Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-18 / 115. szám

Kulturális tömegmunka tanyán Kisszállás község egykor egy olasz herceg 24 ezer holdas bir­tokának egyik uradalma volt. A felszabadulás után az egykori cselédek földet kaptak és több mint 1000 tanyaépü'et nőtt ki a juttatott földek szélén a ha­tárban. A községnek a jellege, melynek belterületén a lakos­ságnak alig 10 százaléka lakik erősen Szétszórt tanyt»te|e­A község központjában most fo'ynak, illetve indulnak meg a kultúrotthon számára kijelölt épület tatarozási és átépítési munkálatai. Az előadóterem új, korszerű színpadot kap, öltözők­kel együtt, emellett helyiséget biztosítanak a belterületi nép­könyvtár számára, s lesz já­tékterem a szórakozni vágyó dolgozók részére. Ne gondoljuk azonban, hogy a kultúrotthon létrehozása előtt nem folyt volna sokoldalú és eredménye^ kultúr, munka a községoen. A belterü­leten a Gyapotfeldolgozó Üzem és » Kendergyár már rendelke­zik színjátszócsoporttal, A föld- müvesszövetkezet, -íz MNDSZ, a rendőrség csoportja Is mű­ködik, sőt egy bábcsoport is ta­lálható. A kendergyáriaknak táncegyüttesük van. Rendszere­sen készülődnek előadásokra, Egvfelvonásotokat tanulnak és biztosítják a belterületi lakos­KlssxáUás példája pülés. Ez a körülmény szabja meg a fa'u kulturá­lis életének különleges jel­legét is. A kisszállást kujtúrmunka ta­pasztalatai világosan megmu­tatják azt az útat, melyen ha­ladva jó eredményeket lehet elérni a tanyavilág kulturális életének fellendítése terén. A szovjet kormány nagyszerű ajándéka a Lengyel Népköztársaságnak sag kuitúrigényeinek kielégíté­sét. indulóban van az énekkar megszervezése, Sárközi János, m. szövetkezet egyik dolgozója művészeti irányítása mellett. Az énekkar zöme MNDSZ-tagokból áll majd. A községben kes- kenymozi működik, elég jó a Iá togaio'.tság aránya, A községber három népkönyvtári egység vai összesen 870 könyvvel. Ez az alaphelyzet. Most azt vizsgáljuk meg, hogj a kulturális íöraegmozgaioir ezekre az adottságokra felépül ve milyen eredményeket ért el Hogyan működik a kulturális felvilágosító munka és mik a jövő feladatai ? A párt bizottság a népművelési ügyvezetővel karöltve már a múlt év nyarán felismerte a kujiúragitációs munka jelentő­ségét. Akkor alakult meg a csasztuska-brigád, könyvtár egyrésze a taháésliá- zán, a másik része pedig a mozi­ban van. Azért van ez így, hogy hetipiackor ez ügyes bajos dolgaikat végző dolgozók a 1a- nácsházán járván könnyen hoz­zájussanak. Vasárnap pedig a mozietöadás kezdete előtt folyik a könyvcsere. Ezért van a könyvtár másik részlege a mozi­ban. Az ismeretterjesztő munka a Szabad Főid Téli Estéken és az egy hónappal ezelőtt megindí­tott Szabad Föld Vasárnapokon folyik. Külterületen hét helyen tartanak SZFV előadásokat. Előadók általában a pedagó­gusok, a látogatottság a határ-, rész nagyságához mérten 15— 20—25 fő. A közönség szerve­zést szokás szerint a DISZ- szervezct végzi. A íőmódszer azonban az, hogy az Iskolások viszik szét a híreket az í;ZFV időpontjáról a határ minden résziébe. A kiE®záliá)»l kul ármunka szerves része legfon'osabb gazdasági és politikai felada­taink megvalósításának, A leg­szorosabb egységben hircoiiiak a falu ku'.túrmunkásai a 'e.