Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-15 / 112. szám
A MEGYEI BÉKETALÁLKOZÓ IDEJÉN kultormunkásaink legyenek a béke harcos katonái S z táli n•d íj a s pás x tor Június 1-én megyénk legjobb békeharcosai gyűlnek össze tanácskozásra Kecskeméten. A találkozó szorosabbra kovácsolja majd megyénk békeharcosainak porait s újabb munkagyözelmek- re lelkesíti dolgozóinkat. Emlékezetessé ken tennünk ezt a napot megyéDk minden dolgozója számárai méltóvá a világ békeharcosainak dicső te - teíhe'Z, melyekkel a háborúra spekuláló imperialisták tervei ellen veszik fej a harcot a világ minden táján. A megyei békcla'álko'zó előkészítése és külsőségeiben is impozáns megrendezése Szép feladatokat állít megyénk kuttúrakiívái elé. Kultúrcsopor'jaink tagjai, kujtúr- otthonaink vezetői és szakkörei, megyei, járási és községi kultúríunkcionáriusaink feladata, hogy szoros együttműködésben a tömegszervezetekkel jól előkészítsék megyénk békehar- ccsainak ünnepé! és az azt megelőző kampányt, , a kúüúra fegyvereinek hadirendbe állításával. Amint tudjuk a megyei béke- taláikozót sokoldalú agitációs kampány előzi meg. Községeinkben már folynak is a békekisgyülések, melyeken dolgozó népünk harcos kiállásával tesz hitet a béke nagy ügye mellett. Kultúrcsoportjajnk fontos feladata, hogy ezeket a kis- gyűléseket minél színesebbé és lendületesebbé tegyék műsoraikkal. A kurűrcsoportok agitációs brigádjai bírá'ják meg rigmusaikon keresztül a termelésben lemaradókat, emlékezzenek meg azokról a békeharoosokről, akik üzemeinkben és falvainkban élenjárnak ég felajánlásaikkal, verscn ylendüt elükkel magukkal vonják a többi dolgozókat is, a békéért folyó harc aktív támogatására. Látogassák m:g a kultúr- agitációs brigádok az élenjárókat, házaikban, a termelőszövetkezeti csoportokban, gépállomásokon, állami gazdaságokban. Fejezzék ki irántuk érzett tiszteletüket, dolgozó népünk meg. becsülését kis, színes kultúrműsorokkal, dalokkal; szávaiatokkal. A Szabad Föld Vasárnapok keretében igen sok kiváló lehetőség adódik, hogy az előadók megemlékezzenek a békeharc soronlévő feladatairól. Külön előadás keretében feltétlenül foglalkozzanak az SZFV ke. rétében a nemzetközi helyzettel. A kultúrottlionok igazgatói készítsenek megfelelő mun- katervet a kultúrotthon körül tömörült aktívák béke. találkozó e>ötti mozgósításáról. A szakkörök foglalkozásaik alatt beczéljék meg az anyagokkal összefüggő béke-problémákat. Szolgáljon a béketalálkozóra való készüjódés kultúrotthonhálóza- tunk lej lödé-ének javára. Létesüljenek újabb szakkörök a béke. találkozó tiszteletére, mozgósítsák a kultúrotthonok a falunak azokat a dolgozóit is, akik eddig nem érdek'ödtek a kulturális kérdések iránt. Feladatok várnak népkönyvtárainkra is. Népkönyvtáraink anyagában Szép számmal vannak olyan Könyvek, amelyek a békeharc egyik, vagy másik kérdésével foglalkoznak. — Ezekből a könyvekből rendezzen a nép- könyvtáros kiállítást, a kultúr- otthonban, vagy a könyvtár helyiségében. A könyvkiállítás megrendezését megfejelő propaganda munkával támassza alá. Szervezzenek népkönyv'á- raink könyvankétot a világ haladó irodalmának leg. kiválóbb alkotásaiból, melyek elősegítik a békeharc fokozódását, emelik dolgozóinkban a harcos kiállást, a béke ügyéért való helytállás készségét. A népkönyvtárak lépjenek egymással versenyre, használják fel a béketalálkozóra való készülődés idejét olvasóik számának emelésére, a könyv megszerettetésére. Kul túrotthonaink, községeink művészeti csoportjai részem komoly és lelkesítő feladatot jelent a május 15—25 között megrendezendő városi és községi küldöttválasztó békegyülé- sek, kultúrműsorral való színesebbé tétele. SzínjálszócSoporljaink rendezzenek ebben az időben egy-két rövid műsoros estet, melyen elsősorban szavalatokkal és a béke kérdésével foglalkozó jelenetekkel mélyítsék el a dolgozókban a békeharc fontosságát. Emellett tánccsoportjaink, ének- együtteseink szerepeljenek új békedajiokkal és táncokkal ezeken a küldőt tválasztó gyűlése ken. A küldöttvá'.asztó gyűléseket, ahol erre lehetőség van, elsősorban a kultúrotthonban rendezzék meg. Járuljon hozzá ez a közös munka a kultúrotthon és a heiyi békebizottság közöíti kapcsolat szorosabbá válásához. Helyezzék cl erre az alkalomra kultúrotíhonaink vezetőt a kultúrotthonban az élenjáró dolgozók fényképeit, ismertessék meg a falu dolgozói, faliújságok feliratok segítségével a faluban folyó békeharccal. A megyei béketalálkozó nemcsak a termelő munka ifjabb győzelmeinek ihletője legyen, hanem váljék a kultúra munkásainak bennsöséges ünnepévé is. Valamennyi kuliúrfunkcionáriu- Kunk, megyénk minden kultúr- munkása úgy készüljön erre a nagy napra, hogy méltóképpen kifejezhesse tevékenységén keresztül szilárd hitét, harckészségét a béke frontján. Váljék a megyei béketalálkozó idején a mi harcos szocialista kultúránk a béke éles fegyverévé, a béke- tábor harcainak lelkes 'támogatójává megyénkben is. Zooteclinikusok és ko;hoz.parasztok egy csoportja Szlálin-dijat ka. P°it a „Dagesztáni hegyi'’ közép fínomgyapjaJ julifajta kiten,yész. téséért. Ennek a fajtának kiváló gazdasági tulajdonságai vannak. Az új fajta kitenyésztésében tevékeny részt vett Omar Pa- kalov, a dagesztáni .„Sztálin”.kolhoz vezető pásztora. Omar Pakalov a fajá'lattenyésziő telepen a gazda szeretetével és figyelmévé] ápolja a gondjaira bíz-ott fia.a] állatokat. — A képen Omar Pakalov Sztálin-díjas pásztort Jálhaljuk. A TUDOMÁNY az erdősítés szolgálatában A bajai mezőgazdasági gépjavító dolgozóinak munkalendülete batáridőn belül teljesíti a gépjavításokat A Szovjetunióban számos faiskolát létesítettek, hogy az aszályos sztyeppéken végrehajt, hassák a sztálini erdősítési tervet. A faiskolákban rendkívüli figyelemmel ápolják a fiatal hajtásokat, hogy a facsemeték minden tekintetben megfelelőek legyenek, A képen Kimma Birju- kovát, a sztálingrádi erdőelemzö állomás tudományos munkatársát látjuk, amint egy tölgyfa hajiásit vizsgálja. A Bácskiskunmegyei H. számú Mezőgazdasági Gépjavító bajai telepének udvarán felsorakozva állanak a javításra váró traktorok, aratógépek és kombájnok. Az erőgépek motorzúgása elnyomja a kovácsmühely üllőinek csengését. A gépjavító ütemtervet készített a gépállomások és állami gazdaságok javítására váró különböző gépeinek üzemképes ál- .apóiba helyezésére. Az ütemtervet ismertették a dolgozók előtt, hogy a gépjavító szerződéses kötelezettségeinek mindenkor pontosan időre eleget te. hessen. Az ütemterv a különböző gépek javításának végső határidejét június 20-ra jelölte meg. Az ütemterv április hónapban 2 db, májusban 5 db és június hónapban 3 db aratógép kijavítását tűzte célul. A javításra váró két darab kombájn közűd egyet május és egyet június hónapokra. A traktorokból pedig 20 darabot április, 10 darabot május és 10 darabot június hónapokra. A gépjavító dolgozóinak lelkes munkavállalásai részben idő eiőtt teljesítették, részben túlteljesítették a megszabott határidőket. Így az aratógépek javításánál május 1-re valamennyi aratógé. pet üzemképes állapotba helyeztek, A május hónapra előírt 1 darab kombájn-javítást fs elvégezték május 1-re. Csupán a traktorok javításában nem tudták megvalósítani az előírt 20 darab üzemképes állapotba helyezést. Az áprilisi tervvel szemben 14 darab traktort javítottak ki a gépjavító dolgozói. Hibájukon kívül történt ez a lemaradás. A szükséges alkatrészek késedelme^ szállítása gátolta őket ütemtervük teljesítésében. De a Latyák-, Karagíty- és Barna-Szerelőbrigádok megfogadták, hogy lemaradásukat május hónapban behozzák. A dolgozók munkalendül été növelte a teljesítésben ered- ményeket. A Bán-brigád az arajógépek javításánál 114 százalékra állandósította eredményeit. A Latyák-szerelöbrigád és a Karagity-brigád a páros- verseny során fej-fej mellett 129 —129 százalékra fokozta teljesítéseit. A Barna-brigád 137 százalékra emelte eddigi 120—125 százalék között váltakozó munkaeredményeit. Kiss István kombájnjavítóbrigádja pedig 135 százalékot ért el. A gépjavító már elkészítettéi tervét az aratás és cséplés idejére, mozgó javítóbrigádjainak megszervezésre. A mozgó javí ó- mühely gépesítve állandóan járni fogja ja munkában álló gépeket, hogji az esetleges üzemzavarok azonnali elhárításával, a munka folyamatossága elő gördülő akadályokat a helyszínen elháríthassa. 