Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-13 / 110. szám
BoM István beszéde' a Termelőszövetkezeti Tanács ülésén A Termelőszövetkezeti Tanács vasárnap a parlament épületében ülést tartott, amelyen a t e r me 1 ő s züve’ ke z e t e k gazdasági megszilárdításáról és munkafegyelmének megerősítéséről szóló miniszter- tanácsi határozta* svégrehaj- .tásával kapcsolatos feladatokat tárgyalta meg. ítészt vett az ülésen Dobi István, a minisztertanács elnöke. _ a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke és Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter. Maio'-csi János. a Termelőszövetkezeti Tanács titkárának megnyitó.ia után Dobi István, a Tanács elnöke ismertette a minisztertanácsi határozat végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat. — Ami a Termelőszövetkezeti Tanács működése során eddig történt, az csupán az alapkő letételét jelenti. Tengernyi a feladat, amely még előttünk áll. Ezek közül meg kell ragadnunk azt. amely központi helyet foglal el. amely — ahogy mondani szokták — a döntő láncszemet jelenti, amelynek megoldása a fejlődés egész lánca1 előre vonja. Rákosi Mátyás elvtárs, egész népünk forrón szeretett, nagy tanító-) mestere rámutatott arra. hogy a mi munkaterületünkön ez a feladat, ez a döntő Sáncszem: >a termelőszövetkezetek belső megszilárdítása. __A termelőszövetkezetek m egszilárdítását nagyban elősegíti az a határozat, amelyet a Magyar Népköztársa, ság Minisztertanácsa röviddel ezelőtt, 1952. ápriüs 24"en tett közzé a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításáról és munkafegyelmének megerősítéséről. Nekünk most minden erőn- két. figyelmünket arra kell összpontosítanunk, hogy minél jobban, minél lelkiismeretesebben valósítsuk meg ezt a határozatot. — Hogyan lássunk hozzá eunek a nagy feladatnak a megoldásához? Természetesen azzal kell kezdenünk a dolgot, hogy megismertetjük o határozatot a termelőszövetkezeti tagság széles tömegeivel. világossá tesszük nagy jelentőségé1 és kivált, juk lelkesedésüket a megvalósításra. —Fel kell hívnunk a figyelmet a minisztertanácsi határozatnak arra a részére, amely az új fejlett növény- termelési és állattenyésztési eljárások bevezetéséről szói. Erre nagy gondot kell fordítanunk. Csakis ennek a valóra váltásával emelhetjük fel termelőszövetkezeteinket a valódi, nagyüzemi gazdálkodás sziutjére. Heható gondot kell fordítanunk arra. hogy megerősítsük a munkafegyelmet a termelőszövetkezetekben. Bizonyos, hogy ezzel az állandó gazdagodásnak, gyarapodásnak valóságos kincsesbányáját tárjuk fel. — A Munkafegyelemmel párhuzamosan meg kell szilárdítani termelőszövetkezeteinkben] az állami fegyelmet is — folytatta. — Az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítését megköveteli a népi demokrácia törvénye, amely szent és sérthetetlen és mindenkire egyaránt kötelező. De meőköve- teli a becsület és a hála érzése is azzal az állammal szemben, amely ia földet osztotta. amely a dolgozó parasztok szövetkezeti összefogását lehetővé tette s amelynek segítségét; támogatását a szövetkezet sokféle módon élvezi. Ezután felhívta a figyelmet a munka alapos megszervezésének fontosságára, a termelőszövetkezetek mun- kaversenymozgalmának ki- szélesítésére, a személyi felelősség. elsősorban az elnök személyes felelősségének ha. tásos érvényesítésére. Dobi István