épü­lésből adódó nehézségekkel és a párt gondos támogatása, a párt­szervezet állal jóváhagyod ter­vek irányítják munkájukat, A jövő képe már kirajzolódott. A mennyiségi adottságok és lehe­tőségek fokozottabb kihaszná­lása a feladat és az, hogy a kul­turális agitáció az ismera'tér­je.szí ö munka, a művészt tevé­kenység és a könyvi ármunka vonalán minőségi követelmények közbeiktatásával javuljon a színvonal. Ez a szempont azt kívánja meg hogy megalakuljon a köz­ség központi kultúreg) úttfse, létrejöjjenek az épüiö kul.úr­otthonban a szakkörök, az olvasómozgatom terjedjen el. meg előadásaikat a kul hírcso­portok. Müsorpolitikijuk híven tükrözi vissza a legfontosabb politikai és gazdasági feladato­kat. A népművelési előadó élv- társ azt mondotta, hogy a párt­tal együtt kidolgozott terv alapján rövidesen sor kerül a külön-kütön müködö üzemi és töniegszcrvezeti csoportoktól ez egységes falusi kúp út csoport megalakítására. A kul túró* thon megindulása lesz az egységes kukúrcnoport születésnapja is. De hogyan terjeszti Ui a község a kultúrjgit éclós munkát külterületre, hiszen a tanyákon lakik a község lakosságának több miót 30 százaléka. A határ hét tanyakörzere van osztva A párt útmu’aiása sze­rint — igen helyesen — az Ifjúságra bízták a külterüle'en a kulturális tömegagitjció szer­vezését. Amikor a kultúrc3opor- tok, vagy az agitáeióvbrigá.l a tanyakörzetekbe megy, iváukai, tüskösi, tormatanyai, ■ négyes, telepi DISZ-szervezeteket keresik fel. A tanács jóelöra értesíti a kül­területi DISZ-szervezetek veze­tőit a csoportok mozgÍ3i 'érvé­ről, útvonaláról, így a DISZ szervezetek fiataljainak 'idejük van arra, hogy jó közönségszer­vező munkál végezzenek. Az előadásokat általában » kfiitettt- leii iskolákban tartij.í meg. Ide gyűlik össze a ‘anyakörz.jt népe. Az a szokás, hogy j külterületi DISZ-szerveZeí is belekapcsolódik a műsorba saját műsor; zímai­val. A csasztuskához pedig meg. felelő agyagot szolgáltat. A leg­jobb eredményeket a torma ta­nyai DISZ fiataljai érre ! el, de a többi szervezet sem sokkal marad el mögöttük. A belterületen működő népkönyvtár mellett a tanyakörze'.ekbm mé; két könyvtári egység v .m ciha lyezvo. Egy a Tompa majort h? tárrészen, egy pedig a Négyes telepen A könyvagitáclól ugyancsak a DISZ-szsrVeze1 végzi. Hetenként egyszer kerti sor a könyvek kicserélésére Belterületen persze sokkal •könnyebb a helyzet. Itt kétszer hctenikéat van könyvtári óra. A GALAN; ÉN ÉS A PAPA Vizsgáljuk meg először a rendelkezésre álló adottságokat A szovjet kormány a fel­szabadult és u szocializmust építő népek iránti barátságá­nak és megbecsülésének újabb nagyszerű jelét adja: a Szovjetunió költségén leépí­tik Varsóban a Marchlevvski- sétányon a Tudomány és Kul­túra Palotáját. A monumen­tális építkezés munkálatain szovjet mérnökök és kiváló dolgozók dolgoznak majd a lengyel énítőmunkások olda­lán. A palota tervét a jen- gyet minisztertanács inár jó­vá is hagyta Bierut elvtárs el­nökletével. Ezután megkezd­ték az építkezés színhelyének elkészítését, .j— Képünk: a Tudomány éifs Kultúra Palo­tájának mode Iliét ábrázolja a Marchlewski-sétánv felől nézve. Gépállottásunk dolgozói újabb felajánlással készülnék a megyei beketalaikozóra G épállomásunkon minden dolgozó teljesítette május li­re vállait munkáját. Most a< eddigi versenylenlüietet to­vábbfejlesztve június l tisz­teletére legtöbb dolgozónk felajánlást tett. A Bctrf'nyi-brigád vd'lalia; hogy a terv szerint előírt erő- gépjavítást május *C-ra végzi el június 1 helyett. Ezenkívül a dolgozók arra tettek f ol­aján'ást. hogy kijavítanak öt ekét, 5 fogast. 