Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-09 / 83. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI AZ MDP BÁCSKISKUNMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. évfolyam, 83. szám jra no fillér 1952. április 9, szerda | Hogyan készülnek május 1-ro a Kiskunhalasi Építkezés dolgo. zói. — Hogyan köszörüli ki a csávojyi Vörös Csillag a becsü­letén érj csorbáj Fejlesszük tovább április 4-e tiszteletére megindult versenymozgalmat A különböző országok közötti gazdasági kapcsolatok helyreállításáról tárgyal a nemzetközi gazdasági értekezlet Dolgozóiak a legnagyobb nemzeti ünnepre teÿs felaján lások teljesítése után újabb munkafelajánlásokkal készül­nek május 1-re. Az április 4-i felajánlások teljesítésének ki­értékelése alap ián megál­lapíthatjuk, hogy dolgozóink jól vitték a kibontakozott versenymozgalmat. Jó mun­kát végeztek a pártszerveze­tek* példát mutattak a kom~ munisták. A nemes vetélse- désben a kommunisták 08 százaléka vett részt. A párt' szervezeteknek sikerült a pártcsoportokat mozgósítani. A brigádon belüli verseny­mozgalomban szép eredményt ért el a Bajai Posztógyár es a Kecskeméti Gépgyár. A versenymozgalomnak minde­nütt lendületet adott az, hogy politikai iskolákon tárgyal* ták Rákosi elvtárs életét. Rá~ kosi elvtárs hősi helytállása, bátor magatartása, kommu­nista példamutatása minde­nütt fokozta a versenymoz­galom lendületét. Megyénk ipari üzemei első negyedévi tervüket globáli­san 108 százalékban teljesítet­ték. Ezen belül szép ered­ményt ért el a Kecskeméti Gépgyár. Ez az üzem feszí­tett tervét 128.9 százalékban teljesítette. — Üzemeinkben mindenütt javult a munkafe­gyelem, csökkentek az igazo­latlanul távolmaradók száma. Üzemeink pártszervezetei­nek feladata, hogy ellenőriz­zék az április ki teljesítések végrehajtását és segítsék & dolgozók május l'i munka- vállalását, amelynek célja, hogy a második negyedévi 'tervet határidő előtt teljesít­sék. Az üzemi bizottságok fel­adata, hogy a dolgozók ter­melési értekezleten tárgyal­ják meg a második negyed­évi terveket. Ezért fontos, hogy rövid időn belül a mun­kapadig felbontsák a terve­ket, hogy ezáltal megköny- myítsék a dolgozók vállalását. A pártszervezet adjon segít­séget, hogy a dolgozók lássák a világos, egyszerű verseny- feladatokat, amelyek lehető­vé teszik, hogy a dolgozó ma­ga is könnyen ellenőrizhesse fogadalmának teljesítését. Az üzemi pártszervezet úgy szer­vezze meg az üzemen belül az agitáeiót, hogy a népnevelők minél világosabban, minél egyszerűbben magyarázzák meg a dolgozóknak a felada­tokat. Az agitáció úgy legyen megszervezve, hogy az sze­mély szerint minden egyes munkást érjen el. Ez az agi­táció használjon fel minden (rendelkezésre álló módszert. Ezen a téren követendő pél­dát mutatott a Kiskunfélegy­házi Vassszerkezetipyár, mely a lógósokból brigádot szerve­zett. Ez >a brigád külön dol­gozott. Megszervezték továb­bá azt is, hogy a lógósokat a faliújságon rajzos fői-mában kipellengérezték. Az üzemi pártszervezet fel­adata, hogy segítse a szak- szervezet munkáját a szocia­lista verseny szervezésében. A május 1-i fogadalmak és a terv természetesen nem egyedül a szakszervezet mun­kája. A versenyt végső fo­kon az üzemi pártszervezet­nek kell irányítani. Az üze­mi pártszervezet legyen a motorja, lelkesítője, legfőbb ellenőre a versenymozgalom­nak. Az üzemi pártszervezet azonban csak akkor tudja jól teljesíteni feladatát, ha meg­szilárdítja kapcsolatait az üzem dolgozóival. Az üzemi pártszervezet nem tudja a tö­megeket versenyre mozgósí­tani a szakszervezet segítsé­gével akkor, ha csupán funk­cionáriusokra épít, nem pe­dig a társadalmi aktívákra- a műkelybizottságokra, a bi­zalmiakra. Az üzemi párt- szervezetnek legyen gondja az is, hogy a szakszervezet ne csupán a legjobbak nevét és teljesítményének százalé­kát hozza nyilvánosságra, ha­nem terjessze el széles kör­ben munkamódszerüket is. Az üzemi pártszervezetnek feladata, hogy az üzemen be­lül minél előbb mindenki is­merje második negyedévi ter­vét. Csak a tervismeret után tud a szakszervezet segíteni a dolgozóknak abban, hogy könnyen érthető, szinte kéz~ felfogható célt tűzzön maga elé, amikor május 1 tisztele­tére fogadalmat tesz. Ezért a világos, mozgósító erejű co­lért a brigádok is lelkesen küzdjenek, hogy azokat a le­hetőség szerint túlteljesítsék. A május 1 tiszteletére tett fogadalmak teljesítését min­denütt megkönnyíti, ha a szakszervezetek az üzemi pártszervezet útmutatása alapján megtanulják, hogyan kell jobban együttműködni a műszaki vezetőkkel, a felső­vezetéssel csakúgy, mint az alsóval. A műhelyvezetők a munkások panaszait, kíván­ságait azonnal tolmácsolják a műszaki vezetőknek és kö­vetkezetesen szállnának síkra a hibák gyors orvoslásáért. A május 1 tiszteletére tett fogadalmakat a dolgozók ak­kor tudják maradéktalanul teljesíteni, ha a pártszerve­zet megadja a megfelelő irá­nyítást, a pártszervezet pedig Dégen Imre magyar küldött felszólalása kel. Nyesztyerov elvtárs befeje­zésül rámutatott arra, hogy ennek az értekezletnek a nem­zetközi kereskedelem fejlesz­tését kell elősegíteni. Sok" millió ember érdeke ez, s a Szovjetunió kereskedelmi po­litikája elősegíti ezeket a tö­rekvéseket. A magyar küldöttség álláspontja A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten a nem­zetközi kereskedelem fejlesz­tésével foglalkozó szekcióban felszólalt Dégen Imre, a ma­gyar küldöttség vezetője; Dégen Imre kifejtette a magyar küldöttség állás­pontját a nemzetközi keres­kedelem fejlesztésével kap­csolatban és megvilágította: milyen lehetőségei vannak Magyarországnak arra, hogy elősegítse a nemzetközi ke­reskedelmi kapcsolatok fej­lesztését. — Magyarország a máso­dik világháború befejezése óta szoros gazdasági kapcso­latokat épített ki a Szovjet­unióval és a néni demokra­tikus országokkal, mondotta, majd hangoztatta: a kivitele re rendelkezésre álló áruin­kat az egyenjogúság és a köl­csönös és gazdasági előny fi­gyelembevételével bármely országnak, minden korláto­zás nélkül rendelkezésére bo­csátottuk. Az VSA nem tudta meggátolni gazdasági fejlődésünket Ezután rámutatott arra, hogy Magyarország népgaz­daságának virágzó fejlődése is bizonyítja: a vele szem­ben alkalmazott gazdasági korlátozások nem tudták meggátolni gazdasági fejlő­dését. Jellemző, hogy az 1951. évben, amikor az USA leg­jobban kiszélesítette az elle­nünk irányuló rendszabályo­kat, a felemelt termelési ter­vet is túlteljesítettük. Delegációnk e történelmi jelentőségű nemzetközi érte­kezlet előtt le kívánja szö­gezni Magyarországnak azt az őszinte szándékát, hogy továbbra is következetesen alkalmazza a külföldi gazda­sági kapcsolatok tekinteté­ben eddig követett politiká­ját, amely arra irányul, hogy külkereskedelmét fejlessze, minél több országgal tai-tsa fenn, s mélyítse el gazdasági kapcsolatát. — A nemzetközi árucsere­forgalom kiszélesítése terén különösképpen gondot fordí­tunk arra, hogy továbbfej­lesszük kereskedelmi össze­köttetéseinket -azokkal az or­szágokkal — így például Ausztriával, Olaszországgal’ Svájccal, Finnországgal. Né­metországgal, — amelyekkel tradicionális kereskedelmi kapcsolataink vannak. A magyar küldöttség öröm­mel ragadja meg az alkalmat arra, hogy az értekezleten részvevők közel-, távol- és középkeleti országokkal, va­lamint a tengerentúli orszá­gokkal helyreállítsa, illetve kiszélesítse a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. — A magyar népgazdaság gyorsütemű fejlődése — és ezen felül mezőgazdaságunk termelési színvonalának a* emelkedése — lehetővé teszi számunkra, liogv nemcsak ipari, hanem mezőgazdasági termékekből is egyre na­gyobb mennyiséget tudjunk a nyugat felé irányuló ex­port rendelkezésére bocsátani. Mint vásárlók is jelentkezünk — De nemcsak eladni kívá­nunk többet a külföldi piaco­kon, mint bármikor, hanem mint jelentős vásárlók is fel­léphetünk a nyugati orszá­gokban. Elgondolásaink sze­rint a nyugati és tengeren­túli országokból a következő bárom év során behozatalra kerülő áruknak mintegy fele nyersanyag. Egynegyede gép és műszer, egynegyede pe- dig egyéb ipari termék le­hetne. — Delegációnk úgy véli: amennyiben országunk meg­felelő biztosítékot kap az égj ezmények megtartására, fennállna a lehetősége annak is, hogy hosszúlejáratú egyez; menyeket kössünk n nyugati országokkal. Magyarország kés* az ex­portárujáért járó összeget az illető importáló ország valu­tájában elfogadni, feltéve* hogy ezt a valutát az impor­táló országokban áruvásár­lásra használjuk fel. A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet április 5'i ülésén felszólalt N. V- Nyesztyerov elvtárs. a Szov­jetunió kereskedelmi kama­rájának elnöke. Beszédében hangoztatta, hogy ez az ösz- szejövetel minden eddigi nemzetközi gazdasági érte­kezhetnél átfogóbb jellegű, s ez elősegíti, hogy gyümölcsö­zően megtárgyalják a nem­zetközi gazdasági együttmű­ködés fontos kérdéseit. Be­szédében elmondotta, hogy a szovjet külkereskedelmi szer­vezetek a nyugateurópai, amerikai, délkeletázsiai, kö- zépkcleti és afrikai országok­ban. valamint Ausztráliában olyan árucikkeket vásárol­hatnának, amelyeket a szó- banforgó országok rendsze­rint exportálni szoktak és olyan mennyiségben adhat­nának el nekik őket érdeklő szovjet gyártmányú árukat, hogy a Szovjetunió árufor­galma az említett országok­kal a legközelebbi két-hároin év alatt elérné a 30—40 mil­liárd rubelt. A Szovjetunió egyidejűleg több gabonát, faanyagot, cellulózét és pa­pírt, ércet, műtrágyát, szenet, ásványolajtermékeket, lent, különböző ipari berendezést, mezőgazdasági gépeket, köz­lekedési eszközöket, vala­mint könnyűipari terméke­ket adhatna el a rászoruló or­szágoknak. Ezután részlete­sen rámutatott, azokra a le­hetőségekre. amelyek a Szov­jetuniónak Franciaországgal, Hollandiával, Belgiummal és más országokkal való keres­kedelmének fejlesztése terén fennállanak. Nyesztyerov elvtárs a to­vábbiakban rámutatott arra, hogy nagy lehetőségek van­nak a szovjet-amerikai keres­kedelem fejlesztésére. Ha az amerikai üzleti körök fejlesz­teni kívánják a kereskedel­met a Szovjetunióval, akkor a szovjet importszervezetek az Egyesült Államokban nagy megrendeléseket eszkö­zölhetnek különböző árukra négy-öt milliárd rubel ösz" szegben, kébbárom évi szál­lításra. Kereskedel m i tárgyalások A jelenlévők felhasználhat­ják moszkvai tartózkodásu­kat kereskedelmi tárgyalá­sokra és ügyletek kötésére a szovjet kereskedelmi szervek' a versenyt csak úgy tudja fejleszteni, ha nem maga végzi a verseny mozgalom szervezésének minden rész­letfeladatát. A párttitkár mindenütt különbözzön az üb" elnöktől. A pártszervezet irá­nyítsa a szakszervezet mun­káját, számolja fel a szak­szervezeti funkcionáriusok megalkuvását, akik igen sok esetben szívesen belenyugsza­nak abba, hogy munkájukra nem tartanak igényt. Ne az üzemi pártszervezet végezze a szakszervezet munkáját, ha­nem irányítsa a szakszerve­zetet. Az április 4i versenysza­kaszban felszínre került hiá­nyosságok kiküszöbölése elő­segíti, hogy a május 1 tiszte­letére meginduló verseny még nagyobb lendülettel bon­takozzék ki. A hibák felszá­molásával megyénk dolgozói, műszaki értelmiségünk még fényesebb eredményeket vív­hatnak ki a május l‘i foga­dalmak teljesítésében.

Next

/
Thumbnails
Contents