Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-30 / 76. szám

Örök dicsőség és hála függetlenségünk támaszának; a felszabadító Szovjetuniónak ! Párt és pártépités Iván ISumliiy pártcsoportja A felsöszentiváni Vörös Csil­lag tsz-ben az elmultévi ered­mények bizonyosfokú elbizako­dottságot váltottak ki a tagság soraiban. Az őszi munkálatok során a munkafegyelem terén lazaságok mutatkoztak. A mun. kafegyelemnek ez a lazasága, megmutatkozott még a tavaszi munkálatok megindulásakor is, amikor a tagság 40 százaléka jelent meg csupán, hogy részt- vegyen a szántás-vetés munká­lataiban. Az üzemi pártszervezet irányítja a pártcsoportbizalmialcal Az üzemi pártszervezet irányt vertt a munkafegyelem megszi­lárdítására, mint az idei iöbb termésért folyó harc egyik alap. feltételére. A múltban fel nem ismert erőt, mely a pártcsopor­tokban rejlik, életre keltették. Rendszeresítették a pártblaal- mlak tájékoztatását és beszá­moltatását. Tudatosították so­raikban fel adataikat, hogy a pártosoportok kommunista és pártonkivüli tagjainak táma­szaivá, nevelőivé váljanak. Az eredmények rövidesen megmutatkoztak. A tagság 95 százaléka rendszeresen részt- vesz már a munkában. A párt­csoport bizalmiak nevelőmun­kájukban nagy szerepet bizto. eítottak pártmegbiaatásaiknak. A párttól kapott feladatok si­keres teljesítése azzal a büszke öntudattal töltötte el a pártta­gokat és a pártonkívüiieket, bogy az ő jó és eredményes munkájuk egy lépéssel előbbre viszi a szocializmus és béke ügyét és ráébresztette őket a párt iránti felelősségérzetre. A szövetkezetben lévő hat pártcsoport munkájában élen halad Iván Bundity délszláv pártcsoportbizalmi, Iván Bún. dity feladatait felismerve fetmé- retezte azt a sokoldalú és azé. leskörü nevelömunkát, melyet csoportjának tagjai között vé­gezhet. A szervezés munkáján túl, szakmai továbbképzésbe vonta be csopor.jának tag. jalt és beszélgetéseit folyta­tásával, vi.ák rendezésével segíti elő a termelési ierv telj.sí.ését, a pár ununk a minőségének megjavítását, a pártszervezet és csoporija között jó viszony elmélyí­tését. A pártcsoportbizalmi neveli a brigád párt­tagjait és pártonkivüli tagjait Iván Bundity, de a többi pártcsoportbizalmi is tudatában vannak, hogy a pártcsoport ösz- szekötőkapocs nemcsak a ve­zetők és a párttagság, hanem a pártszervezel és a pártonkívü- liek között is. Ennek a felisme­résnek helyes ú'ját mutatja Iván Bundfy, aki nemcsak csoportja kommunista tagjainak munkájával és életével, fejlődé. Bével törődik, hanem a párton- lcívüliek segítője és nevelője is a maga munkaterületén. A pártcsoportoknak ez a jó munkája megsokszorozta a tavaszi munka eredményeit. 40 holdon az árpát, 20 hol. don a zabosbükkönyt, 20 holdon a zabot, 5 holdon a mákot és 4 holdon a sár­garépát már elvetették. Most a simítás és hengerelés munkálatai folynak. De más iránynan is megmu­tatkoznak az eredmények. A megszilárdult munkafegyelem, a tavaszi munka lendülete újabb sorait mozgatta meg a község dolgozó klsparasz.jainak, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjá. ra lépjenek. Német Józsefné, Iván Bundity, Zsámboki József és Juhász Sándor 3 család1 ag- Jával felszámolták maradi kö­töttségüket, mely eddig is gátló­ja volt felemelkedésük további útjának, A pártcsoportbizalmi jó munkája megsokszorozza a párt erejét A pártcsoportok jó munkája így válik hatalmas erővé a szö­vetkeze en belül. így könnyíti meg a vezetők munkáját, így javítja a pártmunka minőségét, így növeli a párt tömeghefolyá. eát és így sokszorozza a párt­szervezet erejét. Az üzemi pártszervezet min- den héten megtartott értekezle­tein nemcsak további segitæget és útmutatást ad pártcsoportjai. nak, hanem az elvégzett munka eredményeinek kiértékelésével, az elkövetkezendő munka meg. beszélésével, az eredmények széleskörű tudatosításával ütat tör arra, hogy a szövetkezet párttagjait és pártonkivüli tag­jait egy cél hevítse, a termelési terv győzelmes vajéraváltása, hogy ezzel a szocializmus és a béke diadalmas ügyét sikerre vihessék. Javulást mutat megyénkben az élőál latbegy iij tés 'ZEMLE A sertésbegyüj tésben a leg­jobb heti eredményt a dunave- csci járás 207 darab, a kiskun­félegyházi járás 101 darab, a kiskunhalasi járás 178 darab, valamint a bajai járás 152 darab sertés felvásárlásával érte el. Igen lemaradt Baja város, ahol a hét folyamán egy sertés sem került átvételre. Nemkülönben a kiskőrösi és a kunszenimiklósi járás, amely Igen kis ered­ményt mutatott fel a többi já­rásokhoz viszonyítva. A vágómarhabegytlj tésben leg. jobban teljesítő járás a kiskun­félegyházi 185 darab és a kecs­keméti 128 darab heti felvásár­lási eredménnyel. A helyi tanácsoknál még mindig mutatkozik sok he. lyen lazaság és nemtörő. dömség a félévi álla,beadási terv teljesítésével kapcsolat­ban. Dusnok község féléves sertésbe­adása 250 darab, ebből mindösz- sze egy sertés szállítását bizto. Bította. Viszont március 7.től 17-ig terjedő idő alatt 19 darab olyan hízottsertésre adott ki vá­gási engedélyt, amelyet az állat- számlálás alkalmával a szám­bavétel elöl eltitkoltak. Az ellenség minden alkalmat és eszközt megragad, hogy a tervteljesítés maradéktalan biz­tosítását megakadályozza. Szánk községben Lippai Imréné ku- lákasszony 5 darab sertése sző­rén-szálán eltűnt. Amikor a ta­nács teljesítésre felszólította, már egy sertéssel sem rendelke. zett. Bajnóczl Sándor 44 holdas gátéri kulák állatot nem tart és ezzel az áilatbegyüjtési, va­lamint az állattenyésztési ter­vet szabotálja. Hasonlóképpen Juhász Sándor 60 holdas gátéri kulák, ak'-nek 800 kilogramm hízotisertésbeadási kötelezel t- eége van és mindezidáig ezt nem teljesítette. Tanácsainknak következe'es harcot kell foly­tatni az cller-séggel szemben. A begyűjtést szabó látók ellen a törvény szigorát kell igénybe, venni. A járási és a községi taná­csok még mindig nem szor­galmazzák eléggé a termelő, szövetkezeteknél, a sertés- beadási kötelezettség teljesí. téséhez szükséges számú sertés biztosítását. Ennek tulajdonítható, hogy pél­dául a lajosmizaei Vörös Csil­lag, Törekvés és Petőfi termelő- szövetkezeteknek még nincs biz. toaítva a félévi állatbeadási kö­telezettség teljesítéséhez szliksé. ges sertés. A termeiöszövetkeze. tek nem gondoskodtak megfejelő számú sertés hizlalására való be­állításáról. Követendő példaként kell megemlítenünk a jános. halmi Uj Alkotmány termelő­szövetkezetet, amely már 50 darab sertést a beadást kö­telezettség teljesítésére hízóba. állított. Súlyos lemaradás állapítható meg a pénzbeni megváltás befi­zetésének szorgalmazása, va­lamint a természetbeni teljesítők részére az árkiegészítés folyósí­tása tekintetében. A pénzbeli megváltás előirányzatához vi­szonyítva a befizetést a kiskun- halasi járásban 17 százalékban, a dunavecsei járásban 22 száza­lékban, a kalocsai járásban pe. dig 27 Százalékban történt meg. Az ál]a'.begyüj’.