Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-27 / 122. szám

moU kormányának, valamint Nagy-BrJtannia és Francia- ország kormányának, hogy közösen vitassák meg eze­ket a kérdéseket és akadá­lyozzák meg a további hu. zavonát ebben az ügyben. Ezeknek a kérdéseknek továb­bi jegyzékváltás útján va;ó meg­vizsgálása csaK megnehezítheti a megyegyezést és nem vezet­het otyan eredményekre, amilye­neket közvetlen tárgyalásokon ti lehet érni. Ha a német béke­szerződés és Németország egye­sítése kérdésének megoldása tovább halasztják, ez feltéileuü jogos elégedetlenséget kelt a német népben, nem is beszélve arról, hogy az ügy ilyen elhú­zása ellentmond Németország és a szomszédos államok normá­lis és tartós kapcsolatai megte- temtéiének és az általános béka megszilárdításának. A szovjet kormány ezzel kapcsolatban ab­ból indul ki, hogy a német béke. szerződés kidolgozása terén mind a Szovjetunió kormányát, mind pedig az Egyesült Alantok Nagy-Britannia és Franciaország kormányát a potsdami egyez­mény határozatai fogják vezé­relni, különösen Németország lia! árainak kérdésében, amin- erre a szovjet kormány mái rámutatott április 9-i jegyzéké­ben. Ami az Össznémet kor­mányt és hatáskörét illeti, természete1, hogy ezt a kor' mányi i« a potsdami hatá­rozatoknak, a békeszerződés megkötése utau pedig a bé­keszerződés határozatainak ked vezetniük, ameiv szer­ződésnek az európai tartós béke megeremté-ét kell szol­gálnia- Ezzel kapcsolatban a szovjet kormány továbbra is a német nép elvitathatat­lan tógának tartja, hogy az ország védelméhez szükséges saját nemzeti fegyveres erők­kel rendelkezzék, mert anél­kül az össznémet. kormány hatáskörének kérdését nem lehet igazságos és méltó mó­don megoldani. A szovjet kormány, amikor javasolja, hogy haiadékta. latiul kezdjenek közvetlen tárgyasokat Németország békeszerződéséről és az össz­német kormány megalakítá­sáról, azt is figyelembe veszi, hogy Németország egyik vagy má­sik részének más államok kor­mányával kötött külön egyez­ményei semilyen kötelezett­séget fllem rónak az üsszné- met kormányra és hogy az össznémet kormány — mi­ntán aláírta a békeszerző­dést — rendelkezni fog min­den olyan joggal, amilyen­nel más független, szuverén államok kormánya rendelke­zik. A Szovjetunió külügyminiszté­riuma hasonló jegyzéket inté­zett Nagy-Brüannla és Francia ország nagykÖVctségéhez is. A földművelésügyi minisztérium és az állami gazdaságok és erdők minisztériumának közleménye Az elmúlt napok hideg idő­iá rása következtében az of- ?zág egyes területein a veté* „e.k több-kevesebb fagykárt szenved'ek. Főleg a kerti veteménvek és a kapások sínylették meg a hideget, a gabonafélékben azonban a fagy nem okozott különö­sebb kárt. I- *~ Ahol kárt szenvedett a nö­vényzet, mindenütt arra kell törekedni, hogy a vetéseket helyreállítsák. Seholsem en­gedhető meg a vetések meg* gOndólatlau kikapálása, vagy különösen kiszárítása, liánom Rz elpusztult, növények mi­előbbi pótlásáról* vagy helyreállító vetésekről kell gondoskodni. Emellett a Ipg- Fontosabb feladat a növények erőteljes fejlődése érdeké* ben a növényápolás meg­gyorsítása. Különösen nagy gondot kell fordítani a kárt szen­vedett kukorica vetések hely­rehozására A kukorica le­velének elfagyása általában uem jelenti a növénv elpusa tolását. Ezért mind az erő­sebben; miud a kisebb mér* lékben károsodott kukorica- földeken ha Ind ék ta] a mii meg kel kezdeni a kapálást, hogy ezzel a növények fejlődését elősegítsük. A foltokban je­lentkező hiányokat minél előbb kiegészítő vetéssé' kell pótolni. A kukorica ú ira veté­sére csak ott van szükség, almi S—'7 nap múlva, kétség­telenül megállanftlintó a nö­vényzet tetje9 pusztulása. A gyapotvetéseknél, améuy- uyiben a fagy a növényzetet megritkította, de a sorokban méterenként, legalább 3 nö­vény maradt, niucs szükség másra, mint a lehető leg­gyorsabb és leggondosabb kapálásra. Ha a táblán fol­tokban nagyobb kifagyás van, akkor ezekre a helyekre a sűrűbb, elsősorban a még ügyeletien részekről gyapot­növényeket. kell átpalántáz- ni, vagy ha ez nem lehetsé­ges, a hiányt, vetéssel kell pó­tolni. A burgoniKU bármilyen, ál­lapotban van a földfeíétti ré­sze, általában kihalt és jó termést hoz. Ezért a kárt szenvedet1 burgonvaterülete- ket haladéktalanul meg kell kapálni és az új hajtások ki­fejlődése után kell töltöget ni. A dohányt minden esetben kapálni kell és ha néhány fláp múlva kétségtelenül megállapítható a kár, pnhur tázás«al kell a biánvt pótol­ni. Ezért különös figyelem­mel kell a gazdaságokban a meglévő palántákat gondoz­ni. Napraforgó-, bab-» szója­bab- és ricinusvetéseknél erő- ritku.ás vagy teljes kifa gyáe esetén azonnal végre kell hajtani a növények új" ravetését. Az úiravetést ál­talában az eredeti vetés so­rai mfellelt, helyes végezni. A paradicsomnál, papri­kánál és más zöldségféléknél a fagyok miatt elpusztult növényeket mindenütt mi­nél előbb :i szokásos módon új palántákkal. uborkánál, dinnyénél pedig áztatott vetőmaggal történő vetés­sel kell pótolni. Ahol nem állna elegendő palánta ren­delkezésre. feltétlenül ha­lves még kékőbbi ültetésre is új palántákat nevelni A szőlőkben és n gyiimöl* esősökben elsősorban is a soroukö vetkező permetezé­sekre és a növényápolásra keil gondot fordítani. A sző­lőkben kisebb kár esetén a fagyott hajtásvégeket a fürt- kezdemények fellelt el lehet távolítani és a felesleges, nem termő hajtásokat is le­het metszeni. Nagyobb kár estén, termelőszövetkezetek a járási tanács, állami gazda­ságok az illetékes tröszt, egyénileg dolgozó parasztok pedig a községi tanács en­gedő'vével végrehajthatják a szőlő teljes visszametszé sót. Pótlólagos és helyreállító vetésekhez, elsősorban a gazdaságokban lévő készlet­ből. szerződése« növényeknél pedig a szerződtető vállala­tok útján kell beszerezni n vetőmagot. A helm tanácsok a minisztériumok utasításai­nak megfelelően *eaitsék elő a szükséges vetőmag .leg­gyorsabb kél list' »reszdlli'á­sőt. A károsodott területeken a növények fejlődését fejtrá­gyaként alkalmazott műtrá­gyázással is helyes elősegíte­ni. Ezért a kapósnövények­nél p fészek* és a fej'rágyó* zási is fokozni kell. A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének Ili. kongresszusának tanácskozásai Az MNDSZ III. kongres­szusának előestéjén, pénte­ken délután nagygyűlést tar­tottak a Kossuth Lajos-tc- ren, ahol Vajdai Lajosüé. az MNDSZ budapesti szerveze­tének titkára üdvözölte a megjelenteket. A megnyitó után I «s« Istváuné, az MNDSZ főtitkára mondott beszédet. A kongresszus szombaton reggel az országgyűlés fer iDzített üléstermében kez­dődött meg. Erdei Lászlóné, az MNDSZ főtilkárbelyetiese nyitotta meg a kongresszus tanácskozását. Javaslatot tett a kongresszus elnöksé­gére és napirendiére. A ja­vaslatok elfogadása után Vass Istvánná elvtársnő, az MNDSZ íőtlkára 1 ártotta meg beszámolóiét. Beszéde elején a .nemzetközi béke- mozgalom néhány kérdésé­vel foglalkozva áttért a nők szerepére a nemzetközi bé­ke mozgalomban. Megemlí­tette, hogy a nemzetközi bő- kemozgalom nagyszerű ered­ménye az is. hogy a nők — köztük a gyarmati országok rabszolga sorsba nyomorított sszonyai, — a békéi a hn:a* dás harcosaivá váltak. A bé­kéért folytatott, harcból de­rekasan kivették részüket a magyar nők is. Beszámolója további ré­szében Vass Islyáuité elv- társnő a-/ MNDSZ munkájá­val es feladatával foglalko­zóit. Rámutatott az MNDSZ fej ődésére és a politikai ne* velőmuiika eredményeire. Ennek egyik nagyszerű meg­nyilvánulása volt, az a sze­rető, testvéri együttérzés, amellyel gyiiitést rendeztek a koreai nép megsegítésére. A továbbiakban fejtegette azokat a feladatokat, ame­lyeket a magvar asszonyok­nak meg kel) oklauiok. Vass elvtársnő beszéde után Hidas István elv társ, a Politikai Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizottság titká­ra szólalt - fel. Hidas elvtárs bevezető szavaiban méltatta azokat az elévülhetetlen érde­meket. amelyeket a magyar nők szereztek hazánk uj.iá" éni'ése területén Gvors fej­lődésünkben. néni demokrá­ciánk megszilárdulásában hatalmas szerene van a ma­gva- nők növekvő öntudatá­nak. a párthoz, a néphez Való hűségüknek. Hidas elv­társ a továbbiakban váz-óba azt a segítséget,' amelyben a magyar nők államunktól ré­szesülnek. Ilyenek: bölcső­dék., napköziotthonok, óvo­dák. De pártunk kész arra,’ hogy még több segítséget ad­jon a magyar noktlek. hogy továbbra is teljes evővel küzdjön a nők egyen.iogúsá- aanak megvalósításáért, min­denfajta maradi, vagy ellen­séges nézettel szemben. Hidas elvtárs beszéde után a kongresszus üdvözlése és a felszólalások következtek A szovjet uőküldöttség ve­zetője» Olga Álekszandrov- na Hvailebnova felszólalásá­ban hangoztatta. hogy a szovjet uők ezután is erőú­tik kapcsolataikat, a népi de­mokratikus Magyarország assszouvaivak A beszéd el­hangzása után a, szovjet nő’ küldöttsé» átadta a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottsá­gának ajándékát. Utána a kínai és olasz nők átadták ajándékukat a magvar asz- szonvoknak. Ezt követően paraszt-asszonyok és értelmi­ségi nők beszéltek a megvál­tozott életükről. A, kongresszus további, me­netéről legközelebb számo­lunk be. A A^giguzdasítgi Tniisk'i Imíarozata a fagyit árak helyrehozásáról A földművelésügyi minisz­er. valamiül ,az állami gaz­daságok cs erdők miiihztt- rébek jelentése a.apján a Népgazdasági Tanáes 195::. május 24-én határozatot ho­zott a fagykárok kiküszöbö­lésére. A földművelésügyi szervek, a tanácsok, a termeltető vu." äla'ok és a tudományos szakemberek helyszíni Viz»- gá.atai alapján u Népgazdu- iági Tanács megállapította, uogy egyes kehieken u -veté­sek több-kevesebb fagykárt szenvedtek, de n henger­es inkarnuinggabonafc ék­ben számba jövő kár nem cselt: az eggéb növényekben esett károk pedig jó agro- iechnikávtíl és szorgalmas munkával kiküszöbölhetők és azokat feltétlenül ki is kell küszöbölni. A Meteoro- ógiai Intézet, gyors és meg­bízható jelzései alapján ígcü sok helyen már megelőző in­tézkedésekkel ciciét vették a nagyobb károknak. Emellett az a Erűi gazdaságok, termelő­szövetkezetek és a doigozó parasztság nagy része önte­vékenyen védekezett a fagy- ár ellen és ;í ió termés biz­tosítása érdekében megkezd­te a károk helyrehozását. A Népgazdasági Tabacs cl- reiHlehe, Uogy az a. Mini gazdaságok• a termelöszö* vetkezetek és tíz eggéni gaz­dálkodók egyaránt kötelesek ct fagykárokat kikiiszöbö ni és a jó termést szórtak inas munkával és fejlett agrotechnikával biztosító,- ni. A jó termés legfőbb biztosítéka: — a növény ápolási munkálatoknak idő ben és rendben történő el végzése A földművelésügyi minisztérium és az állami g'hdasügok és erdők tttinisz tériinnának a nápilapik szmnbatj) május 2ki számú ban közzétett közleményében foglait tanácsok betartása nemeseik az állami oazdasá gokra és termelöszövetkeze- tckre< hanem az egyénileg gazdálkodókra is kőtelező, A földművelésügyi miniszter rövidesen még további részle' tes agrotechnikai utasításo­kat ie ad ki. A pótvetések és uira veté­sek vetőinagsiükséaletét el sősorban a termelők kötele sete biztosítani. Emellett azonban a Népgazdasági Ta­nács a szükséghez képest az á'lömi készletekből is segít- ségot nvnit rt gazdálkodók ttak. Elrendelte, hogy a szerződéses termelést irányí­tó minisztériumoknak « ter meltelő vállalatok útján díj­talanul a termelők rendelke­zésére kell bocsátani, a fagy­kárt szenvedett szerződéses növények pót-, illetve újra- vetéséhez szükséges vetőmül)- rakat. A termeltető vállala­tok a ayapolmagvaküt má­jus 27-ig_ az egyéb magva­kat pedig ié»:us 2‘ia küte e* sek a termelőkhöz kiszállíta­ni. Ezen túlmenő'eg a ter­melőszövetkezetek és az egyé­nile<r gazdálkodók részére nanrafotaó-vetamaaot is kell adni az állami készletekből kg-ként 1 forintos áron. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kukori* cnvetőmagot is kaphatnak- A fagykárok kiküszöbölésé* liev, és a növényápo'úsl muir hálátok megszervezéséhez a hétíi tanä&ok "(Dánok mesi- stemcnő irányítást és septt- Scpct a termelőknek A fagyktírt szenvedett szőlők további keselése 1. A cseresapokból eredő ermóhajtások közül a felső­ket. amennyiben azok nem teljesén fagytak el, z—2 vi.á- gos szemre, az alsót pedig gy világos sít tuée vágjuk vissza. Ezzel az eljárással egyrészt meg termést Is érünk el. másrészt az égi­szemre visszavágott hajtás­ból eredő vesszővel a jövő évi termöesaonak meghagy- lia'ó vesszőt biztosítjuk. 2. A/, Ugar- és a biztosító- csapokból eredő hajtásokat. —tekintettel arra, hogy az erős trágyázás következté­ben az egy méter vagy 1.20 m. hosszúságot is elérték « a fagy kártétele a hajtás végéből kb 30-10 curt pus»- Ütött el — meghagyjuk. mert ezzel biztosítjuk, hogy a 60— 70 cm magasságban elhelyez kedő rügyek fakadnak ki és hoznak honalihuitáít. míg az alsó szemek alva marad­nak s ezzel a jövő évi lenn3* csapokat tudjuk biztosítani. Az előtörő hónal.ihajtások* ból a legfelső' meghagyjuk. « többit egv levélre, csípjük vissza, hogy az asszimilációt a uövénv számára biztosít síik. s ezen keresztül elősegít­sük a vessző- és rügyek tö­kéletes beérósét. 3. A tőkéiéiből kiuő't sí mahajtásokat, altkor is ha azok termést nem hoztak, de teljesen elfogyva nincsenek» hagyjuk érintetlenül, ha azo­kon legalább «0-70 cm ép rész maradt. A gyengébb és feleslegesnek muta'kozó tő kefejhajtásokftt tőből távo­lítsuk ©1 s ezzel egyúttal a zöldválogatást, is elvégezzük. A züldválogatás és vissza- metszés mérvéut azonban mindenkor a szenvedett kár nagysága szabin meg. 4. A fagykárt szenvedett szálveeszőkön lévő hajtáso­kat ugyancsak két világos szemre metsszük vissza, ha azok teljesen el nem fagy. tak. Teljes elfagyás ese'éu sem vágjuk vis*za a szál- vesszőt. mert azokou rend­szerint alvó rügyek is ma­radtak, melyeknek kifakadó.- sa én terméshozása még va- lószíuű. Ugyanez, vonatko­zik a hosszúcsapos művelés­ben részesített, szőlőfajtákra íj. Tehát azokról a tőkékről, melyeken az összes züldré" s/.ek teljesen lefagytak « az ulaprügyek 3em cgészségc- i'k. az el fagyott hajtásokat távolítsuk ék. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a teljes elfagyás megállapítá­sánál. jisgv körűitekiüléssel járjanak el. Az így me.rmetszett sző­lőkben. továbbá a khebb fa­gyási szenvedett; szőlőkben a 0.75 százalékos bordódévá», permetezést, tovább folytas­suk. gondo' fordítsunk a ta­laj művelésre, gyomtalanítás­ra, hogy a szőlő regeneráló­dását ezzel is elősegítsük. A gyengébb talaierejü sző­lőkben is a zöldmetszéseket a fent leírt módon kell végre­hajtani Itt. azonbau a rö- videtbl'e uő't és fagykárt szenvedett ugarhajtásokat vágjuk vissza egy világos szemre. lioSv az abból ere­dő hajtást, jövőre lermőesap* nak hagyhassuk meg. Tekintettel arra. hogy gyű]] mölesöseinkel számba vehet» fagykár nem érte, gyümölcs­termelésünkben igyekezzünk i arra. hogy a védekező per metezéseket — jelenleg a IE arzénes permetezést — meg-j felelő időben és szerrel a lógd nagyobb gonddal végezzük cl. Nagy súlyt helyezzünk! gyümölcsöseink kel'fi időbeni elvégzendő talaimuukáira is. Tartsuk szem előtt, hogy a szőlőinkben bekövétkeze't fagykárt gyümölcsöseink termésének telifs megtartá­sával tudjuk nólo'ni. Csecset ka János

Next

/
Thumbnails
Contents