Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-12 / 86. szám

A szabadszállási építkezés párt- szervezetének munkájáról. — Amiről a Horthy-idökből szár. mázó jánoshalmi adókönyvek beszélnek. — Hogyan áll a sertésbegyüjtés Lajosmizsén? AZ MDP BÁCSKISKUMEOYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. évfolyam, 86. szám Ára SO fillér 1952. április 12, szombat A német kérdés és a világbéke A második világháború a német nagytőke világhódító kísérlete volt. A háDorú ba* l'ejezése» a hitleri fasiszták veresége óta újra és újra lát­hatjuk az angolszász — első­sorban az amerikai — nagy­tőke megújuló kísérleteit, hogy azokat a gazdasági és katonai erőforrásokat, ame­lyekre Hitlerek támaszkodtak s amelyek maradványaikban Nyugat-Németországban meg­vannak. saját világuralmi lerveik szolgálatába állítsa. A legyőzött Németország gaz­dasági életét nyugati öve­zetében amerikai ,,kölcsönök" kel’* és befektetésekkel moz­gásba hozták, a világkereske­delembe újból bekapcsolták olyan körülmények megte­remtésével. olyan mozgalmak elindításával, amelyek új ha­zai alapokat — érzelmieket és gazdaságiakat — teremtenek az ország felfegyverkezésére is. Az amerikai gazdasági ..se­gély’* után az amerikaiak megadták Nyugat-Németor- ezágnak azt a látszólagos ..szuverénitást“. amely lehe­tővé teszi katonák sorozását. A nyugatmémet kormány egyébként is e ..szuverénitás*’ jegyében ..európai’* kötele­zettségeket vállal, rendezni akarja a háború előtti és há­ború utáni adósságokat, ipa­ri megállapodásokat köt más hatalmakkal. Az amerikaiak ezzel a ..teoretikus szuveré* nitással” lehetővé akarják tenni a nyugat-német kor­mánynak. hogy az országot és a népet a nyugati hatalmak katonai táborába vigye. En­nek érdekében az amerikaiak húzzák-halasztják a német kérdés elintézését, mert Nyu- gat’Németország különböző szerződéseivel kész helyzetet akarna teremteni. Bár a bonni parlament többsége eddig hozzájárult a nyugat-német kormány meg­egyezéseihez, nem szabad azonban azt hinnünk, hogy ezek a hozzájárulások a német nép akratával talál­koztak. Hiszen a bonni par­lamentnek és kormányának egyébként nincs is a néptől felhatalmazása arra. hogy olyan nemzetközi szerződése­ket kössön, amelyek a hábo­rú vagy- béke kérdésében dön­tőek lehetnek. Éppen ezért Nyugat-Németország újrafel- fegyverzésénök kérdését az egész nép ítélete alá kell bo­csátani. Nyugat-Németország mun­kásosztálya már nem egy al­kalommal határozottan Mást foglalt az újraf elf agyvérzés minden formája ellen. A na­pokban a nyugat-német sző­ri áldemokrata párt vezetősé­ge is a dolgozók nyomására kénytelen volt nyilvánosan szembefordulni a megszálló hatóságok és a bonni kor­mány politikájával. — A munkásság azt akarja, hogy ne az újrafelfegyverzés érde­kében, hanem a nyomor le­győzésére s a gazdasági élet helyreállítására hozzanak ál­dozatokat. Németország most két rész" re van osztva. Csupán két lehetőség között lehet válasz­tani. Vagy egyesül a két Né­metország, vagy bekövetke­zik Nyugat-Németország fel­fegyverkezése. Akik tagad­ják, hogy Nyugat-Németor­szág újraíelfegyverzése előse­gíti a háborús veszedelmet, azok nem akarják meglátni a valóságot. A nyugati hatal­mak arra törekednek, hogy Nyugat-Németországit a tá­madó jellegű nyugati katonai rendszerbe iktassák. Ezzel szemben Németország keleti részét a Szovjetunió nem fegyverezte fel és nem iktatta azt semmiféle kato­nai rendszerbe. Valótlannak bizonyultak azok a hírek is, amelyek az ottani Reichswehr felállításáról szólnak. — A Szovjetuniónak nincs szán­déka háborút indítani Nyu­gat-Németország ellen. Orosz­ország soha sem támadta meg Németországot, vagy Európát és csak akkor viselt hadat Európával, amikor megtámadták. így volt a múltban és így lesz a jövő­ben. A német nép kötött már szerződést a múltban az orosz néppel. Ezek a szerződések nem voltak agresszív jelle­gűek. 1922-ben Rapallóban szerződést kötött a Szovjet­unió Németországgal, amely új korszakot nyitott meg a két ország között. 1926-ban következett a német-orosz ba­rátsági szerződés. Ma újból a rapallói szer­ződésre gondol sok német. A nyugati hatalmak viszont azt mondják: nem kell új Rapal­lo. A németek erre azt vála­szolják: nem kell második Versailles! A rapallói meg­állapodás olyan mű volt, amely az első világháború után a háború atmoszférájá­nak megszüntetését jelentette. Amikor Rapallóban létrejött a német-orosz megállapodás, két nép, amely véres háborút vívott egymással, kezet szo­rított és elhatározta, hogy megteremti a szoros gazda­sági kapcsolatokat. A német nép ismeri a Szov­jetuniót és szomszédait. A Szovjetunió nem akar mást, mint megvédeni biztonságát, a békét. A szovjet kormány sokszor kijelentette, hogy le­hetségesnek tartja a két vi" 1 Május 1 méltó megünneplésére készülnek megyénk ipari dolgozói Megyénk ipari üzemeinek dől. gozói közül, akik leljesi'ették felszabadulásunk ünnepének tisz. teleiére tett vállalásukat. — is­merve a második negyedév fel- adatatát — újabb munkagyőzel­mek eléréséért indultak harcba május 1-e, a vüág munkásosz. tátya ünnepének tiszteletére. Kecskeméti Gépgyárban Az üzem dolgozói nagy lelke­sedéssel harcolnak tovább a megtisztelő élüzemi dm elnyeré­séért. Elhatározták, hogy má­jus elsejét is jobb és több mun. kával köszöntik. Az öntödeben a kádasurigá- dok tagjai egyöntetűen vállalták azt, hogy a további munkájukat úgy szervezik. hogy naponta 8 kádat készítenek e; és a normál- selejt — 9 százalék — alatt ma­radj A zománcozóban a dolgozók az átlagos minőségi i érvük 85 százalékos túlteljesítéséért har­colnak, A Gassda.mozgalomban étért nagyszerű eredményeiket tovább fejlesztik és a második negyedévi terv végéig 8000 kilo. gramm zománcpuder-hulladék- anyagot fognak megtakartam, melyet azután újból bedolgoz­nak, A* tisztítőmühelyben is lelkes felajánlások születtek. Gyurász János 170 százalékos elért ered. ményét 175 százalékra fokozza. Orosz Sándor is hasonló értelmű vállalást tett. A mintamíihely- ben Bagi László mintaíakaios május 1 tiszteletére vállalta, hogy egy olvasztódobot fog el készíteni pisztollyal, huiiadék- anyagból. Ezzel a munkával Kö­rülbelül 5000 forintot takarít meg népgazdaságunknak. A 61—1. Æpitôipari Vállalatnál Az építkezés dolgozói i« új. nagyszerű munkagyözejmek <?•’. éréséért indultak harcba. A mikjőstelepi építkezés G. Kovács Mihály 6 fős brigádja 187 szá zaíékról 2,67 százalék elérésére tette meg vállalását. Fekete Sán­dor kubikosbrigád 266 százalék­ról 283 százalékos eredmény el­érésére készül. A bajai építke. zésnél Kelemen János sztahano. wsta segédmunkás-brigádja vál­lalta, hogy második negyedévi, tervét május 1-re befejezik. A 0181. építkezés 51 dolgozója vál. [alfa. hogy május 1-ig 6200 fo-l rint értékben hulladékanyagot fognak felhasználni munkájuk­hoz. A Halai Árvíz- védelmi és JÉolyain- s/ubályozűsnál A dolgozók az első negyedév tanulságainak felhasználásával újabb munkasikerek eléréséért indultak harcba. A vállalások megtételénél a Ferencze-brigád fogadalmat tett, hogy teljesítmé. nyét 150 százalékra emeli má­jus 1. tiszteletére. Balajti Sán­dor 50.000 akáccsemetét tisztli meg. Richter József vállalta, hogy az eddig ütemezett kő­mennyiséget 120 százalékkal túl­teljesíti. Kiász József lakatos áp. rilishavi tervét 120 százalékra vállalta, hogy teljesíti. A járások között a A földművelésügyi miniszté. rium április 5-i értékelése sze. rint a tavaszi munkák során a tavaszi árpa. és cukorrépave­tésben megyénk országos vi. szonylatban az élen jár. A zab. ve:esnél és a burgonyaültetés­nél a harmadik helyre ke­rültünk. Megyei viszonylatban a me­gyei tanács április 9-i értékelése szerint a tavaszi vetésű leg­fontosabb növények vetésének állása a következő: tavaszi búza 44 százalék, ta­vaszi árpa US, zab 93, burgo­nya 27, cukorrépa 88. naprafor­gó 34, lucerna 10 és vöröshere 2 százalék. Előirányzatunknak ed. tdg 47 százalékban tettünk ele. get. A termelőcsoportok 73, az egyénileg dolgozó parasztok 45 százalékos teljesítésnél tartanak. A járások versenyében a sor­rend a következő: 1. dunavecsei járás 125 Százalék 2. kalocsai járás 94 3. kunszentmiklósi járás 74 4. kecskeméti járás 65 5. Kecskemét város 58 6. kiskunfélegyházi járás 57 7. bajai járás 54 8. bácsalmási járás 35 9. kiskunhalasi járás 34 Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban Az üzemrészek között elsőnek a legjobb eredményt elérő dol­gozók tették meg vállalásaikat, hogy jobb munkával ünneplik május l.ét. A szugát’üzemben özv. Szabó Józsefné sztahanovista 250 szá­zalékról 260 százalékra tette meg vállalását. A fiatalok is harcolnak a má. sodik negyedévi terv túlteljesité. Béért. Kiss Ilona DISZ-fiatal 10Ö százalékos teljesítményét 105 százalékra emeli. Szalad Julia is hasonló vállalást tett. A csórna, golásnál Tarr Kálmánná 140 szá­zalékról 150 százalékra tette meg új fogadalmát. A pántolásnál Horváth Gyula 140 százalék­ról 145 százalékra emeli teljesít­ményét május 1 tiszteletére. dunavecsei az első 10. kiskőrösi járás 24 11. Baja város 12 százalék A tavaszi munkák elvégzésé-» nek adjon újabb hatalmas 1-endil, letet a május 1-e tiszteletére meginduló npjnkaverseny. Mező- gazdaságunk dolgozói törekedje, nek arra, hogy amit fogadtak, azért becsülettel helytálljanak. A nagyobb termés, a szebb állat­tenyésztési eredmények legfőbb feltételeit most kell megterem­teni. Minden terv teljesítése, min, den fogadajom teljesítése azon dől el, hogy most a tavaszi munkákat igya“ kezdjük és hogyan végezzük, A tavaszi munka: ötéves ter. vünk harmadik évének egyik legfontosabb szakasza mezög iz. daságunkban. A tavaszi mun­kákban példát keil mutatniok és minden akadállyal, minden ellen­séges próbálkozással szemben az első között kell harcolniok a falusi pártszervezeteknek, a já. rási pártbizottságoknak és min. den erejükkel biztosítanlok kell, hogy a tavaszi munka csatáját eredményesen, győzelmesen vív. juk meg. Árpa- és cukorrépavetésben megyénk as élen jár lág békés együttélését, a két különböző gazdasági és kor/ mányzatí rendszer gazdasági és politikai együttműködését Ennek ékes bizonyítéka a most folyó moszkvai nem* zetközi gazdasági értekezlet is. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának a négy hatalomhoz intézett fel­hívása elősegíti a német kér­dés békés rendezését. A Né* met Demokratikus Köztársa­ság nem akar mást» mint azt, hogy a nagyhatalmak telje* sítsék a potsdami szerződés­ben vállalt kötelezettségek teljesítését. Ezzel lehetővé te­szik az egységes» demokra­tikus Németország megszüle­tését és a német békeszerző­dés megkötésének meggyor­sítását. % a szovjet kormány válaszolva a Német Demo­kratikus Köztársaság kor* mányának felhívására kije* lentette: hogy a potsdami határozatoknak megfelelően s Németország részvételével késedelem nélkül meg kell kötni a békeszerződést Né­metországgal. A Szovjetunió kormánya tehát arra törek­szik. hogy közelebb vigye a megvalósuláshoz az egységes, demokratikus Németország megalakulását, amely egyút­tal kizárná a háború lehető­ségét Európában.

Next

/
Thumbnails
Contents