Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-02 / 52. szám

A JÁRÁSI KULTliRVERSENY EREDMÉNYEI és hiányosságai a dunavecsei járásban A Vörös Hadsereg születés­napján tartó .ta a dunavecsei já. rás népi táncversenyét a sejti kultúrotthonben. A versenyen hét község' DISZ-tánccsoportja és az állampuszta!. dolgozók táncegyüttese vett részt. Több mint 400 főnyi néző gyönyörkö­dött a táncverseny változatos, érdekes számaiban. A tánccsoportok felkészültsége színvonalas, komoly fejlődést ért el az előző évhez képest. A solti DISZ-együttes ukrán népi láncot mutatott be. A dunave­csei tánccsoport magyar népi táncokat adott elő, köztük egy legénytáncot és egy kanásztán. cot. Hasonló műsorral vett részt a versenyen a hartai DlSZ-tánc- csoport is, A verstny eredménye azt mutatta, hogy a legjobb munkát a solti Disz.fiatajok vé­gezték Első helyezést kaptak. Második helyen végzett a duna. vccsei, harmadikon pedig a har­tai DISZ-szervezet tánccsoport- ja. Jól szerepelt az ordasi egysé­ges tánccsoport és a DISZ duna. tetétleni együttese is. A bíráló- bizottság véleménye az volt, hogy az utóbbi két csoport mű­sora stílusban különböző, más. más jellegű motívumokból ál­lott, így nem adhatott egységes, jól kidolgozott képet. A felké. sziiltségben nem volt hiba, de nagyobb feladatra vállalkozott mindkét együttes, mint ami az erejétől telt volna. A csoportok kollektív mun­kája és fegyelme kifogástalan­nak mondható. Nem beszélhe­tünk azonban a fegyelmezett, jó rendezői munkáról, a solti kultúr­otthon vezetőségével kapcsolat­ban. Kirívó hiányosságokat ta­pasztaltunk a rendezésben. A tánccsoportok nem ismerték a műsort, nem tudták, mikor ke­rül rájuk a sor. Alig kezdődött mag a vcrseny, amikor elromlotl a Színpad függönye. A nézőls ,,gyönyörködhetlek” a javítási munkálatokban, bár szívesebbet nézték volna fiataljaink lendüle. tes táncait. A függöny maga sáros, poros volt. A nézők kö­zül sokan elítélően nyilatkoztak a kultűrotthon, vezetőség ha­nyagságáról. Dolgozóink kultúra iránti lelkesedését becsülik 1« azok, akik nem készülnek fel kellőképpen egy ilyen fontos ren. dezvényre. A versenyt díszelőadás kö. Vette, melyen a győztes csopor- tok mutatták be díjnyertes szá­maikat. Az ordasi és dunapatají színjátszók pedig jelenetekkel szórakoztatták a közönséget. A díszelőadás szónoka Márfai Mi. hájy járási tanácselnök vojt, aki lelkes szavakkal emléke­zett meg a Vörös Hadsereg születésének 34. évfordulójái-ó). A díszelőadás záróakkordjakéni adták át a járási pártbizottság, a járási DlSZ.bizottság és a já­rási tanács versenydijait, aján­dékait a győztes csoportoknak. A csoportok nagy örömmel fo. gadták az elismerést és meg­ígérték, hogy a jövőben még odaadóbban, még szorgalmasad ban emelik munkájuk színvona. lát és kifogástalan teljesít­ményekre törekednek. Nagy szégyen, hogy nem vett részt a kuitúrversenyen az após. tagi DISZ fiatalsága. Az egész járásban egyedül ők nem nevez­tek be a kuitúrversenybe. Nehéz­ségekről számolt be a dunatetét. leni DISZ csoport vezetője, aki elmondta, hogy a szervezet nem tudja zavartalanul végezni a kul­turális tevékenységét, mivel is­mét elvették a DISZ-Szervczettöl a helyiséget, de nem gondoskod. tak másikról. A dunatetétleni tanács feladata, hogy megfelelő helyiséget biztosítson a íiataiok­t nak, hogy munkájukat zavarta. : lanul végezhessék. Ugyanez vo- ! natkozík a dunaegyházi tanács. 1 ra is, ahol a DISZ hasonló ne. . hézségekkel küzd. A járási i kultúr verseny eredményeit csak - ügy tudják megszilárdítani a : fiatal kultúrcsoportok, ha a párt és tanác3 minden támogatást t megad és menetközben látja ej : őket irányítással, építő kritiká- l val. Thiesz Je'Vi járási DISZ.titkár Dunavecse. Műsorfüzet jelent meg ! Victor Hugo és Gogolj emlékünnepélyre Az Országos Béketaiiács és Népművészeti Intézet kiadá­sában műsorfüzet jelent meg, mely nagy segítséget nyújt a Victor Hugó és Gogolj cm" , Lékünnepé:.vre készülő kultúr. , csoportoknak. A műsorfüzet \ ictor Hugó legszebb ver* soit, legismertebb regényének a »,Nyomoruitak*‘mak egyik részletét és számos más írá" sát, Gogolj „Kártyások1’ cí­mű szatíráját fűzik csokorba. Ezen kívül részletes ismerte­tést is közül a világirodalom két nagy alakjának életéről és_munkásságáról. A színját­szó csoportok rendezőinek a munkáját jelentősen meg­könnyíti, mert a műsorfüzet díszletterveket, rendezői uta­sításokat is tartalmaz. A Békevilágtanács határo­zata alapján nemcsak Buda­pesten és vidéki városokban, hanem sok száz falu kultúr" otthonában is rendeznek ün- nepégeket Victor Hugo szír le tés ének, Gogolj halálának évfordulóján. így ünneplik a Szovjetunióban Gogolj halálának 100-ik évfordulóját A szovjet nép szereti és nagy- rabeesüli Nyikolaj Gogoljuak, £ klasszikusan nagy orosz kri. tikai realizmus egyik legna. gyobb alakjának irodalmi örö két. A Szovjetunió Minisztert a. nácsa a Gogoij-oentenárium elő. készítésére és lefolytatására Országos Bizottságot létesített amelynek vezetője Nyikolaj Tyi. honov, tagjai pedig a kulturális élet és a tudomány kiválóságai A szövetségi és autonóm köztár. saságokban, a peremvidékekéi és területeken is jubileumi bi zottságokat alaki'ottak. Moszkva, ban és a Szovjetunió más nagy­városaiban ünnepi ülésekéi emlékeznek meg Gogoljról. Március 4-én, Gogolj halálának 100 évfordulóján gyászünnepsé get rendeznek a moszkvai Novo. gyevicsij-temetöben, ahol Gogol; hamvai nyugszanak, majd a Gogolj-sugárúton leleplezik Tom. szkij Szovjet szobrászművész Gogol j.emlékmü vet. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája, a moszkvai Gorkij Világirodalmi Főiskola, a ienin. grádi Orosz Irodalmi Főiskola és valamennyi szövetségi köztár­saság akadémiája ünnepi ülést tart a nagy író tiszteletére. A moszkvai Irodalmi Múzeum kiállítást szentel Gogolj emléké, nek és művészetének. A ienin. grádi Orosz Múzeumban és a Puskin.házban is nagyszabású Gogolj.kiállítások lesznek. Irodalomtörténészek és írók <■ ünnepi előadásokat tartanak a . nagy realista íróról. Vállalatok, . tanintézetek, lcultúrházak és- könyvtárak ünnepi műsorok és- irodalmi esték keretében Gogolj- . előadássorozatot indítanak. i Több mint 150 szovjet színház , készült fel Gogolj színpadi mü. . veinek bemutatására. Az opera. > színházak felújítják a Gogolj. . szövegekre irt operákat : Csajkov. ■ Szkij: „A eárnö cipője”, Rím. i szkij—Korszakov: „Májusi éj”- és Musszorgszkij: ,,A szoros- . csinci vásár” című müvét. A Szovjetunió Filmügyi Mi. i niszíériuma Gogoij élete és művészete” cimen dokumcntfil- . met készített az évfordulóra. Ezenkívül műsorra tűzik a Gogolj-müvek alapján készült ,,A '■ szoroscsinci.vásár” és ,,A eárnö ' cipője” című filméi. A szovjet rádió előadássorozat. I ban ismerteti Gogolj életét és művészetét, s a legkiválóbb szí­nészek és operaénekesek tolmá. • csolásában közvetíti Gogolj iro- i dalmi alkotásait, valamint a ■ Gogolj müveiből írt színmüveket • és operákat. Az iskolásgyerekck számára küjön előadássorozatot készítettek elő. A Gogolj-ünnepségek egész Szovjetunióban a soknemzetiségű szovjet kultúra diadalának ünnep, ségei lesznek, a szovjet kultú­ráé, amelynek kincsei között kiemelkedő helyet foglalnak ej a nagy orosz író alkotásai. A bajai kórház betegeinek élelmezése ellen törtek A Bajai Kökórházban huza. mosabb idő óta a betegek ellá­tását szolgáló hús., tojás és egyéb élelmiszerekből Kriski Fe. renc kórházi hentes és Varga Sándor kise’ob-nagyobb mennyi, ségeket Saját céljaikra eltu. iajdonítottak. Cselekedetükkel nemcsak a kórházi betegeit élel­mezésének megrontására töre­kedtek, de súlyosan vétettek a társadalmi tulajdon ellen is A bajai járásbíróság most példás ítéletet hozott ügyükben. Kriski Ferencet 7 hónapi bőr. tönre, 1000 forint pénzbüntetés­re ég a közügyektöl való 2 évi eltiltásra, míg társát, Varga Sándort 5 hónapi börtönre és 600 forint pénzbüntetésre ítélte. Rartakovics István dávodi lakos engedély nélkül levágott birkák bőrének feldolgozásával foglalkozott. 57 darab birkabört dolgozott fel, amivel növekvő gyáriparunkat fontos nyers­anyagtól fosztotta meg. A ba­jai járásbíróság másfélévi bőr. tönre, nyolcszáz forint pénz- büntetésre, 1000 forint vagyon- elkobzásra éa a közügyekiój való 3 évi eltiltásra ítélte. Rákosi elvtárs újra itthon 1921 fnuárjában meghall Ienin. Ahány ellensége csak volt a győztes szocialista . forrada­lomnak! az első szocialista ál- lantnak! vahimennyi azt hitte, hogy elérkezett az ő ideje, el­érkezett az idő a reakció álta­lános támadására, a szovjet állam megdöntésére. Lenin munkáját a halott ve- eér legjobb fegyvertársa> leg­jobb tanítványa, leghívebb barátja, Sztálin elvtárs foly­tatta. O körülötte tömörültek a Szovjetunió összes kommu­nistái és a világ népeinek leg­jobb szabadságié1 rozsai. Rá­kosi Mátyás odaadóan> céUir dalosan és keményen harcált azokért a célokért, amelyekét Sztálin elvtárs tűzött az egész nemzetközi forradahni moz­galom elé. Magyarországon a forrada­lom, vérbefojtása után bátor és önfeláldozó harcosok szer­vezték meg, vezették és irá­nyították a helyi kommunista pártszervezeteket — de egysé. ges, az egész országra kiter­jedő pártot és pártvezetést pem sikerült létrehozni. Ez a feladat Rákosi élvtársra há­rult. Jól tudta, hogy milyen koclcázattfü jár számára a ma­gyarországi illegális munka. Győztes csatákat vívott a Ma­gyar Tanácsköztársaság ide­jén, tagja volt « Tanácskor~ Hiánynak és ott is harcolt az árulók és ingadozók ellen. — Ezért Horthy-Magyar orszá­gon halálbüntetés várt rá. És jnegis Magyarországra jött. mert ezt követelte a Kommu­nista Párt, a magyar dől go [ sók, a nép érdeke. 192í-ber döntő szerepe volt abban, . hogy a. magyar kommunista mozgalomban dúló áldatlan \ frakcióharc megszűnt. A Ko­mintern V. Kongresszu-án I ezek a frakciók cgyességet kö­töttek és megbízták Rákosi , elvtársat, hogy a KMP újjá­szervezésére térjen vissza Bu dapestre. Rákosi élvtárs> aki erre a munkára önként jelent­kezett, Becsen át 1921 decem­berében utazott haza. Azon­nal munkához látott. Az ő ve­zetése alatt — először a fórra. dalym bukása, óta — sikerült egyesíteni a Magyarországom élő kommunistákat, kiszélesí­teni a kommunista, tábort és egységesen irányítani a har­cot az egyre fokozódó nyomor és munkPnélküliség ellen, a rendőrterror ellen és ,, már ekkor tervezett szovjetellenrs, imperialista háború ellen. Né­hány hónappal Rákosi elvtárs Magyarországra érkezte után már érezhető volt a kommu­nisták befolyásának növeke­dése a? üzemekben, a, szakszer­vezetekben, sőt a mezőgazda- sági cselédek, szegény par asz­tok között is. A szociáldemokrata várt jobboldali vezetői az 1919'es forradalom elárulása és vér­befojtása után azt a jelszót adták ki, hogy a bűnösök bűnhődjenek. Bűnösöknek ők azokat minősítették, kik fegy­verrel védték Magyarországot, a nyugati imperialisták cs azok csatlósai és szálláscsiná- lói ellen. Bűnösnek azt a munkást minősítették, aki a kapitalizmus ellen harcolt és azt a parasztot, aki fel akarta 1 osztani az ezer- és tízezer hol. ' das grófi földeket. A szociál­demokrata vezetők megegye- <*'‘st is kötöttek gróf Bethlen ' Istvánnal, Horthy miniszter- elnökével; kötelezték magit kát arra, hogy lemondanak a mezőgazdasági munkások, a vasutasok és postások meg­szervezéséről. Lényegében vállalták, hogy a, Horthy ' rendszer ügynökei lesznek a külföldi kormányoknál és a külföldi sajtóban. Viszonzá­sul, borravalóul néhány man- ; dátumot kaptak, néhány he­lyet az úri képviselőházban. A szociáldemokrata, vezetők nemcsak azt tartották meg’ amire kötelezték magukat, de ,,többet“ is tettek. Ha a szak- szervezetekben, pártszerveze. tckbrn egy munkás vagy •munkásnő felszólalt az egyre fokozódó kizsákmányolás, az egyre tűrhetetlenebb rendőr- terror, az orszáa árubabocsá- tása ellen, egyszóval az ellen­forradalom ellen, akkor a szociáldemokrata párt ‘veze­tői azt a munkást, vagy mun­kásnőt, aki hű maradt osztá­lyához, kizárták a párt. sorai­ból és sajtójukban közölték a kizárást. Ezzel egyben tud­tára adták Horthy politikai rendőrségének, hogy az. akit ők kizártak, nem hajlandó támogatni az ellenforradal­mat, ellensége a Horthyura- lomnah, egyszóval — kommu nista. A szociáldemokrata ve­zetők ilyen módon száz és ■ száz bátor harcost jut tutiul, 1 rendőrkézre. A munkásság körében az ■ ellenforradalom harsány pro• I pagandája, a szociáldemokra­■ la párt aljas lakájszolgálatai és undorító árulásai, ellenére mind erősebb lelt a vágy a ' szabadság után, •mind erő­sebb lett a harci, készség. — Rákosi Mátyás elvtárs munkája ezt a szervezetlen, sokszor, öntudatlan vágyat tette tudatossá és <i harcoso­kat szervezetbe tömörítetté. Elsősorban az ő munkájának tudható be, hogy a munkás- árulók vezette . szociáldemo­krata párt mellett, valójában vele szemben, új munkáspárt alakult meg Magyarországon, a föld alatt harcoló kommu­nista párt legális fedöszerve- ként; a Magyarországi Szo­cialista Munkáspárt. Rákosi elvtárs mesterien alkalmazta a. leni ni.sztálini taktikát, fel- hazndita az összes le­gális lehetőségeket és közben mind, erősebbre építette az il­legális kommunista -pártot. 1925 júliusában megszervezte a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának első kon­gresszusát, amelyet ugyanez év augusztus 18-án Becsben tartottak meg, s amelyen részt vett hű fegyvertársa, Révai, József elvtárs is. Horthy rendőrsége nagyméretű rend­őr-, csendőr- és határőr-kor­dont vont Magyarország köré, amelyen a rendőrség főnöke szavai szerint a madár s&tn tud átrepülni. A kemmunis. tálc megtalálták ezen a kordo­non át az utat. És ahol a rend­' őrség főnökének dicsekvő szavai szerint egy mákszemet sem lehetett a hatóság ellen­őrzése nélkül behozni, a kom­munisták agyukban és szí­vükben magukkal hozták a legdrágább értéket, a legdrár : gább szállítmányt: a lenini- sztálini tanításokat, a. szabad­ság eszméjét és magukkal hozták a, tudást és akaratot, amely hivatva volt a magyar munkásosztály, g magyar dolgozó nép felszabadító küz­delmét győzelemre vezetni. A magyar munkásság hősi elszántságának újjáéledése, a Kommunisták Magyarországi Pártja rohamos megerősödé­se• eszmei befolyásának ki. szélesedése ellen Horthy rend­őrsége a maga speciális fegyvereivel harcolt. Minden magát csak erőszakkal tartó, a, történelem által halálra ítélt osztály és rendszer légül ja- sabb, le g undorítóbb módsze­rével: provokátorok, besúgók és a kínzások alkalmazásával. Rákosi elvtárs n kongresz- sztis után, áthatolva a rend­őrkordonon, visszatért Ma­gyarországra és folytatta a munkáját. Sajnos, azonban Rákosi Mátyás magyarorszá­gi illegális munkássága a pártkongresszus idáoi csak rövid ideig tartott. 1925. szep­tember 22-én Vas Zoltán elv­társsal kellett volna találkoz­nia. Az összekötő, aki a talál­kozást előkészítette, áruló volt, a rendőrség ügynöke. Rákosi élvtársat Horthy politikai rendőrsége letartóz­tatta.

Next

/
Thumbnails
Contents