Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-28 / 123. szám

Gyermeke luk jövője, a béke szent ügye, helytállást, fegyelmezett munkát kíván megyénk minden dolgozójától As MNDSZ kongresszus határozata Az MNDSZ'kongresszus ha; tározati javaslatát Lazányi Józsúfnét az MNDSZ Orszá­gos Központja népművelési osztályának helyettes vezető' 30 ismerteti©. A határozat leszögezi az eddigi eredményeket „ és a hiányosságokat is é© az MNDSZ feladatául tűzi ki, tudatosítsa a magyar nők között, hogy az erő és az igazság a béketábor oldalán áll, a világot átfogó béke- mozgalom naprói-napra na­gyobb győzelmeket arat. Az MNDSZ feladata az is. hogy megmagyarázza a nőknek: Az imperialisták nem nyug­szanak bele veszteségükbe, továbbra iß folytatják a nének megtévesztésének po* litikáját és hazug békeiszóla mókát hangoztatnak, de az emberiség millióiuak életét veszélyeztető kalandorvál­lalkozásokba bocsátkoznak, hogy megtartsák, sőt ki is terjesszék uralmukat. A békét meg tudjuk véde­ni. ha erősek.vagyunk. Erőnk úgy növekszik, ha Magyar- országból a vas és acél or­szágát teremtjük. Ezért kel minden magyar nőnek részi- vennio öteveß tervünk telje­sítésében. Városon és falun kapcso­sa lódjék be mind több házi­í asszony a termelésbe, tanul­janak szakmát, hódítsanak egyre újabb munkaterülete­ket. legyenek élenjárók a munkafegyelemben, a mun­ka versenyben. Az MNDSZ harcol jon azért, hogy a tszes-kben és állami gazdaságokban. gépállomá sokon mind több nő dolgoz­zék és érjenek el kiváló műn kateljesítményeket. Ismer­tette az egyénileg dolgozó parasztasszonvokkal Sztálin elv társ tanítását, hogy a falusi nők igazi egyenjogú­sága osak a termelőszövetke' zetekben valósul meg. Az MNDSZ-asszonvok mu­tassanak példát a munkák idejében való elvégzésében és alkalmazzák merészen az új szovjet módszereket.- a fejlett agrotechnikát. Küzd­jenek azért; hogy mindenki maradéktalanul teljesítse az állam iránti kötelezettségét. Az MNDSZ dolgozzék min­den erejével a falu szocialis­ta átalakulásának; a termelő­szövetkezetek felvirágzásé* nak nagy munkáján. Legyenek az MNDSZ-asz* szonyok a családban is az ötéves terv harcosai. Buz­dítsák férjüket, családjuk minden tagját fegyelmezett «•unkára. egvre magasabb eredmények elérésére. Azok a háziasszonyok, akik nem tudnak résztvenni a terme­lésben; segítsenek a dolgozó nők háztartási; gyermekne* ®elósi problémái megoldásá- ban. A nők teljes egyenjogúsága meavailósítábának érdeké­ben vonjunk be mind több nőt a tanácsok munkájába, a köziigyek intézésébe. Érezzék a nők az alkotó munka., az állami és társa­dalmi élet minden területén is az ország gazdáinak ma­gukat.. Emeljék a nők szak­mai képzettségüket, művelt­ségüket. törődjünk azzal, hogy a dolgozók iskolájá­ban.- a különböző szaktanfo­lyamokon; <'~yetemeken i* elfoglalják a nők az őket megillető helvet. Kapcso­lódjanak be a kultúrotthonok életébe; legyenek a kultúra élvezői és munkásai, a könyv tegyen lakásuk legfőbb dísze. Segítsük ötéves lerviinkós további terveink teljesítését azzal, . hogy hazaszeretetre, emberiességre neveliiilr gyer­mekeinket nem kíméljük az áldozató* tanulásukért, hogy oagytudású: művelt szak­ember váljék belőlük. Erő­sítsük a szülői munkaközös­ségeket. javítsuk meg a csa­lád é« a/, iskola együttes ne' velőmunkáját. Ezekből a szód feladatok­ból ügy tudjuk kivenni ré­szünkéi, hogy erősítjük szer­vezeteinket. Vonlunk be mozgalmunkba minden jó­szándékú. békét akaró ma­gyar nőt. Szilárdítsuk meg szervezeteink