Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-25 / 96. szám
9 BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításáról és munkafegyelmének megerősítéséről. — A Kiskunfélegyházi Középnehéz Vasszerkezeli Gyár dolgo. zói harco nak a második negyedévi terv teljesítéséért. AZ MDP BACSKISKUNMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG A A AK LAPJA VII. évfolyam, 96. szám Arn SO fillér 1952. április 25, péntek Fejlesszük állatállományunkat Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló miuisztertauácsi határozat megjelöli a fejlesz tés országos feladatait és előírja azt is, hogy a megyék' nek, járásoknak, különösen pedig a községeknek heiyi állattenyésztési terveket kell készíteni. A határozat megyei tanácsunk elé azt a feladatot tűzte, hogy az országos terv szétbontásával a ránk eső fejlesztési feladatokat alaposan dolgozza ki, megyei tártaié- kainkat tárja fel és tegye meg mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel a helyi állattenyésztést fejleszteni lehet. Megyénk a feladat végre- hajtásaképen tervet készített, ame yben olyan célokat tűztünk magunk e.é, amelyeket minden erőnk mozgósításával, kemény munkával meg lehet valósítani. Ha most megyénk állattenyésztési helyzetét vizsgáljuk az elmúlt év terv teljesítése tükrében, akkor meg kell állapítanunk, hogy szarvasmarha fejlesztésünk vonalán 78.9, sertósvonalou 84.3, lótenyésztésünk vonalán 86-2 és juhtenyésztésünknél 89.3 százalékban teljesítettük tervünket. Ha összehasonliu juk az 1951. évi és az 1952. évi állatszámlálás ad3tait, akkor megállapíthatjuk, hogy hol emelkedett, állatlétszá* műnk és hol történt visszaesés. A két állatszámláiási adat összehasonlítása felszínre hozta azt, hogy az állattenyésztési terv kiindulási számai nem voltak pontosan megállapíthatók, csak félté, teles számok voltak. De az összehasonlítás azt is a n^P' világra hozta, hogy például a sertéseknél 39 ezer darab hiány mutatkozik. Ebben a számban nagy százalékban benne van a letagadás, de ijesztő mértékben a feketevágások száma is. Dolgozó parasztságunk nem mindenütt vallotta be pontosan állatállományát Félegyházán például a bevallás után pót. bevallást eszközöltek, amikor is a sertések száma 7.4 szá' ralékkal, a szarvasmarháké 4.7 százalékkal, a juhoké pedig 9.5 százalékkal több volt. Ha a lemaradás döntő okát keressük, akkor meg kell állapítani. hogy tanácsaink nem, fog*lalkoztak olyan mértékben az állattenyésztési terv támogatásával, mint amilyen döntő jelentősége az állattenyésztési tervnek van. Az ötéves terv áliattenyész. tésünk gyors fejlesztését tűzte célul. Állatállományunkat minőségileg is kell fejleszteni. Országos viszonylatban a tehenenkénti tejhozamot 20 százalékkal, a hízott sertések váoósúlyának átlagát 18 százalékkai-, a gyapjufonaiat pedig 15 százatékka-i emeljük. Megyénkben a kellő ellenőr, zés hiánya miatt az ellenség kártevése hátráltatta az áh lattenyésztés fejlődését. Igen elszaporodtak a feketevágások. Különösen sertéseknél, de borjuknál is. Tanácsaink elfelejtették azt, hogy az állattenyésztés fejlesztésével lehetséges azt. az eredményt to. vábbfokozni, amit a hús-, zsírjegy megszüntetésével elértünk. Ehhez szükséges azonban, hogy minden termelőszövetkezet, minden község teljesítse ádattenyésztési tervét. A terv teljesítése harc- árán érhető el. Ezt a harcot a községi tanácsoknak kel ii-ányítaniok. A pártszervezetek mozgósítsák a tömeg- szervezeteket, segítsék a ta n ácsokat. Döntő- hogy az állattenyésztés számára a takarmányba zist megteremtsük. A takar- ciánybázis megteremtésének egyik fontos forrása a másodvetésű növény zk termelése, Ezen a téren megyémeben tavaly szép eredményt értünk el. Túlteljesítettük tervünketA sílózási tervek végrehajtásában azonban elmarad tunk. Megyénk dolgozó parasztsága eddig még nem sí- íózott. A 112 község közül most első ízben 82 Községben létesült síló. 114 tszcs a siló záson keresztül erősíti takar- mánybázisát. Tervünké' azonban csak felében tudtul teljesíteni. A legelők szabályozása i‘ segítség a dolgozó parasztságnak. A karbantartást ugyan elvégezték, de nem mindenütt jelölték ki láthat,» módon a szakaszokat. Most ezeknek a kijelölése van folyamatban. A tanácsok ellet' őrizzék a szakaszos legeltetést A termelőszövetkezetek ve zetőségének harci feladata le gyen, hogy küzdjön minden szál takarmány idejében való betakarításáért. A takarmányt jól tárolják és okszerűen használják fel. Ezen a téren még igen sok -a kívánnivaló. Tszcs-mk egy részénél kint hagyták a takar, mányt, másutt pedig nem szakszerűen tárolták és nem okszerűen használták fel. így igen gyakran a szaporulat növekedését nem tudták biztosítani. Ez pedig odavezetett, hogy terménybeadási kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni. Kendkívül fontos, hogy dolgozó parasztságunk már most a tavaszi vetések idején ta, karmányvetéseken keresztül biztosítsa az állatállomáay fejlesztéséhez szükséges taFelsőszentiván versenyre hívta a megye valamennyi községét, hogy májas 3-ig befejezik a vetést A Pest megyével folyó verseny ütemének fokozására párosversenyre lepett Bácsbokoddal A jó termés legfőbb feltétele, hogy a tavaszi talajmüvelést és a vetést minél korábban és helyes agrotechnikával végezzük. Megyénk minden talpalatnyi földjén alkalmazzuk az alapvető agrotechnikai szabályokat. Ezek az agrotechnikai eljárások a világ élenjáró mezőgazdaságában, a szovjet mezőgazdaságban kitünően beMegteremtik a be A község dolgozó parasztjai tudják, hogy a tavaszi munka öléves tervünk harmadik évének egyik legfontosabb szakasza. Ezért április 23-án a feisö- Szeniiváni tanácsteremben mintegy 50 élenjáró dolgozó paraszt, továbbá a mezőgazda- sági állandó bizottság tagja: gyűlést tartottam, amelyen elhatározták, hogy a mezőgazda- sági verseny sikerének biztosítására, továbbá, hogy megteremtsék a bő termés feltételeit, kihívták versenyre a megye összes községeit, A verseny feltételeiben többek között Feisőszemiván dolgozó parasztsága vállalta, hogy május 5-ig a községben minden talpalatnyi térülőiét megművelnek és bevetnek. Vállalták, hogy a község vetéstervét az előirányzatnak megfelelően május 5-ig 100 százalékban teljesíti. A vetés május 5-i elvégzése érdekében az élenjáró dolgozó parasztok a párt segítségével és a helyi tanáccsal karöltve ösz- sZefognak, hogy az elmaradottak munkáját elősegítsék. Megindul a dolgozók párosversenye A gyűlésen, hogy a tavaszi munkáknak még nagyobb lendületet adjanak, a dolgozó parasztok kihívták egymást párosversenyre. Győrök István kihívta Kozseny Józsefet, hogy május 1-ig elvégzi a vetést. Mamuzics Adám vájtak és megleremtették a korszerű, bötermésü gazdálkodás alapjait. Felsöszentiván község az elmúlt évben a mezőgazdasági munkák jó, időbeni végrehajtásával a begyűjtési versenyben megyei viszonylatban november 7-re a hatodik helyre küzdötte fel magát A jó munkáért a községet 15 ezer forinttal jutalmazták. termés feltételeit Turcsányi Andrással lépett hasonló versenyre Gyukity Márk délszláv dolgozó paraszt, hogy erősítse Titóval szemben országunk határán a béketábor erejét, Bogiácsi Andrást hívta ki egészévi versenyre. Hasonló párosversenyszerződést kötött Borsodi János, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke Kubina Jánossal. Varga Imre Győrök Istvánnal és Kozseny Jánossal lépett versenyre, hogy május 1- re teljesíti vetéstervét. Brisz. tlczki Józsefné Vörös Míhályné- val kötött egészévi versenyt. Bácsbokodot is kihívják A gyűlés után, hogy megyénk Pest megyével való versenyében jó helyezést biztosítsanak, a felsöszentlváni dolgozók küldöttsége átment Bács. bokodra, ahol versenyre híviák a szomszéd község dojgo- zóit. Bácsbokodra ment át Szegedi Imre párttitkár, Borsod» János, a mezőgazdasági bizottság e.nöke, Bnsztriczki Józsefné az MNDSZ részéről, Deli Antal isz-elnök és Boglacsik András dolgozó paraszt, a versenybizottság elnöke. Bácsbokodon szerda délután a feisöszenti vájni küldöttség versenyre hívta ki Bácsbokod dolgozó parasztjait. A versenyfeltételek között szerepel, hogy a termésá'.lagoka: a szovjet agrotechnikai eljárások segítségével emelik. Búzánál 10 mázsára, kukoricánál 25 mázsára, burgo. nyánál 65 mázsára, cukorrépánál 160 mázsára, nap. raforgónál 8 mázsára, gyapotnál 7.5 mázsára lucerna-szénában 19.2 mázsára - kataszfrálls holdanként. A magasabb termésátlagok elérése érdekében nemcsak május 5-ig elvégzik a vetést, hanem vállalják, hogy a termelőszövetkezetek és az élenjáró dolgozó parasztok bevonásával a kukoricát és a napraforgót virágzása idején három, szór pótbeporozzák. A kapásokat négyszer-ötször megkapálják. A korai növények ápolását, valamint a cukorrépa sara- bolását május 5.ig- végzik el. A konyhakerti növények ápolását május hó 10-ig, a gyapotét május 15-ig teljesítik. A növényápolásnál Is szeleskörben alkalmazzák a szovjet élenjáró agrotechnika eljárásait és újításait. (Ekekapák, stb.) A tavaszi munkák elvégzésében Felsöszentiván példát mutat. De Bácsbokod is, amely fogadta Felsöszentiván verseny- felhívását és csatlakozott a tavaszi munkák minéielőbbi elvégzéséért indüott mozgalomhoz. Harcoljunk a magasabb termésért Megyénk községei! Csatlakozzatok Felsöszentiván kezde. ményezéséhez! Fejezzétek be május 5-ig a vetést! Mustas- satok példát a tavassá munkák elvégzésében, teremtsétek meg a bö termés előfeltételeit! Falusi pártszervezeteink legyenek e mozgalom végrehajtásának motorjai. Népnevelőink magyarázzák meg mindenütt, miért sürgős a munka, miért kell gondosan végezni a növényápolás minden apró mozza natát. Harcoljunk keményen minden ellenséges próbálkozás sál szemben! Népnevelőink lelkesítsék dolgozó parasztságunkat, mező- gazdaságunk összes dolgozóit minden eddiginél jobb, sikeresebb munkára és az eredmény a termés ezer és ezer, millió és miüió mázsájában mutatkozik majd meg a betakarí- láskor. karmánybázist. Megyénk területén lemaradás tapasztalható a vöröshere és lucerna vetésénél. Éppen ezért dolgozó parasztságunk most, am5 kor itt az ideje, sür&ősen hózza be ezen a téren a lemaradást. teljesítse a tervet a vöröshere és lucerna elvetésével is. Igen fontos a szovjet álla t tény ész t ők m ód szerének alkalmazása. Megyénkben 39 tszcs.nél már bevezették a napi háromszori fejest. A tompái Szabadságnál a négy* szerit. Ez azonban termelő- szövetkezeteink alig egyötödénél történt. Madarason a fejési átlag a háromszori fe- jés következtében 3.9 literről 11.1 literre emelkedett. Egyedi takarmányozást a szövet* kezetek 18 százalékánál vezettük be. Állatállományunk termelékenységének növelésére szarvasmarháink 40 százalékánál bevezették a kétszeri fedeztetést. Sertéseinknél ezt 100 százalékosan keresztül vittük. A baromfitenyésztés növelése céljából megszervez, tűk a vándorólazást. Az új begyűjtési törvény előírását csak az állattenyésztési terv maradéktalan teljessé-ével és az állattenyésztés fejlesztésével tudjuk teljesíteni. Az állattenyésztési terv teljesítése és a begyűjtési terv teljesítése egymástól nem választható el. Termelőszövetkezeteink fejlesszék állat, állományukat, hogy példát tudjanak mutatni az állam iránti kötelezettség teljesítése területén.
