Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-13 / 87. szám
Ahol as igazgató nem gazdája az állami gazdaságnak, ott halmozódnak a bajok A szervezetlen ebédkiosztás havonta 6—12.000 munkaóra kiesést okoz a városföldi állami gazdaságban Készüljünk fel a gyapot vetésére A* állami gaza ásások ig azgatóinak a mezei munkák idején, különösen az előfeszítő munkák időszakában, — mint most, a tavaszi vetéskor, — minden nap tudniok kell a dől. gok állását, mikép állanak a :erv teljesítésével, ahol elmaradás mutatkozik, ott idejében meg kell adni a szükséges segítséget. Az állami gazdaság igazgatója magatartásával és a vezetés módszerével mu- ásson példát a brigád vezetőknek mezőgazdászoknak és a dolgozók, nak. Naponta növelje követelményeit alárendeltjeivel szemben, rendszeresen ellenőrizze és vizsgálja meg a részükre kiadott parancsot és a rendelke zések végrehajtását. egyetlen esetben se engedje meg az általa kiadott parancsok és rendelkezések megszegését, valamint a munkafegyelem megsértését. Vájjon így vezeti-e Német lm. re a Kecskemét—városföldi állami gazdaság igazgatója, gazdaságát? Nem. Elismerjük, hogy az igazgató a szükséges tapasztalat hiánya miatt nem egy ' feladat megoldásában nagyon gyengén tudja alkalmazni az operatív »vezetést. Szabó László dolgozó nincsen megelégedve például a gyapotföldek kultivátorozásával. Sárfi Róbert föagronőmus kiadja ugyan a rendelkezést a kultivá- torozásra, de azt már nem mondja meg hogy a kultivátor után milyen talajsimítót alkalmazzanak. A föagronőmus nem törődik azzal, hogy a gyapot milyen földbe kerüljön így a gazdaság nem jól gazdálkodik a föld víztartalmával, nem gátolja annak elpárolgását. Pedig a gyapot igényli a legtöbb vizet. De az állami gazdaságokban olyan hiányosságok is kerültek felszínre, amelyekről az igazgatónak tudnia kellene. Értesülésünk szerint elég sűrűn járja a gazdaságokhoz tartozó Tanyákat. Sajnos, csak járja és körültekint, de nem 1 à t semmit. Német elvtárs nyílván alaposan elfeledkezett Szí álin elvtársnak arról a tanításáról, amely így szól: „...ül. ni *a kormánynál és figyelni, hogy semmit se lássunk mindaddig, amíg a nyakunkba szakad valami baj — ez még nem ve®etés.” Nem látja a bajokat, pedig nem egy alkalommal ezekre a dolgozók már felhívták a figyelmét. Persze, amit a szem nem lát, a szív hamar felejti. így van ez Német Imre igazgatónál, mert különben el sem tudnók" képzelni, hogy oly kevés gondot fordít dolgozóinak ellátására. Nem egy alkalommal hangzott el panasz, hogy nem megfelelő edényekben, rozsdás evőeszközökkel osztják Id a dolgozók été. leit. IDe ennél még súlyosabb hibák is fordulnak elő. A konyha ismételten hanyagul, rosszul, felelőtlenül készíti az ebédet. Vagy kevés benne a só. vagy túlsózzák az ételt. A napokban moslékhoz hasonló levest osztottak és ezt is két órával később, mint dél. A szakácsnő, Mészáros Istvánná, csak félig pirította meg a tarhonyát. Az ember azt hinné, ez csak e g y s z e r fordult elő. Ha azonban a dolgozókkal elbeszélgetünk, akkor megtudjuk, hogy ez a városföldi állami gazdaságban nem ritka eset. Erről beszél Máj János, Réczi Ferenc, Udvardi András és Kálmán István kőművesek, akik a Pataki- tanya közelében lévő baromfitelep építkezésén dolgoznak. De ugyanezt állítják: Virág József, Kovács Pál, Arató József, E. Nagy Mihály és Palaki Lajos segédmunkások is. Ok délben másfél kilométert gyalogolnak az ebédkiosztás színhelyére. Majd ott, rendszeresen, egy vagy két órát várakoznak, míg az ebédet kihozzák. majd az étkezés után újból másfél kilométert bandukolnak munkájuk színhelyére. Hasonló esetek » többi munkahelyeken is előfordulnak. Mit jelent