és fokozásá­val a földmüvesszövcikezet állatfelelősei “em foglalkoz­nak megfelelő módon egyes helyeken. A helyi tanácsok támogatást nem nyújtanak. Haskó Pál keceli állatfelelős fel­adatát abban látja, hogy napon­ta beállít a tanácshoz és meg­kérdezi, hogy a tanács hány ál­lat átadását biztosította. Azon­ban az állatbegyüjtés fokozása érdekében semmilyen tevékeny­ségei nem fejt ki. Hasonlókép­pen nem sokat törődik az állat­begyűjtéssel az akasztói és a dunaszentbenedeki ál la ti el elő 3 sem. A járások közötti versenyben a vágómarha és hízottsertés- begyüjtés együttes teljesítésé­nek figyelembevételével a me­gyei tanács legutóbbi értékelése szerint a következő sorrend alakult ki: 1. Kiskőrösi járás, 2. kecs. keméti járás, 3. dunavecsei járás, 4. kiskunfélegyházi járás, 5. Baja város, 6. ba­jai járás, 7. kunszentmiklósi járás, 8. kalocsai járás, 9. kiskunhalasi járás, 10, bács­almási járás, 11. Kecskemét város. A legközelebbi feladat, hogy a községi tanácsok a jólteljesítö dolgozó parasztokra támaszkod. ianak. A községen belüli dolgo­zók között, valamint a köz. ségek egymásközötti begyűjtési versenymozgalmát kiszélesítsék. Számos községünk iett vál­lalásokat április 4-re a be. gyűjtés vonalán. Arra kell törekedni, hogy ezeket a vállalásokat teljesítsék is. Ennek érdekében kisgyüléseken foglalkozzanak minél szélesebb körben a begyűjtési terv teljesí­tésének fontosságával. A kis. gyűléseken a szabotáló kuláko- Uat, kupeceket és a szándéko­san nem teljesítő termelőket ki kell pellengérezni, mint olya. nokat, akik akadályozzák a be­gyűjtési terv teljesítését. A járási tanácsok begyűjtési és mezőgazdasági csoportjai biztosítsák a termeiöszövetkeze. tek sertésbeadási kötelezettségé­hez szükséges előfeltételeket. Ez szükséges ahhoz, hogy a ter. melöcsoportok teljesítsék be- ■ylijtési terveiket. A termelő, csoportok elnökei pedig érezzék felelősségüket a begyűjtési terv teljesítéséért. Fokozódik a népek felháborodása ; Közel két évvel ezelőtt 1950 július 27-én hozta nyil­vánosságra a szrviet. sajtó a szovjet tudósok egy csoport­jának az amerikai, mikrobiológusokhoz irt levelét. A levél szerzői többek közölt ezt írták: az amerikai tábornokok és üzletemberek 'likinus hidegvérűséggel vitatkoznak arról, hogy mi az előnyösebb: az atombomba, vagy a bakté­riumfegyver. Az USA egyes »katonai szakértőit“ a bak­tériumfegyver jobban kielégíti, mint, az atombomba, mert olcsóbb és amellett, hogy embereket öl, nem pusztít el anyagi értékeket. Az egyszerű amerikaiak nem akarnak Koreában meg­halni szennyes és gyalázatos ügyért. Az amerikai csapa­tok két hónapja alkalmaznakK orcában bakteriológiai had­viselési eszközöket. Az amerikai területrablók aonosztettei átalános felháborodást kelteitek az egész világon. A be­csületes emberek felháborodása világszerte nő, mert az amerikai imperialisták gazt ettei az egész emberiséget ve­szélyeztetik. Világszerte egyre erősebben hangzik fél a né­pek követelő szava: vessenek véget az amerikai imperia- i» trík szörnyű gaztetteinek> vessenek véget az amerikaiak koreai és kínai intervenciójának! * A Schuman-terv „zöld“ hajtása A Schuman-terv elfogadása után a francia kormány tizen­nyolc európai kormányt hivott meg, hogy vegyenek részt ogy egységes európai mezőgazdasági piac szervezete megalakulását előkészítő értekezleten. A francia sa jó „zöld csúcsszervnek” gúnyolta a® a,lanti politika újabb eszközét. A terv nem új — a régi hi lerista elképzelések amerikai ízű újjászületését je­lenti, Hitlerék 1940. ben azt prédikálták, hogy a® „új Európá­ban” a lényegében ipari Németország mellett Franciaországnak főleg mezőgazdasági országnak kell maradnia. Ezért dobta be Pé.ain a köztuda,ba a ,,Vissza a földhöz!” jelszót, ami mögött egyszerűen az volt, hogy a hitleristák a franciák mezőgazda- sági termékeivel akarták bőven etlá.ni hadseregüket. Mosi az amerikaiak a franciáknak hasonló tervet ajánlot­tak. Franciaország a ,,zöld csúcsszerv segí.»