Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-05 / 54. szám

A járási titkárok országos értekezletének

második napja

lentőségét hangsúlyozta. Hegedűs János elvtárs» a székesfehérvári járás titkára után Kiss Tiborué elvtársnő, a pestmegyei pártbizottság ágit.-prop. titkára a tömegek politikai neveléséről, n kulá- kok és a klerikális reakció elleni harcról szólt.

Balog Lajos elvtárs» a MÂ- VAG pártbizottság titkára után Deák József elvtát's. a marcali járási bizottság titkára, majd Boros Gáborné elvtársnő» kőröstarcsai párttitkár szólalt fel. Szabó István elv társ» a kapuvári járás titkára beszámolt arról: megjavult a munka, amióta többet tartózkodnak a járásban a pártbizottság munkatársai. Lakatos .József elvtáre, a rétsági járás titkára, majd Slár nic Károly elvtárs. a zirci járás titkára szólalt fel.

Az értekezlet részvevői ezután hosszú percekig tartó lelkes taps és éljenzés közepette fogadták el annak a le. vélnek a szövegét, amelyben forró szeretettel köszöntik nagy vezetőnket, Rákosi Mátyás elvtársat. (A levelet holnapi számunkban közöljük.)

El a kezekkel Beloiannisztól és társaitól!

Tiltakozások a görög hazafiak ellen hozott halálos ítélet miatt

A S/aba<i Népből értesültünk arról, hogy a hős Beloiannisz és társai ellen az ügyész halálos ítéletet indítványozott. Ki akar. ják Végezni azokat akiknek egyetlen bűnük, hogy forrón és aggódva szeretik hazájukat és mindenekfelett békét akarnak. Tegnapi Papon tarto|t taggyűlésünk a következő határozatot hozta:

„Ml, a Tiszakécskei Ruházati és Szolgáltatási Kisipari Ter. melőszövetkezet mély felháborodással értesültünk a görög mo. narchofasiszták újabb készülő gaztettéről, mely szerint ki akar. ják oltani a görög nép legjobb fiainak életé1.

Követeljük, tegyenek eleget a világ valamennyi becsületes do|gozéja tiltakozásának, szüntessék be a Beloiannisz és társai elleni pert és bocsássák őket szabadon.

Ml, szövetkezeti dolgozók azzal válaszolunk az Imperialista bitangok újabb provokációjára, hogy ökölbeszorult kezünkbe még keményebben fogjuk szerszámainkat, még többet és jobbat termelünk, hogy ezzel is erősítsük a hatalmas béke. tábort és annak nagyszerű harcát.

Tiszakécskei Ruházati és Szol- gálíatási Kisipari Termelöszö. vetkezet dolgozói.

•

Kiskunhalas járás dolgozói mélyen elítélik a görög faslszTa kormánynak azt a gyalázatos magatartását, amellyel az amerikai imperialisták parancsára Beloiannisz elvtársat és társait halálra ítélte.

Tiltakozunk az elten a gálád merénylet ellen, mellyel a legjobb görög hazafiak megsemmisítésére törnek.

Követeljük, hogy bocsássák szabadon a görög nép hős fiait!

Beloiannisz e*vtárs és társai elítélését mély megetvéSsel fogadjuk. A görög nép szabadságharcának megcsúfolását, amely az amerikai imperialisták parancsára történik, — a népek ha. ragja és gyűlölete szét fogja zúzni.

El a véres kezekkel a hazafiaktól!

Kiskunhalasi járás békebizottságai.

A világpolitikai érdeklődés előterében a francia kormány- válság és az egyiptomi kormányváltozás áll. Franciaországnak: még mindig nincs új kabinetje. Paul Reynaud dezlgnált miniszterelnök — harminchatórás sikertelen tárgyalások után kény. felen volt visszaadni megbízatását a köztársasági elnöknek. Vlücent Auriol elnök erre René Pleven volt miniszterelnököt hivatta, aki azonban rögtön elutasította a kormányalakítási megbízatást és azzal érvelt, hogy számára sem sikerülhet az, amibe Paul Reynaud is belebukott. Az államfő erre Antoine Pinay.t bízta meg az új kormány megalakításával és — legújabb párisi jelentések szerint — Plnay vállalta a feladatot. Az MTI párisi jelentése beszámol arról, hogy a Reynaud-kísérlet bukását a tömegek tiltakozása idézte elő A népi tiltakozó mozgalom megakadályozta a jobboldali politikusokat abban, hogy megvalósítsák a jobboldali egységfrontot, amely a jobboldali szocialistáktól a gaulleistákig terjedt volna és amelynek az lett volna a feladata, hogy végrehajtsa Franciaországban az amerikai imperialisták által követelt intézkedéseket. A jobboldali szocialista vezérek, bár Reynaud legtöbbjükkel szoros személyes kapcsolatot tart fenn, a választók elfordulásától tartva, egyelőre nem merték javasolni a szocialisták részvételét olyan szélsőjobboldali kormányban, amely, nek elnöke Reynaud, a finánctöke legismertebb képviselője lett volna Vasárnap egész Franciaországban hatalmas tüntetések zajlottak le a jobboldali kormányalakítási tervek éllen. A dolgozók mindenütt igazi francia nemzeti politikát és béke- kormányt követeltek.

Az egyiptomi eseményeikről még mindig nincsen tiszta képünk, de egyes nyugati kommentárok arra mutatnak, hogy Faruk király, aki Nahaz pasa e]távolítása körül szintén döntő Szerepet játszott, most részt vett All Maher pasa lemondásában is. A Reuter.iroda hírmagyarázója kifejtette: „Jóltájékozott londoni körök úgy vélekednek, hogy Faruk király jelentős szere, pet játszhatott azokban a fejleményekben, amelyek a szombaton bekövetkezett eseményekhez vezettek”. Ugyancsak a Reuter. iroda közli, hogy ,,Anglia Hilali pasa új egyiptomi kormányától várja a kezdeményezést az angol-egyiptomi vita rendezésére irányuló tárgyalások újrafelvételére”.

Az Izvesztija cikket közöl a lisszaboni tanácskozások hatásáról és megállapítja, hogy „a lisszaboni ülésszak ismét megmutatta az imperialista tömb belső gyengeségét”. Az atlanti szövetségben részt vevő országok kormányai közül egyetlenegy sem jelentette ki, hogy teljes egészében képes megvalósítani a fegyverkezési programmot. Komoly nézeteltérések merültek fel az úgynevezett „földi katonai műtárgyak” létesítésével kap. csolatos programúiban is. Gruenther tábornok, Eisenhower Vezérkari főnöke követelte, hogy az egyes országok fedezzék a repülőterek, közlekedést vonalak, Radar-berendezések, stb. létesítésének költségeit. Ezek azonban nem szerepelnek az egyes országok üjrafelfegyverzési programmjában és a megfelelő kiadások nincsenek beiktatva a költségvetésekbe. Az át lanti szövet, ségben részt vevő országok kormányai e követelés miatt zsákutcába kerültek. Az Izvesztija cikke azzal fejeződik be, hogy le kell leplezni mindenütt a lisszaboni összeesküvés agresszív jellegét és még szélesebbkörüvé kell tenni a békéért vívott harcot.

Köszönet

Egy pillanatra megszakadt a beszélgetés.

Ötec voltunk a folyóeóröl rög. tön benyíló konyhában és a konyhaaíjfcó páráis, izzadt üvegén valamennyien kitekintettünk be, amiről az imént szó volt.

Tűnődés volt ez a pár pillanat. Tálán annak nagy jelentőségét véstük végérvényesen tudatunkba, amiről az imént szó volt.

Lelné, a ház asszonya — és nagymama is egyszemélyben, — nem ült le. A konyhaasztalnak dölvte pattogóson beszél. így talán jobban jön a szó a Szájából. Egészen világoskék szeme fel. Váltva vonul végig rajtunk. Van, amikor egy egész mondatot elmond egyikünkre hézve; van, amikor csak szavakig tart egy megálló tekintete.

Sok nyomot hagyott rajta a mujt. Kínlódás a kis parcellán haipar borozdákat vont az arcára. Férfias kezét pikkelyessé szíttá a kóbor szél és a perzselő nap. Nem nőtt nagyra. Talán a nyomorító munka nem engedte. Firosló arca felett szőke haja kontyba dúsul és olyan megszokottan hozzá illik, mint díszes madárhoz a bóbita.

Millió van hazánkban az ilyen asszonyokból és jövőnk az, hogy milliónyi utódok származnak tőlük.

Arra gondoltam, milyen nagyszerű dolog, hogy egy távoleső jfalu legszélső házában is .ugyanaz az élet folyik, mint az

ország szivében, vagy bárhol másutt. A periféria, a faluszél már nem fedi azt a valamikor mindennapos fogalmat, hogy az a „kócosok”, a legszegényebbek lakhelye. Az új élet fuvallata Ide is eljutott. Évszázadok óta várva.vártán, mint villám vágtatott át a távolságokon és azt mondta millióknak és Leiék. nek is: „Vége a kapca-életnek, boldogan és szabadon élhettek. Sztálin fiai győzelmet, szabadságot hoztak, ebből kovácsoljátok meg jövőtöket,”

Leiné értett ezekből a ki nem mondott szavakból. Tudta, hogy most mit kell tenni« férfi és Hóembernek egyaránt. De valami viszatartotta. Évszázados őrült átok: asszonynépet eem- mlbevevö bizalmatlanság, meg. szégyenités. jobban kizsákmányolás volt mindaz, ami — különösen falun — el is hitette az alacsonyabbrendüséget.

—■ Tényleg, ha visszagondolok arra a zsírosokat hizlaló világra, szinte nevetségesnek tűnik gyengeségünk. Ha viaskodtunk mert azért ilyesmi is előfordult —- azt csak úgy, a fér. Jeink mögé bújva tettük. Hogy foganatja vo]t-e?„. Hát nem sok. Minek nézték aí uramat? Semminek! Engem még annyinak ae. Ha egy asszony szólt, akkor azt mondták, hogy mit rikácsol éz a némber? Mások bolondnak nézték, vagy min. cten lében kanálnak Emlékezése a múltba kacska. ringőzik. Akkor megszokott volt mindez. Sokan megváltozhatatIannak hitték azt a világot, de az elmúlt esztendők, a szabadság légzése átkozottá tették a Uulákok, a volksbundtsták uralmának minden pillanatát. Ak. kor ilyesmire még gondolni sem lehetett, mert talán még a gondolatért is üldözték volna a vitéz Bihariak.

— Soha nem felejtem el. Aratás után történt. Szokás volt, hogy a tarlóról összeszedtük a kalászokat. A mi szegényes kamránk ilyenkor már nem igen raktározott szemet a tyúkoknak. Mintha csak a Szegények segítségére maradtak volna ott a maggal tele kalászok. A két gyereket én is elküldtem, szedegessék meg a zsákot.

Emlékszem még, naplamenta Clölt volt. A két vékonydongájú Elmerek ügyesen húzta a lábát, reliogy felséris« talpukat a ka. szávai kifent tarló. Alig hajoltak le néhány kalászért, elöbújt vitéz Bihari és az ,,anyátok szentségével”, meg egyéb káromkodással fűszerezve, néhány ólmos pofont adott a gyerekeknek.

Az átkozott! Inkább otthagyta rothadni, vagy a földbe szán. tóttá, minthogy az állatoknak engedi© volna.

No, de cz a világ meghalt és a fasizmus koporsójában mélyen a föld alá engedtük.

Szeme, alvó fényéből, szikrázóvá gyullad, mint a pislákolást niegúnt, gallyból rakott tűz.

Az 1944-es ősz nsm hullatta el addig leveleit, míg maga a]á nem temethette a régi világot. A dőzsölök, a z/ergetollasok, » hullarablók világát. Es a rákövetkező tavasz már a mi földjeinken szökkentett® levélbe az élet. dús rügyeket, a földgöröngyök a mi vetésünket takarták, a ka. rők az enyémet jelezték. Csodálatos évszakok voltak ezek. Soha nem voltak még ilyen Idők! Erre mindig emlékezni fogunk.

— S én, aki a férjem nélkül valamikor csak negyedembernek éreztem magamat, a családdal együtt beléptem a termelöszö. vetkezeti csoportba, tagja va. gyök a pártvezetöségnek és a községi tanács végrehajtóbizott- eágáüak. És ez ma már senkinek sem furcsa, nem feltűnő, mert elvégezzük a reánk bízott feladatokat.

No, persze nem ment ez könnyen, csak úgy ripsz.ropsz, egyik napról a másikra. Először ferde szemmel nézték a szók- nyát a községházán, különösen há beleszólt az ügyekbe. Idő kellett ehhez is, míg megértették, hogy semmivel sem vagyunk kevesebbek a férfi em. berné]. MI, asszonyok» köztük én is, sokat tettünk-véttünk a község érdekében, de cz egymagában még nem volt elegendő áhhoz, hogy a sok hitetlentamást meggyőzzük arról, hogy a közért tenni, intézkedni nemcsak az tud, akinek kalap, vagy szörmekucsma van a fején. Rákosi elvtárs sokat segített ebben. Én minden beszédében először azt kerestem, hogy mit mond a nőkről és egyetlen

egyből sem maradtunk ki soha. És ha a mi szavunkra a férfiak többszőr legyintettek is és a munkákra azt mondták, hogy ez csak asszony- munka, Rákosi elvtárs szavalt mindig komolyan vették. Császártöltésen is ott vagyunk ma már, hogy a női egyenjogúság valóság és ez minden téren érvényesül is.

Sokat gondolkoztam raja, hogy Rákosi elvtárs közelgő születésnapjára milyen ajándékot tudnék adni, amit én is teljesíthetek és aminek 0 is örülni fog.

A családi tanács összedugta a fejét és elhatároztuk, hogy az egész évi baromfi- éa tojáskö. telezettségünket március 9.re fogjuk teljesíteni. Ennek máris eleget tettünk.

Lemé boldogan Jelenti ezeket a Szavakat. Mi is együtt örülünk vele. A megyében és szerte a^ országban sok.sok munkás- és parasztaaszony tett felajánlást, hogy megköszönje a párt és személyesen Rákosi elvtárs bár. cát a női egyenjogúság győzelméért.

A felhők komorabbá, szigo. rúbbakká váltak. Az alkonyat láthatatlan korbácsával percről, percre űzi el maga elől a nappalt. A malacok eleségért röfögnek. A tyúkok elgubbasztot. tak már a léc-ülőn. Mi is felsze. delözködtünk és egymásnak jó munkát kívánva, erős kézszorítással búcsúzunk: Szabadság!

>V, D.

 járási titkárok országos értekezlete vasárnap réggel fél kilenckor folytatta tanácskozásait. Viharos tapssal, hurrává!, óljehZéSsel köszöntötték a konferencia részvevői a koradéiutáni órákban megérkező Rákosi Mátyás elvtársat» Fblszólalása titán az értekezlet hosszan ünnepelte pártunk, népünk vezc- rét.

Vasárnap reggel az első hozzászóló Szabó József elv társ, a dorogi járás titkára volt, aki a termelés pártel- lenőrzéséről és a ..kétlakiak” neveléséről beszélt. Molnár Péter elvtárs, keszthelyi járási titkár után Harmati Sándor elvtárs- a borsqdrae- gyei pártbizottság titkára szólalt fel; a többi közt a nők. uek a vezetésbe való bevoná' sávaí foglalkozott. Szabó József elvtárs, kocsi párttitkár és Jenéi Artur elvtárs, a füzesabonyi járás titkára felszólalása után Barin Bobért elvtárs, a balassagyarmati járás titkára az új vezetőségek neveléséről beszélt. Prá- vits Lajo'sné szigetvári járási titkár a tagjelölt- és tagfelvételi munkáról szólott. Jahns Lajos elvtárs, a győri járás titkára, majd Baráth Károly elvtárs, a budai járás titkára szólalt fel a falusi •pártszervezetek segítéséről,

Kozma Béla elvtárs- a csurgói járás titkára, a taggyűlések színvonalának emeléséről, Koroncai Géza elvtárs, sárvári járási titkár a politikai és gazdasági vezetés összefüggéséről szólott. Kovács Árpád elvtárs, a dombóvári járás titkára felszólalása után Víg Mártonnó elv- társnő, a derecskéi járás titkára a propagandamunkáról beszélt. Imre József elvtárs. az edelényi járás titkára

hozzászólásában a többi között a Loy-mozgalom születc. sét ismertette. Pocsai Pétef- né elvtársnő, a gyöngyösi járás titkára felszólalásában bírálta azokat a járási funkcionáriusokat- akik nem ismerik a mezőgazdaság szakmai kérdéseit.

Németi József elvtárs, a bácsmegyei pártbizottság titkára a járási választmány je-