Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-06 / 55. szám
Erősödik a világ dolgozóinak harca Beloiannisz elv társ és társai megmentéséért A görög kormány — a vi lágközvó omóny nyoma-ára bejelentette. _ hogy Rplpjafi' nisznák és hét társának ki végzését szerdáról péntekre halímztptták- Az Averofí börtön hatszáz női foglya március ’ elseje óta éhség- sztrájkkal tiltakozik az ítélet mién és követeli az ítélet végrehajtásának felfüggesztését. llelojgnuisz elylárs és Ella loanidu táviratot intézett Sztálin elvtárshoz, amelyhen kérik, hogy segítsen megakadályozni a görög rnonarcho- fasiszták Ú.í bűntettét. Já táviratot Carapíkin elvtárs. _ a Szovjetunió ENSZ-íbeli kép viselőjének helyettese eljut tatta Noryólioz, az ENSZ közgyűlésének elnökéhez. Á kíiórő.evél hangoztatja, hogy az ENSZ tegyen gyors in tézkedéseket a görög hazafiak életének megmentésére. A római lapok szombaton délután közölték a hírt. hogy Ralojannisz elvtársat és hős társait Indába ítélték. Az olasz dolgozok a főváros út* vonalain tüntettek az ítélpt ellen. Az olasz szenátus küldöttei felkeresték a Rómában tartózkodó Vpnizélosz görög mlnlszterelnökhelyettest. Ve- nizélosz nem fogadta a kül. düttseget, mire a küldöttség 291 o asz képviselő és szená tor nevében levelet juttatót el hozzá, amelyben tiltakozik az ítélet ellen. Párizsból jelentik, hogy a Francig Kommunista Párt közleményt bocsátott ki a halálra ítélt görög hazafiak megmentése érdekében. Számos francia művész és író tiltakozó táviratot küldött a görög kormányhoz. Egyre tart azoknak a. tiltó kozó leveleknek és táviratoknak áradata is> amelyekben hazánk dolgozói, fiataljai tiltakoznak a Relajannisz elv- társ és társai é'eto ellen tervezett merénylet ellen. Szá mos tiltakozó távirat érkezett Sztálin város fiataljaitól, levelet küldtek szerkesztc^éPárthír Március 8-án délelőtt fél 9 órai kezdettel felsőfokú konferenciák lesznek, a Bolsevik Párttörténct és a politikai gazdaságtan szakból. Á konferenciák helye mint eddig. günknek a 4_es számú gépipari technikum tanárai és diákjai is. A magyarországi protestáns egyházaik tiltakozó táviratot küdtek Görögor szág érsekéhez. Követe*]üli, hogy engedjék szabadon a hős hazafiakat ya-l való együttérzésünk kifejezéséért. A Szakorvosi Kendelő Intézet dolgozói. Mi, a Kecskeméti Szakorvosi Rendelő In.ézet dolgozói mély felháborodással értesül íjink arról a tervezett merényletről, mely a görög mqnajchüfasiszta kormány részéről, a görög nép hős fiait, Nikosz Bejojannisz elv. társat és hét társát veszélyezteti. Mi, az intézet dolgozói a magyar dolgozók százezreivel és a világ dolgozóinak millióival együtt szolidárisán követeljük, hogy a békeharc hős fiait, akik a mi békénkért is harcoltak, bocsássák szabadon. Nem lennépk a béke igaz har. cosai, ha nem csatlakoznánk mi is a dolgozók millióinak tiltakozásához és té, lenül néznénk, hogy a béke harcosára ilyen sors várjon, akkor, amikor életüké* sem kímélve harcoltak a vi|ág dolgozóinak szabadságáért és a béke megőrzéséért. Megfogadjuk, hogy tiltakozásunk méltó kifejezéseként szere, lett Kákosi elvtársijuk tiszteletére tett ínunkalelajáUSásainkat nemcsak határidőre maradéktalanul teljesítjük, hanem új rann, ka felajánlásokkal fogunk harcolni békénkéi1, annak megvédéséért és a béke bős harcqsai. Mi, alulírottak, a Kecskeméti Kórház dolgozói tiltakozunk a készülődő gyilkos merénylet oltón, melyet az imperialisták ZSOldjában álló görög monarcho. fasiszta kormány akar elkövetni a világ szabadságáért küzdő görög hazafiak: Beloiannisz ejv.árs és társai ellen. Amikor ezt a felhívásunkat aláírjuk, megemlékezünk arról, bogy a, v.'lág haladó dolgozóinak szolidaritása mente.tó meg a ipagyar nép szereteti vezérének, Kákosi elvíársnak gz életé1 a Horthy-pribékek aljas merénylete elöl. TU.okozásunkat aláírásunkkal erősítjük meg. Követeljük az igazság és a béke érdekében a hős görög hazafiak azonnali szabadon bo. csalását. A tüiakozást 110 dolgozó írja alá. A Kecskeméti Kórház dolgozói, írja a Litj/eraturnaja Gazeta: Fiat éve tart a háború és a francia imperialisták Vietnam területének már csak alia tíz százalékát tartják megszállva. A háborúban a francán katonák és tisztek tízezrei pusztultál,-, el és a francia sajtó is beismeri, hopp a súlyos enibaráldozat ikon kívül dollármilliókat emészt fel a háború. Annak ellenére, hOOty a francia üzletemberek fokozatosan íeép'-tik in doki- unj, érdekeltségeikét> a inar- sjftattizáU francia kormány lováübra js a vietnami szeny nyes háború kiterjesztésére törekszik, nyilvánvalóan az amerikaiak kívánságára, akik meg akár jak kaparintani Vietnam nemzeti kincseit, területét pedig az qzsiai agresszió kiterjesztését szolgáló hídfővé akarják változtatni. éje Inam megszállt vidékein amerikai monopóliumok ga- rázdákodnak és gumit, ónt tépiframot és egyéb nyersanyagot szátyUáffdk ki az országból, A Lilyeraturnaja Gazda cikkírója megállapítja, hogy az Egyes fiit Államok konnáuyának az a célja, hogy Vietnamot egyéb délkeletázsiai országok mellett megkísérli birtokba vena, a Kínai Népköztáraság ellep, délről tervezett, támadás előkészítése érdekében. A vietnami nép azonban éppen ágy, mint Dcflkdlet-Assia többi népe, válaszul a háborús gyújtogatok Jiißsierkedesore, for kozott fegyveres harcot vív szabadságáért, iiqzájq függetlenségéért. A hqa-bittjii arcvonáson lezajlott események azt mutatják, hogy 1952- ben a vietnami nép biztosan megszilárdítja sikereit. A nemzetközi helyzet középpontjában továbbra is a francia és az egyiptomi események dónak. Antoine Piúgy, q kijelölt miniszterelnök, náfíy nehéz-egek között folytatja kormányalakítási tárgyalásait. Terve az, hogy „szakember r*“ minőségben csempészi bea gautleistükat a kormányba. A francig, kormányválságról a Lilyeraturnaja Gazéta megállapítja, hogy amíg a Faurc-kormány lemondásit Párizsban zűrzavart idézett elő, Washingtont egyenesen pánikba döntötte. A Wallstreet Journal szeriét a Uul- ügyhninisztériumban nagy sietve összehívott \ értekezleten megállapítottak, hogy az új francia válság az USA számára komoiy. A LUyeraturnaja Gazeta jellemzőnek tartja, hogy a francia jobboldal vezetői Átvettélz az amerikaiaknak azt a felröppentett kijelentéséi: a válságot csak az alkotmány reformjával lehet véglegesen megoldani. Rey- naud, majd a gáülleista Soustelle egyképen azt hangoztatta, hogy felül kell vizsgálni az alkotmányt. A lap hangsúlyozza, hogy a francia munkásosztály nem engedi meg Pe Gaulle és a fasizmus uralomra) qlását. Az imperialisták háborús előkészületei során újabb erőfeszítéseket tesznek a középkeleti parancsnokság, valamint uz olasz—görög—török katonai blokk létrehozására. Venizelosz görög miniszter elnökhelyettes — mint az AFP jelenti. — római, tanácskozásai, után kijelentette> hogy »az olasz—görög—-török együttműködés kérdése a védelem terén napirendre került az olasz kormánnyal folytatott tárgyalások soráKx A háborús előkészületek meggyorsítására mutat, Eisenhower tábornok athéni és ankarai utazás11 is, amelynek során az atlanti haderők főparancsnoka megszemléli a görög és török haderőket. Egyiptomban az új miniszterelnök, Hibái pasa — mint az AFP közli — héjáié»tétté azt a szándékát, hogy tárgyalásokat kezd N agy-BritanMával. A hírügyngksé. geh és a sajiptudósítók egybehangzó jelentése szerint azonban az egyiptomi helyzet változatlanul bizonytalan, aminek, oka az, hogy a Wafd-párt, amelynek abszolút többsége van a parlamentben, nem tisztázta álláspontját az új kormánnyal és általában ó Nahaz pasa lemondása óta létrejött belpolitikai helyzettel kapcsolatban. Huszonöt esztendővel ezelőtt jelent meg a Rabotni- cseszko Deló-nak, a Bolgár Kommunista Párt központi lapjának első száma. A Rabotnicsezko Delót megjelenésétől kezdve üldözte a fasiszta rendőrség és 1931 május hó 19-én a katonai puccs vezetői végleg betiltották a lap megjelenését. A. bolgár dolgozók harcos lápját a terror azonban nem tudta elnémítani. Az illegális Rabotnicseszko liplo továbbra is harcolt a bolgár cári diktatúra ellen. A lap előállításáért és terjesztéséért 1935—1938 között « munkásmozgalom 69 kipróbált tagja került „ rendőrpribékek kezére. A felszabadulás óta a Rabotnicseszko Delo a Bolgár Kommunista Párt egyik legélesebb fegyvere a re. akció és az angol-amerikai imperialista kémek elleni harcban, kíméletlenül leleplezte az árulókat és mozgósítót, la a tömegeket a szocializmus építésére. Bulgária dolgozói mellett « békefronthoz tartozó valamennyi nép, köztük mi magyarok is, szeretettel üdvözöljük a Bilgár Kommunista Párt lapját és további sikerekben gazdag munkálkodást kívánunk szerkesztőségének. A Nemét Demokratikus Köztársaság kormánya hétfői rendkívüli ülésén egyhangúkig nyilatkozatot fogadott el. A nyilatkozat világos választ követel a bonni kormánytól arra a felszólításra> hogy csatlakozzék a Néniét Demokratikus Köztársaság kormányának lépéséhez, mely ! — a négy nagyhatalomhoz intézett megkeresés formájában — a német békeszerződés megkötéséi sietteti. Magyarország szabadságáért A vietnami helyzetről 1911. június 21'ről 22-re virradó éjjel Hitler, fasiszta hordái, felrúgva a szovjet-német megnemtámadási szerződést, hadüzenet nélkül rátörtek a békés Szovjetunióra. Pár napon belül csatlakozott Hitlerhez Mussolini Olászországa, a Román Királyság, Finnország kormánya és Horthy Magyarországa, A szovjet nép és a Vörös Hadsereg vezépe, a nagy Sztálin már nehány nappal a német-szovjet háború kitörése után, IMI. július 3-án leszögezte a Szovjetunió hadicéljait. A Szovjetunió népe és hadserege nemcsak saját szabadságáért és függetlenségéért harcol, de azért *s harcol, hogy felszabadítsa azokat, a népeket, amelyeket a nemei fasizmus, a népiéi imperializmus legyűrt és rabszolgájává tett. Ez a Programm napirendre tűzte a, magyar kérdést is, mivel Horthy Magyarországa Hitler zsóldjában állott és a maJ- gyar honvédség, mint a hitleri hadsereg kiegészítő része vett részt a Szovjetunió elleni háborúban. Nyilvánvaló volt, hogy a magyar kommunistáknak minden erejükkel arra kell törekedniük, hogy kiszakítsák Magyarországot a hitlerista táborból és álvigyék a hitlereáoúes demokrata tábor: ha, a Szovjetunió ohlalára. Nyilvánvaló, hogy a haza- áruló Horthyklikkel szemben a Kommunista Pártnak mozgósítania kelleit a magyar népet függetlensége viszgszerzésére és szabad á- gq kivívására. Erre a harcra meg kellett szerveznie a magyar dolgozókat, munkásokat, parasztokat és dolgozó értelmiségieket, minden kisembert, minden hazafit. A háborúi folyamán ezekért a célokért harcolt Rákosi elvtárs. Magyarországnak a háborúba való belépésekor cikket írt « Pravdába, amelyben kifejtette, hogy ez a háború nem a magyar nép, ha' nem az uralkodó osztály háborítja. A szabad Kossuth-rád'ón keresztül jelölte meg a magyar nép teendőit, szabadsági, függetlensége kivívására. Ennek a rádiónak legfőbb munkatársai Rákosi elvtárson kívül: Gero Ernő, Révai József, Farkas Mihály és Vas 7-oltán elvtársak voltak. A Kossuth-rádió adásai és Rákosi elvtérsnak a Naau Honvédő Háború idején tartott előadásai programmât adtak nemcsak a felszabadulásért fóíyó küzdelem harcosa,nah, hanem a felszabadult Ma- gyarórszág népének is. A KösSuth-rádió a magyar nép élő lelkiismerete, harci harsonája, szabadságharcának riadójele volt. 1912 nyarán a Horthy-fá- siszták megsemm isítönek szánt támadást indítottak a KÚP ellem A kellő harci tapasztalatok hiánya és a befurakodott ellenséges elemek árulása következtében százával fogták el a párt funkcionáriusait és gyilkolták le a legjobb elv társakat, köztük Rózsa Ferencet, a & zabad Nép szerkesztőjét és Schönherz Zoltánt. Súlyos veszteség érte. a pártot> de megsemmisíteni nem lehetett, 4 kommunisták tovább folytatták a harcol a fasizmus állen, az imperialista háború ellpn. A történelmi jelentőségű sztálingrádi győzelem után a fasiszta támadók véres fejjel kezdték m°g pis zqvpiiulásu- kat a Sztálin vezette Vörös Hadsereg elől, A vereségbőt a magyar fasizmusnak is kijutottjgí3 januárjában Voro- nyezsnél megsemmisült a 2. ma gyár hadsereg. A sztálingrádi és voronyezsi csaták után a frpnt mind■ jobban és egyre gyorsabban közeledett Magyarország haláraihoz. 1911 márciusában Flitter megszállta Magyarországot. A függetlenségért és szabadságért folyó harc most mén élesebb formákat Ödőtt\ még több elszánt ágot kívánt, még több áldozatot követeli, A kommunisták most is élenjártak. Románia fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval és a Vörös Hadsereg segítségével kiűzte a román földről Hitler fosztogató zsoldosait. Olaszország már régebben kiadott a harcból, Szlovákiában fel- kelt a nép a néniét uralom és a német ssoldban álló szlovák ur‘‘k és vr k eben. A görög szabadságharcosok kiverték. Qörügországból Hiti er bandáit, az albán hősök kiűzték a fasisztákat az albán hegyek közül. Magyarország ■volt Ili Her utolsó szövetségese utolsó zsoldosa, utolsó áldozata, A Szovjet Hadsereg Románián és Kárpát Ukrajnán át vonult fel a Magyarországot megszállva tartó német hadsereg ellen. A Szovjet Hód- sereg nem mint bosszúálló jött a magyar.földre és nem mint hódító, hanem mint felszabadító. Magyar földre lép.- ve, sokezer, nagyon sokezer í szovjet katona gondolt egy- névre: Rákosi elvtárs never i re... • 1915 február 13-ra a Vörös s Hadsereg felszabadította Bu- t dqpesfef, 1915 április 1-re a , Vörös Hadsereg felszabadi- , tóttá egész Mágyarországot. . 19íí decembóréhen Debre- cetiben ideiglenes kormány alakult, amely hadat üzent y N émet országúnk Ennek a i koalíciós kormánynak két l kommunista minisztere volt. Rákosi elvtárs Debrecenbe- érkezett> azután a felszabadult t Budapestre. 1915 tavaszán, ahogy Rá- i kosi elvtárs ezt a bíróság ■ előtt inogja vemlöltc, « ma- ! gyár kommunisták felosztok ' ták a here egük, grófok, bár • rák, püspökök és bankárok • bitorolta ezer és tízezer hol- dókat a, magyar dolgozó pa- ’ rasztoknak. A sókat szenvedett, a né- ' metélttől kirabolt, nyilasok megtizedelte, a háborútól ■ meggyötört szegény Magyar- ország agyat és szivet nyert. Hazatért a?, aki hivatali arra, hogy utat mutasson szá' ■ mára, aki a nemzetnek pis? ' szaadta az életkedvet és a hi ', let. Rákosi élvtárs hamerke- . sett...
