Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-16 / 64. szám

P.^i rt fis párt így emeli a kalocsai városi pártbizottság az okfafás eszmei-polilikai színvonalát Előadás a klerikális reakció kérdéséről Kalocsán Lépett as európai biztonság megerősödését e Kovács István elv:ár3 a já­rási tiikárok országos ór.ekaz'a- tén hangsúlyoz.a: „A pár.épités egyik legdöntőbb feladata a párt.agok és lagjelöl.ek rend­szeres eszmei-pouóuíai képzése A kaloősai városi pártbizottság mtgszívielte a járási ü.káro.t országos ér.ekezletén öthat. g. zott fontos ú.mutatást és iö- megelöadást szervezett a kleri­kális reakció kérdéséről. Ezzel az elöadássaL seg,.séget a.tar, nyuj.ani párunk propagan. dis.álnak, oa.atásban résztve­vő aktiválnak az egész kalo­csai dolgozó népnek, hogy vi­lágosan lássa az Lmperiauzmus ötödik hadoszlopának, a kle­rikális reakciónak a tevékeny­ségéi hogy enulkedeii esz­mei színvonalon, kelló éberség­gel tudja ellene felvenni a har­cot. KUiönös jelen .őségé vau ennek az előadásnak Kalocsán, ahol még nem is olyan regen a O-rősz-banda szövögette aljas és sötét terveit boldog jövőnk épí­tése ellen. Harmadik világhábo­rúról ábrándozott, újból pusz.u- iásba és romlásba akarta dön­teni népünket. Pártunk éberség- rántottá le a leplet eze.-rói a m ndenre elszánt gazembe­rekről. Amim az előadó: Bánáll Tibor elvtárs is hangsúlyozta: Kalocsa dolgozói a múltban is napról.nttpra . lá.ha.ták, saját életükön tapasz alhat- ták azt az ember eién elnyo­mást és kizsákmányolást, melynek irányi .ói, vezérei a kalocsai feke e reakció kép. viselői voltak. Pártunk Központi Vezetősége a klerikális reakció elleni harc kérdéseiről kiadott határozat­ban hangsúlyozta: a Pártnak, a munkásosz. táíynak, a dolgozó népnek foltoznia kel jogos öuvé. delmi harcát a kiérik», lis reakció élesedő aknamun­kája ellen.” Ezt a harcot párttagjaink, pártonkívüli aktíváink mák úgy folytathatják helyesen, ha felvannak fegyverezve a marxizmus-lenlnizmus tudomá­nyos elméletével és elvi síkon világosan látják az egyházi reak­ció megnyilvánulásainak ru­góit és mély párhuzamot tud­nak vonni a klerikális reakció belső ügynökeinek tevékenysége és az amerikai imperialistic pusz.ítő atom.pvliükája közt. Bánáti elvtárs előadása ezt a célt nagyjában 63 egészében ol is érte. Sok értékes szempon. tot adott a részvevőknek, a kle­rikális reakció elleni jogos önvé­delmi harc sikeres megvívása érdekében. Az előadás céjlcitü. zése az volt, hogy kiegészíts’ a kalocsai propagandisták és aktívák ismereteit, a kérdésről és megfelelő elvi hátteret biz­tosítson az anyag tökéle.es fel­dolgozásából. Emellett formába öntse és & tudományos ma­terializmus fényénél foglalja rendszerbe a klerikális reak­ció kalocsai ügynökeinek tévé. kenységét, azt a sokirányú ke­serves és szomorú tapasztalatot, mely erről a kérdésről a hozzá, szólók szájából is elhangzott. Bánáti elvtárs hangsúlyozta, hogy » klerikális reakció elleni aarc kérdésé! a á kell ren- delnlök népnevelőinknek, a politikai iskolák hallgatói­nak, minden párttagnak, a párt poji.lkai fő feladatai, nak: az ősz ályharc kél leihe, te*.en vitelének, ö éves 1er. vünk sikeres niegvalósi á- sáérf folytató t harcnak, a bétte megvédésé nagy ügyé­nek. Kiemelte, hogy türelmes mun. íjával kell fel világosítani a tá­jékozatlan dolgozó tömegeket a klerikális reakció valódi arcá­ról. Meg kel; muta.ni, hogy a Vatikán az amerikai impenatis. iák érdekeinek készséges kiszol­gálója, harmadik világháborúra spekulál és régen feladta azt az amúgyis eiéggé kétes értékű szerepé;, hogy a ka.oltkus hívek szellemi gondozója legyen. Az előadás végén ha.