végül foglalkozott a termelőszövetkezetek előtt álló időszerű feladatokkal, a növényápolási muri Icák kérdésével, az aratás előkészítésével, majd a Termelőszövetkezeti Tanács tagjai, nak feladatairól szólt és beszámolóját így fejezte be: — A tanács tagjai érezzék át az iráuyító szereppel járó felelősséget és fejtsenek ki minél szélesebbkörű, minél lelkesebb és eredményesebb tevékenységet. A madarasi Dózsa tsz dolgozói a közös állattenyésztés kibővítésével harcolnak a beadási terv teljesítéséért A madarasi Dózsa termelő- szövetkezet az elmúlt esztendőben néhány terményfcle- ségből adósa maradt a nép államának. A többi közölt 21 mázsa hízottsertéssel. 2 mázsa baromfival. 2600 tojással. A. lemaradásnak legfőbb oka az volt, hogy nem, készítettek tervet az állattenyésztés fejlesztésére. Ezen túlmenően az is nagy hiba volt, hogy nem egyeztették össze a növény- termesztési és a takarmánytermesztési tervet az állattenyésztési előirányzattal. Eunek alapján nem tudták kellőképpen fejleszteni az állat- állományt. A. tsa dolgozói megismerve a minisztertanács határozatát. — amely a tsz beadásáról szól, — tudják azt, hogy a beadási terv teljesítéséért minden tsz-tag /elel. Cppcn ezért elhatározták, hogy tervet készítenek a kö- tós állattenyésztés kibővítésére. A terv elkészítésénél figyelembe vették, hogy a termelőszövetkezetnek egy-egy terményféleségből mennyi a beadási kötelezettsége- Az állattenyésztési terv elkészítésénél összhangba^ hozták a növénytermelési és a takarmány termesztési előirányzatot. Így ebben az évben már nem fordul elő az a hiba, hogy takarmány hiányában kevés állatot neveljenek. Az elmúlt esztendőben a tsz lóállománya alig növekedett. Most 15 lovuk van, az év végére 27-re növelik számát. A szarvásmarbaáhomány 64 borjúból és tehénből ált. Decemberre eléri a 80-at. Tavaly baromfitörzsük egyáltalán nem volt. Jelenleg 60 tyúk van.' az év végére a beadáson kívül 750 lesz. A ter- meiőszPvetkezetben eddig nem használták ki a víziszár. nyasoknak megfelelő vizenyős helyet. Csak 34 liba és kacsa volt. Ez év végére eléri a 400-at. A sertésállomány is kicsi volt az 1951‘es évben- A tsz-ben 44 anyakocát, 50 süldőt tnrtottak. A terv szerint 60 anyakoca és 600 süldő gazdagítja ebben az évben a termelőszövetkezet vagyonát. Ezenkívül számítás van arra is, hogy terven felül 50 pulykát nevelnek. A közös állattenyésztés kibővítéséért a termelőszövetkezetben Széles körben hasznosítják a szovjet állattenyésztés gazdag 1a- pasztaia’aib A sertésáillomány tervének túlteljesítése érdekében az anyakocánál alkalmazzák az egy ivarzás alatt való rá- bugatást. Ezzel a módszerrel egy alomból három-négy malaccal fial 'öbbet az anyakoca. A sertésállománynál is bevezették az egyedi takarmányozást. Tósaki Márton, az állattenyésztési brigád vezetője, aki nemrég jött haza az állattenyésztési tanfolyamról, jó munkát végez a jószággondozásnál. Az állattenyésztési brigád tagjai közül kimagasló telje, sítményt nyújtott Szvorcny János, Rudolf János. Aichai- mer Ferenc és Karakus Sándor tehenész. Gészinger József különösen a ser'ésállo- mánynál mutatta bo hűségét a termelőszövetkezet vagyona iránt. A tehénállománynál dolgozó tsz-tagok bevezették az egyedi takarmányozást és a naponként háromszori fajést. Szorgalmas munkájuk eredményeként az ebnult hónapban 1300 literrel fejtek több tejet, mint az előző hónapban. 1A közös állattenyésztés kibővítéséért nemcsak az állat, tenyésztési brigád tagjai harcolnak, hanem a tsz valamennyi dolgozója. Tisztában van azzal a tsz'ben mindenegyes tag, hogy a növénytermesztés és a takarmány termesztés szorosan összetartozik. Csak abban az esetben válhat sikeressé az állatállomány fejlődése, ha megfelelő takarmányt biztosítanak a jószágok számára. A növénytermesztésnél különösen jó munkát végzett ifi. Zsellér János DISZ-tiikár, aki részlegtervét 320*százalékra teljesítette. Példamutatását igen sokan követték. Rudolf Mária 240 százalékra emelte teljesítményét. Gcirajszki Sára szintén 240 százalékot ért el. A növénytermesztési brigád tagjai közül Kovács János 309 százalékkal dicsekedhet. Ifj. Gulyás János. Skornyik István és Serfőző Sándor 300 —300 százalékra teljesítették részlegíervüket. Deák János sem maradt sokkal mögöttük. Eredménye 280 százalék. A tsz-ben a nők is jó példával járnak elől a termelő- munkában. Kovács Jánosné és Nagy Sándorné 260 százalékkal járnak az élen. A példamutatók mellett vannak olyanok is, aki rendszertelenül járnak a munkába, akik gátolják a termelő- szövetkezet fejlődését. Például Jánosi Mihály ritkáu jár a munkába. Legszívesebben mással foglalkozik. Eddig csak 30 munkaegységet teljesített. Ilyenek még: j/j. Kuczi József és Jagicza Péter. akik szintén a lógósok közé tartoznak. A tsz-ben a legutóbbi közgyűlésen határoztak arról, hogy akik egy hét alatt 5 napot nem dolgoznak a tsz-ben a közös munkán, annak min. den nem teljesített nap után — >lia igazolatlanul marad el — két munkaegységet vonnak le. A tsz-ben az állatállomány kibővítését akadályozza az, hogy nincs megfelelő helye a jószágoknak. Az építkezéshez hozzáfogtak ugyan, de lassú kezdés után gyorsan abbahagyták. A tsz'ben minden dolgozónak, de különösen Gulyás János elvtársnak, a tsz elnökének kell gondot fordítania az építkezés mun. kálataira. Meg kell szervezni a munkaerőt, hogy^ zavartak nul folyjék az építkezés. Helyes volna az is, ha a helyi és .a járási tanács segítséget nyújtana ehhez Országszerte folyik a fémgyűjtés A fémgyüjtő hónán feladata az, hogy minél több értékes ipari nyersanyagot gyűjtsenek össze lelkes fémgyüjtőink ötéves tervünk minél gyorsabb végrehajtásának elősegítésére. Különösen nagy lendülettel vesznek részt ebben a munkában a fiatalok, az úttörök és a DISZ-esek az iskolaik tanulói városon és falun. Nem maradnak el a nemes versenyben a szűcsi ifjak sem. Forrási Etelka tanítónő és földművesszövetkezeti megbízott útmutatása alapján máris felkutatták a képen látható ócska cséplőgéphengert, mely rövidesen, mint egy fontos gép alkatrésze, kerülhet vissza valamelyik faluba. Miért halad vontatottan a munka a mélykúti gépállomáson? A mélykúti gépállomás a tavaszi szsntási tervét 55.5 százaikban teljesítette. A lemaradásnak legfőbb oka, hogy a gépállomás vezetői nem jól készítették el a tervet. Nem biztosították időben brigádoknak a szántási területet. Nem kötöttek szer. ződést az egyénileg dolgozó parasztokkal. Az előirányzat 1170 normálhold volt. amit az egyénileg dolgozó parasztoknál kellett volna megművelni. Ebből mindössze 68 holdat művelt meg a gépállomás. A lemaradás főoka: gyenge vö t a felvilágosító munka a dolgozó parasztok között. Pedig lett volna elég sok konkrét példa, hogy a gépállomás, a