2 boronát és 1 hengert. A vállfáénál azt is megígérték, hogy 20 százalé­kos önköltségcsökkentést él­nek el azon keresztül, JugV- használt alkatrészeket dór S'óznak tel javita&noz J Darányi\brigád veneóiy kihívásához csatlakozta a gép­állomás valavtcnnyi brigádja. A brigádok pár álverseny re léptek egymással. A gépállo­másunkon az erőgépjavítók­nál 28 traktoros áll verseny­ben. A párosversenyben javí­tó dolgozók' vállalták, hogy az összes erőgépeket és a munkagépeket június 1-ig ki­javítják. Kü:'ö»<jycn vagy gondot fordítanak a cséplő- ítépek kijavítására. Jcricska Sándor párttitk. _ Varga Ferenc verseny Fel. kiskun h alasi gépállomás amely szép eredményeket ért cl az aratás idején és a begyüj.ési kampány megindulásakor. A nyolctagú csasztuska-brigád tag­jai nagyrészt önállóan készítik rigmusaikat, melyekkel gyűlé­seken, értekezleteken, a község­ben fojyó agitációs munka köz­ben üdvözlik az élenjárókat és tréfásan figyelmeztetik a lema- radottakat kötetességeik telje­sítésére, A tanács rendszeresen rendelkezésükre bocsátja a jóltel- jeeitök, a mezögazdasagi munká­ban élenjárók és a lemaradottak neveit. Ha külterületre mennek, kocsit biztosít számukra. Mun­kájukba szervesen beleillesz­kedik a község hangoshíradója; melyen keresztül ugyanilyen irányú kultúragitáció folyik. A moziban az előadás előtt és a szünetek­ben ugyancsak rendszeresen ismertetik a dolgozókkal a so- ronlévő legfontosabb munkák állását, a begyűjtésben éienjárő dolgozók nevét. Dalt ajánlanak fel nekik éa csipkelődő megjegy­zéseket fűznek hozzá a lemara­dók buzdítására.. A sokirányú versenylendítö agitáció általá­ban jő eredményeket mutat. Persze vannak olyanok is, akik, -— különösen eleinte — kicsit lázadoztak, ha nevüket a lema­radók között említették. A nép­művelési ügyvezető elmőndta, hogy az egyik dolgozó paraszt. Murmon János egy kicsit meg­sértődött, mert tojásbeadási el- maradá-át a hangoshívaJőn nyilvánosságra hozták A kriti­ka azonban Ihasználit, mert nem sokáig maradt hátralékban a megbírált dolgozó. Rövid idő múlva ma.ga ismerte b», hogy tiltakozása nem volt helyes; ma már világosan látja kötelessé­gét. Akinek a neve az élenjá­rók között szerepel, lelkesen kö­szöni meg a megemlékezést. A csasztuska-brigád tagjai agitá- clójuk után nem egyszer szá­moltak be arról, hogy még a könny is kicsordult a- egykori uradalmi cselédek szeméből, amikor megköszönték a brigád üdvözletét. „Sohasem becsültek meg bennünket így, mint most, — mondották A múltban a her- íegék'ől csak rúgást és lebecsü­lést kaptunk”. A brigádmüsorok rendszeresítése mellett jól ösz- ^zefogott tervek alapján, azonos szempontok szerint rendezik Az itt hözö' t írás Jar&zláo Ul,ian .‘én és a pápa címU könyvéből való. ùutttn. a nagyszerű ukrán publicista és író a klerikális reakció egyik VUteitégetiebb lelep­lező jc volt. (ja,un antíkle- rikuiis írásait l‘J3A-bcn iro­dalmi Szia* in-díjjal Hintet­ték ki. |->ontosan hét nappal az- A után. hogy .Németor­szág rárohant a Szovjetunió­ra. All. Pius fölindult hangú beszédet nionuott, ame.yben Olaszország részvéteiét a Szovjetunió elleni háborúban ..isteni missziónak” nevezte. Mint ismeretes, idővel az em­lített misszió egyálta.