Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-14 / 62. szám

A moszkvai konferencia csattanós választ fog adni a háborús előkészületek haszonélvezőinek A. Hloszkvai Nemzetközi Gazdasági Konferencia Magyar Előkészítő Bizottságának ankétju A Moszkvai Nemzetközi Gazdasági Konferencia Magyar Előkészítő Eizpttsága tegnap délután a Tudományos Aka­démia nagytermében ankétet rendezett. Olt Károly elvtárs, pénzügy- miniszter nyitotta meg a meg­beszélést. Hangoztat .a, bogy hazánk termelő erejének eröte;. jég növekedése, szoeial izmust építő népünk alkotó ereje új lehetőségeket tár fel a népek közötti gazdasági együttműkö­dés fejlesztésére. Dolgozóink felismerték a feladat rendkívüli jelentőségét és a moszkvai gazdasági találkozó előkészíté­sére Magyarországon is bizott­ságot hoztak léire. Nem kétsé­ges, hogy az ankét is hozzájá­rul ahhoz, hogy elősegítse a moszkvai találkozó sikerét. Két ellentétes elgondolás Ezután Háy László elvtárs, a külkereskedelmi miniszter első helyettese tartotta meg beszámolóját, amelynek során a többi között ezt mondotta: A Nagy Októberi Forradalom óta a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat ületöen két merő. ben ellentétes elgondolás áll egymással szemben.. Az egyik Lenin és Sztálin elgondolása, amely a következőket mondja: A két gazdasági rendszer — a szocialista és a tőkés rendszer — egy egész történeti periódus folyamán egymás mellett fog fennállni. Megvan a lehetősége és szükségessége annale, hogy a két rendszer egymással gazdasági kapcsolatokat tartson fenn, hogy békés versengés alakuljon ki a két rendszer kö­pött. A másik elgondolás azt vallja, hogy a tőkés rendszer uralmát vissza keil állítani az egész világon, ezért a szo­cializmus útján haladó ország­gal, vagy országokkal nem sza­bad’ gazdasági téren együttmű­ködni, hanem igyekezni kell a szocializmus fejlődését gazda, sági eszközökkel megfojtani. Ebből az utóbbi elgondolás- tói fakadt a fiatal szovjet hatalom ellen szervezett blokád, a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok epen intézett soro­zatos támadások. A Batílejörvény, amely a Kelet és Nyugat közti ke. Számvetés Este van. A csátaljai házak ablakai megvilágosodnak és a kiszűrődő lámpafények pász­tázva vetik fényüket a gya­logjárókra. A Búrjai Nagy Antal termelőszövetkezet iro­dájának valamennyi ablaká­ból fény szűrődik ki. Bent nagy és lelkes munka folyik. A következet idei üzemter.r vének összeállítása. * Három asztalt is összetoltak hogy mindenkinek hely jys- son akörül. Mert ® intéző­bizottság tagjain hívül van a gépáiliJinás küldötte és a szövetkezet nem egy élenjá­rj dolgozója. Valamennyiök kezében papír és ceryztu. hogy jól számot vessenek tni iiden el határozó su kr ók mely jövő felemelkedésüket, eredményeiket» tervbe vett állatállomány emelkedésüket lesz hivatva szolgálni. Lát­szik a gondosságon és dia- pxsságon, hogy okultak az el­múlt év hibáin és úgy akar­nak felkészülni, hogy azokat a-z idén mind kiküszöböljék’ felszámolják. Éppen arról folyik a szó* fiQgy meg kell építeni az idei évben a 40 férőhelyes fia;.ta­tát. Saját anyagból és saját érőből. A sertésállomány terv, be vett növekedése megköve­resltedelem akadályozását szolgálja és amelyet Tru­man 1952. január 1-én lépte­tett életbe, nem valami új. donság, csak az a rövidlátás meglepő, liogy olyan rendszabályokat próbálnak fclmeiegíteni, ame. tyek már harminc évvel ezeiőtt csődöt mondtak. Ezzel a csődöt mondó törek­véssel szemben áll a másik elgon­dolás, amely szerint a Ítél rendszer között a gazdasági kap­csolatok kifejlesztése tehetséges és szükséges. Ennek az elgon. dolásnak természetes folyomá­nya, ha egy