ez? Azt, hogy az állami gazdaság igazgatója nem látja az ebédkioszjás szervezetlenségét. Nem látja azt, hogy naponta 100—200 dolgozó munkateijesít. ménye csökken, mer! haszontalanul várja ebédjének kioszlását. Ez napi 200—400 órát jó- lent, ami havonta 6000—12 000 munkaóra kiesését jelentül Kit terhel ezért a felelősség? Német Imre igazgatót! De nemcsak a konyhán, az ebédkiosztás körül vannak bajok ebben az állami gazdaságban. Bajok vannak a bérelszámolás körül is. Állandóan visszatérő panasz hogy a dolgozók nem tudják’ hogy mennyit vonnak le étke. zési pénz címén. Zsiga József, a számfejtő tévedéséből károsodott azért, mert az elnézte a nevét összecserélte Varga szaktársával. Fekete Józsefnek jog. talanu] levontak 50, forintot,' mert a 4-es számjegyet 9-esnek nézték. A bérelszámo ó ilyen . elnézése” 50 forintba került Fekete Józsefnek. Kiss Jőzsef- nének azon a napon is vontak le, amely napon nem étkezett, amikor pedig étkezett, neki többet vontak le ugyanazért az ételért, mint a másik dolgo. zónák De előfordult az is hogy lógósok étkeztek, akik aznap nem dolgoztak. Például Tóth Péter munkába nem járt, de az üzemi étkeztetésen résztvett. A hanyag bérelszámolás munkájáért Gál János bére’számoló felel. De fele; Kökény szaktárs is, aki olvashatatlan konyhajegyzéket állít össze és ebbő' a bérelszámolók Dem tudják pontosan kiírni az étkezők név. sorát. Mindezek a hibák azért fordulnak elő, mert a vezető csak igen keveset törődik dolgozóinak helyzetével, nem hajtja végre kormányunk azon intézkedéseiig amelyek a munkás egészségének megvédésére szolgálnak. Az étkezési pénz levonáskörüli zavarokat Míg dolgozó néDünik minden percet kihasználva törekedik arra, hogy az időszerű munkákat, minél előbb befő" jezze és a vetés nontos és jó elvégzésével biztosítsa bő termésünket. addig népünk ellenségei minden eszközt megragadnak arra, hogy akadályozzák ezt a munkát A kulá’kok nemcsak ágálnak a vetések időben való befejezése ellen, hanem ők maguk is elhanyagolják ezt a munkát. Példa erre Sükösd község, ahol számos kulák szabotálja a tavaszi munkákat. Szedres János kulák zabvetésének a mai napig nem tett eleget, Költi Mihály kulák el sem kezdte a tavaszi vetést. Sánta József a kulákcsokor másik tagja sem* a zabot, sem az árpát nem vetette még el. A napraforgó vetést is csak a napokban kezdte meg. A kulákok elhanyagolták Gudricza István javaslata alapján úgy lehetne megszüntetni, hogy minden 10 napon közöljék a dolgozókkal, hogy mennyibe kerül egy-egy ebéd. A dolgozók egyszerű beszorzással ellenőrizhetnék a bérelszámoló munkáját. Az ebédkiosztást — s igen gyakran a reggeliért való vára. kozást is, — helyesebb munka- szervezéssel lehetne megoldani. Vájjon, kinek kellett volna ezeket a hibákat észrevenni és kiküszöbölésükre az intézkedéseket megtenni ? Német Imre igazgatón kívül a MEDOSZ-nak, továbbá az Állami Gazdaságok Megyei Trösztjének, amelynek vezetője Zsoldos elviárs is felületesen gyakorolja az ellenőrzést. Helyes lesz, ha jobban szétnéznek házuk táján, mert az ilyen és <.•hh.cz hasonló hibák oda vezetnek, hogy a munkafegyelem felborul. Pedig a városföldi állami gazdaság dolgozóiban megvan az igyekezet és bíznak vezetőikben. Helye lesz, ha a gazdaság vezetői nem élnek vissza a dől-j gőzök bizalmával. Nem utolsó sorban n járási pár;bizottság is felelős. A járási pártbizottság szívlelje meg Rákosi elviárs felszólalását a járási titkárok országos értekezletén. Legyen nagyban és egészben gaz. dája az egész járásnak A járási pártbizottság ne ringassa magát abban a tévhitben hogy az állami szervek foglalkoznak az állami gazdaságokkal A városföldi példa ezt élesen' megcáfolja. — Ugyanúgy, ahogy a párt fetel az ország minden problémájáért — mondotta Rákosi elvtárs — hasonló, képpen a járásban a járási titkár, a járási szervezet, a járási pártbizotlság fele'ős mindenért, ami a járásban történik. Annak ellenére, hogy a városföldi állami gazdaság alig pár kilométernyire van a járási pártbizottság székhelyéül a megyei pártbizottságnak kellett volna a városföldi állami gazdaság hiányosságait felszínre hozni, azok kiküszöbölésére a szükséges intézkedéseket meg. tenni, — Igen örülünk annak, hogy végre jogos panaszaink már nem süket fülekre találtak — mondotta Borbély István dolgo. zó — A párthoz fordultunk, a párt meghallgatott bennünket és megoldotta problémáinkat. A párt gondoskodása révén megoldották a városföldi dolgozók problémáit. Bizalommal fordultak a párthoz és a párt segített nekik. az őszi vetéseket is. Csizmadia József árpáját a mezei egér kirágta és több helyem igen jelentős gabonafutrinka kárt lehet, megállapítani. — Több mint két holdon jelentős pusztítást végzett az említett féreg. Szedres János kulák 2500 négyszögöl őszi vetését teljesen kiette a gabonafutrinka lárvája. Soós József kulák 3 hold rozs és ősziárpa vetésének nagyré' szót elpusztította a gabona- futrinka. Hanyagság terheli n községi tanácsot is, mert. nem ellenőrizte a kulákok őszi vetését és hasonlókévoen elhanyagolta a tavaszi vetések ellenőrzését. Ez az oka annak, hogy a fenti eseteik előfordulhattak. A községi tanácsnak kíméletlen és következetes harcot kell folvtatni az ellenség ellen, le kell lepezni a tevékenységét és a szabotálok ellen a törvény szigorát kell igénybe venni. A gyapottermelés sikere szempontjából nagyon fontos, hogy az ősszel megszántott gyapottalajt tavasszal a vetés előtt kertszerüen munkáljuk el. A tavaszi simítózás, fogasoiás megtörtént de a sok eső mialt a talaj ös’szetömődött. Az eső hatására összetömödött talaj nehezen melegszik és ezeken a talajokon a gyomosodás megindult. Minden termelő érdeke, hogy a gyapot számára jó magágyat készítsen, A jól előkészített talajba vetett gyapot gyorsabban növekszik és így nagyobb termést ad. Az eső hatására ösz- szetömődötT talajt nehéz fogassal fel kell lazítani. Ezzel a művelettel kettős célt érünk el. A fellazított talajban a meleg levegő hatására élénkebb lesz a baktérium! élet, gyorsabban me, legszik fel s a vetést korábban lehel megkezdeni és a kikelt gyomokat boronázással elpusztítjuk. Ezenkívül a felső talaj réteg elmunkáiásával a tél folyamán a talajban tárolt nedvesség elpárolgását is megakadályozzuk A gyapotvetömagot napon kell melegíteni. A szovjet gyapotter. melési tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a napon melegített gyapotmag elvetése után gyorsabban csírázik, tehát gyorsabban növekszik. A napon me. Az áldást adó tavaszi napsugarai bevonják a csávolyl határt. Folyik a munka a földeken. Van is miért serkenteni, ösztönözni a munka lendületét, mert a megmutatkozó lenura dást mielőbb be kel. hozni. Példakép kell, hogy legyen a csávolyiak számára a dunave- csei járás és annak minden községe. Ilt időre elvetették a tavaszi búzát, a zabot, a burgo- nyát, a cukorrépát. Most láthatják csak igazán, a kulákok ismét a kárukra törtek. Azt duruzsolták a hidegre fordult időben nem’ lehet dolgozni. Nem lehet szántam, nem lehet vetni. Lám, mégis csak lehet, Csávoly szégyenkezve a bajai járás községei között — a tavaszi munkálatok teljesítésében — a Sereghajtók között van. Miért ? Mert a tanács nemigen helyezett súlyt a munka időben való elvégzésének fontosságára, jelentőségére. Lazán kezelték a felvilágosító munkát. A mezőgazdasági állandó bizottságot is csak most keltették életre Eddig csak papíron szerepeltek tagjai, az egyik íróasztalfiók jól elzárt mélyében. A tanács elnökhelyettesének fiókjában papírlapra jegyezve ott van &z eddig elvégzett munka kiértékelése. ■— De ez nem jő, — állapítja meg. — Rossz a jelentő-szolgálatunk. Majd holnap kimegyek a határba és leellenőrzöm Ennél többnek kell lenni. — folytatja ezután. — Tegnap is láttam lakásom ablakából, hogy sokan megindultak a földekre dolgozni. Mit mutat a tanácselnökhelyettes feljegyzése? A 150 hold tavaszi árpából elvetetlek 10 holdat. A 80 hold zabból 49 holdat.’ A 101 hold burgonyából 10 holdat. A 15 hold cukorrépából 6 holdat és a 160 hold napraforgóból 11 holdat. A tanácsháza előtt hatalmas két tábla látong az ürességtől. A tanácsnak nincs mit ráírnia. Sem a dicsőség-táblára, sem a legített gyapotmag vetése a termelő szempontjából is előnyös, mert a gyapot növény ellenál- lóbb lesz a betegségekkel szemben. gyorsabban érik be és na. gyo’bb termést ad. A gyapotmag előmelegítését deszkán vagy ponyván végezzük. A magot 8—10 cm vastag rétegben terítsük el és 20—30 percenként gondosan forgassuk meg, hogy a nap sugarai egyen, letesen érjék a magot és egyen. Mesén melegedjék. A melegítést a déli órákban végezzük, naponta 4—5 órán keresztül folytatjuk A melegítést a vetés megkezdése előtt 10—15 nappal kell megkezdeni. A hideg, csapadékos tavasz miatt a melegítés megkezdése késön kezdődhet, de az időjárás most már kedvező és a melegítést el kell végezni. A gyapotmag napon tör'énö melegítése egyszerű feladat, semmi költséggel nem jár és mégis nagyban hozzájárul » magas terméseredmény elérésé hez. Minden állami gazdaság termelőszövetkezet és egyéni dolgozó végezze el, mert ezzel emelkedik a termelő jövedelme és a nagyobb terméseredményekkel a textiliparunk számára több és jobb gyapotot 1u- lunk biztosítani Zlmonyi János gyapottermelési előadó szégyen-táblára. Pedig volna. Azoknak az öntudatos és becsületes délszláv és magyar dolgozó parasztoknak a neveit, akik példamutatói lehettek volna társaiknak Például Mándity Jó- zsef, Nagy Imre-utcai dolgozó kisparaszt. Időben elvégezte minden munkáját. Heller Lajos, Milassin Ferenc. Vidoviiy Dániel, Krákity Dániel, akik követték az Uj Elet IU. típusú és a Haladás I. típusú csoportok példamutatását. A szégyen-táblára is lett volna kit pellengérre állítani. Val- cslk Antalt, áld még április 1-én sem végezte el a simltózlst és fogasolást. A csávolyl tanácsnak fokoznia kell a tudatosító munkát, hogy az utolsók soraiból azélen. járók közé kerülhessen Mozgó, sítania kell a tanács és a mezőgazdasági állandó bizottság tagjait, hogy minél szélesebb körben ismered assé váljon a Felsőszenti vámnál és Bácsbokod- dal folyó párosverseny. Népszerűsíteni kelj az élenjáró és pél. damutató dolgozó parasztokat és az osztályharc fokozásával le kell leplezniük a kulákokat és minden mesterkedésüket. Ne jegyen a községben olyan ház ahol ne tudjanak arról, mit is tartalmaznak a Pest megyével folyó párosverseny pontjai és versenyfeltételei. Legfőképpen pedig a község dolgozó parasztjainak soraiban tovább mélyüljön a tudat: az időben elvégzett munka nemcsak becsület, de dicsőség dolga is. A Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat közli Értesítjük a vásárlóközönséget, hogy a Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat ápr 14-eu Husvét hétfőjén a következő boltokat tartja nyitva reggel fél 8 órától 10 óráig: Fűszeráru- dák: 38, 2 31, 67, 20, 45. Tejboltok: 22," 49 I'llatsaerboltok : 40. 59. 77. Cukorkából!: 23 Sükösdi kulákok, akik szabotálják a tavaszi munkákat Csávolyon fokozni kell a tavaszi munkalendületet a lemaradás behozatalára