án nem változott isteni exmiszió- va és a szentatyának most újabb inisszionáriusjeiöltek. az angolszász biblia és atohr bembaspeci-di 'tut leié kAtett tekintetét fördítuniá. Különö­sen az utóbbi vouzottu a szentatyát. Az újfajta fegy­verekhez fűzött buzgó remé­nyeit nyi.tan kifejezésre jut­tatni esztelenség lett volna, hiszen a világ 538 millió ka­tolikusa közül legalább 300 millió a legnagyobb ellen­szenvvel viseltetik a háború és az agresszió iránt. De a Va­tikán falai a kétszínűség és a képmutatás szellemével van­nak átitatva: ez a szellem időtlen idők óta ott lebeg lát­hatatlanul ..isten szolgáinak szolgái” felett; ez lelkesedé­sük forrása; ez mentetto meg őket nem egyszer a szörnyű néuharagtól; ez a leheletük és a szivük vére; anélkül végvonaglásban "grgőd mi­nek, mint a szárazra vetett hal. ünnepélyes keretek között zajlik le a pápai ..tudomá­nyos akadémia” (ilyen is van) megnyitása. Az ebő gzó a pá­páé. Ezt a szót az aiombom ba problémájúnak szenteli Termeszeteken Ail. Plus t fegyver betiltásának szüü-é' »ességéről beszélt az ENSZ ben elhangzott angolszaz szakkift^ieZéseküt 1 élve. Mis­ter Taylor hallgatja, de arm teljesen nyugodt marad. Tud ja. hogy ez a több mint 3U( millió hívőnek szól; a rónia; papai udvar valódi szándéka csak később, a beszéd követ kérő szakaszában kerülnek kn y ilaikoztatásra. És Mr. Myron. Taylor nerr tévedett. XII. Pius, a hivatá­sos szószaporítás áradatává hömpölygő beszédében itt éne­kelte meg az atombomba dk csereiét. Az atombombát ..ter­mészeti törvény” megtestesí­tésének titulálta, amellyel szemben nemcsak az embe­rek, de maga isten sem tud küzdeni, mert azokon nyug- szik az ..egész világrend”. v;r gyis az a rétid, amelyet, a Wall Street és a Vatikán sze­relnének meghonosítani. ..A természeti törvények (melyek állítólag az atom­bombát szülték — J. G.) az Örök isteni akarat kifejezői. Ez bizonyltja azt. hogy a ter­mészeti törvények a világ­rend alapjával egységet al­kotnak. mellyel szembeszáll­ni maga az ifién sem képes.“ XII. Pius nem elégedve meg az isten megdöntésével.' meg azzal, hogy az atombom­bát az ..isteni akarat” méltó­ságával ruházta fel. hozzáfo­gott a számára inég az atom­nál 1« hatalmasabbnak lát-zó sa^àt bombájának készítésé­hez. Az atombomba városokat robbant fel. ez a pápai bom­ba pedig az* ideológia világát von hivatva felrobbantani. 1918 októbbr elejéu Euopa* * le iie provokatív hírek jár­tak arról, hogy a Vatikáni mint a béke apostola, a kö­zeljövőben felajánlja szo’ga: ! ain't ..nyugtat és kelet közötti közvetítő ' minőségében. Ami­kor ezek a hírek megtették a magukét, előkészítették a ta­lajt a közvélemény kellő ki­alakításához;. a szót a már is­mert della Torre gróf kapta meg. Az Osserv.itoreí’-oma-ló­ban della Torre gróf aláírá­sával két. cikk jelent,meg kö­zös mottóval: >,Ha békét aka­runk. fel kell készülnünk ar­ra” Két nap tnulva pedig meg" éraezett a Vatikánba maSU- Marshall. a£ érdemdús .hábo­rús gyújtogató. A Quotidiano jezsuita iaú sietett üdvözölni ot az örüli varos falai között és biztosította olvasóit arról, hogy a pápái ajánlatnak sem­miképpen sem szabad kioltu- ni harcias kedvüket. jk z alatt'Xll. Pius és Mar- ^ shall súgtak búgtak. Miről, nem is oly nehéz ki­találni. ha ismerjük e két em­ber törekvéseit. A klieiieo számára aljbit kereső ügyvéd szerepében [a Reuter-iigynök;,. ség római tulósítója így irt:'' ..Vatikáni körükben megjegy­zik. hogy a pápa és Marsba1,1; közötti tárgyalásokat a vilyíy- válságos helyzetének és a bé­ke felett lebegő sötét félidők­nek szentelték. A pápa. 'mini a béke legfőbb bajnoka csak végső esetjaen törődhet bele abba- hogy a békét lehetetlen megmentedé ” Ezt a ..végső esetet” tárta Marshall nyilvánvalóan a pá­pa elé. mert már a következő napon a ©uotidiano viharo­san üdvözölte az Psznlicatlantj egyezményre vonatkor, kill.

Next

/
Thumbnails
Contents