olyan tanácskozás jön létre, amely a két rendszer gazdasági együttműködését kon. krét javaslatok formájában kí­vánja megtárgyalni. Uj a dologban az, hogy ez a tanácskozás most nemzetközi méretben va'ósult meg és hogy Moszkvában jön létre. Ez azért lehetséges, mert ennek az elgon­dolásnak vannak hívei a nyugati országokban is, amit az bi­zonyít, hogy a legkülönbözőbb országok­ból indult ki ez a kezdetné, nyezés a konferencia üs*. szehívására es a legkülönbö­zőbb oldalról merült fel a javaslat, hogy a konferencia Moszkvában legyen. Háy László beszámolója után Hedtinayr Kurt akadémikus és Blaha B^la, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének fö- ti'Uára mondott referátumot, majd felszólalt Dégen Imre, a SZOVOSZ főtitkára, Solt László, a Tannimport Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója, Bordás András, a Rákosi Mátyás Müvek munUaérdemrenddel kitüntetett sz'ahánovistája, Já.nossy Bajos Kcssuth.díjas akadémikus, Hor­váth Antalné, a Kistext szlahá. Vjovigtája, Vermes Róbert a MetalimpeX vezérigazgatóhelyet- tese és Hevesi Gyula aka­démikus. A nagysikerű ankét Olt Károly elvtára zárószavai- val ért véget. A Szovjetunió békeszerződéstervezetét egész Németország népe lelkesen fogadta A Német Demokratikus Köztársaság üzemeiben gyűlése­ken vitatták meg a Szov­jetuniónak a nyugati hatalmak­hoz intézett jegyzékének és békeszeraödéstervezetének jelen, tőségét. A Szabad Német Ifjú. ság központi tanácsa a Szov­jetunió jegyzékének nyilvá­nosságra, hozatala alkalmából kiáltványt intézett egész Német­ország ifjúságához, hogy har. col jón annak megvalósításáért. Kedden délelőtt a mecklenburgi lapok hatszázezer példányban kinyomatott rendkívüli kiadás. ban ismertették a szovjet jegyzék szövegét. A német Nemzeti Front feihívásá-a Schwerin lakossága nagygyűlést rendezett, amelynek több mint 15.000 részvevője lángoló lel. kesedéssej fejezte ki háláját a Szovjetunió e nagyjelentőségű békakezdeményezégéárt. Nyugat- Németországban is lelkes vissz­hangot kepett a Szovjetunió jegyzéke. Kedden délelőtt egész Nürnberg erről az eseményről beszélt. A jegyzék szövegét közlő lapokat perceken belül szétkapkodták. Síírájkíiírcii Franciaországból A keletfranciaországi Beauter- gyár 1200 dolgozójának sztrájk, ja sikerrel befejeződött. Az acéllemezgyár 1200 műn. kása 26 napig teljes szak. szervezeti egységben sztráj­kolt, míg végül teljesítették követeléseit. A párisi tőzsdei cégek alkal­mazottai kedden figyetmezteiö sztrájkba léptek bérköveteléseik A megépítéshez 24.000 darab tégla és egyéb anyag keit. Csukái Antal mindjárt számbaveszi azokat az épü­leteket 1 melyek már megéret■ tek a lebontásra. Az egyik ta- nyár lévő rossz és hasznave­hetetlen épületet szemlélgeti úgy emlékezetből* amikor megállapítja; —Ha azt lebontanánk, meg­lenne a 2Î.OOO darab tégla, egyből­Csuhái megállapítása gon­dolkodásra késztet minden­kit. Látszik ehenváiemény van kialakulóban. Az elnök Bein sehr olt József ad ennek hangot. — Na, ná, Csuhái elv társ. jó lesz, ha abból 10-000 darab tégla kikerül. Gonda István is ezen a vö leményen van. — Ha hozzábontjuk a Tusa- es a Tímár-tanya rossz épülő teit, akkor meg lesz a 24.000 tégla« amire szükségünk van. Ezt már mindenki helyesli. Csuhái is úgy látja az imént elvetette egy kissé a sulykot. Hogy hiba ne essen, m?st ki­egészíti előbbi szavait: — Igazatok van, elvtársak. De hogy hiba ne legyen a kré­ta körül, a nyári színt is le. bonthatnánk, óbból újabb 2QB0 darab témát vehetünk ki­támogatására. A sztrájk száz. százalékos volt. Az aranypiacon a sztrájk követkéz Lében minden forgalom megszűnt. Koreai Iiadijelentés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti már. cius I2-én, hogy a fronton ja. lentős változás nem tör.ént. Most részletesen hömpölyög a vita és végül is kialakul az egy­öntetű elhatározás. A tanyai rossz épület mellett le kell bontani a Tusa- és Timár- tauyák rossz épületeit. Meg lesz a szükséges 24.000 tégla. Fel is jegyzik az elhatáro­zást, hogy a tagságnak majd ilyen értelemben terjesszék elő­Beinschrott elnök most köz­be veti: — Házat kellene építeni a szőlőben. Én így 'lát fiám jó­nak. De már erre gondolkodás né‘kül tör ki az ellenvéle­mény. Földeli István szól először; — Nincs arra szükség. Sül én ammondó volnék, még azokat a. semmi kis kalyibá­kat is le kellene bontani, amik megvannak és azoknak az anyagólt is fel kellene hasz­nálni az új építkezéseken. Most elkezdenek számítani Coûtai Antal. Ühlár András azt számítja ki — egymás számadásait eWetiőrvzve —, hány fuvar is kell a 24,000 tégla elszállításához a fióz- tató építéséhez és az elvég­zendő munkáért hány mun­kaegység illeti meg a rako­dókat és elh'trdókát. Hamar kész a számvetés. Az eihordús KÜLFÖLDI ESEMENYEK A Szovjetuniónak a német békeszerződés ügyében a nyugati hatalmakhoz intézeti jegyzéke világszerte óriási érdeklődést kel­tett. A német nép lelkes helyesléssel fogadta a békeszerződés tervezetét, ameiyet a szovjet kormány előterjesztett. Egész Né­metországban a dolgozók gyűléseken és tüntetéseken fejezték ki, hogy támogatják a Szovje.umó nagyjelentőségű lépését. Az im­perialista táborban a jegyzék hatalmas zűrzavart keltett. Mint a DPA jelenti, a szovjet jegyzéket még kedden előbb a három nyugati főbiztos megbeszélte egymás között, majd bevonta meg­beszéléseibe Adenauer! is. A francia szóvivők kénytelenek elismerni, hogy a ,,Szovjetunió tervezete nagy vonzerőt gyako­rol a németekre". A kommentárok általában óvatos formában foglalkoznak a jegyzékkel. A bonni kormány szóvivője han­goztatta, hogy a kormány a jegyzéket figyelmesen át fogja vizs­gálni. A németországi USA főbiztosság szóvivője kijelentette, hogy a szovjet jegyzék alapos tanulmányozást érdeméi. Angliában két jelentős esemény történt. Butler pénzügymi­niszter az alsóház elé terjesztene az 1952. évi költségvetést. A költségvetés új, példátlanul súlyos terheket ró a dolgozó tömé. gek vállára és teljes egészében a fegyverkezés céljait szolgálja. Jellemző, hogy az angol rádió: hírmagyarázója is így kom. mentálta az új költségvetési tervezetet: „Már az előző években előterjesztett költségvetések is .válság-költségvetések’ voltak, a? új költségvetésre azonban még sokkal súlyosabb kifejezés illik”. A Reuter „a nemzetek történelmének legkritikusabb költségvetési beszéde” kifejezéssel illette Butter tervezetét és megállapította, hogy az új költségvetés következtében ,,az élet mindenki szá­mára drágább lesz”. Igén jellemző Butiér úgynevezett adózási reformja, amelyről ugyancsak a Reuter állapítja meg, hogy „az adózás megváltoztatásával a dolgozókat keményebb és hosszabb idejű munkába tehet ösztönözni”. A másik esemény a munkáspárton belül történt. A munkás­párt parlamenti csoportja köze! háromórás igen heves zárt ülé­sén foglalkozót' Bevan és 56 társa ügyével. A „balszárny” kép. viselői ugyanis nemrégiben a párivezetöség egyik javaslata elten szavaztak és elítélték a fegyverkezési politikát, amelyet Attlee kezdeményezett és Churchill most buzgón folytát. Attlee java. solta, hogy rójják meg a lázadókat, léptessék iámét érvénybe a fegyelmi szabályzatot, amely a tagok kötelességévé teszi a több­ségi páfthaiározatok betartását és minden egyes „lázadótól” kő. veteljenek röviu batáridőn bejül kizáratás terhével írásbeli Igére, let, amely szerint ezentúl pontosan követik a párt irányvonalát. Ez a súlyos javaslat vereséget szenvedett. A pártgyülés nagy többséggel elutasította Attleeüek ezt a javaslatát és sokkal enyhébb javallatot fogadott el, amely csak a fegyelmi szabály, zatok hatályának visszaáll!!ását határozza el. Politikai és sajtó­körök megállapítása szerint ez a döntés súíyos csapást mért Attlee és vezértársai, főként Morrison, Shinwel és Gaitskell tekin. lélyére. Angliában is egyre erősödik a békomozgalom és egyre többen követelik a koreai háború befejezését. Az Eastern Wofld, az angol kereskedelmi körök lapja, az L'SA-nak a koreai fegyverszüneti tárgyalások során elfoglalt állás­pontját bírálva, megállapítja: ,,Á Nyugat, érdekében vénet kell vetni a koreai háboriínak. Itt az ideje, hogy tekintet­be vegyük a politikai mozzanatokat és elismerjük az iga­zi ázsiai erőviszonyokat,. És ha valóban békét akarunk, véget kell vetpünk annak a komédiának, hogy a• formé* zai emigránsokat tartjuk bont az Egyesült Nemzetek Szervezetében.” A homályos és alig áttekinthető egyiptomi helyzetben Is fon. tos esemény történt. Az AFP jelentése szerint a Wafd-párt úgy döntött, hogy szembehelyezkedikffilali pasa kormányának általá. nos politikájával. A pártnak ez az állásfoglalása kedden vált ismeretessé, amikor nyilvánosságra hozták a Nahaz pasa volt miniszterelnök elnökletével megtartott vasárnapi ülésen hozott különböző párthatározatokat. Mint ismeretes, a Wafd-pártnak az egyiptomi parlamentben abszolút többsége van. Hilali pasa kor. mányának politikájában pedig , első helyen szerepel aa angol, egyiptomi tárgyalások újrafelvétele, ; összesen 21 munkaegység, a rakodásé 7.6. tildán András azonban megtoldja: — 7000 dargb nagyméretű cserép is kell, Ennek a szál­lít ásó és rakodása is munka­egységbe fog kerülH. Mindenki ráhelyesel. — Úgy is van — mondják az asztal körül. Ezt is gyorsan kiszámolják. Miután a 7000 darab cserép szállításához 7 fuvar kell, ezért 7 munka­egységet fognak téríteni. A c-erép rakodásra pedig 3.5 munkaegységet. Ezt is feljegyzik, mert min­denki helyeselte, így aztán számbaveszik hány munka­egységbe is fog kerülni a szövetkezetnek az új fiaztatá. Egy férőhely 16 munkaegy­séget jelent. A negyvené te hát 640-et. De mert használt anyagból építik, további 20 százalékkal, azaz 128 munka­egységgel, meg kell toldani azt. Mindenki úgy látja. Csuhái és Uhlár jól végzik a számadást. Maguk is ellenőrizték'’ nin­csen hiba abban. Csak Földest István látja úgy, hogy vala­mit ki felejtettek. — Álljunk csak meg egy szárat, el Atirsak, Kell ám még nekünk vasalás, ajtó> szeg és a kutricakat 15-ös fal­ból kell építeni. Van erre i> számítás ? Beinschrott elnök úgy lát­ja, hogy a fal hideg. Pártái István* a gépállomás kül­dötte, deszkafalat Ojánh (fonda, István is a deszkafal mellett van.- Könnyebb annak a ké­selése is — szegezi le. Csuhái Aúím is a kőfa'i mellett ágaskodott. De most hogy hallotta a jól megindo­kolt ellenvéleményeket* na­gyot sóhajt: — Am leg yep úgy, ahogyan akarjátok. Aztán tovább folytatja; — A lebontásra kerülő épü­letek biztosítani fogják a deszkaanyagot. Deszkából lesznek a falak is. Aztán hogy tudjátok, az építkezés­re előirányoztunk 10 mázsa meszel és 40 négyzetméter szi­getelőlemezt. Na meg, majd elfelejtettem, 20 kiló szeget Jól van, elvtár sah? Általános helyeslés. Ezt is feljegyzik. Meg azt is, hogy a saját erőből és saját anyag­ból épülő fiaztató építésére összesen 696 munkaegységet fordítanak. így építik meggondolással és megfontolással tervüket, a Budai Nagy AMal tagjai, ho.au népgazdaságunk továb­bi gyarapodásával szolgál­hassák a maguk gazdagodd- sát ís.

Next

/
Thumbnails
Contents