkát vég­zett. Lajosmizsén a politikai is­kolavezető jól összekapcso'ja az előadás, a szeminárium anyagát a napi termelési kérdésekkel. Ezzel érde­kesebbé leszi az oktatási anyagot. Ezek a módszerek hozzásegí­tik a pártszervezeteket ahhoz, hogy megszüntessék a iemor: zsolódást. Vaskúton eredményes volt az egységes falusi pártve­zetőség által a pártoktatásban részt nem vevő párttagok és pár onkívüüek számára tartott ankét. Megbeszélték a pártokta­tás jelentőségét, hatását a ter­melőmunkában és ezután 6 új politikai iskolát kellett meg­szerveznie a pártveztöségnek. A járási pártbizottságok fo­kozottabban harcoljanak a le­morzsolódás ellen. A bácsalmási járásban igen kemény a küzde­lem, mivel elég széles körben gyökeret vert a helytelen, tarhatatlan nézet, hogy „tavasz- szaj nem lehet tanulni”. Ko­moly lemorzsolódás mutatkozik Katymáron, Tataházán. Tatahá­zán Galicz József elvtárs, párt- titkár nem tudja hogyan fogjon hozzá a feladatok megoldásá­hoz, a lemorzsolódás megakadá­lyozásához. Szerinte most ,,semmiképp sem lehet rávenni a tagságot a tanulásra”. Ilyen álláspont mellett nem csodálha­tó, hogy az elmúlt héten egyik politikai iskola sem lett meg­tartva. Jóllehet minden elmara­dót meglátogattak, de azzal akarták rábírni a politikai-isko­lán va)ó részvételre, hogy ,,hát csak másfél-két óra hosszat tart”. Ilyen „agitáció” mellett nem látják a dolgozók a párokta­tás jelentőségét, nem látják hogy ez termelőmunkájuk ered­ményességére is kihat. Feltétlen és sürgősen meg kell változtatni Galicz elvtársnak, de valameny- nyi titkár elvtársnak azt a ká­ros nézetét, hogy a mezőgazda- sági munkák miatt nincs idejük a dolgozóknak tanulni. Érdekesebbé kell tenni a fog­lalkozásokat, össze kell kötni a most folyó és az előt­tünk álló termelés} felada­tokkal. Nem szabad megen­gedni, hogy a pártvezetőség egyetlen tagja is elmaradjon a pártoktatásról. Tegyék színesebbé a Szemi­náriumai, az előadást azzal, hogy szépirodalmi müvekből részleteket olvasnak fel, példáui az „Aratásból”, vagy „Az új Turkeve” című könyvből stb. Semmiesetre se elégedjen meg a pártvezetőség azzal, hogy a propagandista felolvassa a sze­mináriumi füzetből az anyagot. Nagy mértékben megnöveli a hallgatók kedvét az is, ha ponto­san kezdik a foglalkozást. Ma­darason legutóbb egyórás ké­séssel kezdték, mert jónéhányan úgy gondolták, — ha nyolcra már kora reggel csoportosan gyülekeztek a város minden rá' szében a nagy ünnepi felvonulás ra. Gazdag, ötletes, színpompás felvonulás és a dolgozók lelkes éneke tette felejthetetlenné a nyolcadik szabad május elsejét A Bamevá! dolgozói gépkocsiju­kon üzemrészük egyes munka- folyamatát mutatták be. Az is­kolások kezében különféle szer­számok voltak, ezzel jelképez­ték, hogy a jövő szakmunkásai­ként milyen területen kívánnak dolgozni. A délután sportese­ményekkel, lovasbemuiatóval és kultúrműsorral teli el. Este 10. órakor megtartott tűzijáték zár. la he május 1 ünnepségé van hirdetve, úgyis csak kilenc­kor kezdik. Arra nem gondol­tak, hogy az ö fegyelmezetlen­ségük miatt a többi dolgozó tanulása az éjszakába nyúlik, vagy meg kell rövidíteni a sze­mináriumot, ami ellaposítja, ér­dektelenné leszi a hallgatók ejött. Pártbizottságaink számol­ják fej a még mindig ta­pasztalható értetlenséget az okíatási munkában. Bizto­sítsák, hogy az oktatással való törődés valamennyi párlbizottsági tag feladaia legyen. A léirehozott instruktor-gárdát rendszeresen számoltassák be. Fokozott segítséget biztosítsa­nak főleg a mezőgazdaság szo­cialista szektorai felé, mert ot. különösen nagy a lemorzsoló­dás. Valamennyi pártbizottság­nak fontos feladata a pár.okta- tás sikeres befejezése, ezért kü­lönösen ott, ahol a lemorzsoló­dás nagy méreteket öltött, mint például a kiskőrösi, kunszent- mik',6si, kalocsai járásokban, meg kell javítani a munkát. Ezért legkésőbb május 10-ig min­den községben tartsanak oktatási aktív3ülést, ahová hívják meg az alapszerve­zetek vezetőségi tagjait, propagandistákat, a párt-, oktatás részvevőit. Az oktatási évad befejezéséig egy, illetve másfél hónap van még hátra. Minden erővel biz­tosítani kell. hogy ez álatt az idő alatt is teljes számban résztvegyenek a foglalkozásokon a különféle oktatási formákban tanulók. Ennek érdekében a bi­zottságok beszélgessenek cl min­den hallgatóval, nézzék meg lá­togatási könyvecskéjüket, di­csérjék meg a szorgalmas tanulókat, bírálják meg a ha­nyagokat. Fordítsanak gondot a itagjelöltgjire, megmagyaráz­va nekik azt, hogy a párttaggá való felvételük alapvető feltétele a szorgalmas, rendszeres tanu­lás. Minden pártbizottság, párt­szervezet legfőbb feladata, hogy megértesse milyen foníos, hogy a hallgatók a hátralévő időben Is szorgalmasan résztvegyenek a tanulásban és sikeresen fejez­zék be az 1951—52, oktatási évadot. , India ENSZ-küldöttsége a tuniszi kérdés napirendre tűzése mellett Mint az AFP jelemü, híva- taros Körökben közölték, hogy az indiai kormány meg­bízta Radzsosvar Dalain, In­dia ENSZ-küldöttségének ve­zetőjét. lépjen érintkezésbe az ázsiai, afrikai, délanieri- kai államok és néhány más állam küldöttségeivel annak érdekében, hogy hívják ősz- sze az ENSZ-közgyűlést a tu. uiszi kérdés megvitatására. Az AFP egy másik jelen­tése szerint India ENSZ'kiib döttség'e a fentieknek megfe­lelően levelet intézett az em­lített államok ENSZ-küldött- ségeihez. A levél — az. AFP közlése szerint —. sajnálatos­nak tartja, hogy az ENSZ nem vizsgálta meg a tuniszi kérdést, hangoztatja,.hogy az ilyen eljárás magának az ENSZ-nek -a létét veszélyez­teti s végül hangsúlyozza, hogy az elnyomott népek egy. re inkább tudatára ébrednek 'iáját jelentőségüknek és an­nak, hoav követeléseiket nem (ehet figyelmen kívül hagy­ni. Takarékoskodj a villannyal! Az Egyesült Államokban és egy sor USA-;ói függő ország­ban a reakciós sajtó megkísérli, hogy kisebbítse a nemrég lezaj. tott moszkvai nemzetközi gazda­sági értekezlet jelentőségét és egyben alátámassza bizonyos amerikai körök politikáját, amely a nemzetközi kereskedelmi kap­csolatok aláásására irányul. A reakciós sajiőszervek sem tud­ták azonban elhallgatni a moszkvai értekezlet sikerét és azt a kétségbevonhatatlan tényt, hogy az üzleti körök nagy ér­deklődésre tekintenek a nemzet­közi kereskedelemnek Moszkvá­ban feltárt távlatai elé. A „Lib­re Belgique” című burzsoá belga lap az értekezletről kiadott hi­vatalos jelentést az alábbi cím alatt közölte: „A gazdasági és társadalmi rendszerek különbö­zősége nem akadályozza a gazdasági kapcsolatok kiterjesz­tését”. Az angol sajtó Szintén vissza­tükrözi az üzleti körök érdeklő­dését a nemzetközi gazdasági értekezlet iránt. A „Times” el­ismeri, hogy az értekezlet a szi­gorú elfogulatlanság szellemé­ben folyt le, a szovjet küldöttek felszólalásai’ éptö programmot tartalmaztak. Az angol Sajtó kö­zölte, Lord Boyd-Orr nyilatko­zatát, mely szerint az angol küldöttség, valamint a Szovjet­unió, Kína és az európai népi demokratikus országok képvise. lői között 30 mülió fontsterling értékű árucsereforgalmi egyez­mény jött létre. A „Yorkshire Post” hozzáteszi, hogy az ilyen árucsere kétségtelenül előnyös annál is inkább, mert ismeretes, hogy az oroszok pontosan telje­sítik ilyenfajta kötelezet,tségei- ket. Az angol lap cikkírója bi­zonyára szomorúan emlékszik: vissza Anglia többi kereskedelmi partnerének erkölcsi színvonalá­ra, amikor ezeket a szavakat leírja. Bizonyára az Amerikával kötött rablószerződések keserű tapasztalatai rém lettek fel benne, amikor a pontosan teljesítő nagyszerű szovjet külkereske­delemről emlékezik meg Nyugati üzleti körökben egyre jobban megszilárdul az a meg. gyözödés, hogy a Kelettel foly- latott kereskedelemre szükség van és hogy az jilyen kereskede­lem nélkül, a nyugati országok normális gazdasági fejlődése tel­jesen lehetetlen. A Szovjetunió és az értekezíe, len részvevő népi demokratikus országok megmutatták, hogy szilárdan követik a kereske­delmi kapcsolatok fejlesztésének elvét, minden országgal, a teljes egyenjogúság és kölcsönös elő­nyök alapján. Egészen termé­szetes következménye az érte­kezletnek, hogy a világ sok országában még az eddiginél is jobban megnövekszik majd a közvélemény és az üzleti körök érdeklődése a tárgyalások ered- ményei iránt. Mindenki, aki békét és gazda­sági felvirágzást akar, reméli, hogy a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet elősegíti a különböző országok, különbö­ző gazdasági és társadalmi rendszerek békés együttműködé­sének további fejlődését. A Tiío-lm nda Igazi arca Egy jugoszláv újság az „Október 20-a” nemrégiben ér­dekes cikket közölt. Ez volt az első mondata: „Akar ön csalán­ból készült ruhát, fából gyártott harisnyát?” Ezt a furcsa kér­dést nem valami vidám álarcos­bál ejött tette fel a fitóista újság. A fából gyárto't harisnya, a csalánból készült ruha, a nyír­farostból szőtt zokni nem farsan­gi visele e a jugoszláv dolgozók, nak. AZ igazság az, hogy a titóisták „gazdaságpolitikája” teljesen kifosztotta az egykor gazdag országót. Jugoszlávia mai urai minden „felesleges” árucikket nyugatra szállítanak. Persze tévedne az, aki az’ gonolná, hogy a rezgöuyárfából készült ’zokni általános viselete azoknak a köröknek is, akik pél­dátlan nyomorúságra ítélték a jugoszláv népet. A titóista uépárulók duhaj mulatozások­ra, fényűzésre pazarolják a jugo­szláv nép véres verejtékén szer­zett javakat. A Tito-banda fönö. kei: Kardelj, Mose Pijade, Gyi- lasz nemrégiben csaknem 600 ezer dinár értékű árut szállíttat­tak el az egyik belgrádi áruház, ból, még pedig a legválogatoí- iab’b luxuscikkekből. Aztán ele gáns mozdulattal utasították az áruházát, hogy a megrendelt árukat „írják az állam számlá­jának terhére”. Egy másik apró­ság arról beszél, hogy Jovan Marinovics titóista miniszter egy belgrádi klinikán penicillin­nel gyógykezeltette a kutyáját, akkor, amikor százszámra hal­nak meg a jugoszláv dolgozók az általános gyógyszerhiány miatt. Az emberiség leggonoszabb el­lenségeinek belgrádi lakájai azonban nem dicsekedhetnek az­zal, hogy gaztetteik után nyu­godtan alszanak. A jugoszláv nép szünet nélkül küzd az orszá­got rabságban tartó Tito-banda ellen. A Tribune című angol lap tudósítója jugoszláviai utazására Ridgway tábornokot nevezték ki Eisenhower utódjául Párizsban hivatalosan be­jelentették, hogy Eisenho­wer tábornok utódjaként Ridgway tábornokot nevez. azt írta a közelmúltban: „Be­utaztam Jugoszláviát, hallottam a legkülönbözőbb véleményeket. A többség élésen bírálja a rendszert. Azok közül, akikkel beszéltem, sokan gyűlölettel emlegették Titós”. És ezt egy litó^ta ügynökökkel körülvett nyugati újságíró vette észre. Észreveszik tehát maguk az amerikai gazdák is, hogy inog, recseg és' ropog a kémbanda gaztettekre épülő uralma. Látja ezt minden becsületes magyar és délszláv dolgozó. A határ­mentén lakó délszlávok vilá­gosan tudják, hogy amikor pél­damutató lelkesedéssel teljesük népi demokráciánk állama iránti kötelezettségeiket, megerősítik a határon túl élő’ jugoszláv dol­gozók egyre élesedő harcát a Ti:o-banda ellen. A hercegszán­tói, garai délszláv dolgozó pa­rasztok kötelességteljesítése hi­tet ad az elnyomott jugoszláv népnek, hogy még kérlelhe;e:le- nebbül harcoljon a gyűlölt rablóuralom ellen, a kulákok hatalma ellen, akik a határon Innen és a határon túl egyaránt a nép ellenségei, Tito állandóan azon erőlködik, hogy kiérde­melje az amerikai imperialisták oldalán a hűséges csatlósnak járó vállveregetéseket. Amikor legutóbb így nyilatkozott, hogy „Amerikának most olyan ország áll az oldalán, amelyre szá­míthat, ha háború robbanna ki",, a kiéhezett és végsőkig elkesere-; dett jugoszláv nép ökölbeszorulti kézzel olvasta ezt a hóhérnyl- latkozatoi. A Tito-banda min-'1 denre elszánt haramiafönöke ez­úttal is hazudik. Csak reá, Ti ó- ra, az Intelligence Service, ak Gestapo és a Truman-féle kém­bandák főnökére: Kardeljre, Gyilaszra, Pijadéra és a többi kémre, provokátorra számíthat Amerika — hiszen megfizeti őket — de a jugoszláv nép­re sohasem számíthat, sem a Tito-banda, sem pedig az ameri. kai imperialisták. ték ki az atlanti haderők fő- parancsuokáv» — jelenti az AFP. (Folytatás az 1. oldalról)

Next

/
Thumbnails
Contents