1948-tól kezdve. amióta Ausztria nyakára dobták a Marskall.terv akasztófaköte* lét, az országban állandóan növekszik a munkanélküliség. Eleinte a munkanélküliség mintegy 15 000 embert érintett. A mull évben a munkanélküliek száma elérte a 130 ezret, 1952. februárjában pedig a negyedmilliót. A marshalüzálás szociálde* mokrata védői azt bizonygatták, hogy ..teljesen idény, jellegű“ munkanélküliségről van szó. A munkanélküliség elemzése azonban leleplezi ezt a hazugságot. Januárban és februárban a tömeges elbocsátások nem annyira az építőiparban történtek, mint inkább a textil, iparban és a polgári termelés más ágaiban. Az utóbbi években a tömegek vásárlóképességéuek állandó csökkenése következtében a belső piac mind jobban szűkül. A reálbér zuhan. 1937-hez viszonyítva a munkás ma többet termel ugyan naponta, mint azelőtt, reálbére azonban az 1937. évi színvonalhoz viszonyítva Az osztrák munkásosztály a nyomor igájában mindössze *>0 százalék. A kapitalista monopóliumok rendszeres támadást intéznek a munkásosztály életszínvonala ellen. A kormány felveri az élelmiszerek és ipari cikkek árait, emeli a lakbért, ugyanakkor a munkabér alig emelkedik. lAz árak csupán a múlt évben 30—40 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor a dolgozókat egyre újabb adókkal terhelik, a, kormány ..takarékossági” célokból korlátozza a legfontosabb élelmiszerek — zsír, hús és más cikkek — eladását. Ennek eredményeként a mull évben a városi lakos- ság a fő élelmezési cikkekből a háború előttinek mindöszr sze 50—70 százalékát fogyasztotta. Emellett a lakosság lényegesen kevesebb textilárut, cipő1, stb. vásárolt, mint a háború előtt. Az uralkodó körök egyik csapást a* másik után mérik a dolgozók létérdekeire. Két egymással összefüggő célt követnek: először, hogy fokozzák mind az ausztriai. mind az amerikai monopóli' untok nyereségeit. Másodszor, hogy „felszabadítsák” a hadiipar fejlesztésére a kiegészítő összegeket. A jobboldali szocialisták, akik az úgynevezett >,államosított” nehézipart vezetik, eladják az USA-nak és csatlósaiknak a nyersvasat, rezet, alumíniumot. A múlt évben Ausztria főleg kész cikkeket szállított ki. A helyzet most megváltozott,: az osztrák export túlnyomó részét feldolgozatlan nyersanyag. legjobb esetben fél- gyártmányok adják, a kész lermékek kivitele viszont állandóan csökken. Az Amerikai Egyesült Államokat é« vazallusait nem érdeklik az osztrák gépek, textileikkek, fa-, bőrkészítmények. A háborúra való felkészülés érdekében vasra és acélra, alumíniumra és nyersfára van szükségük. A nemzeti érdekekkel ellentétben az osztrák kereskede'em nyugat felé orientálódik, míg természetes szállítóikkal és vásárlóikkal — a népi demokratikus országokkal' és a Szovjetunióval — a kapcsolatokat mesterségesen korlátozzák. Ausztria jelen'eg Kubától vásárolja a cukrot, ahelyett, hogy a szomszédos Csehszlovákiától kapná. A dohányt az Amerikai Egyesült Államokból szállítják, bár olcsóbb lenne Bulgáriában megvásárolni. A lengyelország'' szén- szállítmányokat az amerikai szén növekvő vásárlása miatt csökkentik, s ennek következtében a fűtőanyag lényegesen többe kerül. Az osztrák munkásosztály tudja, milyen végzetes a koalíciós kormány politikája. tudja, milyen káros ez a P°- li*ika a munkásosztály érdekeire. Ezért tiltakozik és harcol az ellen, hogy az országot amerikai gyarmattá változtassák. Minden üzemben fokozódik a do gozók létérdekeinek védelmére, a jobboldali körök jelenlegi politikájának gyökeres megváltozz tatására irányuló mozgalom, Leobenben; Stájerország nehézipari központjában, üzem bizottsági értekezletet tartottak. Az értekezleten a dolgozók követelték a Szovjetunióval és a, népi demo* kratikus or-izágokkal folyta, tott kereskedelem felújítását és fejlesztését. a munkások és alka’nlázoUak munkabérének emelését. Ezj a programot az üzemi gyűlések számos határozattal támogatták. Számos ütemben áttérnek a határozott cselekedetekre, így Yoitsbergben (Stájerország) az üveggyári dolgozók tiltakoztak a tervbevett elbocsátások ellen és győzel. met arattak. Az osztrák munkásosztály bátran harcol jogaiért és erősíti sorainak -eégét. A szakszervezeteket irányító jobboldali szocialista ezaka- dárok minden erőfeszítése ellenére a dolgozók egyse, ges fel’épése mindennapos jelenséggé válik. Az osztrák munkások ’ teljes elszántsággal védik az életre és munkára való jogukat, harcolnak a békéért é a népek köz. ti, barátságért.