ározouan alá. húz .a az előadó azt, hogy az alsőpapság egy része a béke kérdifében áVnéppel, a munkás­osztállyal égyüt. tart, és vallás, felekezetre, politikai álláspont­ra tekintet nélkül támoga ja a Szovjetunió vezette ha aímas bél«tábor politikáját. A tapaszta­lat azonban az, hogy az egyház és az állam között: megegyezés óta a klerikális reakció újból erőteljesen támad. Támadásait a Vatikán körei irányi iják. Nem egy olyan röplratot kisé. rel.ek meg terjeszteni a foké e reakció ügynökei Kalocsán, melynek kiadója maga a 1 Vati­kán. Ezek a röpiratok a iegaljx- sabb szemérme lenséggel próbál­ták unzí.anx dolgozó népünket a szocializmus építése ellen. Vallásos mezbe bujtatott mon­danivalók mögött azonban ott kárognak az imperializmus dög. keselyűi; a baktériumnáborút irányító nagytőkések. A hozzászólások sok adatot nyújtottak a kalocsai reakció múltbeli és jelenlegi tevékeny­ségéhez. Szabó János dolgozó pa. raszi elmondotta, hogy felesége valamikor mosni járt a zárda­főnöknőhöz. A főnöknö a kraj- cárnyi bér mellé halálos ágyán rájuk hagyott egy csomó könyvet és egyéb apróságok Az egyik így örökölt folyóiratban, a ,.Katolikus Szemlében” azt olvasta Szabó János, hogy a honfoglalás után István király idejében a hittérítők nem az a’á. Zat fegyverével terelték 3 ma gyár néj»t a kereszténység isié. Nem restelték ők a derest sem felhasználni és bőséges boiüté- seklcei győzték meg az ingado­zókat a „szent ügy” igazságá­ról. De ne gondoljuk, hogy a kö. zelmuitban más módszereket al­kalmaztak — tette hozzá egy másik hozzászóló, Romsics Sán­dor, — ha a szerencsétlen, mun­kában kifáradt, elgyötört cse­Amióta az egyéves esti pártiskolára járok, sokkal tisztábban látom a apszerve; '/Ötünknek a tanácson beliili feladatát. Különösen az ok­tatás terén van nagy i'elada. tünk. Az iskolán szerzett ta­paszt» átok a.apján annyit már elértünk, hogy a bírálat helyes a kalmazásávai az alap- és középfokú politikai iskolán észlelt hibák nagy ré­szét már 'kiküszöböltük. Az e vtársak egy része le­becsülte az oktatá t, ennek következtében lemorzso'ódás ve t, s a jelenlévő elvtársak közül többen csak megjelen­tek, nem segítették az iskola munkáját ho, zászó.ásaiikkal. À taggyű'ésen névszeriot el­mondottuk az elvtársak hi­báit. Rend-zercsen eljárnak nz oktatásra Csernus Sán. dór, Daniez Józsefnél Faze­kas Zoltán elvtársak, most lédember háromszor nem ment ei a templomba, b.zony minden nélKül kidob.ák nyomorúságos állásából: az utcát a került. Nem nézték emberszamba ezen az „urak” a Szegényem bért — teje hozzá izzó gyűlölettel Romsics bándor uaraij.i ls.ván béresi, amikor hosszan *ir,ó be­tegség vette le a iáoáxól, elbo- csa.o.ták a szolgálatból. Eszük­be se juio.t, hogy az „isteni ir- gajmaoságot” alkalmazzák a magával .ehetetlen beteg em­berrel szemben. Negyvenszái;ás. ra is csak akkor meni ki a ple bános igét hirdetni, hogyha az egyik kulák fekete hin,óját küldte ér.e. A mise után pétiig áhi.a.os képpel vonult be a ku iák por.ájára és két-három óra hosszáig is eleszege.ett a ked. vés barátai társaságában. Még sok érdekes hozzászólás bizonal lot.a az összegyűlt több min 400 föny. haiigaióság lendületét, harckészségét A kalocsai városi párt. bizo.tság kezdeményezése követendő példa. Az előadás sikere, a hozzászó­lások eleven, életszerű hangja azt bizonyltja, hogy párttagjaink eszmei-politikai színvonalának emelése elsőrendű, nem eíhanya golandő feladata a pur.szervezi, teknek. Nem kell elfeledni, hogy az elért eredmények mellett a párjépí ésnek ezen a területén meg komoly pótolnivalóink van­nak. A kalocsai városi párt- bizot.ság kezdeményezése nem pusztán egyszer alkal­mazható módszer, hanem alkalmas arra, hogy a poli, tikai iskolák eszmei po'.i.i- kai 87.invc.na át a minden anyag meg árgya*ásáuá| emelje. Az előadás a szemináriumon tárgyal’ anyaghoz széles há te­ret, példák tömegét szolgáltatta és feiüívta a szeminárium hailga.ők figyelmét az Önálló anyaggyűjtésre, arra, hogy a szeminárium színvonala akkor lesz emelkedett, ha igen sok. oldalú ismerettel szállnak vi­tába egymással a hallgatók. Ez volt ennek az előadásnak a leg­fontosabb tanulsága és ered­ménye. I tnár a javasolt iroda'mat is áttanulmányozzák, aminek következtében jó hozzászóld sa i lek a 1 emeLk az iskola szín­vonalát. A ta’ánosságban. az elmúlt taggyü ós óta nagy vá tozás állott be a politikai iskohák színvonala javul. A középfo­kú politikai iskolák között ta­pasztalatcsere-mozgalom in­du t. Pé'dául az I. csoport hallgatói megbízták a leg­jobb halgatót, bogy a II. csoporthoz tapasztalatcseré­re menjen át Az ott nyert ta. pasztalatokat, a szem mariam hallgatóival megvitatják. Most már remélhető- hogy a po itikai Lsko ák hallgatói s.gyakorlati munkájuk is be­bizonyítják elméletj fejlődé' süket. Bdnh'di Lambert né, a megyei tanács párttitkára. A nemzetközi közvélemény rendkívüli jelentőseget tulajdo. níi a szovjet kormány lerveze.é. nek a német békeszerződésről. Ez a tervezel világpo.i ikai té­ren a nőmet viszonyúiban egyaránt új helyzetei ie*em.et, — írják a küllőid! lapok. Az óriási nemze.közl érdeklődés­nek az az oka, hogy Nemeior. szág ma a háboi ú es a béke erői köz, lolyó küzdelem egyik leg­fon. osabb teruie.e. Németország és az európai béke sorsa szó. rosan egyb^kapcso.ódui. A né. met békeszerzödes kérdése te. Faure francia miniszterek nők az Atlanti Szövetség lisz- «zabotii éítekezletéa mindent vál a t, amit az amerikaiak kívántak tőle, azután haza­ment és megbukott. A francia norazétgyülés többsége meg­tagadta az adóemelést, va­gy is. a pénzt az amerikaiak • európai védelmi nolit'kájá“’- Itoz. Az amerikaiaknak még nem sikerült Franciaország­ban szilárd többséget összeko­vácsolni. Egymásután buknak meg párizsi lakájai. A fran­cia népnek a megszál ók ga- rázdá kodásaival szemben tá. volról sem olvau klme.ri.tho* totlen a türelme, mint ami­lyen szotgalelkű'üégge’ a po- litiku-ok kiszolgá'tatták Franciaországot az amerikai­aknak. A francia polgár már maga előtt látja a vietnami Az úgynevezett „közigazga. tási egyezmény” megvalósít ásá. ra alakult közös amerikai-japán btzortság mellett működő előké­szítő csoport március 10-én be- jeeniette, hogy miyen elvek szerint fogja kiválasztani Ja. pánban a hadi'ámaszpon okát ós objek umoka az amerikai csa­pa ok számára. Az előkészítő csoport közölte, hogy az amerikai úgynevezett „helyőrség.” csapa ok pa* rancsuousága Tokióban lesz. hát a telje« európai béke helyre- ámításának a kérdése. A szov. Jet tervez»! éppen a világbéke szemszögéből nézi a német kér­dést. Célja a német mill artz- mus, a német agresszió újjáéto. désé11ek cláári.ása és az európai biztonság jelen.ős megerősí.ése. A szovjet tervedet je.enll a nyuga.németországi háborús bá­zis felszámolását, az amerikaiak ném.tországi háborús .erveinek meghiúsulását és ezzel a nemzetközi együ.iműködést és a tar,és béke megszilárdulását. sírgödröt, amelv nemcsak el" nyeli tízezrével minden kato" nai siker nélkül, becstelen cé­lokért ifjúságát, hanem eddig már több m.nt két és fél mii" tiárd dollárt varrt a nyaká­ba. A francia államkincstár csőd előtt áll. De az ameri­kaiak nemcsak a franciái utolsó ingüket kérik, haviéit bőrüket is. Éppen ezért buk­tatták meg Faure miniszter­elnököt. De nemcsak a fegy­verkezésre kért adóemelés kergette ki a miniszterelnö­köt a parlamentből, hanem a nyomorúsága« gazdasági helyzet is. Franciaországban nemcsak drága az ágyú, — de a kenyér is! A Marshall" terv igájával a nyakában így bukdácsol Franciaország a esőd felé. Mint a Malnicá dmü lap Je­lenti, az amerikai úgynevezett „helyőrségi” csapa’ok hasz­nálni fogják csaknem mindazo. kai az objektumokat, amelyeket jelenleg az Egyesül’ Államok megszálló csapatai használnak, A jóvátétel! ügyekkel foglal, kozó hlvaal ada ai szerint az amerikai csapa ok jelen­leg összesen 300 milliárd yen értékű japán állami és magántulajdoni használnak, beleértve a felszereléseket, a fü!d!ertllp_íakeí éh az ép'lile icier! Ötéves Tervkö!c"ön IV. sorsolása Miskolcon, a Nemzeti Színházban március 30-án dáhián fél 3 órától ünnepélyes megnyitó, március 31-én délután fél 8 órától, március 23-én délu án fé; 8 órá ól, március 38_án déiejö.t 9 órá.ól. Szabad belépés! Az építő bírálat megjavította az oktatást A népek életfeltételeinek megjavításáért A Szovjetunió gazdasági területen is fonttá lépést tesz a bőséért a nemzetközi egyuAműködéséérti a népek éietfelté- tejeinek megjavításáért. Kz <iz úvrdisöun összeu-ö moszk­vai konferencia központi tárgya. Az elmúlt néhány év ólad a különböző ors-úgok, e sősorban egyfelől a Szovjet­unió, Kína, a népi demolcrúcák és más/e-ől a nyugati or~ szúgok közötti here kedetmi és gazdasági kapósj.atok je­lentős mértékben meglazullak• A gazdasági és kereskedel­mi kapcsolatok ilyen meglazuidsa döntő mértékben hozzá­járná ahhoz, hogy a nyugati országokba4 növekedett a munkanélkihiek száma. A szovjet, a kínai, a népi demokra- l.kiLs országok megrendeléseinek elmaradása, az Egyesült Államok egyoldalú kiviteli j j kaja csökkentette a rnunka- alka mák számát. A munka,it küliséa növekedése mellett csökkent a dolgozók reálbére is. Sűiycdt n» élet zínvonal. A feszült nemzetközi helyzet feloldásának tehát egyik kulcs­kérdése a népek között tartó gazdasági kapcsolatok létesí­tése. A külkereskedelem fejlesztése által megjavítható a népek éle [feltételei. Ezt célozza a moszkvai konferencia■ amely így akarja biztosítani a két rendszér közötti békés együttműködést és ezzel a tartás békét. Franciaországban reng a föld Mi történik Egyiptomban? Egyiptomban a miuisz’.ere'nök bojelen etk) az ÚJ válás*, tások meg artásá:. így Egyiptomban az angol-egyip.om! tár gyalusok kérdése a belső politika síkjára tolódo t. Ez, azt je­lenti, hogy ki marad a valódi űr az országban, a VVafd.párt-c, amelynek nagy tóm. gél köz ársasági érzelműek, vagy pedig » kirá yl udvar és a körűje tömörült feudális, nagyblr,okos, nagytőkés politikusok. \ burzsoá csopor ok közö t a ba'alo. méri folyó harc lényegében két ember párbajává vál ozoft. Szí, rag el Din pasa az egyik, aki a tulajdonképpeni ».erős ember” a VVafd.pár ban. valamin' Haj dar pasa, a királyi testőrs'g pa­rancsnoka, akinek dön ő befő.yása van a hadseieg Irányító ma. gasrangú tisztikarra. Hajilar pasa az uralkodó dik ÖV úr-újának bevezetésére készül. Éppen ezért Wafd párt vezotői elhatároz. Iák, hogy isméi közelednek a néphangulat felé, amely az ím- perialistákkr.i teljes szakítást köveiéi. Az egylp omi dogozó tömegek egyre erősödő forrada’ml, antllmperlalista akarata hacra kényszer! i a wafdls áka'. a harcnak klmene.eSéíől nemc sak az dől el hogy ki marad az úr egylptomban, hanem az Is, hogy slkerül-e végleg klseprűzní az angol impcrialistá. kát. Amerikai „helyőrségi“ csapatok lesznek Japánban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents