Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-23 / 94. szám
Hogyan harcolnak Csikérián a begyűjtés sikeréért. — Készüljünk jó DISZ-munk;ávai május I méltó megünneplésére. — MEDOSZ-váiasztás. AZ MDP bácskiskuwmeotei pártbizottságínak i^apjta VII. évfolyam, 94. szám 4 rn 50 fillér 1952. április 23, szerda A termelőszövetkezetek legelső kötelessége A minisztertanácsnak a termelőszövetkezetek jövedelemelosztásáról szóló határozata kimondja, hogy a termelőszövetkezetek legeiső kötelessége, hogy ,,teljesítsék a terménybeadási kőtelezettsé~ t/ükét minden olyan mező- gazdasági termékből és állati termékekből, amelyeket a begyűjtési rendeiet eiőír”. Csak az állam iránti kötelezettségek teljesítése, a szövetkezeti és üzemi alap biztosítása után következhet a termékek kiosztása a termelőszövetkezeti tagok között, a munkaegysé gek arányában. Ha a megyei tanács begyűjtési osztályának legutóbbi értékelését tanulmányozzuk, akkor ant látjuk, hogy termelőszövetkezeteink és csoportjaink nem mindenütt tettek eleget állampolgári kötelezettségeik hiánytalan teljesítésének. Hízottserté'- nél termelőszövetkezeti csoportjaink alig egyötödét teljesítették félévi begyűjtési előirányzatuknak. A baromfinál, tojásnál pedig alig érték el az 5 százalékot. A tejbeadásnál megközelítik az előirányzott felét. Mire engednek következtetni ezek a számok7 Hogy a járási tanácsok még nem tették meg mindenütt azokat az erőfeszítéseket, amelyek szükségesek a termelőszövetkezetek megszilárdítására. A termelőszövetkezetek pedig elhanyagolják a tagok nevelését az állampolgári fegyelemre. De a számok arra is figyelmeztetnek, hogy termelőszövetkezeteink nagy ügye: az állattenyésztés fejlesztése, sok járási tanácsnál és & szövetkezeteknél csak »ügy" és még nem valóság. »Komoly gyengéje még szövetkezeteinknek — mondotta Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség ülésén tartott beszámolójában, — hogy nem elég erősen fejlődik áUatá’J ományunk. Nem szór iá magyarázatra, hogy erőteljes, közös, nagyüzemi állattenyésztés és hizlalás nélkül a szövetkezetek nem fognak . úgy gazdagodni> ahogy arr*a lehetőségük vo'na és az állattenyésztés elhanyagolásával saját fejlődésüket, no meg az egész közellátást hátráltatják“. Rákosi elvtárs megállapítása uira figyelmezteti termelőszövetkezeteinket, ter rnelőcsoport jainkat : jószág- állományuk szaporítását, minőségi feljavítását és az állattenyésztés termelékenységének állandó fokozását tegyék & szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésének egyik legfontosabb feladatává- mert különben beadási kötelezettségüknek nem tudnaü eleget tenni. Azonban csak igen kevés termelőszövetkezet gondoskodott a megfelelő állatte' nyósztési bázisokról. így nem is csoda, hogy ezek nem tudják teljesíteni állampolgári kötelességüket. A fülöphá- zi Petőfi tszmél Szűcs József és Ország Péter elherdálták a takarmányt és így meggátolták a csoport beadásának teljesítését. Hasonlóan a bácsbokodi Vörös Csillagnál, a bácsalmási Egyesültnél és a lajosmizsei Törekvésnél. A nyárlőrinci Haladásnál úgy gazdálkodnak, hogy 19 koca után 12 malacot nevelnek. A tiszakécskei Petőfinél széjjel osztották a malacállományt. A miskei Táncsics vezetősége arról sírt, hogy nem tudja teljesíteni sertésbeadását. Pedig van 4 darab 160 kilogrammos hízójuk, 23 darab süldőjük, így teljesíteni tudják majd félévi tervüket. Azok a csoportok, amelyek idejében felismerték a fejlett állattenyésztés jelentőségét, azok most könnyen vannak, így a sükösdi Vörös Zászló- amelynek már 230 malaca van. Annyi a jószága, hogy már gondot okoz a takarmány előteremtése. A kecskeméti Szabad Népnél is felismerték, hogy mi a termelőszövetkezetek legelső kötelessége. A tagok között 5000 forint prémiumot kellett volna kiosztani. Elhatározták, hogy vesznek sertést és a beadás után osztják szét a prémiumot. Nagyon sok szövetkezet részére hitelek állanak rendelkezésre- de a szövetkezetek azokat még mindig nem vették igénybe, hogy megteremtsék állatállományuk alapját, ezzel a beadás előfeltételét. Az állatállomány alapjának lerakásánál ne tévesszük szemelől azt, hogy állattenyésztésünk sokágú legyen- továbbá vezessük he a Szovjetunióban jól bevált tenyésztési és hízlalási, módszereket. A sokágú állattenyésztés azt jelenti, hogy juhot, baromfit, stb. is tartsunk. így gazdái kodik a félegyházi Tisza, a tompái Szabadság és a gő- böljárási Petőfi. A szövetkezeti tehenészek pedig vezessék be az egyedi takarmányozást. Ez megyénkben 35 helyen már megtörtént. A szövetkezeti hizlaldák azonkívül alkalmazzák az expressz-hízlalást' Megyénkben ez most indult be és a hízóknak közel a fele A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése a Szovjetunió 1952. évi népgazdaságfejlesztési állami tervének eredményeiről az első évnegyedben Az ipar és a mezőgazdasági fejlődési, valamint az áruforgalom alakulását 1952. első negyedében a következő adatok jellemzik. I. Az ipari termelési terv teljesítése A teljes termelés negyedévi tervét az egész ipar 100.4 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok az ipar teljes termelési tervét a következő, képpen teljesítették: (A számok százalékban tüntetik fel az 1952. első negyedévre szóló terv teljesítését.) Vaskohászati minisz. térium 102 Fémkohászati minisz. lérium 102 Szénipari minisztérium 100.3 Kőolajipari miniszté. rium 99.3 VUlamoseröművek minisztériuma 102 Vegyipari minisztérium 102 Villamosipari minisztérium 101 Híradástechnikai — ipari min. 101 Nehézgépgyártási minisztérium 98 Gépkocsi, és traktor. ipari min. 101 Szerszámgépgyár t ási minisz. érium 101 Gép. és muszergyártási m. 104 Építőipari és útépítési gépgyártási min. 103 Közlekedési gépgyártási m. 100 Mezőgazdasági gépgyártási m. 99 A Szovjetunió építőanyagipari m. 102 A Szovjetunió faipari min. 86 Papír- és fafeldolgozó ipari m. 101 A Szovjetunió könnyűipari minisz. tériuma 100.7 A Szovjetunió ha ipari minisz. tériuma 97 A Szovjetunió hús. és tejipari minisz. tériuma 102 A Szovjetunió élelmiszeripari miniszlériuma 101 már így van beállítva. A ser téstenyésztés hozamának növelésénél továbbá igen nagy jelentőségű a kétszeri fiazta- tás és a malacok korai, há' romnapos kortól való etetése. Ezt megyénk szövetkezeteinek közel 80 százaléka már bevezette. Termelőszövetkezeteinkben dolgozó kommunisták és pár- tonkívüli aktivisták alnkítA Szovjetunió gyapo i termesztési minisztériumának ipari vállalatai 105 A közlekedésügyi mi. nisztérium ipari válla. latul ’ 97 A Szovjetunió egészségügyi minisztériumának ipari vállalatai 106 A Szövetséges Köztársaságok helyi, ipart minisztériumai és helyi fűtőanyag, ipari minisztériumai 101 Ipari szövetkezetek 102 A Szovjetunió egész iparának teljes termelése 1952. első negyedében 16 százalékkal nőtt 1951. első negyedéhez viszonyítva. Az iparban a munkások munkájának termelékenysége 1952. első negyedében 1951. első negyedéhez viszonyítva tíz százalékkal emelkedett. n. Mezőgazdaság A kolhozok, gép. és traktor, állomások és szovhozok 1952- ben felkészültebben, technikával jobban felszerelten fognak a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz, mint a múlt években. Az elmúlt télen a gépesítési iskolákban a gépállomások és Szovhozok tanfolyamain több mint 500,000 traktoristát és traktorista brigádvezetőt, va. lamint a mezőgazdaság gépesí. tésének és villamosításának sok más szakemberét képezték ki és képezték át. Az 1951— 52-es tanévben a hároméves agrotechnikai tanfolyamokon körülbelül hárommillió kolhozparaszt és szovhoz dolgozó tanult. Az ország déli részein sikeresen haladnak a tavaszi mezei munkák — a tavaszi növények vetése, a fejtrágyázások, az őszi vetések és évelő füvek tavaszi boronálása. A multévmél gyor. sabban folyik a gyapot ültetése a középázsiai területeken. A kolhozokban és szovhozok- ban tovább emelkedik a közösségi állatállomány. A kolhozokban az á Hat állomány az 1952. év első negyedéve végére 1951. első negyede végéhez viszo. nyitva a következőképpen nőve. kedett: szarvasmarha 11 Szásának ki olyan légkört, amely semmiféle hanyagságot nem tűr az állam iránti kötelezettségek teljesítésében. Tudatosítsák, ha a Ier' melőszövetkezet, határidőre nem teljesíti a beadást, épp' úgy kártérítésre kötelezett, mint az egyéni gazdák. így járt a ceávolyi TJj Élet, amelyet kártérítés fizetésére köteleztek. A jó felvilágosító zalékkal (ezenbelül tehén 14 százalékkal), sertés 23 százalékkal, a juh és a kecske 14 szá. zalékkal, a ló 8 százalékkal. A kolhozok baromfiállománya 35 százalékkal növekedet. A Szovjetunió szovhozügyi minisztériumának szovhoaaiban az állatállomány ezalatt az időszak alatt a következőképpen növekedett : szarvasmarha 14 százalék (ezenbelül tehén 14 százalékkal), sertés 20 százalékkal, juh és kecske 16 százalékkal, Jó 15 százalékkal, a szovhozok baromfiállománya 38 százalékkal nőtt. ni. Az áruforgalom fejlődése 1952. első negyedévében to. vább folytatódott a Szovjet kereskedelem. Az első negyedévben megállapított kiskereskedelmi áruforgalmi tervet túlteljesítették. Az állami és sző. vetkezeti kereskedelem útján a lakosságnak — összehasonlító árakban kifejezve — 11 százalékkal több árut adtak el, mint 1951. első negyedévében. Az egyes áruk eladása a következőképpen emelkedett: halászati termékek 24 százalékkal, tojás 28 százalék vaj és más zsiradék 10 százalék, tej. és tejtermékek 23 százalék, sajt 32 százalék, cukor 20 százalék, édesipari termékek 13 százalék, selyemszövetek 28 Százalék, kötött.szövöttáruk 17 százalék, bőrlábbeli 9 százalék, kerékpárok több mint 100 százalék, varrógépek 36 százalék, rádióvevőkészülék 32 százalék, fényképezőgépek 29 Százalék, órák 18 százalék, gramofonok 25 százalék. 1952 első negyedévében és 1951. első negyedévéhez viszonyítva több mezőgazdasági terméket adtak el a lakosságnak, a kolhozpiacokon, különösen lisztet, baromfit, tojást, gyümölcsöt zöldséget és mézet. Az ipari és mezőgazdasági termelési téren 1951-ben elért sikerek a munkatermelékenysé. gének emelkedése és a termelési önköltség csökkentése megteremtette a feltételeket a közszükségleti élelmiszercikkek állami kiskereskedelmi árainak 1952. április 1-1 új — immár ötödik — csökkentéséhez. munka a gyakorlat élő példái hatására a termelőszö* vetkezet tagjai megértik, hogy a szövetkezeti állattenyésztés magas jövedelmet biztosít a szövetkezeti tagságnak. Továbbá több húst zsírt, tejet és más terménye' két a népgazdaságnak. Termelő szövetkezeteink teljesít- % sék tehát legelső kötelességüket!