vezetését. Erő­sítsük a belső demokráciát a taggyűlések rendszeres meg­tartásával is Legyenek meg­nyilvánulásaink vonzóak, változatosak, nevelő hatá­súak. hogy oda szívesen jár­janak az asszonyok. Valósít­suk meg csoportjainkban az üzemi nődolgozók és házi­asszonyok. a termelőszövet­kezeti és egyénileg dolgozó parasztasszonyok együttmű­ködését. barátságát. Érezzék az értelmiségi asszonyok is. hogy ott. a helyük körünkben. Az MNDSZ'ben is szilárdít­hatják kapcsolataikat a dol­gozó nőkkel, az MNDSZ-ben is segíthetik a szocialista építőmunkát ismereteik ter­jesztésével. Különös gonddal vigyáz­zunk arra, hogy no vonjunk éles határt az MNDSZ és az MNDtiZ-en kívülálló asszo­nyok között. harcoljunk azért, hogy azok a nők, akik ma még nem tagjaink, be kapcsolódjanak a békemoz- gaiomba. Segítsük a béke- bizottságok alakítását és működjünk velük együtt. Adjon az MNDSZ III. kon­gresszusa új lendületet a magyar nők fejlődésének friss erői munkájukhoz. A kongresszus útmutatásait követve, munkával erősítsék hazánkat, a béke országát. Éljenek alkotmányunkban biztosított jogaikkal, legye­nek rendíthetetlen harcosai ötéves tervünknek: a népek barátságának, a békének — fejeződik be a határozat. A kongresszus a határozati javaslatot egyhangúlag el­fogadta. maid szünet követ­kezett. (MTI) Bonnban gépfegyverek és géppisztolyok fedezete alatt aláírták a békeellenes „keretszerződésit 75 A nyugati imperialista ál •amok külügyminiszterei és Adenauer hétfőn délelőtt Bonnban, a Szövetségi Ta uáes épületében a német nép és az egész békeszerető em­beriség akarata és tiitako zása ellenére, a német nép, ső: a ibonni parlament meg­kérdezés© nélkül, aláírtak minden idők egyik legsze- gyenleteeebb népellenes pak­tumát. az úgynevezett keret; szerződést és az ahhoz járuló három kiegészítő egyez­ményt. A békeellenes pak­tum aláírásának idöpon!jr (ian a bonni Szövetség: Ta­nács épületét, ötszáz Séppisz- toiyos rendőr őrizte. Az épii lei előtti park bokrai között és a közeli kapualjakban gépfegyveres rendőrasz!agok álltak készenlétben?. hogy megvédjék az áruló Ade- nauert és nyugati imperialis­ta vendégeit a német nép jogos haragjával szemben. A nyugatnémetorszagi tő- megsztrájkok é« tömegdinte tések , félreérthetetlenül ta­núsítják. hogy a német nép túlnyomó többsége a ..keret- szerződés’* fegyvers fedezel alatt történt aláírását, állam­csínynek és ennek folytán magát a ,.keretszcrződé6‘’-t törvénytelenuek és érvény- 'elennek tekinti. A „keretszerződés*’ életbe­léptetéséhez az amerikai, an­gol. francia, és nyugatnémet oarlamemtek beleegyezésére, az egyezmény ratifikálásá­ra van még szükség. Adenauer és a nyugati kül­ügyminiszterek hétfőn dél­után Párizsba repültek, ahol a tervek szerint kedden az úgynevezett európai védelmi közösségről szóló egyezményt írják alá. NyugataBîémetorszâg népe tiltakozik a keretszerződés ellen Az elméletet így hasznosítottuk gyakorlati munkánkban a Bajai Gyapjúszövetgyárban A A Rajna- és Ruhr-vidék ipari központjaiban szombaton 25.500 nehézfegyverzettel felszerelt rendőrt helyeztek rigdókészült- ségbe. A rendőrök parancsot kaptak a ,,keretszerződés" elleni tömegakeiők könyörtelen elfojtá. Sára. Ennek .ellenére vasárnap Essenben a nyugatnémet ifjú­ság több mint tízezer képviselő­je tiltakozott a „keretszerződés” aláírása és Adenauer áruló po. 'itikája ellen. Az Essen főterén tartott nagy­gyűlésen egyhangúan elfogadott határozat hangsúlyozza, hogy Nyugat-Némeiország ifjúsága a keretszerződés törvénytelen aláírása után kettőzött erővel tovább küzd a népeljenes AdPn- auer-kormány eltávolításáért, Németország egyesítéséért és- egész Németországgal kötendő. békeszerződés kivívásáért. A dortmundi üzemek 80.000 munkása és értelmiségi dolgozó­ja szombaton délelőtt 11 órakor •etette a munkát és nagygyűlé­sen követelte a keretszerződés elvetését, az áruió Adenauer- kormány azonnali lemondását, A bajorországi Erlangenben, Re- gensburgban és Bambergben 48.000, Kiéiben 15.000 ember tüntetett a keretszerződés alá­írása ellen. Hannoverben szom­baton a Hanomag Müvek 3000 dolgozója kezdett figyetmezSítő sztrájkot. Szombaton Bonnban figyelmeztető sztrájkkal tilta­koztak a keretszerződés ellen a Városi Közlekedési Vállalat dol­gozót. A figyelmeztető sztrájk következtében Bonnban másfél- óráig. szünetelt a villamos- cs autóbuszközlekedés. Bajai Gyapjúszövet- gyar.ban az elmúlt év őszén a termelés knaulciébcn megtorpanás mutatkozott. tlianyzott a termelékenység lendítő ereje. Az üzemi párt• bizottság a hiba ereaojét azonnal felfedte u politikai, az eiméleti képzés hiányos­ságaiban. Az elmélet nem ér­vényesült a gyakorlatban. Ez eredményezte például, hogy a fonódat üzemrészig terme­lésében mén az elért eredmé­nyeket sem tudta tartani. A politikai elméleti oktatás hiá­nyán túli mc a mutatkozott üzemünkben a hiányosság a szakmai továbbképzésben, a szakmunkás- és a művezető- képző tanfolyamok lazasá­gaiban is. Az üzemi pártszervezet fel­ismerve ezt a hiányosságot, irányt vett kiküszöbölésére. Átszervezte a politikai isko­lákat. a szakmai továbbkép zést és rendszeressé tette a szakmunkás- és művezető- képző tanfolyamokat. Felelős vezetőket áhított az iskolák élére. Az előadókat bevonta az előzetes tájékoztatásba. A szaktanfolyamokat politikai- elméleti képzéssel támasztot­tuk alá. Arra vettük az irányt, hogy dolgozóink saját munkájukon keresztül érezzék és lássák a marxista, leninis ta tanítások igazságait és eredményeit. Iskoláinkon ke­resztül támulattimk a terme­lékenység növelésének gya­korlati módszereire, azok mérőszámaira. A művezető-tanfolyam hall­gatói előtt a tanfolyam meg­kezdésekor. megismertettük a géphatásfokot. A géphatásfok? a prémiumoknak egyik fon­tos tényezője, de ezen tűimé­it öle g megismertettük velük a termelés-gépóra fogalmát. Dolgozóink elméleti és szak­mai továbbképzése rövid időn helül meamutatkozott az ered­ményekben. A fejlődő mii' hely elszámolás ok, _ üzemre! szűk munkamenetére kiszá­mított termelékenységi mu­tatók mind ösztönző hatással bírtak az újabb és újabb ered­mények elérésében. Műveze­tőink ma már nem engedik, hogy az egyes munkamene- ,ekben a szükségesnél több munkaerő, vagy a gépráfor­dítások rontsák mérőszámai kát. M ás vonalon is megmutat­kozik üzemünkben az almáiét gyakorlási alkalmazá­sa. Szüvödénkben emelkedett a péphatásfok. A gépek ter­melékenysége munkaerömeg­takarítást eredményezett. A felszabaduló munkaerővel si­került a tervszerű megelőző karbantartást, a generálozást alaposabbá, gyorsabbá tenni. Ezen keresztül termelékenysé­günk mennyiségi és minőségi emelkedése máris meOmutat- ko zik. j , De nézzük és vusOahuk üzemünk fonodájának az el­Heinemann és Helene ff easel felhívása a háborús heretssersőtléssel szembeni ellenállásra Heinemann volt bonni belügy­miniszter (Kereszténydemokrata Unió) és Helene Wesse’, a Centrum Párt szövetségi gyűlési képviselője szombaton égy düs­seldorfi nagygyűlésen ellenállás­ra hívta fel Nyugat-Neme»or­szág lakosságát a háborús