égével Németor­szág mezőgazdasági „függvénye” lenne. Nyugat.Németország nem tudja dollárban megfize.ni elengedhete,lenül szükséges élelmiszer-importját, tehát o;csó szállítóra van szüksége, akit ugyanakkor ipari cikkeivel fizclhet. Ez a szállító Franciaország lenne. A francia nagybirtokosok és agrár kapitalisták támogatják a tervet, amely a 1 lösz,ok szabad vadászterületévé tenné a francia mezőgazdaságot és nyomorba döntené a francia kis. és középparasztságot. A francia dolgozó parasztság azonban nem dől be az amerikai imperíalls.ák szekerét to|6 pártok dema­gógiájának. Egyre inkább azok mögött zárkózik fel. akik kö­nyörtelenül leleplezik a Schuman.terv „zöld” hajtását, amely ismét a nemzeii függe.lenség és a béke ellen irányuló ameri­kai mesterkedésnek egyik megnyilvánulása. Nem fog sikerülni Tito-marsallnak... Az utóbbi napokban a nemzetközi érdeklődés elő­terébe került a trieszti kérdés. Triesztben ugyanis nagy­arányú tüntetések zajlottak le az imperialista megszállók ellen. A tüntetők elégették az angol zászlót és rohamot in­téztek minden trieszti angol berendezés ellen. A londoni sajtó arról sír, hogy a trieszti tüntetés az angol-olasz kapcsolaton súlyos sebet ejtett. Ez érthető is, hiszen Kan" dolfo Pacciardi olasz nemzetvédelmi miniszter a trieszti olasz ,.harcosokhoz“ intézett táviratában a következőket írta: .,az, ami nem sikerült a hatalmas osztrák császá- roknak, nem fog sikerült sem Tito-marsallnak. sem Win- terton angol tábornoknak.’* Az olasz nemzetvédelmi mi­niszternek ez a megállapítása arra vonatkozik, hogy nem lehet megszüntetni Trieszt olasz jellegét. Trieszt tehát újabb gond az imperialisták borús európai egén. Tito „mélységi beruházásai“ Tito még nemréa világgá kürtöse, hogy a Jugoszláv tőkeberuházások nem »szélességben”, hanem ’.mélység■’ béri‘ terjeszkednek. Ezzel a mondattal dicsőítette gazda­sági tervét. A tervnek hajócskája azonban már megfenek­lett a gazdasági élet ingoványában. A szerbiai ipar alig tudta teljesíteni előirányzatának a felét. Ez érthető is, mert a jugoszláv beruházások esősorban azokba az iparágakba, kerültek, amelyek termékeit az Adriai-tenaer kikötőm ál a nyugati kikötőkbe induló hajók számára csomagolják. Ezért kerül a mélységi beruházások’' során előnybe a bori, a mezsicai, n trepcsai• a zlatovói bánya, a, sziszáki és zenicai vaskohászati üzem, vagy a lukováci kokszplo> amely kizáró aa cí mer Diaiak számára dolgozik. Ezek « ..mélységi beruházások’' azt eredményezik, hogy Jugo­szláviában — és ezt. a legjobb amei-ikai kozmetikai módszc• rekkel sem lehet szépíteni — jelenleg több mint 200 ezer a munkanélkü iek száma. A dolgozó emberek sorsa nap mint nap romlik Juaoszláviában. Tito séletszinvonalára" jel­lemző egyetlen adat: Ljubljanában egy si'ány ebéd 320 dinárba kerül, ez éppen egy munkás két napi bére. Ilyen a „paradicsom“ a Drávától délre. így garázdálkodnak a belgrádi Feher Ház lakói a jugoszláv nép vagyonával. Harcra, építésre, munkára nevel A SZOVJET FILM 1!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents