Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-18 / 90. szám
BÀCSKISKUHMËGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BACSKISKIUVMEOYEI pártbizottságának lapja VII. évfolyam, 90. szám 4ra so fillér 1952. április 18, péntek B. Bierut — 60 éves. __ A pártbizottságok, pártszervezetek munkáját segíti elő a „Bárt. építés’' folyóirat. — Megkezdődött a gyapot vetése. Harcoljunk a fejlett agrotechnika széleskörű alkalmazásáért Sokkal több hízottsertésünk van — mégis vontatottan megy a sertésbeadás Szocializmust építő munkánk további sikereinek biz- biztosítéka- ha még meré" szebben tanulunk meg bánni az új technika nagyszerű vívmányaival, amelyeket példaképünk, a Szovjetunió alkat' mázott először és -amely a kapitalista rendszer technikájához' képest, óriási haladást jelent. Fejlődő mezőgazdaságunk komoly mértékben elmaradt a fejlett szovjet agrotechnika, az élenjáró szovjet mező- gazdaságtudomány alkalmazása területén. Dolgozó pa" rasztságunk jórésze mégnem ismeri a nagyobb termés e legfontosabb biztosítékát. Akik ismerik, azok közül sem sokan járnak a taposatlan úton, inkább választják a megszokott régit, az elavultat, A fejlődést, a fejlett agrotechnikai módszerek heve' zetése és elterjesztése terén meg kell gyorsítani. Rákosi elvtárs mondotta a járási párttitkárok országos értekezletén: ..a Szovjetunióban már kipróbált és fel. használt mezőgazdasági módszerek bevezetésével hamarosan 50 százalékkal tudnánk eme'hú mezőgazdasápunk tér.? melékenységét Melyek ezek az új agroteelr. nikai módszerek7 Az új módszer egyike, amellyel szétzúztuk a mara- diságot, eloszlattuk a babo" nák fojtogató ködét és tudó- inánvos alapon indultunk harcba a természet birtokbavételéért, a keresztsoros vetés. Termelőszövetkezeteink közül többen már 1951 őszén alkalmazták a keresztsoros vetést. Az elmúlt évben a kiskunfélegyházi Dózsa termelő- szövetkezet már keresztsoros vetéssel vetette be területének egy részét. 1951 csépiéikor szép eredményt értek elA fejlett agrotechnika egyik módszere a jarOvizáM vetőmag alkalmazása. Az elmúlt év folyamán jarovizált vetőmaggal a kiskunfélegy" házi Alkotmány tsz vetette el gyapotterületét. Ezzel a módszerrel négy—ötmázsás terméseredményt ért el, szemben azzal a területtel- ahol nem alkalmaztak jarov'- zált vetőmagot. Ott csak 1.2“ mázsás termést értek el. A tavaszi árpa jarovizálását megyénkben a kecskémét’ Dózsa, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag és a tiszaujfa lusi Tisza tsz-ek kezdték meg Most folyik megyénkben a kukoricavetés. A kukorica egyik legfontosabb abraktakarmányunk. Ezért igen fontos, hogy azt négyzetesen vessük, hogy emelhessük .termésátlagainkat Ezzel meg- könnyítjük a begyűjtést, de elősegítjük kétéves állattenyésztési tervünk végrehajtását is. Az állattenyésztés és takarmánytermelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat kimondja, hogy »a kukoricatermelés országos átlagát 1950’hez viszonyítva 1952 végéig kát. holdanként négy mázsával, ezen belül az áaami gazdaságokban 5, a termelőszövetkezetekben pedig 4 és fél mázsáxal kell emelniH. A minisztertanácsi határozatot legkönnyebben ligy tudjuk végrehajtani, ha kukorr cát korszerű vetési módszerrel vetjük. Ez pedig a négyzetes vetés. Ez lehetővé teszi, hogy a kukoricát két irányban művelhessük, fogatos- vagy gépi kapáló eszközzel. A négyzetesen vetett kukoricánál tehát nagymértékben csökkenthetjük a kapálási kézi munkaerőt. Ez különösen fontos az idén, amikor a téssel mindenütt el vagyunk maradva. A kapáláskor munkatorlódás áll majd elő, s így azok, akik négyzetesen vetettek, könnyebben és gyorsabban végzik majd el a kapa' lási munkát. A négyzetesen művelt kukorica továbbá átlagosan körülbelül 10 százalékos terméstöbbletet jelent, ezenkívül a szárazságnak is jobban ellenáll. Üzemstatisztikai számítások szerint a négyzetes művelés katasztrális holdanként 5 munkanap takarítását eredményezi, aminek óriási jelentősége van munkaerőgaz- ciáikodasunk szempontjából. De a négyzetes művelés kát. holdanként 10—14 kilogramm vetömagmegtakarítást is jelem, Ez országos és megyei viszonylatban sok vagon kukoricát. sok hízott sertésnek takarmányát jelenti. A. tavalyi eredmények megmutatták, hogy érdemes kukoricát négyzetesen vetni. A füiópszállási Dózsa négyzeteim vetett kukoricája 35 mázsás termést hozott. A rendes bCrveiésű kukoricádat Csak 20 mázsa volt a termésátlag. Tataházán azok a do gozók, akik négyzetesen vetettek, 30 mázsás kukoricatermést ériek el. Megyénkben megindult a gyapot vetése. Igen fontos volt a vetőmag előkészítése. K vetésnél használjunk e ó melegített vetőmagot. Az előmelegített vetőmag 10- -20 -zúzalékkal fokozza a csírá" zóképességet és a csírázási eré,yt. Az így kezelt vetőmag egy-ket nappal korábban kei Megyénkben a hízottsertésbe a elás még mindig vontatottan megy A megyei tanács begyűjtési osztályának értékelése sze. rint a hízottsertésheadás a járások közti versenyben a következő képet mutatja. Áprilisi tervhez, viszonyítva: 1. Kecskemét város 2. kunszentmiklósi járás 3. kecskeméti járás 4. dunavecsei járás 5. kiskunfélegyházi járás 6. kiskőrösi járás 7. kalocsai járás 8. bajai járás 9. kiskunha;asl járás 10. bácsalmási járás 11. Baja város Ha a teljesítést az előirányzattal összevetjük, akkor meg kell állapítanunk, hogy a teljesítés alig haladja meg az előirány. zottnak a 10 százalékát. Félévi tervhez viszonyítva: 1. Kecskemét város 2. kunszentmiklósi járás 3. kecskeméti járás 4. kiskőrösi, járás 5. kiskunhalasi járás 6. dunavecsei járás 7. kiskunfélegyházi járás 8. kalocsai járás 9. bácsalmási járás 10. bajai járás 11. Baja város Ebben az összeállításban a teljesítés az előirányzatnak mintegy fele. Ha .kiragadunk egy járást és megvizsgáljuk, hogy miért megy vontatottan a begyűjtés, akkor a kővetkező képet kapjuk. A kiskunfélegyházi járásban azért megy gyengén a hízottsertás. beadás, mert április 1 és 10 között csak 1.3 százalékkal emelték a sertésbeadást. A járás lemaradását főleg Petöfi- szállás, Kömpöc községek hanyag munkája okozta, ahol áp. ri.is 1 és 10 között egyetlen százalékkal sem emelkedett a sertésbeadás. De igen nagymértékben okozói még a lemaradásnak Kiskunma jsa, Jász- szentlászló, Páimonostora. Cso- lyóspálo-s, Kunszállás községek gyenge eredménye is. A községekben igen gyenge a politikai felvilágosító munka. Például sem Rálmonostoron, sem a járásban' nem tudatosítják eléggé, hogy vannak bizony már dolgozó parasztok, akik tútteljesílet. lék sertésbeadásukat. Ilyen például Pálmonostoron Vincze Mihály 10 holdas, Ma- gony Mihály 8 holdas és Nagy Sándor 18 holdas parasztok, ki és az elvetett vetőmagból 11-15 százalékkal több növény fejlődik, mint, kezfl’.és nélkül. Ugyanakkor a gyapot értéé is kéthároin n topul meggyorsul, a termő? pedig átlagban holdanként 1—2 máz-óval növekszik. Igen fontos, hogy a gya' po’vetést mindenütt gyorsan akik kötelezettségükön felül már egy-egy darab hízottsertést adtak be és már hizlalják a következő sertést a beadásra. Ezek jutalmul megkapták a második vágási engedélyt saját szükségletükre. A járásban egyedül Alpár dolgozó parasztjai teljesítették sertésbeadási kötelezettségüket. A járás dolgozói már eddig sokkal több hízottsertést vágtak, mint a felszabaluiás előtt bármi, kor. Ezt bizonyítja, hogy a járásban körülbelül 32 ezer család összesen több mint 92 ezer vágási engedélyt kapott. Ez azt is mutatja, hogy egy-egy család átlag 2—3 sertést vágott 1951. október 1-től. A Honhy- rendszerben a dolgozók túlnyomó többsége két-három évben is alig volt képes egy darabot vágni. A számok azt bizonyít, ják, hogy van sertés, a dolgozók ezen a téren tudják teljesíteni hazafias kötelességüket. Legfőbb ideje tehát, hogy dolgozó parasztságunk most már feltétlenül és haladéktalanul tegyen eleget sertésbeadási kö. telezettségének. Hasonló a helyzet megyénk többi járásaiban is, ahol mindenütt teljesíteni lehet a sertésbeadást. Csak a ta- nácsok munkáján múlik, hogy az milyen mértékben sikerül. A begyűjtés jó eredményéért a jánoshalmi tanács dolgozóit pénzjutalomba részesítették A begyűjtési minisztérium április elßö napjaiban értékelte a begyűjtés eredményét. Ennek keretében megállapította, hogy Jánoshalma község az ország legjobb 10 községe közé került. A tanács dolgozói a jó begyűjtési eredményt úgy érték el, ho^y elsősorban az állandó bizottsági tagok, a kommunisták és a tanácstagok mutattak példát a begyűjtésben. Ezen túlmenően a begyűjtési csoport hangoshíradón és a ta' nácsháza előtt lévő versenytáblán népszerűsítette azokat a dolgozókat, akik beadásukat teljesítették. Nyilvánossá tették azt is, hogv melyek azok a dolgozó parasztok, akik a begyűjtési eredmény sikeres végrehajtása érdekében párosversenyre léptek egymással. A kisgyűléseken és a gazdagyűléseken mindenütt elmondták, hogy kik azok, akik élenjárnak a begyűjtésben. Emellett nyilvánosságra hozták azt is, hogy kik azok, akik a begyűjtés negyedévi tervét nem teljesítették. A jó szervezőmunka következtében sikerült a jános-t halmai tanácsnak az ország legjobb 10 községe közé ke- riilni. A begyűjtési minisztérium a jó munkájukért jutalomban részesítette a tanács vezetőit Bunyik Ágostonná, a kiskunhalasi járási tanácselnök osztotta ki a pénzjutalmat. A' jánoshalmai tanácselnök 500 forintot, a vb titkár 300 fo* rintot, a begyűjtési csoport vezetője szintén 300 forintot és a begyűjtési csoportnál dolgozók a naprakész admi- nisztrációs munka elvégzéséért 200—200 forintot kaptak. Elfogadtuk Bácsbokod versenykihívását A csávolyi községi tanács munkájának hiányosságaival már nem egy ízben foglalkozott a Népújság is. Hosszabb idő óta nem volt tanácselnökünk. A ta. nácsüléseket közöny kísérte. Most mindez felszámolást nyert. Van már tanácselnökünk, aki előző munkahelyén, Dávodon már bebizonyította, hogy lelkes munkával jó és kimagasló ered. ményeker lehet elérni. Bemutatkozása a községben egyszerre megváltoztatta a hangulatot. Első dolga volt, hogy személyesen felkeresett minden tanácstagot. Elbeszélgetett velük és rajtuk keresztül ismerkedett meg a község problémáival. Pámapos munkájának meg is lett az eredménye Az összehi. volt tanácsülésre 160 tanácstag és vendég töltötte meg a mozi- helyiséget. Feszült figyelem és érdeklődés kísérte beszámolóját. A tanács tagjai és a megjelent egyénileg dolgozó parasztok lelkesen tették magukévá Bácsbokod község egészéves verseny- kihívását. Rámutattak a legsürgősebben megoldandó kérdések, re. Egy MAVAUT-váróterem építésére, a bölcsőde mielőbbi megnyitására, az óvodának alkalmasabb épületbe való áthelyezésére, népfürdő létesítésére és egy új szövetkezeti bolt megnyitására. Gira László levelező Csávoly, végezzük el: legfeljebb három-négy nap alatt, hogy minél jobban kihasználjuk a csapadékokból nyert talaj nedvességet. A vetést első sorban azokon a táblákon zezdjük meg, amelyeknek talaja könnyű, laza, könnyen t‘e me.egszik, valamint a dé,i lejtőkön. A fejlett agrotechnika széleskörű bevezetéséért folyó harc egész parasztságunk és ezen keresztül egész népünk közös ügye. A fejlett agrotechnika alkalmazása azt jelenti, hogy falun is megvalósítjuk az ötéves terv harmadik, legdöntőbb évének terveit.