traktor jobban végzi a talajmunkálatokat, mint az igaerő. Körmöczi Pál 4 holdas dolgozó paraszt 33 mázsás kukoricaterméssel dicsekedett az ősszel. Körmöczi Pálnak a gépállomás művelte meg a földjét. Ezzel szemben Körmöczi József ugyanilyen minőségű földön 20—22 mázsa kukoricát termelt, mert lóval szántott. Eleven példa a Hámán Kató tsz tavalyi termése is Ebben a termelőszövetkezetben az elmúlt esztendőben búzából 12 mázsás átlagot értek el. Ugyanilyen minőségű földön az egyénileg dolgozó parasztok, akik nem traktorral művelték a földet, 8—9 mázsás termést takarítottak be. A lemaradásnak másik oka, hogy nem szerveztek versenyt a gépállomások között a tavaszi munkára. Csak most, a tavaszi idényterv befejezése után kötöttek versenyszerződést a bácsalmási, a tempai és a kisszáliási gépállomással. Tavaly például a párosverseuy jó eredményt hozott: a gépállomás nem az utolsók között kidlogott. A verseny a gépállomás te. riilelén a dolgozók között ellaposodott. A versenytábla üres. Pedig a gépállomáson több olyan dolgozó van, aki megérdemelné, hogy neve az élenjárók között szerepeljen. Például Rostás József a gépállomás legjobb dolgozója. Hozzá hasonló Besenyei László, meg a többiek. A gépállomáson a cséplőgépek kijavítása is vontatottan halad. Eddig csak 6 cséplőt javítottak ki. A javítást legjobban az gátolja, hogy a aép&V-omâsok megyei kft?., pontja részéről kevés támogatást, adnak. Különösen az anyagbeszerzés terén mutatkoznak hibák. Mikó Máté. a mélykúti gépállomás anyag- beszerzője többször vol1 már Kecskeméten az alközpontban. de legtöbbször Német elvtárs azzal a válasszal engedte útnak. ..majd lesz min. den. látni kell az anyagbeszerzés vonalán lévő nehézségeket“. Több esetben ahelyett, hogy az alközpont vezetősége intézkedne és járna anyag érdekében, a gépállomások anyagbeszerzőit irányítják; egyik helyről a másik helyre. Mikó Máté elvtársat például többször elküldték már Pestre, Debrecenbe és Kecskeméten több vállalathoz. Anyagot ezideig nem tudott beszerezni. A gépállomás megyei 'központjának nagyobb gondot kell fordítani a cséplőgépek kijavításához szükséges al. katrészek beszerzésére. Sok helyről kétszer-háromszor beküldik az igénylést, s majdnem semmit sem tettek az anyagok biztosítására. Például a mélykúti, a bácsalmási, a kiskunfélegyházi és a jakabszáliási gépállomástól t°bb ízben is beküldték már az igénylést különböző anyagokra, azonban a mai napig jóformán nem kaptak semmit sem. Ezek után jogosan kérdezhetjük; vájjon mivel foglalkoznak a megyei központban az anyagbeszerzők, ha nem tudnak megfelelő alkatrészeket biztosítani a gépek kijavításához. De nemcsak az anyagbeszerzés vonalán mutatkozik hiányosság a gépállomások megyei alközpontjánál. Más területen is felmerülnek hibák. A pénzügyi tervek jóváhagyása 'úl hosszú ideig tart. A mélykúti gépállomás április hónapban beküldött pénzügyi tervét most hagyták jóvá, május elejéu. Hiányosság mutatkozik a versenykiérté- kelésnél is- Sok esetben elkésve. rendszertelenül és hiányosan értékelnek. Most raár ideje volna, hogy a gépállomás .megyei központjánál felszámolnák a hibákat, rendszeresebbé tennék a munkájukat, s több se. gítséget nyújtanának a helyi gépállomásoknak. Persze a mélykúti gépállomás vezetőségére is szól az. hogy a munkát szervezettebben, >a versenyt nyilvánosabban kel tartani.