ke­retszerződés megvalósítása ellen. „Németország egységét csu­pán össznémet választások útján lehet helyreállítani — állapítot­ta meg Helene We$sel — Né­metország újraegyesítését a Szovjetunió javaslatai alapján kell végrehajtani. Minden német­nek elsőrendű fontosságú é3 döntő célként kell kitűznie ma­ga elé Németország egységének kérdését” (MTI) múlt év őszén egyre hanyatló eredményeivel szemben, mos­tani emelkedését, uzt. hogy üzemrészlegeink első helyérv került. Mi eredményezte ezt a, minőségi változást? A fonoda tervteljesítésc-■ nek az elmúlt évben gátlója volta szervezetlenséd. Az elő­re nem látás, de legfőképpen a gépek helytelen kihasználá­sa. Az elmélet mutatott rá dolgozóink előtt, hogy a he­lyes' dé pki használás, az anyagkihoza tol rendszeressé tétele a fejlődés útja. Üzem- részlegünk ezen a felismeré­sen jutott el ahhoz, hogy a jbbb munkaszervezéssel az el­méletek gyakorlattal vau összekapcsolásával nemcsak mennyiségi, de mniőségi vál­tozást is cl tudott érni és tervét túl te'jas Hétté, A mű­vezetők mellett, a művezető- tanfolyamon résztvevő dot' aozók soraiból Mikos,ovid Katalin. Szalai Eszter, Pultét Márta sztahanovisták tettek■ Az elméletnek a gyakorlatba való átültetésével és arínak érvényre juttatásával érték cl a dolgozók számára ory büszke kitüntetést. Adú-m István, oki csak egy ideig vdt részt a niűvezetőképzö tanfolyamon, de onnan önkényesen láma radt. nem tudta, tartani a fejlődés folyamatát, nem tudta biztosítani a termelé­kenységet, minőségi mun­kája az üzemrész állatios ter­melését rontotta. úgyhogy beosztásából le is kellett vál­tani. Dolgozóinkat politikai .is­koláinkon közelebb vittük «» előttünk álló feladatok meg" értéséhez és ezen keresztül anyak megoldásához. A szó cialista bérezés vizsgálata kö­zelebb vitte tanfolyamaink haUaatóit a kollektív munka- szellemhez. Így például cso­mózó üzemrészünkben sta­tisztikai norma volt bérezé­sünk alapja. Ennek ti'lenére, noha az itt dolgozók teljes-i- tése kimagasló volt. a terjr teljesítéssel mégis akadá­ly ózták a vdni/oló üzemrész munkájút. A csomózó mű- helyrész pártaktívái Majo> Sándorné, Sólymos Istvánná belátták a normák tarthatat­lanságát és ma már normá­juk újbóli rendezésével, meg­közelítve a ványolók munka- teljesítését. túlteljesítik ter­vüket. Az üzem dolgozóinak nagy többsége úgy a politikai, mint a szakmai oldalasba* résztvesz. Az elmélet és <• gyakorlat efmb ekovácsol ás a így eredményezte, hogy a Bajai, Gyapjuseövetgyár az 1952-es első tervnegyedévben az ország gukniuinari váMa' tatainak utolsó helyéről a maradik helyre került. Tavaszi József, a Bajai G y a pjv sző v dg y ár üzem i pártbizottságának titkára, Megjelent a „Társadalmi Szemle májusi száma A ».Társadalmi Szemle* most megjelent májusi szá­mának vezércikke: '„Sztálin szava — új erőforrás a béke- harcban.’* Sztálin elvtárs áA békéért*’ című háború utam beszédeiből és nyilatkozabú- hól összeállított gyűjtemé­nyes kötetéről Szántó Rezső elvtárs ír a lapban. Ä moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet jelentő­ségével és eredménveivel fog­lalkozik Háy László elvtárs cikke. Csatár i György elvtárs ,;A műszaki munkanormá' ról” című cikkében a minisz­tertanács áprilisban hozott határozatának .jelentőségét és az ezzel kapcsolatos fel­adatokat tárgyalja. Teljes terjedelmében közli a folyó­irat a Pravda április 7-J számában megjelent, nagyje­lentőségű cikkét í.A dráma- irodalom elmaradásának le- küzdéséről1’.

Next

/
Thumbnails
Contents